Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)
1999-08-11 / 184. szám, szerda
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 11 TANÁCSADÓ A vagyonrész kiadása Sz. T.: 1992-ben a mezőgazdasági szövetkezet vagyonrészt volt köteles megállapítani számunkra, mivel a szüleink földjét használta. Később megtudtuk, a szövetkezet ezt a vagyonrészt csak hét év elteltével köteles kifizetni. A hét év az idén telik le. Hogyan érvényesítsük az igényeinket? FEKETE MARIAN A 42/1992 Tt. számú szövetkezeti transzformációs törvény 13. §-a a szövetkezeti vagyonrész kiadását illetően kétféle jogosult személyt különböztet meg. Az olyan jogosult személyt, aki mezőgazdasági termelést folytat és az olyan jogosult személyt, aki nem folytat mezőgazdasági termelést. Jogigénye a vagyonrész kiadására csak annak a jogosult személynek keletkezik, aki mezőgazdasági termelést folytat. Annak a jogosult személynek viszont, aki nem folytat mezőgazdasági termelést, a transzformációs tervezet jóváhagyásától számított hét év elteltével mindössze „kiadható" a vagyonrész. Az említett szövetkezeti transzformációs törvényt 1995-ben a 264/1995 Tt. számú törvénnyel módosították. Akkor került a törvénybe a 17e §, amely többek között arról rendelkezik, hogy a szövetkezet a transzformációs tervezet jóváhagyásától számított hét év elteltével „megvásárolhatja" az önmaga által kiadott vagyonjegyet, ha a vagyonrészjegy tulajdonosa azt megvásárlásra felkínálja neki. Mindez azt jelenti, hogy Önnek nem keletkezett jogigénye a szövetkezeti vagyonrész kiadására. Ha az értékpapírközpontban nyilvántartott részjegyeit felkínálja a szövetkezetnek, az megvásárolhatja őket, de Ön nem kötelezheti a szövetkezetet arra, hogy vásárolja meg őket. Apropó, sürgősen nézzen utána, hogy a vagyonrésze fejében valóban kapott-e a szövetkezettől részjegyeket (ezt az értékpapírközpont által időről időre megküldött kivonaton ellenőrizheti) . GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Forgalmazható a hetényi Becherovka Pozsony. A hetényi Simpex Plus Kft. ismét gyárthatja és töltheti az Original Johann Becher Bitter néven forgalmazott likőrjét - áll a Legfelsőbb Bíróság határozatában. A Legfelsőbb Bíróság a Nyitrati Kerületi Bíróság előzetes határozatáról szóló döntést változtatta meg, amely megtiltotta a hetényi likőr forgalmazását ezen a néven. A csehországi Jan Becher - Karlovarská Becherovka a gyártás leállítását is követelte, ezt azonban sem a kerületi sem a Legfelsőbb Bíróság nem hagyta jóvá. A hetényiek így a bíróság jogerős ítéletéig szabadon gyárthatják és forgalmazhatják a gyógynövényekből készült likőrt. (HN) Idei árvízkárok Pozsony. A mezőgazdasági tárca pontosította az agrárszektorban keletkezett idei árvízkárok nagyságát. Az áradások és a megemelkedett talajvíz következtében országosan 4,5 milliárd koronás kár keletkezett, ebből a mezőgazdaság vesztesége 2,8 milliárd korona, (ú) NYERSANYAGPIACOK A világ gabonatermése Felfele módositotta előzetes termésbecsléseit a Nemzetközi Gabonatanács (CIC). Szakértők szerint a világon a várt 1443 millió tonna helyett 1450 tonnát aratnak az 1999/2000-es szezonban. A bizakodásra elsősorban az USA kiváló kukoricatermése ad alapot, de az európai kilátások is biztatóak, miközben az oroszországi 12 milliós termésmennyiség 2 millió tonnával elmarad az eredetileg várttól. A világ teljes gabonafogyasztását 1457 millió tonnára teszik a szakértők. (Forrás: Figyelő) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. augusztus 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,785 Magyar forint (100) 17,614 Angol font 67,282 Német márka 22,898 Cseh korona 1,232 Olasz líra (1000) 23,130 Francia frank 6,827 Osztrák schilling 3,255 Japán jen (100) 36,369 Spanyol peseta (100) 26,916 Kanadai dollár 27,793 Svájci frank 27,965 Lengyel zloty 10,593 USA-dollár 41,703 Szlovák élelmiszerek Magyarországon - nagyítóval kell keresni a „Made in Slovakia" feliratú termékeket Hátrányos kontingens-játék Budapest. Jó erős okulárét vegyen fel az, aid valamelyik magyar élelmiszerbolt polcán „Made in Slovakia" feliratú termékre akar bukkanni! V. PAIZS GÁBOR A szlovák árut importáló kereskedők, illetve a Tesco és a Julius Meinl áruházlánc beszerzőinek véleménye alapján elmondható: beitartalomban, árban nem alábbvalók, de a marketingtámogatásuk gyenge, és nem képes ellensúlyozni a CEFTA kontingenst meghaladó termékekre előírt 61 százalékos vámtételét. Vegyük például a tátrai sajtokat. Szőnyi József, a Julius Meinl friss áruk beszerzéséért felelős csoportvezetője szerint a minőségük megfelelő, de a csomagolásuk jelentősen elmarad az európai színvonaltól. Ennek következtében az eladhatóságuk rosszabb az esetleg gyengébb beltartalmi értékekkel rendelkező konkurenseiknél. Informátoraink utaltak rá: a szlovák tejipari vállalatoknak mintha nem is lenne érdekük a megfelelő „öltöztetés". A Magyarországra irányuló sajtexport zöme ugyanis összetett áru, és a magyar cégek alapanyagként dolgozzák fel. A tényleges piaci igényeknek mindössze egy kontingensen kívüli termék, a brindza felel meg. A budapesti BIOMARK Kft. 11 éve foglalkozik cseh és szlovák tejtermékek forgalmazásával. Amikor a KGST megszűnt, Csehszlovákia államadósságának törlesztéseként ajánlották fel a brindzát, ami azóta is a Tóth család tulajdonában álló vállalkozás fő terméke maradt. Új árufélék bevezetésére a magas bevizsgálási költségekre való tekintettel csak igen megfontoltan, alapos árelemzések után vállalkoznak. „A szlovák termékek egységes megjelenési formája - főleg az önkiszolgáló pultban forgalmazható áruk esetében - kedvezően befolyásolhatná a vásárlók értékítéletét" - véli Mihálka Klára, a Biomark marketingvezetője. Meglátása szerint könnyebb lenne nemzeti heteket rendezni az egyes áruházláncokban. A Biomark - a kialakult kontingensrendszer ellenére - a vevők folyamatos ellátására törekszik. Ez csak tervezéssel oldható meg, ami nem könnyű. Főleg az újdonságoknál, mint amilyen most a pozsonyi Rajo „Cottage cheese"-e, csak igen nehezen tervezhető az értékesíthető mennyiség. Ebben a helyzetben elvárható lenne a szlovák gyártótól, hogy - márkaneve védelme érdekében is - átgondolt marketingtámogatást adjon. Hiszen a termékek piaci bevezetésekor még nem képződhet akkora árrés, melyből futná a sajtó- és a TVhirdetésekre, áruházi kóstoltatásokra. A Julius Meinl és a Tesco beszerzőinek tapasztalata szerint a szlovák gyártók közül egyedül a Rajo volt az, amelyik a piacszerzés érdekében termékeinek megismertetéséből is kiveszi a részét. Holott az erre az évre tervezett 3,6 millió USA dollár értékű exportjából várhatóan csak 200 ezer dollárral részesedik Magyarország. „Tudomásul kell venni, hogy a magyar élelmiszer-kereskedelemben a tejtermék piaca az egyik legtelítettebb - mondta Mihálka Klára. A Rajo Prémium és Probio joghurtA minőség megfelelő, de a csomagolás elmarad az európai színvonaltól. jainak nagy hazai konkurenciája van. Ilyen esetekben nélkülözhetetlen a külföldi gyártó támogatása a közös akciók, hirdetések esetében." Nunkovics Péter, a Tesco beszerzője ezt azzal egészítette ki, hogy tejtermékben túltermelés van. „Két éwel ezelőtti árakon lehet ma Trapista sajtot kapni. Ha azt követelnénk, hogy teljesen bontsuk le a CEFTA-unióba tömörült államok között a vámokat, akkor azzal számos magyar tejes vállalkozás csődbe menne. Egyetértek azokkal, akik szerint a továbbfeldolgozásra, illetve, harmadik országba történő továbbadásra történő exportból a vámkontingens megállapításánál el kellene különíteni a kiskereskedelmi forgalomba szánt árut. Jelenleg ugyanis a vámmentes kontingens jelentős részét lefoglalja az alapanyag és a reexport behozatal, ami pedig marad, azzal igen nehéz a folyamatos ellátást biztosítani." Nunkovics nem tartja járható útnak, hogy mondjuk januártól áprilisig, amíg tart a 0 százalékos keret, helyet adnak a szlovák sajtnak, megkedveltetik a fogyasztókkal, majd miután elfogyott a kvóta, 61 százalékkal felemelik az árát. „Ráfér némi finomítás a CEFTA szabályaira, mégis inkább úgy tartom, a szlovák élelmiszeriparnak a saját nemzeti specialitásait kell kínálnia, mert arra - mint a brindzára van kereslet." A kereskedői márkanevesítés új jelenség a magyar élelmiszerpiacon. A gyártónak könnyebb, mert az adott áruházlánc neve „viszi" el a portékát. A margarinnál ez igencsak logikus, hiszen a villanyoszlopok reklámtábláitól kezdve a kereskedelmi tévék adásáig szinte percenként találkozhatunk a Rámával. A Biomark nem ezt az utat választotta. „A márkanév használata igen bonyolult és öszszetett kérdés. Konkurenciával kell megküzdenünk, és a felvfevő piac sem akkora, hogy önmagában képes lenne egy-egy termékre szűkített importot gazdaságossá tenni. Emellett a márkatermékek értékesítése mind a gyártóra, mind az importőrre jelentős terhet ró, és ki van szolgáltatva a márkanév tulajdonosának" - vélte Mihálka Klára. Az idén Kelet-Európában bő olajosmag-termés várható - nálunk 49 ezer hektárral bővült a repce vetésterülete Nem növekszik az olajosmag-export HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A várható kelet-európai olajosmag-többlet nem feltétlenül érződik majd a kivitel növekedésében - összegezte a Világgazdaság a Reutersre hivatkozva. A repce- és napraforgóolajnak versenyeznie kell az olcsó ázsiai pálmaolaj dömpingjével, és a tavalyi ellátási gondok után a térségben igyekeznek több napraforgót a belső piacon tartani. (Ukrajnában 30, Oroszországban 10 százalékos exportadót terveznek.) így az 1998/ 99. évi 860 ezer tonnás ukrán napraforgómag-export az Oil World elemzője szerint 370 ezer tonnára szűkülhet az új idényben. Az orosz kivitel is várhatóan a termelésbővülésnél kisebb mértékben (280380 ezer tonnával) nő majd: 1,2-1,3 millió tonnára. Repcemagból az Európai Unióban is bő kínálattal számolnak ez évben, így igazán csak a cseh exportőrök számára „termett babér", akik mintegy 400 ezer tonnát szállítottak a német piacra, az átmeneti helyi hiányt kihasználva. (Csehország idei repcetermése megközelítheti a 936 ezer tonnát a tavalyi 680 ezer tonnával szemben.) Áz 1,08 millióról 1,30 millióra növő lengyel repcetermésből viszont már csak alig 250 ezer tonna juthat a telítődő nyugati piacra. Emellett még mintegy 150 ezer tonna repce érkezhet az EU-ba a balti országokból. Ukrajnában a napraforgó vetésterületének 700 ezer hektárral való (1,8 millió hektárra) csökkenSzlovákiában az idén 109 040 hektáron termesztettünk repcét. tését javasolja a gazdáknak az agrártárca a termőtalaj kímélése végett. A kieső olajosmag-mennyiséget szerinte részben a repce-vetésterüiet fokozatos (jövőre 600 ezer, később 700-800 ezer hektárra) bővítésével kellene pótolni. Ukrajnában már az idén is jelentősen nagyobb területen - a tavalyi 63 ezer helyett 280 ezer hektáron - vetettek repcét. Az ukrán repcetermés így, rekordot elérve, várhatóan mintegy háromszorosa lesz az elmúlt évi 67 ezer tonnának. A szlovák agrártárca jelentése szerint Szlovákiában az idén 109 040 hektáron termesztettünk repcét. Ez csaknem 49 ezer hektárral több, mint tavaly. Az eddig betakarított repcemag csaknem a duplája a múlt évi mennyiségnek, 237 982 tonna. Az átlagos hektárhozamok 2,18 tonna voltak. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. augusztus 8-án) Bank Felmondási idő Felmondási idö 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 16,20 16,70 17,00 16,20 15,00 Bank Austria Creditanstalt 12,50-12,75 13,50-13,75 13,50-13,75 5,75-6,00 Banka Slovakia 17,53 17,86 18,02 15,00 8,00 Dopravná banka 14,90 15,10 13,00 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 18,20 18,50 18,80 19,00 15,00 6,00 Istrobanka 16,20-16,70 16,50-17,00 16,50-17,00 16,00-16,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-15,25 15,50-15,75 16,0016,00 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 12,00 6,00 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 6,00 Devín Bank 17,30 17,80 18,50 Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50 9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 15,50 16,00 16,00 16,50 16,50 4,75 A kívülállók meglátása szerint a szlovák tejipari vállalatoknak mintha nem is lenne érdekük a termékek megfelelő „öltöztetése". (A szerző felvétele)