Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-13 / 186. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 13 TANÁCSADÓ Ebédszünet és heti munkaidő M. E.: A munkaszerződésem szerint a munkaidőm heti 42,5 óra. A munkaszerződésem másutt azt írja, hogy a napi munkaidőm 9 óra azzal, hogy ebből egy óra az ebédszünet, miközben az ebédszünetből fél órát beszámítanak a munkaidőmbe. Bárhogy is, de a végeredmény mégiscsak az, hogy a napi munkaidőm 9, a heti pedig 45 óra. Az iskolában azt tanultuk, hogy a maximális heti munkaidő 43 óra. A cégnél nincs szakszervezet, és a munkatársaim is csak legyintenek erre. Engem mégiscsak érdekelne, hogy ez törvényes-e, illetve hova fordulhatnánk védelemért? FEKETE MARIAN A munkáltatója nem tett mást, csak kihasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket a Munka Törvénykönyve pongyola megfogalmazásai nyújtanak neki. A Munka Törvénykönyve 89. §-a szerint a munkáltató legkésőbb öt órai folyamatos munkavégzés után köteles az alkalmazottainak „legalább 30 percnyi munkaszünetet" nyújtani étkezésre és pihenésre. A munkáltató a munkaszünet időtartamát, illetve kezdetének és végének időpontját a szakszervezeti szervvel lenne köteles megvitatni, mielőtt azt meghatározná. Ha viszont a munkahelyükön, illetve a cégnél nincs szakszervezet, ilyen kötelezettség a munkáltatót nem terheli. Egy további rendelkezés szerint az étkezésre és pihenésre nyújtott munkaszünetek műszakonként 30 percnyi időtartamban beszámítódnak a munkaidőbe. Az idézett rendelkezésekből két megállapítás következik. Nem törvénysértő, ha a munkáltató az ebédidőt egy órában határozta meg, mivel a törvény az étkezésre és pihenésre nyújtandó munkaszünetnek csak a minimumát határozta meg. Nem törvénysértő az sem, ha az egy órás ebédszünetből csak fél órát számítanak be a munkaidőbe (tegyük hozzá: ledolgozott időként). Másrészt örülhetnek, hiszen a munkáltatójuk még hosszabb ebédszünetet is meghatározhatott volna, és bízhatott volna abban is, hogy számos alkalmazott az ebédszünet fölöslegét munkavégzésre használja fel. GAZDASACI HÍRMORZSÁK Nyereséges a posta Besztercebánya. A Szlovák Posta az első félévben, 2,442 milliárd koronás bevételek mellett 285 millió koronás bruttó nyereséget könyvelhetett el. A bevételek 66 millió koronával haladták meg a posta elvárásait, a kiadások ugyanakkor 35 millió koronával alacsonyabban alakultak. Jaroslav Dobrotka, a posta vezérigazgatója szerint a vállalat idei gazdasági teljesítménye meghaladja az eredetileg tervezett 27,97 millió koronát. (SITA) 7,5 milliárd az autópályákra Pozsony. Az autópálya-építési program koncepciója szerint idén 7,5 milliárd koronát fordítanak az autópályák építésére, további 500 millió koronát az oroszvári és horvátjárfalui határátkelőhelyekhez vezető pályaszakaszok befejezésére szánnak. A 3 milliárd koronás hitelt a D61-es autópálya pozsonyi szakaszára az Európai Befektetési Bank állja. A szerdai kormányülésen a kabinet állami garanciát vállalt a Credit Suisse First Boston bankház által folyósított 5,4 milliárd koronás hitelért, amit szintén autópályaépítésre fordítanak. (SITA) Költségvetési megszorítások Pozsony. A kormány egyes költségvetési kiadások visszafogásáról is döntött szerdai ülésén. A tervezett intézkedés - amely 3,2 milliárd koronás megtakarítást jelent a költségvetésnek -, nem vonatkozik a járadékokra, az államadósság törlesztésére, nem érinti az egészségbiztosítókat, a Szociális Biztosítót, a Nemzeti Munkaügyi Hivataít és a vasútnak szánt dotációkat sem. A megtakarításból a kormány elsősorban az árvízkárosultakon valamint az egészség- és iskolaügyön próbál segíteni. (ČTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. augusztus 13-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,736 Magyar forint (100) 17,636 Angol font 67,611 Német márka 22,873 Cseh korona 1,23 Olasz líra (1000) 23,104 Francia frank 6,82 Osztrák schilling 3,251 Japán jen (100) 36,301 Spanyol peseta (100) 26,887 Kanadai dollár 28,312 Svájci frank 27,935 Lengyel zloty 10,706 USA-dollár 42,049 Szeptembertől lakásfejlesztési program 400 millió lakásépítésre HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A kormány által elfogadott Lakásfejlesztési programtervezet szerint 400 millió koronát szeretnének fordítani a lakásépítés támogatására hitelgarancia-vállalás formájában. A javasolt összeg 1,6 milliárd koronás hitel folyósítását tenné lehetővé lakásépítésre. A kereskedelmi bankok által nyújtott hitelekért a kormány tervei szerint a Szlovák Garanciális és Fejlesztési Bank nyújtana garanciát elsősorban a Gazdaságpolitikai koncepció: A makrogazdasági stabilizáció idején a mikroszféra sem kerülhet recesszióba Fontos teendők középtávon Pozsony. A kormány legutóbbi, szerdai ülésén elfogadta az Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes által beterjesztett középtávú gazdaságpolitikai koncepciót. Az anyag, melynek vitája szakmai és politikai körökben napjainkban élénkül, 2002-ig igyekszik felvázolni a legfontosabb teendőket. TUBA LAJOS Az előterjesztés, a gazdaság eddigi fejlődése alapján, nem túl biztató kiindulási alapot vázol fel. A piacgazdaság alapjait építgető országot az első nehéz évek után 1993-ban az önállósodással új sokk érte, amely következtében a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3,7%-kal csökkent, miközben az infláció 25%-ot, a munkanélküliség pedig 12%-ot ért el. A gazdaságot csak jelentős megszorító intézkedésekkel sikerült a víz felett tartani, amely azonban a szerkezetátalakítás lefékeződését vonta maga után. Az ezt követő éveket az erőteljes befektetésekjellemezték, de ezek nagy része állami infrastrukturális beruházás volt, ami ugyancsak nem biztosította az ipari szerkezetváltást. Napjainkra a makrogazdaság minden területén komoly egyensúlytalanság alakult ki, vagyis a jelenlegi kormánynak egyszerre kell foglalkoznia az államháztartás válságával, az infláció féken tartásával, a munkanélküliség és a külkereskedelmi deficit csökkentésével. Ehhez jön még a mikroszféra intézményi hátterének formálása, mivel Mikloš szerint 1994-1998 között a körülmények a vállalkozókat és a hivatalnokokat affelé terelték, hogy hasznukat félig, illetve teljesen illegális módszerek alkalmazásával realizálják. A vállalati szféra állapotának jellemzéseként az anyag kiemeli, hogy míg a 20 főnél több embert foglalkoztató cégek 1995-ben 33 milliárd korona nyereséget értek el, két évvel később ennek alig 40%-át. Térségünk országaiban legfeljebb a kilencvenes évek elején A kormány garanciát vállalt 120 millió euró (5,4 milliárd korona) értékű hitel felvételére. A pénzt a már megkezdett autópálya-szakaszokra fordítják. A hitel szervezője előreláthatólag a Credit Suisse First Boston lesz, amely a legkedvezőbb feltételeket kínálta (7 éves lejárat, éves kamat 8,375-8,625 százalék). Az Állami Útalap a hitelt szeptembertől akár egy tételben is felveheti. (TA SR-felvétel) történt meg, hogy a gazdaság egészében veszteséges volt, az EUfelvételre váró első körös országokban ez már nem fordul elő. Megoldásként Mikloš a rövid távon fő szempontként szereplő makrogazdasági stabilizáció, vagyis az államháztartási, illetve a folyó fizetéA stabilizáció idején nem várható az infláció jelentős csökkenése. sí mérleg hiányának finanszírozható mértékre való csökkentése mellett a hosszú távú növekedés feltételeinek megteremtését jelölte meg. Mivel a makrogazdasági ösztönzők alkalmazásának lehetőségei a jelenlegi helyzetben korlátozottak, a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit csak radikális reformokkal lehet biztosítani. Ez érvényes a vállalati, illetve a bankszektorra és a közpénzek felhasználására egyaránt. A vállalatok esetében a pénzügyi fegyelem helyreállítása, a vállalatvezetés javítása és a működőképes csődtörvény a cél. A stabilizáció első két évében kell megteremteni a vállalati és a bankszektor helyzetének javulási feltételeit. Egyben azt is meg kell akadályozni, hogy a makrogazdasági stabilizáció idején a mikroszféra ne kerüljön recesszióba. Mikloš szerint ez úgy érhető el, hogy a közpénzek elosztásának tervezése során figyelembe veszik az egyes tételek hatásait a gazdasági növekedésre, illetve a külső egyensúlyra. Fontos tényező lesz az árfolyamkamatláb-infláció hármas mutató figyelése. A kamatszint egyik odalon nem teheti tönkre a vállalkozókat, viszont az árfolyam emelkedése se növelheti elviselheteden mértékre az állam és a vállalati szféra törlesztési kötelezettségeit. Ez azzal is jár majd, hogy a stabilizáció idején nem várható az infláció jelentős csökkenése, erre leghamarabb 2002-ben számíthatunk. A kamatcsökkenés pedig akkor segítheti a gazdasági növekedést, ha a korona árfolyamát már nem elsősorban a pénzügyi restrikció és a kamatszint határozza meg. A hosszú távú fejlődés feltételeinek kialakítása során Mikloš szerint jelentősen csökia'nteni kell az államháztartáson keresztül folyó újraelosztás mértékét, ami napjainkban a GDP 50 százalékának felel meg. Ezzel csökken a közszféra befolyása a vállalatokra, illetve átalakul az államháztartás kiadási oldala is például megszűnik több, ma még az állam által nyújtott ingyenes szolgáltatás. A kormány jóváhagyta a jövő évi költségvetés alapelveit - 27 ezer állami alkalmazott elbocsátásával számolnak Jövőre 18 milliárd korona hiány várható? ČTK-HÍR Pozsony. A bruttó nemzeti termék (GDP) növekedése jövőre állandó árakon egy százalék körül mozog majd, ám a kormány által szerdán jóváhagyott jövő évi költségvetési alapelvek 2 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak. Abszolút értékben a GDP elérheti a 910-915 milliárd koronát - áll a legutóbbi kormányülésen elfogadott tervezetben. Eszerint jövőre, a jegybank nyereségéből és az európai uniós forrásokból származó bevételeket leszámítva, 190,3 milliárd koronás költségvetési bevételre számíthatunk. A kiadások, 18 milliárd koronás költségvetési hiány mellett, elérhetik a 208,3 milliárd koronát. A kormány tervei szerint az adóbevételek az idei évhez viszonyítva 4,49 milliárd koronával nőnek, és elérik a 166,46 milliárd koronát. A nem adójellegű bevételek csaknem 6 milliárd koronával nőve meghaladhatják a 22 milliárd koronát, míg a hitelekből származó bevételek 1,5 milliárd korona körül mozognak majd. Ha azonban az egyes ágazatok nem fordítanak nagyobb hangsújt a nem adójellegű bevételek és a hitelekből származó bevételek növelésére, akkor a költségvetés bevételi oldalán akár 10 milliárd koronás kockázattal is számolhatunk. A GDP egy százalékos növekedése mellett a munkanélküliség aránya 17-18% között fog mozogni, az inflációnak pedig nem szabadna meghaladnia a 9-11%-ot. Két százalékos GDP-növekedés mellett ugyanakkor 16%-os munkanélküliség és 10 %-os infláció várható. A vállalatok hiteltartozásainak visszafizetésével kapcsolatos kockázatok az idei 4,1 miliárd korona helyett, jövőre a 10,5 milliárd koronát is elérhetik. Jövőre 25,3 milliárd koronás tartozást kell visszafizetni, ami 5,3 milliárd koronával több, mint az idén. A Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) privatizációjából származó bevételeket elsősorban az állami tartozások visszafizetésére, a többi, privatizációból származó bevételt pedig a lakásépítés támogatására és autópálya-építésre fordítják. A behozatali vámpótléknak köszönhető többletbevételt exporttámogatásra valamint a kis- és középvállalkozók támogatására szánják. Jövőre 27 ezer alkalmazottat bocsátanak el az államigazgatásból, ami 10 százalékos leépítésnek számít. Az elbocsátások során felszabadult forrásokból a költségvetési szféra alkalmazottainak bérköveteléseit elégítik ki. Szlovákia külföldi adósságának valamint néhány kiválasztott szomszédos ország küladósságának alakulása Szlovákia küladóssága (USD/fő) kisjövedelműek és a fiatal családok számára. A kormány elsődleges célja az építőiparban működő cégek támogatása a lakásépítés során. A program szerint banki garanciát lehet nyújtani lakásépítésre, de a vízvezeték, csatornahálózat és az olyan utak építésére is, amelyek a lakáshasználatot segítik elő. A segélyt, amely nem haladhatja meg a 60 millió koronát, magán- illetve jogi személyek és községek is kérvényezhetik. A programnak szeptember elsején kéne életbe lépnie. (SITA) < > O 2 X O > 2191 Amíg 1998 decemberében Szlovákia külföldi adóssága még 11,8 milliárd dollárt tett ki (ez egy főre számítva 2191 dollárt jelent), addig az adósság 1999. március végén 9,653 milliárdra, illetve május végére 9,411 milliárd dollárra csökkent. (Forrás:Szlovák Statisztikai Hivatal) Küladósság a környező országokban (1998-ban, USD/fő) Szlovákia Csehország Magyarország Lengyelország * Szlovénia 2191 < > O I2332 g 2300 985 * 1997-es adat 2483 A fenti táblázat Szlovákia és néhány környező ország lakosságra számított küladósságát tükrözi, dollárban. Az adatok - Lengyelország kivételével - 1998-as statisztikai adatok. (Forrás:Szlovák Statisztikai Hivatal)