Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-14 / 187. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 14. VENDÉGKOMMENTÁR Állami sült galamb Omladozó épületek, temérdek szemét az utcákon az egyik faluban, mintha errefele nemrég ért volna véget a háború. Öt kilométerrel arrébb viszont gondozott közterek, szépségükkel is vonzó épületek, szolgáltatólétesítmények tűnnek föl. A látvány a polgármester és a helyi önkormányzat munkájának tükre is. Bizony, több olyan polgármesterrel, helyi képviselővel hoz össze a sors, akik máig várják, mikor repül be szájukba, településükre az állami sült galamb, csak panaszkodnak, hogy mit, miért nem lehet elvégezni. Szerencsére egyre növekszik azoknak a helyi közéleti személyiségeknek a száma, akik már rég rájöttek: a majdnem mindenről gondoskodó állam egyszer s mindenkorra kimúlt, manapság újra érvényes az évszázados bölcs mondás: segíts magadon, az Isten és - tegyük hozzá - a kreativitásod meg a jószerencséd is megsegít. És ebben a szellemben cselekednek. Ko^ máromban európai udvarház épül, a város előnyös osztrák hitelből is csinosodik, tizenkét járásbeli falu és a magyarországi Neszmély Hídverő Társulást alapított, hogy összehangolják munkahelyteremtő, a falusi turizmust támogató és más életrevaló terveiket. Dunaszerdahelyen a Csallóközi Falvak és Városok Társulása ismert üzletemberekkel közösen részvénytársaságot hozott létre, hogy részben saját erőből, Szilvássy József jórészt pedig európai uniós támogatással korszerű szemétlerakatokat és víztisztítókat építhessenek. A vágsellyei Duslo sem hallgatott az állami tamáskodókra és patópálokra, hanem a pöstyéni vízgazdálkodási vállalattal összefogva hajózhatóvá tették a Vág alsó szakaszát, s mostantól lényegesen olcsóbban, vízi úton, Komáromon át, fel a Dunán szállítják külföldre a műtrágyát. Ugyanígy jut majd a német megrendelőkhöz az a fehér tégla is, amelyet nemsokára a közeli Vágfarkasdon gyártanak, ahol osztrák tőkével és elsősorban a polgármester szívós munkája révén száz embernek munkát adó, korszerű gyár épül. A jó példákat folytatni lehetne. Erősödnek az önkormányzatok, részben gyengül az állam, amely már sem sült galambbal, de még sült hallal sem tud szolgálni. Erre nincs is szükség, viszont a horgászbotot továbbra is kötelessége előteremteni. Jogbiztonság, kedvező politikai légkör megteremtésével, okos adóreformmal, átlátható támogatási rendszer révén. Ne legyen már a tehetetlenek és a tehetségtelenek menhelye, ne kösse gúzsba, hanem végre valahára segítse a tettre kész polgárok jó elképzeléseinek valóra váltását. A kormány e heti ülése után ahol elvben döntöttek a közigazgatási reformról - felcsillant a remény: Szlovákia talán-talán erre a napfényesebb útra lép. JEGYZET Itt tudnak szlovákul? GAÁL LÁSZLÓ A minap autóval jöttünk Galántáról Pozsonyba. A város szélén egy diákforma fiatalembert stopolt, BA jelzésű papírlap a kezében, hát felvettük őt. Rögvest elmondta: Privigyéről indult, s azért választotta a Galántán keresztül vezető utat, mert még sosem járt ezen a tájon. Csodálkozott is, hogy már mindenütt tarló van a gabonaföldeken, holott náluk még csak most kezdődik az aratás, a napraforgó-ültetvények látványa pedig élmény volt számára, ilyet az ő vidékükön még nem látott. A szenei tavakról már sokat hallott, azon viszont meglepődött, hogy ezen a vidéken hévízforrások is vannak. Mivel már jártam Privigye környékén, el tudtam képzelni, hogy egy hegyes-dombos vidéken felnőtt fiatalnak milyen élmény lehet a síkságon utazni. Az azonban már meglepett, amikor elárulta: míg Galánta végében állítgatta az autókat, azon törte a fejét, hogyan érteti majd meg magát, ha esetleg egy helybeli autós veszi őt fel. Merthogy ő azt gondolta, ezen a vidéken csak magyarok laknak, akik nem értik meg a szlovák szót. Azon viszont ő lepődött meg, amikor elárultam neki, hogy feleségemmel együtt mi is magyarok vagyunk. Sehogy sem ment a fejébe, hogyan beszélhetünk ilyen tisztán szlovákul. Potyautasunkról egy másik fiú, egy Mélníkből származó középiskolás jutott eszembe, akivel gimnazista koromban találkoztam egy csehországi építőtáborban. Amikor megtudta, hogy szlovákiai magyar vagyok, teljesen paff maradt, mert ilyenről még nem is hallott, majd olyan kérdéseket tett fel, hogy az itteni magyarok Magyarországrajárnak-e dolgozni, és forintban kapják-e a fizetésüket. Akkor csak nevettünk a cseh fiú tudatlanságán, de a minapi élményem a privigyei stopossal inkább elszomorít. Mert ha egy értelmes fiatalember ennyit tud hazájáról, az itteni magyarokról, akkor még sokáig nem lesz probléma, hogy Privigye környékéről - északabbról meg pláne - több autóbusznyi közönséget toborozzanak a pozsonyi parlament elé, amikor tiltakoztatni kell a nyelvhasználati, vagy más „magyarpárti" törvény ellen. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsoll - |»litika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hirfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Kolléga, maga is az infláció meg a munkanélküliség elől menekül? (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRÁCA Szlovákia nem követte Csehország példáját, és nem rendezett be a világ különböző országaiban szezonális konzulátusokat. Nyugati szomszédunk a nyári időszakban négy átmeneti konzulátust nyitott, hogy ezzel is segítsen a bajbajutott turistákon, akik pénz vagy iratok nélkül kénytelenek boldogulni, esetleg összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel. As külügyminisztérium magyarázata szerint Szlovákia esetében erre azért nem volt szükség, mert azokban az országokban, ahol nincs diplomáciai képviseletünk, tiszteletbeli konzulokhoz fordulhatnak a szlovák turisták. Az ő feledatuk, hogy védjék a szlovák állampolgárok jogait és érdekeit. A Franciaországban üdülő turisták kisebb fajsúlyú problémáikkal a Monte Carlóban működő konzulátushoz is fordulhatnak. Itt havonta kb 20 sürgős esetet kell megoldaniuk. De például a horvát tengerpartra tévedt és bajbajutott turista csak a távoli Zágrábban találhat segítő kezekre. Harmincnyolc évvel ezelőtt húzták fel a Berlini Falat - jelenleg már 943 halálos áldozatról tudnak Füstbe ment honeckeri álmok A Berlint kettévágó fal „még ötven vagy akár száz évig is állni fog, ha nem szűnnek meg azok az okok, amelyek megépítését szükségessé tették" - jelentette ki 1989. január 19-én az NDK fővárosában Erich Honecker keletnémet államfő és pártfőtitkár. DOROGMAN LÁSZLÓ, MTI Honecker akkor még csak nem is sejtette, hogy alig tíz hónap múlva leomlik élete fő műve, s 1990. októberében bekövetkezik a két német állam egyesülése. Arról viszont a nagyvilágnak nem volt tudomása - s erről Honecker is bölcsen hallgatott -, hogy az NDK felső szintű vezetői már a 80-as évek közepén terveket dolgoztattak ki a Berlini Fal „korszerűsítésére": a Nem voltak képesek különbséget tenni ember és állat között. cél egyfajta „high-tech" határőrizeti rendszer létrehozása volt Nyugat-Berlin körül. A kelet-berlini vezetés akkor már évek óta komoly dilemmával nézett szembe: egyrészt minden egyes, szökés közben agyonlőtt menekülő halála komolyan ártott az NDK tekintélyének, másrészt az ország egyre inkább rászorult a nyugati hitelekre. Ebből adódott a feladat: minél ritkább lőfegyverhasználat a belnémet határon, amely ugyanakkor nem válhatott szitává. Ennek veszélye azonban fennállt, hiszen a nemzetvédelmi tanács már 1983-ban jelezte: a határőrizeti rendszer a 60-as évek színvonalán áll, emiatt egyre több személy képes sértetlenül átjutni rajta. OLVASÓI LEVÉL Jogos felháborodás Az Új Szó 1999. VII. 29-én megjelent számában olvastam, szívesen vennék a tisztelt olvasótól, ha örömét, bánatát vagy problémáit megírná. Amit papírra vetek, nem öröm, hanem bosszúság és mély felháborodás. Szőlőtermő vidéken lakom, mely nagyon régi hagyományokkal rendelkezik a szőlőtermesztésben. Világosan beszél erről a hegyoldalban, a magasabban Megszületett a döntés: a menekülési kísérleteket még jóval a fal előtt, elektronikus érzékelők segítségével kell földeríteni. E célból a nemzetvédelmi minisztérium megbízást adott a potsdami fizikai kutatóintézetnek érzékelő rendszer kifejlesztésére. Az első példányok 1985-ban készültek el, ám a megrendelő nagy bánatára nem voltak tökéletesek: mint Potsdamban beismerték, a szenzorok nem voltak képesek különbséget tenni ember és állat között... A detektorok problémáját 1989-ig nem sikerült megoldani, ám ez nem szegte kedvét a védelmi minisztérium szakembereinek: ők már eljutottak a mikrohullámú sorompó gondolatáig. Ennek lényege: két, egymással szemben elhelyezett érzékelő 300 méteres sávban képes kimutatni a szökevényeket. Ha nem omlik le a Berlini Fal 1989 novemberében (s 11 hónapra rá nem vonja maga után a keletnémet állam megszűnését), akkor az NDK 1993-tól több millió márkát fektetett volna a határőrizeti rendszer elektronizálásába, terepmegfigyelő rendszerek kiépítésébe. Ennek érdekében Kelet-Berlin hajlandó lett volna igénybe venni az „osztályellenség" segítségét is: a szükséges elektronikai alkatrészeket Nyugaton kívánta beszerezni. Ezzel a témával kapcsolatos egy csütörtöki berlini jelentés is: az NSZK és az NDK egykori határa mentén alkalmazott keletnémet intézkedések 943 ember halálát okozták - állítja az Augusztus 13. Munkaközösség nevű berlini szervezet. A német lapokban - csütörtökön, egy nappal a Berlini Fal felhúzásának 38. évfordulója előtt megjelent közlemény vitába száll az illetékes ügyészséggel, amely „csupán" 267 halálesetet rögzített három évtized alatt. A munkacsoport nem csak azokat a személyefekvő részeken összedobált mezsgyekövek hatalmas mennyisége. Még jól emlékszem, a szüret nagy családi ünnepség volt, hangos volt a hegyoldal a szüretelőktől, hegedűsök is emelték a hangulatot. A távoli rokonok, ismerősök szívesen jöttek szüretelni. A gyerekek az iskolában egyhetes szüreti szabadságot kaptak. A szőlőszedést ma is nosztalgiával várjuk, hiszen egy egész év fáradságos munkájának eredménye, no meg a vegyszereké, amelyek nem kis pénzbe kerülnek. Már nagyon sok az elhagyott terület, mivel egyre többen nem tudják, és nem is akarják Főtitkári csók - Gorbacsov és Honecker. (Archív felvétel) ket sorolja az áldozatok közé, akik bizonyítható erőszakos cselekmény (lőfegyverhasználat, taposóakna felrobbanása) következtében vesztették életüket a belnémet határon, illetve a Berlint megosztó fal mentén. Adatai azokra az elhunytakra is kiterjednek, akik „a néhai NDK és szövetAz „osztályellenség" segítségét is igénybe vették volna. ségesei (a VSZ-tagállamok) határőrizeti rendszerével összefüggésben" haltak meg. A munkacsoport kiterjesztette kutatásait olyan személyekre is, akiket a „hátországban" öltek meg a keletnémet ügynökök, feltehetően azért, hogy elejét vegyék Nyugatra szökésüknek. A csoport vezetője arra számít, hogy az ebbe a katemegművelni. Napszámossal pedig nem éri meg szőlőt termeszteni. De mi mindezek ellenére, amíg van erőnk, nem adjuk fel. Vannak többen a királyhelmeci vidéken, akik eladják a termés egy részét. Csak az a baj, hogy a nem tokaji hegyaljához tartozó szőlőt kizárólag a királyhelmeci feldolgozó üzem veszi meg. A vételt hivatalos szerződésben rögzítik, meg azt is, hogy az eladott szőlő árát 60 napon belül rendezik. Ám az 199798-as szőlőért (kevés kivétellel) még mindig nem fizettek. Ha pedig reklamálni akarunk, Királyhelmecről Kassára, a Vino góriába eső áldozatok száma a kutatások eredményeként tovább nő, miként azoknak a néhai NDK-polgároknak a száma is, akik Bulgária déli határán kíséreltek meg Görög, illetve Törökországba jutni, s ez az életükbe került. A munkacsoport adatai szerint az eddig azonosított 943 áldozat között több mint 40 gyermek és 30-nál több nő volt. Az áldozatok életkora 1 és 86 év között van. Az utolsó menekülő nem sokkal a Berlini Fal megnyitása előtt, 1989. október 30-án vesztette életét. A csoport vezetője felpanaszolta, hogy siralmas állapotban vannak az egykori berlini betonmonstrum maradványai. A hidegháború jelképévé vált építmény 144 kilométernyi vonulatából már csupán 2,5 kilométer áll. Werner Hildebrandt intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az utókor számára ezt a „történelmi jelentőségű emlékművet". a.s. Košice központi irodába küldenek. Ha szerencsénk van, és bejutunk (mert többnyire be sem engednek), Királyhelmecre küldenek. Már sokan bíróságra is adtuk az ügyet, ami persze plusz költség, de eredmény semmi! Ezek után mit tegyünk? Hisz lassan már nyakunkon a harmadik szüret. A környékünkön más feldolgozó üzem nincs. Határozatlanok vagyunk. Talán jobb lesz, ha a szőlőt otthagyjuk a tőkén? Vagy engedjük, hogy harmadszor is bolondot csináljanak belőlünk?! Sallai Dionýz, Kiskövesd