Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-12 / 185. szám, csuturtok

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 12. TANÁCSADÓ A lakásadó fizetéséről D. P. A nagyapáméknak volt egy szövetkezeti lakásuk. 1992-ben kérték, hogy a lakást a tulajdonukba ruházzák át. Erre 1997-ben került sor, de a kataszterbe csak 1998-ban je­gyezték be, amikor a nagy­anyám már meghalt. A nagy­anyám halála után egynegyed részt örököltem a lakásból. Er­ről júliusban kaptam végzést. Kollégám szerint ezt 30 napon belül be kell jelentenem az adóhivatalnak. Engem viszont az is érdekelne, hogy köteles leszek-e ingatlanadót fizetni, ha a lakást nem is használha­tom (hiszen a nagyapám lakik benne), és az ötéves adómen­tesség csak az első tulajdonos­ra vonatkozik. FEKETE MARIAN Az ingatlanadóról szóló 317/1992 Tt. számú törvény 14. §-ának második bekezdése szerint valóban 30 napon belül köteles jelenteni az adókötele­zettségre keletkezése vagy meg­szűnése szempontjából megha­tározó tényeket, de nem az adó­hivatalnak, hanem a lakásadó kezelőjének, tehát annak a köz­ségnek, amelynek területén a lakás található. Az említett tör­vényi rendelkezés meglehető­sen általános, nem állapítja meg egyértelműen, melyek azok a tények, amelyeket a ke­letkezésüktől számított 30 na­pon belül be kell jelenteni. A Polgári Törvénykönyv szerint a hagyaték (így az örökölt lakás­rész is) az örökhagyó halálával szállt át az örökösökre. A 30 nap számítható a hagyatéki végzés jogerőre emelésétől is, vagy attól a naptól, amikor az ingatlankataszterbe bejegyez­ték a tulajdonjogát. Óvatosság­ból inkább azt tanácsolnánk, hogy Ön már a hagyatéki vég­zéssel keresse fel a községi (he­lyi) hivatalt. A lakástulajdono­soknak elvben lakásadót kell fi­zetniük 1998 óta (ez persze az ingatlanadó egyik fajtája). Az említett törvény 11c §-ának első bekezdése szerint viszont a la­kásadó alól öt évi időtartamra mentesül a lakás, miközben ez a mentesítés csak az első tulaj­donosra vagy a hozzá közel álló személyre vonatkozik. A Polgári Törvénykönyv 116 §-a szerint közel álló személynek kell te­kinteni az unokát is. Az adó­mentesség tehát Önre is vonat­kozik. Ezt az adómentességet az ingatlanadóról szóló törvény 11c §-ának harmadik bekezdése szerint az adóbevallásban kell érvényesítenie (itt természete­sen az ingatlanadó bevallásáról van szó). VÍZŐR Öntözzük a cukorrépát Az elmúlt héten az öntözéses területeken aránylag kevés csa­padék hullott, a heti csapadék­összeg 0-15 mm volt. Ugyanak­kor például Szene környékén 60 mm, a Kelet-szlovákiai Al­földön 5-30 mm, Varannó térsé­gében 59 mm, Szlovákia déli já­rásaiban 12-32 mm hullott. A heti evapotranszpiráció az ön­tözéses területeken egyes növé­nyeknél elérte a 25-39 milli­métert. Aránylag jó a talaj víz­készlete Szene, Gyügy, Losonc, Varannó és részben Nagymi­hály térségében. A többi régió­ban öntözni kell, főként a zöld­séget, cukorrépát, kukoricát, napraforgót, lucernát, illetve a késői almafákat és a szőlőt. (Öntözésgazdálkodási Kuta­tóintézet) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kemény harc a Becherovkáért Karlovy Vary. A Jan Becher­Karlovarská Becherovka Rt. még nem kapta meg a Legfelsőbb Bí­róság döntését a hetényi Simpex Plus Kft. ellen foganatosított elő­zetes határozat megszüntetésé­ről. A cégjogi képviselői szerint a döntés kézbesítése után a Karlovy Vary-i Becherovka újra a bírósághoz fordul a hetényi cég ellen foganatosított előzetes ha­tározat felújításáért. Mint arról már hírt adtunk, a hetényi kft. is­mét gyárthatja az Original Johann Becher Bitter néven for­galmazott likőrjét, miután a Leg­felsőbb Bíróság érvénytelenítet­te a Nyitrati Kerületi Bíróság elő­zetes határozatáról szóló dön­tést, amely megtiltotta a hetényi likőr forgalmazását. (SITA) Az amerikai Merrill Lynch cáfol Pozsony. A pozsonyi Slovnaft ál­tal beadott kereset a Merrill Lynch beruházási bank ellen tel­jesen alaptalan, s az amerikai bank mindent megtesz azért, hogy tisztázzák a vád alól - áll a pénzintézet jelentésében. A Slovnaft New York állam Legfel­sőbb Bíróságához benyújtott ke­resetében azzal vádolja az ameri­kai felet, hogy egy 1994-1997 között lebonyolított hitelügylet során úgy kezelte a vállalat pén­zét, hogy abból a szlovák kőolaj­finomítónak vesztesége a bank­nak pedig nyeresége származott. A Slovnaft szerint a Merrill nem tájékoztatta őt a tranzakciókról, s ezzel szerződést sértett. (ČTK) Garanciát kérnek Pozsony. Az osztrák Raiffeisen Zentralbank (RZB) állami ga­ranciát kér arra a Nafta Gbely­nek nyújtott hitelre, amelyet a nagy bankszindikátus nyújtott a vállalatnak. Az RZB vezette szindikátus 1,75 miliárd koro­nás hitelt nyújtott a vállalatnak. Arpád Demko, a Nafta vezér­igazgatója megjegyezte, hogy az RZB már hónapokkal ezelőtt kérte a gazdasági tárcát és a Nemzeti Vagyonalapot a Nafta körül kialakult helyzet rendezé­sére. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. augusztus 12-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,779 Magyar forint (100) 17,622 Angol font 67,508 Német márka 22,895 Cseh korona 1,228 Olasz líra (1000) 23,126 Francia frank 6,827 Osztrák schilling 3,254 Japán ien (100) 36,415 Spanyol peseta (100) 26,913 Kanadai dollár 27,932 Svájci frank 27,942 Lengyel zloty 10,607 USA-dollár 41,781 A helyi közösségekkel folytatott kommunikáció nélkül nem lehet biztosítani a természet védelmét A természetvédő nem ellenség Pozsony. Az állami termé­szetvédelem helyzete az ága­zatban évek óta nagy vitákat kavar. A megoldás lehetősé­geiről Peter Strakával, a kör­nyezetvédelmi minisztérium természetvédelmi szekció­jának frissen kinevezett igaz­gatójával beszélgetünk. TUBA LAJOS Körvonalazódik végre valami­lyen megoldás az állami termé­szetvédelem számára? A minisztérium új vezetése novem­ber végén, vagyis nem sokkal a hi­vatalba lépése után minden érintett bevonásával kerekasztal-beszélge­téseket szervezett a környezetvé­delmi közigazgatás problémáiról. 1993-ig ugyanis az állami környe­zetvédelem mint pozícióját, mint pedig anyagi hátterét illetően vi­szonylag jó helyzetben volt. Ez ak­kor szűnt meg, amikor az egészet beolvasztották a Szlovák Környe­zetvédelmi Ügynökségbe, ami ak­koriban nagyon komoly ellenállást váltott ki, mint a hivatásos környe­zetvédők, mint pedig a különféle ci­vil szervezetek körében. A helyzet javítása érdekében a minisztérium vezetésével bizonyos lépések meg­tételében egyeztünk meg. Ezek kö­zé tartozik a nemzeti parkok igaz­gatóságai önállóságának növelése. Ez a jelenlegi anyagi helyzetben nem lesz könnyű, ezért valószínű­leg egy erős intézmény jön létre, amely biztosítja majd az összes nemzeti park és tájvédelmi körzet kezelését és összehangolja az ott fo­lyó tevékenységet az ország egész területén. Ez lehetővé tenné a rész­vételünket a nemzetközi szerveze­tekben és bekapcsolódhatnánk a nemzetközi programokba is. Változik a természetvédelmi te­rületeken kívül eső részekkel va­ló törődés is? Ez egy fogósabb probléma és itt ke­rül előtérbe a Szlovák Környezetvé­delmi Ügynökség küldetése. Én ezt a lakossággal való kapcsolattartás­ban és a megfigyelőrendszerek mű­ködtetésében látom. Olyasmire len­ne szükség, amit az Európai Unió­ban ökológiai hálózatoknak nevez­nek és létrehozásukat különféle programokkal támogatják. Ehhez azonban komoly szemlé­letváltozásra lesz szükség. Változtatni kell azon, a napjainkra már lassan általánossá váló néze­ten, hogy a természetvédelem érvé­nyesítése hátráltatja a fejlődést és valamiféle ellenségként jelenik meg. Számomra talán ez a legfá­jóbb, mivel bárhol is jártam a világ­ban, ilyesmit nem tapasztaltam sem a legfejlettebb, sem az elmara­dott országokban. A hibát magunk­ban is keresnünk kell, vizsgálni, hogy miért nem voltunk képesek ki­alakítani a megfelelő kommuniká­ciót a helyi közösségekkel és a vál­lalkozókkal. Teendő tehát annyi van, hogy egyelőre nehéz felbecsül­ni, mennyit is bírunk ebből elvégez­ni néhány év alatt. Ősszel minden­esetre a minisztérium vezetése elé terjesztem az ezzel kapcsolatos ja­vaslataimat. Ezek a jelenlegi anyagi lehetőségekből indulnak ki, figye­lembe véve viszont, hogy bizonyos helyzetekben már helyrehozhatat­lan károk keletkezhetnek. Ennek jellemző példája a tátrai zergék ese­te, ahol a jelenlegi 180 darabos ál­lomány már komoly krízishelyzetet jelent. Decemberben már majdnem lét­rehoztak két új nemzeti parkot. Mi lesz ezek sorsa? A Nagy Fátrában csak a jelenlegi tájvédelmi körzet felminősítéséről van szó a másodfokú védelemről harmadfokúra. Ez továbbra is aktu­ális, a Nagy Fátra ezt megérdemli és megvannak ennek a személyi fel­tételei is. Gondot jelent viszont a Chocs-hegység és általában az ösz­szes olyan terület, amely esetében hasonló tervek voltak. Nekem ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy elsősorban a létező 7 nemzeti parkban és 16 tájvédelmi körzetben csináljunk rendet. Azt kell elérni, hogy ezeken a területeken működ­A veszélyes atomhulladékok ártalmatlanítása Neutronbombázás ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Budapest. Feltehetően nemcsak az érintett kormányok, hanem a zöld­mozgalmi aktivisták megelégedett­ségére is szolgál majd az az eljárás, melynek elvi és technológiai alap­jait magfizikusok dolgozták ki. En­nek segítségével megoldhatónak tűnik, hogy az atomerőművek ra­dioaktív hulladékában a töredéké­re csökkentsék a hosszú ideig su­gárzó anyagok arányát, s így táro­lásukjóval kevéssé lenne veszélyes a környezetre. Az eljárást Los Ala­mos laboratóriumaiban dolgozták ki azért, mert az atomipar jelenlegi kapacitásai mellett 2015-re a ki­égett fűtőrudakban 2000 tonna plutónium gyűlik össze, amelyeket jelenleg legfeljebb föld alatti táro­lókban tudnak elhelyezni. Mivel a radioaktív hulladékokban jelen lé­vő izotópok felezési ideje nagyon hosszú (az urán 238-é például négy és félmilliárd év), a megoldás lényege, hogy ezeket nem sugárzó vagy rövid felezési idejű anyagok­ká alakítják át. A kiégett fűtőele­meket tíz éven keresztül hűlni hagyják, majd pedig vegyi tisztí­tásnak vetik alá. Elsőként az újra hasznosítható uránt és a plutóniu­mot választják el a hosszú felezési idejű anyagoktól. Ezután pedig azt a jelenséget használják fel, hogy egy proton átlagosan 40 neutront lő ki. Egy mágneses tér segítségé­vel bizmut és ólom keverékéből protonáramot gerjesztenek és en­nek neutronjaival bombázzák a ve­szélyes hulladékot. A beinduló bomlási folyamatok eredménye­képpen kisebb tömegszámú stabil atomok, illetve rövid felezési idejű izotópok jönnek létre. Ráadásul a szakemberek szerint veszélyes láncreakció sem indulhat be, mivel neutronok hiányában a folyamat azonnal leáll. A veszélyes hulladé­kot befogadó tárolókra a további­akban is szükség lesz, de az eddigi­eknél sokkal kisebb mértékben. A Los Alamosban kidolgozott ATW elnevezésű eljárásnak köszönhető­en ugyanis az eredeti radioaktív hulladék mindössze 4 százaléka marad vissza, de ezek is a jelenlegi több százezer év helyett mindösz­sze 300 évig lesznek veszélyesek. Ennek köszönhetően az eddigiek­nél jóval kisebb és egyszerűbben megépíthető tárolókra lesz szük­ség. Ráadásul, miközben a hosszú felezési idejű izotópok szinte száz százaléka elég, ez még energiát is termel. A számítások szerint a gyorsító nemcsak a saját energiaszükségle­tét képes fedezni, hanem azon felül annak még a tízszeresét állít­ja elő. A magfizikusok szerint ez, együtt a kisebb tárolóigény révén megspórolt pénzzel hosszú távon fedezné a technológia ipari mére­tekre való kifejlesztésének költsé­geit. Az eljárás iránt már legalább hét ország érdeklődik, hiszen egy­re több helyen válik égetővé az atomhulladék kezelésének kérdé­se. Az amerikai kutatók idén egy 15 éves programot indítottak el, amely célja az ATW rendszerű nukleárishulladék-feldolgozók üzembe helyezése. A tervek sze­rint egy ilyen gyorsító évente mint­egy 4,5 tonna veszélyes anyagot dolgozna fel. (HVG) Peter Straka: Az ország huszonnégy százaléka természetvédelmi terület, ezért főként ezeket kell védeni (Illusztrációs felvétel - archívum) jön normális természetvédelem. A tervben szereplő területekkel egy­előre pedig törődjünk a területfej­lesztési terveken és a helyi önkor­mányzatokon keresztül. Nincs ér­telme újabb természetvédelmi terü­letek kihirdetésének, ha már előre tudjuk, hogy az állami költségve­tésből nem leszünk képesek fedezni az ezzel járó költségeket. Ennek klasszikus példája a Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet megalapí­tása, amelynek talán azóta sincs irodája és a vele foglalkozó egyet­len ember szinte egyáltalán nem tudja érvényesíteni a természetvé­delem érdekeit. Én mindenképpen ellene vagyok a védett területek to­vábbi növelésének és a hangsúlyt a már meglévőkben folyó munka ja­vítására fektetem. Jelenleg az or­szág 24 százaléka áll védelem alatt, ha ezt sikerül érvényesíteni, elége­dett leszek. Elsősorban a szemléle­ten kell változtatni. Az állam csak a legértékesebb területekkel törőd­het, a többi természeti szépség érté­keit az ott élő embereknek kell felis­merniük. Sokszor ugyanis ilyen ér­téket képvisel egy-egy meander vagy mocsár. Már így is sok problé­mát okozott, amikor a helyi közös­ség meggyőzése nélkül nyilvánítot­tak területeket védetté. Ez jelenti a problémát a Chocs-hegység eseté­ben is. Ez is egy nagyon értékes karsztos terület, de mivel a helyi la­kossággal senki nem kommunikált, komoly ellenállás alakult ki a terve­zett nemzeti parkkal szemben. Bárki véleményezheti az energetikai koncepciót Mérlegen a stratégia ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Augusztus 15-ig van le­hetőség arra, hogy az érdeklődők véleményt mondjanak a gazdasági minisztérium által kidolgozott energetikai koncepcióról. Ezt az is lehetővé teszi, hogy a környezet­védelmi minisztérium a tervezetet úgynevezett stratégiai hatás­tanulmánynak veti alá, aminek ré­szét képezi az ilyen nyilvános vita is. Ennek érdekében a környezet­védelmi minisztériumban az ener­getikai politika tervezetét felrak­ták az Internetre, ezenkívül eljut­tatták a kerületi hivataloknak, il­letve rajtuk keresztül ajárási hiva­taloknak. A gazdasági minisztéri­um az anyagot a Hospodárske noviny-ban tette közzé. A kritiká­ra, miszerint ez több laphoz is el kellett volna juttatni azt válaszol­ták, hogy nincs pénzük több hirde­tésre. Mindenesetre augusztus 15­ig bárki eljuttathatja a környezet­védelmi minisztériumba az ezzel kapcsolatos észrevételeit. A gazdasági minisztérium saját environmentális értékelést is ki­dolgoz, ebben alternatívák szere­pelnek majd például az atomener­gia felhasználásával kapcsolatban. A környezetvédelmi minisztérium pedig átad számukra egy szem­pontrendszert, amelyet szintén fi­gyelembe vesznek a munkájuk so­rán. Ezúttal a vita során nemcsak a környezetvédelmi, hanem a gaz­dasági minisztérium is szorosan együttműködik a környezetvédő szervezetekkel, amelyek közül a legnagyobb érdeklődést a Greenpeace, a Fenntartható Fejlő­dés Társasága és az Energia 2000 tanúsított a probléma iránt. Ebben a tekintetben az elkövetkező he­tek, hónapok során még várható vita, az első hírek szerint ugyanis több innét érkező javaslat az Euró­pai Unió gyakorlatánál is kemé­nyebb kritériumokat tartalmaz. Az úgynevezett stratégiai hatásta­nulmány szintén európai szintű megoldásnak számít. Ennek kere­tében a fejlesztési koncepciók, na­gyobb területek fejlesztési tervei környezetvédelmi összefüggéseit vizsgálják. Ennek megfelelően az­óta a stratégiai jelentőségű anya­gok véleményezése során modelle­ket állítottak fel, amelyek segítsé­gével lényegében a törvény hasz­nálhatóságát vizsgálták. Ilyen volt a vízgazdálkodási koncepció, két korábbi energetikai koncepció, il­letve a területfejlesztés koncepció­ja. Ezek alapján szeptember köze­pére tervezik az első rendelet ki­adását, amely már kötelező mó­don szabályozza majd a stratégiai EIA-nak nevezett eljárást. A nyilvános vita során begyűjtött észrevételeket egyébként vélemé­nyezésre adják ki a hivatalos szak­értői minősítéssel rendelkező szakembereknek. Az esetleges el­fogultság kizárása érdekében egy­mástól függetlenül több ilyen érté­kelés készül és amelyeket ezek megalapozottaknak ítélnek, a kör­nyezetvédelmi minisztérium igyekszik beépíttetni a koncepció­ba. Az így kialakuló kompromisz­szumos tervezetet azután szintén nyilvános vitára bocsátják, vagyis az érdeklődők ezt is véleményez­hetik. (tí)

Next

/
Thumbnails
Contents