Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-08 / 155. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS KULTÚRA - OKTATÁS FL Sidó Zoltán: „A nálunk szerzett oklevél több mint egyenértékű az itthon szerzett tanítói oklevéllel." Retrospektív vetítéssorozat július huszonkettedikétől A józanság a megegyezést diktálja Szerencsére már távozott az a garnitúra, amely nemkívánatosnak minősítette a hazai magyar nyelvű városi egyetemek működését. Az általa hozott törvények azonban még mindig érvényesek. Vajon milyen hatással vannak a Schola Comaromiensis további működésére? - kérdeztük Sidó Zoltántól, a komáromi városi egyetem igazgatójától. VOJTEK KATALIN A Slavkovská-érában kidolgozott és jóváhagyott felsőoktatási törvény egyértelműen leszögezi, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények által a Szlovák Köztársaság területén létesített konzultációs központokat akkreditáltatni kell. Itt két problémával találkozunk. Az egyik: a városi egyetem nem önálló felsőoktatási intézmény. Nem ad ki diplomát, hanem csak szervezi az oktatást, illetve biztosítja az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát. A városi egyetem három magyarországi felsőoktatási intézménnyel karöltve szervezi a magyar nyelvű levelező tagozatos felsőoktatást. Azokat már akkreditálták Magyarországon. Számomra érthetetlen, miért kellene ismételten akkreditáltatni őket. Szeretném remélni, hogy a választások után menesztett akkreditációs bizottság utódja nem tart igényt egy ismételt akkreditációs folyamatra. A második probléma a magyarországi felsőoktatási intézmények által kiadott főiskolai diplomák honosítása. 1989. októberében a két ország aláírta az ekvivalencia-egyezményt, amely azonban csak az egyetemi oklevelekre vonatkozik. Magyarországon a felsőoktatás kétszintű: tudományegyetemeken és főiskolákon folyik. Nálunk a főiskolai rendszer mint olyan megszűnt, még a tanítóképzést is egyetemi szintre emelte a felsőoktatási törvény. A nyitrai Konstantin Egyetem ragaszkodik ahhoz, hogy a nálunk szerzett tanítói oklevelet meg kell fejelni egy nyitrai oklevéllel. Van lényeges különbség a két oktatás között? Ha megvizsgáljuk a Győrben és a Nyitrán folyó tanítóképzést, meg kell állapítani, hogy tulajdonképpen nincs köztük különbség, s ha mégis, az Győr javára billenti a „A leköszönt akkreditációs bizottság véleményével nem értek egyet." (Somogyi Tibor felvétele) mérleget. Győr ugyanis valóban gyakorlati képzést végez, ahol a műveltségi tantárgyakon kívül a legnagyobb hangsúlyt a tantárgypedagógiára, tehát a módszertan elsajátítására fekteti. Igaz, hogy van még egy jelentős különbség: nálunk a leendő magyar tanítók teljes magyar nyelvű képzésben részesülnek, míg a Nyitrán végzettek az előadások és vizsgák több mint 30 százalékát nem magyar nyelven abszolválják. Azt gondolom, hogy a két ország közti javuló kapcsolat, a két oktatási tárca rendszeres tárgyalása eredményeként hamarosan megegyezés születik a magyarországi oklevelek elismerésének kérdésében. Annál is inkább, mert nálunk a győri tanterven kívül a hallgatók szlovák fonetikából, morfológiából, szintaxisból, gyermekirodalomból, illetve szlovák tantárgypedagógiából is vizsgáznak. Tehát a nálunk szerzett oklevél több mint egyenértékű a hazai tanítói oklevéllel. Milan Ftáčnik oktatási miniszter továbbra is a komáromi városi egyetem akkreditálása körüli gondokról beszél. Feltételezem, hogy a miniszter úr nem rendelkezik pontos információkkal. Mert mit akar itt akkreditálni a hazai akkreditációs bizottság? A komáromi városi egyetemet? Nem, hiszen az ilyen kérvényt nem nyújtott be a minisztériumnak. A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolát, a kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kart, vagy a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolát? Ezeket Magyarországon akkreditálták. A probléma az oklevelek elismerésében van, nem pedig az akkreditációban. A Slavkovskáék által kidolgozott felsőoktatási törvény akkreditációval kapcsolatos része politikai indíttatású, ezért módosításra szorul. Az oktatási minisztérium egyik sajtótájékoztatóján elhangzott: nem kétséges, hogy az előző akkreditációs bizottság politikai okokból döntött úgy, hogy a Schola Comaromiensist nem akkreditálja. De, úgymond, voltak tisztán szakmai jellegű kifogásai is, s a feltárt hibákat ki kell küszöbölni. Akkor konkrétan meg kell mondani, milyen hibákról van szó. Az oktatási minisztérium ilyesmiről minket nem tájékoztatott. A leköszönt akkreditációs bizottság írt egy véleményezést, de azzal nem lehet egyetérteni. Kifogásolta például, hogy a konzultációk pénteken és szombaton folynak. „Ez azt jelenti, hogy a pedagógiai gyakorlatot is szombaton szervezzük?" - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy hiszen Szlovákiában szombaton nincs tanítás. Hasonló típusú volt a többi kifogás is. Ön reagált az akkreditációs bizottság kifogásaira? Megírta, hogy a konzultációk ugyan hétvégeken vannak, de a gyakorlatok hétfőtől pénteldg? Nem reagáltam, mert akkor elismertem volna az akkreditációs bizottság fellépésének létjogosultságát. Csupán azt írtam meg, hogy nem veszek részt az akkreditációs bizottság tárgyalásán. Mert ha valóban akkreditálni akart volna, akkor a kérvényt beadó Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolát látogatta volna meg, nem pedig Komáromot. Mert nem tantermekre, segédeszközökre volt kíváncsi, érdeklődése tartalmi vonatkozású volt. Milyen tartalmi kifogások merültek fel? Lényegi kifogások nem voltak. Nem is lehettek, hiszen a győri főiskola színvonalas, elismert intézmény. Ami pedig a szlovák nyelv oktatását illeti, tulajdonképpen egy az egyben átvettük a nyitrai programot. Nem félő, hogy a magyar nyelvű városi egyetemek vonatkozásában a jelenlegi kormányzat Slavkovskáék gyakorlatát kívánja folytatni? Nem hiszem. Az új kormány már gyakorlati lépésekkel is bizonyította, hogy komolyan gondolja az európai demokráciához való közeledést. Ez nálunk lassú folyamat, és egyik lépése a magyarországi oklevelek elismerése. Nem látom akadályát annak, hogy erről idén őszszel létrejöjjön a megegyezés. Ajózan ész ezt diktálja. Mészáros Márta filmjei New Yorkban MTI-HIR Washington. Mészáros Márta munkásságának elismeréseként a New York-i Modern Művészet Múzeuma retrospektív vetítéssorozatot tart a rendezőnő filmjeiből. A huszadik századi - különböző műfajokban fogant - műalkotások megőrzésére létrehozott páratlan intézmény Mészáros Márta tizenegy filmjével kívánja megismertetni a széles amerikai nézőközönséget július huszonkettedike és augusztus harmadika között. A művek a vetítés sorrendjében: Napló szerelmeimnek, Napló gyermekeimnek, Örökbefogadás, Olyan, mint otthon, Cory scescie (A szerencse lányai - 1999; a legújabb film), Eltávozott nap, Kilenc hónap, Napló apámnak, anyámnak, Piroska és a farkas, Ők ketten, Szabad lélegzet. A retrospektív vetítéssorozatban látható filmek nagy része a hetvenes években készült. Nem véletlenül, hiszen ezek az alkotásai rangos díjakat nyertek különböző nemzetközi filmfesztiválokon, s ennek következtében Mészáros Márta egyike lett a külföldön leginkább számon tartott magyar filmalkotóknak. Mészáros Márta (Archívumi felvétel) A The Museum of Modern Art megítélése szerint Mészáros Márta pályafutásának utóbbi három évtizedében Kelet-Európa egyik vezető filmkészítőjévé vált, az egyeden nővé, akinek a művei ebből a térségből nemzetközi elismertségre tettek szert. Nevét, vitathatatlan rangját azzal vívta ki, hogy alkotásaiban mesterien ötvözi az önéletrajzi ihletésű és a művészi képzelet szülte elemeket, és összetetten, mély beleérzéssel tudja ábrázolni a női lét legapróbb rezdüléseit is. PÁLYÁZAT A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség és a Fonó Records pályázatot hirdet a X. Szlovákiai Táncháztalálkozó kazettáján való közreműködésre. A pályázati felhívásra jelentkezhetnek: • énekes szólisták • táncházzenekarok • ének-hangszeres vegyes együttesek • éneklőcsoportok (6 főig), nem hagyományőrző folklórcsoportok Feltételek: Előnyben részesítjük azokat a hagyományhű feldolgozásokat, melyek elsősorban a szlovákiai magyarság hagyományos zenei kultúráját ölelik feí. A hangzóanyag egyik felét hagyományőrző zenészek és énekesek műsorából állítjuk össze, akik meghívott előadói a kiadványnak. A beérkező zenei anyagot szakmai bírálóbizottság válogatja ki. A felvételek a Fonó Budai Zeneház stúdiójában készülnek. A kiválasztott előadók utazási költségeit és ellátását a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség téríti. A pályázat nyertesei lehetőséget kapnak a X. Szlovákiai Táncháztalálkozón (1999. október 2.) való szereplésre. A kazettán való közreműködésért nem áll módunkban tiszteletdíjat fizetni! A pályázatnak tartalmaznia kell a szerzők és az előadók nevét (zenekar, együttes esetében a csoport nevét), a benevezett zenei vagy énekes szám címét és a tájegység megnevezését, valamint a műsorszám teljes időtartamát. A pályázathoz mellékelni kell egy demokazettát is, melyet a pályázatok elbírálása után visszaszolgáltatunk. Jelentkezési határidő: 1999. július 25. Részletesebb felvilágosítás a 0903/209 615-ös telefonszámon. Jelentkezni írásban lehet a következő címen: Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, Nám. 1. mája 10-12, 815 57 Bratislava Műfaji megkötöttség nélküli, igen termékeny művész volt, irodalmi átültetésekkel, vígjátékokkal, romantikus drámákkal egyaránt bizonyította felkészültségét Száz éwel ezelőtt született George Cukor MTI-PANORAMA Száz éve, 1899. július 7-én született New Yorkban George Cukor, aki a leghíresebb magyar származású amerikai filmesek egyike. Szülei magyar bevándorlók voltak. Művészi pályáját 1918-ban Chicagóban kezdte, színházi segédrendezőként. 1929-ben, a hangosfilm-korszak kezdetén került a filmhez Hollywoodba, először mint dialógusrendező, majd asszisztens, később rendező. A színészek és főleg a színésznők irányításának minden csínját-bínját ismerte, a részletek mestere volt, színházi tapasztalatait sikerrel alkalmazta a felvevőgépnél is. Biztos kezű, jó ízlésű rendező lett, aki különösen a színészek beállításával remekelt. Műfaji megkötöttség nélküli, igen termékeny művész volt, irodalmi átültetésekkel, vígjátékokkal, romantikus drámákkal egyaránt bizonyította felkészültségét. Kitűnt klasszikus irodalmi és a lélektani drámák filmrevitelében. Szívesen dolgozott fel klasszikus regényeket, mint a Gázláng vagy a Philadelphiai történet. Ö rendezte Greta Garbó utolsó két filmjét, a Camille, a végzet asszonyát és a Kétarcú asszonyt. Cukor vonzódott a romantikus felfogáshoz, e témakörben mélyreható érzelmi hatásokra törekedett. Legnagyobb sikereit is e stílusban készült műveivel - Shakespeare Rómeó és Júliájának, Dickens Copperfield Davidjának megfilmesítésével aratta. Ez utóbbi vetette meg Cukor „irodalomrendezői" hírnevének alapját. Ide sorolható A kaméliás hölgy, az ifjabb Alexander Dumas regényéből készült film, amelynek címszerepében Greta Garbó egyik Audrey Hepburn az Oscar-díjas My Fair Lady főszerepében legjobb alakítását nyújtotta. Cukor nem vetette meg a biztos közönségsikertjelentő bestsellereket sem. Az asszonyok című filmje New York-i társaságbeli hölgyekről szól, különlegessége, hogy nincsenek férfi szereplői. Művészi termékenységére jellemző, hogy 1930-tól majd minden évre jut egy-egy filmje, s ezek között több nagyszabású zenés produkció is szerepel. A láng őrzője szokatlanul komoly témájú: egy rejtélyes körülmények közt meghalt politikusról a történtek után nyomozó újságíró megállapítja, hogy annak felesége sem ártatlan halálában, mivel a férj a fasiszta ideológia megszállottja volt, s a kormány megdöntésén munkálkodott. Híres filmje a Gázláng című pszichotriller, melyben a főszerepet Ingrid Bergman játszotta. Cukor a II. világháború alatt a hadseregben szolgált. 1947-ben készítette el a Kettős élet című filmjét, amelyet az Othello inspirált, s amelyben összekapcsolódik a játék és a valóság. Az Ádám oldalbordája című társasági komédia (1949) és a Pat és Mike (1952) a nemek harcával foglakozik Katherine Hepburn és Spencer Tracy főszereplésével. A Tegnap született (1952) Pygmalion-szerű ironikus történet, melyben Cukor a nőkről alkotott sztereotip nézeteket leplezi le. A Csillag született (1954) jellegzetes hollywoodi karriertörténet, Judy Garland főszereplésével. 1957-ben rendezte a Vad a szél című filmet, ez ismét érzelmi, lélektani kérdéseket feszeget. Marilyn Monroe-val is forgatott, de a Szeressünk című darabot csak a főszereplő mentette meg a bukástól. 1960-ban Befejezetlen dal címmel Liszt Ferencről készített filmet. Az Oscar-díjat 1964-ben G. B. Shaw Pygmalion című művének musical változatáért, a My Fair Lady-ért kapta. Ez a film nagy kasszasikert is hozott, nem kis mértékben Audrey Hepburn remek alakításának köszönhetően. 1975-ben ő forgatta az első orosz-amerikai koprodukciót, Maurice Maeterlinck A kék madár című mesedarabját, Elizabeth Taylorral és Jane Fondával. A közönség azonban elavultnak találta, s a darab megbukott. Cukor televíziós megbízásokat is vállalt, szinte élete utolsó pillanatában is dolgozott. 1983-ban halt meg Los Angelesben. Születésének 100. évfordulója alkalmából az idén július 15-től augusztus 20-ig nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezik meg róla Los Angelesben az Amerikai Filmművészeti Akadémia. A kaméliás hölgy Cukor-féle filmváltozatát Greta Garbó vitte sikerre (Archív felvételek)