Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-08 / 155. szám, csütörtök

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 8. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Francia pezsgőrekord Párizs. A francia pezsgőgyártók tavaly újabb rekordot értek el, 292 millió palack pezsgő érté­kesítésével. Ez 8,7 százalékkal több volt, mint 1997-ben - je­lentette a francia termelők szak­lapja, a Champagnes. Ugyan­csak rekordútemben növeke­dett az export tavaly Nagy-Bri­tanniába (8,9 százalékkal), az Egyesült Államokba (9,4 száza­lékkal) és Svájcba (22,6 száza­lékkal). Németországba 19 mil­lió palackkal exportáltak, 8 szá­zalékkal többet, mint 1997-ben. Franciaországban összesen 179 millió palack hazai pezsgőt ad­tak el tavaly, ez 8,4 százalékos többlet az egy évvel korábbihoz képest. A szaklap szerint a 2000. év előestéjére, az idei szilveszterre készülve újabb re­kordok várhatók. A tavalyi szü­ret eredményeit be nem számít­va a francia pincészetek tartalé­ka 960 millió palack körül van a különböző évjáratokból. (MTI) Biogazdálkodás Magyarországon Budapest. 1,5 milliárd forint volt a magyar bioágazat múlt évi exportértéke. A már bionak minősülő földek 81 százalékán szántóföldi növényeket termel­nek, főként őszi búzát, napra­forgót, héj nélküli olajtököt. A magyar biotermékek 95-98 százalékát exportálják, a leg­nagyobb külpiacok Svájc, Né­metország, Áusztria és Hollan­dia. Tavaly több mint 20 ezer hektárt tettek ki az úgyneve­zett ellenőrzött területek, az idén előreláthatólag 25 ezer hektár lesz. Az ellenőrzött te­rületek közül az átállási idő­szakban lévők nagysága 11,7 ezer, a már átálltaké 9,9 ezer hektárra növekedett tavaly. A türelmi időben várakozó te­rületek több mint fele gyep, rét és legelő. (NG) Építőipari visszaesés Pozsony. 23,18 milliárd koro­nás forgalommal 28,6 százalé­kos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az előző év hasonló időszakához képest a hazai épí­tőipar. Ezen belül a közüzemi szféra megrendelése 52,2 szá­zalékkal, a magánszféráé pedig 22,1 százalékkal esett vissza. A májusi adatok szerint az új épít­kezések 34,4 százalékkal, a javí­tások és karbantartás 26,7 szá­zalékkal, a külföldön elvégzett munkák pedig 37,4 százalékkal csökkentek. (CTK) VÍZŐR Erős a lcipárolgás A június meglehetősen esős volt. A csapadékösszeg 103-219 mm volt, ami jócskán meghaladta az átlagos vízmennyiséget (145-304százalék). Aránylag kevés eső esett a Kelet-szlovákiai síkságon - mindössze 34-68 mm, ami az átlag 44-92 százalé­ka. A múlt heti erős felmelege­dés következtében egyes növé­nyek esetében a kipárolgás elér­te a 25-35,5 mm-t. A Kelet-szlo­vákiaí síkságon csapadékhiány mutatkozik, öntözni kell a zöld­séget, a füvet, a kukoricát, cu­korrépát, napraforgót, lucernát és az almafákat egyaránt. Öntöz­ni kell továbbá Ógyalla, Köböl­kút, Vágkirályfa, Pozsonyivánka, Nyitra, Mohi és Nagyszombat térségében is. (Öntözésgazdál­kodási Kutatóintézet) ü. Ha nem jön az eso, jön a BAUER A ZÖLD VILÁGÉRT FOR A GREEN WORLD • ..RAINSTAR" típusú csevelodobos öntözoberendezesek 60 féle valtozatban. a TX es az E PLUS típus számítógéppel irányított • öntözökonzolok, 12 • 60 m szélesek • szeles hatósugaru sávos ..UNESTAR" es körös „CERESTAR" öntözoberendezesek • gazolajjal es ttaktormeghajtassal muk odo szivattyúk • gyorskapcsolasos ontozocsovek es - készülékek • a tragyale kijuttatására alkalmas tartálykocsik es tartozékaik BAUER G.m.b.H.- szervezesi egyseg. Podunajská 25. 825 64 Bratislava. Tel./(ax: 07/4525 89 43. Mobil: 0903 706 643. E-mail: andras@bauei.sk Kelet-európai agrárexport támogatás nélkül Kettős zérómegoldás MTI-HlR London. Az Európai Unió a kelet­európai országokkal folytatott ag­rárkereskedelemben olyan átfogó kvótarendszert javasol, amelyen belül megvonnák az uniós mező­gazdasági exporttermékek támo­gatását, ugyanakkor ezen termé­kekre a vásárló országok sem al­kalmaznának importvámokat ­idézte Franz Fischler EU-bizottsági agrárfelelőst a Financial Times. Fischler a lap szerint kijelentette: a brüsszeli EU-bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölteknek a jelenlegi agrárke­reskedelmi egyezmények felváltá­sát a fenti kvótarendszerrel. Ezt a brüsszeli biztos kettős zéróme­goldásnak nevezte, hiszen az EU­támogatásoktól mentes agrárex­port-kvótába bevont termékeket importvámok sem terhelnék. A Fi­nancial Times szerint e javaslat célja a két térség közötti eddigi ag­rárkereskedelmi viszályok ismét­lődésének elkerülése, az elmúlt években ugyanis erőteljesen nőtt A mezőgazdászok szerint az alacsony hozamok nemcsak a tavalyi kedvezőtlen időjárás számlájára írhatóak Pénztelenség az agráriumban Rimaszombat, Tőketerebes. Közép- és Kelet-Szlovákiá­ban is kasza alá érett a ter­més, ám az üzemek nagy ré­szében nem várnak kimagas­ló hektárhozamokat sem ár­pából, sem búzából. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az okok ismertek: a mostoha ősz és az elmúlt hetek időjárása sem kedvezett a kalászosoknak. „Nem műtrágyáztuk a gabonaféléket, így nálunk az idén a sűrűnvetettekből átlagban 30 mázsánál több hektá­ronként nem terem" - véli Lukács Tibor. Az Agrobasta Kft. növény­termesztője elmondta, 530 hektá­ron termesztenek gabonafélét és 100 hektáron repcét. Őszi árpát, amelyet 40 hektáron vetettek, már betakarították. Repcéből átlagban 20 mázsás hozamot várnak, ami az egyházasbásti viszonyok között el­fogadható eredménynek számít. A növénytermesztő szerint a jövő hét közepétől megkezdődhet a búza betakarítása is. Bár van szerződé­sük a malommal, nem tartja való­színűnek, hogy a búza megfelel ke­nyérgabonának. Ha mégis lesz ilyen, akkor sem sietnek a termés leadásával, megvárják, amíg a ma­lom kifizeti a tavalyi tartozást. A takarmánygabonát előbb meg­tisztítják, ha szükséges megszárít­ják, és csak azután szállítják a ter­ménysilóba. A takarmánygabonát nem adják el, hanem a takarmány­alapra helyezik. „Szerintem nem lesz zökkenőmentes az aratás, egy esetleges meghibásodás során több órás kényszerpihenő várhat a gépekre. Majd magyarázatként hozzátette: - A nagyraktárak nem tartalékolnak nagyobb mennyiség­ben pótalkatrészeket: mindenből általában egy darabot tartanak, s ha történetesen kettő kell valami­ből, azt meg kell rendelni. A Filagro Kft. már learatta az őszi árpát és a repcét, de Szabó Gyula, a növénytermesztés vezetője pon­tos adatokat még nem tudott mon­dani. A repce megadta a 20 mázsás hozamot, gabonafélékből átlago­san 30 mázsát remél hektáron­ként. A bátkai Agros Kft. a napok­ban fejezi be a szénásítást. Kovács Barnabás igazgató szerint a káni­kula csak rontotta a hozamot: sör­árpára és kenyérgabonára sajnos nincs kilátás. Á Rimaszombati já­rás legnagyobb mezőgazdasági üzemében 2011 hektáron vetettek gabonafélét, és közel 500 hektá­ron repcét. Az utóbbi aratását ked­den kezdték. Mivel mintegy kétez­res szarvasmarha-állománnyal rendelkeznek, szükségük van a szalmára is. Gabonaféléktől jó esetben átlagban 30 mázsás hek­tárhozamot várnak. A termést nem adják el, hanem szintén takar­mányalapra teszik. Az igazgató szerint az alacsony hektárhoza­mok nemcsak a tavalyi kedvezőt­len őszi időjárásnak, a júniusi eső­zéseknek és a mostani kánikulá­nak a számlájára írhatók, hanem nagyrészt az ágazatban uralkodó pénztelenségnek. A repce betaka­rításával legkésőbb vasárnapig vé­geznek, a búza aratását a jövő hét végén kezdik. A Tőketerebesi járásban az ár- és belvíz miatt a korábbi évekkel szemben kalászosokból lényege­sen kevesebbet sikerült elvetni. Ennek következtében a termelők gyengébb termésre számítanak. Lénárt Istvántól, a földművelés­ügyi minisztérium tőketerebesi osztályának főmunkatársától meg­tudtuk, a térségben hosszabb ideje tartó szárazság kissé előbbre tolta az aratást, és a hét elején a Bodrog­köz néhány termelőüzemében már megkezdték a kalászosok betaka­Az ár- és a belvíz miatt kalászosokból kevesebbet vetettek. rítását. Árpából a próbaaratás eredménye szerint 3,5, borsóból 2,5 tonnás átlaghozam mutatko­zik. Azonban félő, hogy ha a hőség nem mérséklődik, kárt okozhat a még aratásra váró termésben. A mezőgazdasági üzemek többsé­ge a már ismert okok miatt (pénz­hiány stb.) néhány éve nem bo­csátkozhatott nagyobb kiadások­ba, így nagyon kevés vásárolt kö­zülük új gépeket. Tehát nem kevés Ha lesz kenyérgabona, akkor sem sietnek a termés leadásával, megvár­ják, amíg a malom kifizeti a tavalyi tartozást. (Ján Malý illusztrációs felvétele) azoknak a száma, ahol az egykori keletnémet gyártmányú E típusú gabonakombájnokra vár a terménybetakarítás. Ám az idei aratáshoz a mezőgazdasági üze­mek elegendő és megfelelő gépi berendezésekkel rendelkeznek. Szükség esetén az északi járások mezőgazdasági üzemeivel koope­rálva oldják meg a kenyérgabona betakarítását. Több termelőüzem ugyanis az Eperjesi és Ólublói járás mezőgazdasági üzemeivel tart szo­ros kapcsolatot. A zétényi Ticce Termelőszövetke­zetben valószínűleg a hétvégén vo­nulnak kí a gépek a határba. Szaxon Ferenc elnök szerint felte­hetőleg ekkorra már kasza alá érik a repce, amelyet vendégkombájn segítségével takarítanak be, mert a gazdaság két E típusú betakarító­gépe már erre nem alkalmas. El­mondta, hogy a korábbi rossz kö­rülmények ellenére az elvetett ka­lászosok termése eléggé jónak mu­tatkozik, őszi búzából mintegy 4, a tavasszal elvetettből pedig 3,2 ton­nás hozamot várnak, de hasonlóan mutatkozik az árpa is. A gabonafé­lékre idén ők sem kötöttek szerző­dést a felvásárlókkal. Mint mondta, eddig csak a kassai malmok érdek­lődtek a kenyérgabona termése iránt, az árpa egy részét pedig a sörgyár viszi el. „A kalászosokból remélt 8 ezer tonna felét idehaza tároljuk, saját szükségletre. Úgy tű­nik, az olajos növények értékesíté­sével nem lesz gond, mert a gálszécsi Palma Rt.-vel jók az eddi­gi tapasztalataink, és idén is igényt tart termékeinkre. Bízunk benne, hogy csakúgy, mint eddig, időben kifizeti a felvásárolt repcéért és napraforgóért járó pénzt. Ez azért is fontos, mert a tavaszi időjárás mintegy másfél millió koronával károsította meg gazdaságunkat" ­jegyezte meg az elnök, (kat, kas) A FAO és a WHO új élelmiszerszabványai - az allergia-veszélyeket is fel kell tüntetni a csomagoláson Génmanipulált élelmiszerek kritériumai VK-503 az EU mezőgazdasági exportja Ke­let-Európába, s az ottani termelők szerint az uniós exportőrök néltánytalan versenyelőnyt élvez­nek a közös agrárpolitika égisze alatt nekik juttatott támogatás ré­vén. A kelet-európai országok a til­takozások hatására több esetben rögtönzött pótvámokat róttak ki az EU-importra, tavaly Csehország például korlátozta az uniós alma­behozatalt, amely az előző évben a hazai piac 50 százalékát hódította el. A brit lap szerint a javasolt kvó­tarendszer érvényes lenne az EU­ba irányuló kelet-európai exportra is, jóllehet ez a kérdés jóval keve­sebb vitát kavar, mivel a keleti tá­mogatások meglehetősen szeré­nyek. A kvóták folyamatosan ad­dig bővülnek, amíg a két térség kö­zötti agrárkereskedelem zöme mentes lenne a központi támoga­tásoktól - mondta Fischler. A Fi­nancial Times szerint szinte bizo­nyos, hogy az EU-beli termelők gyanakodva fogadják a tervet, hi­szen általában elleneznek minden­féle támogatás-megvonást. MTI-HlR Róma. A vegyszermentes élelmi­szerek termeléséről, feldolgozásá­ról, címkézéséről és árusításáról fogadott el nemzetközi szabványo­kat a FAO és a WHO élelmezési bi­zottsága. Az ENSZ élelmezési és egészség­ügyi szervezetének Codex Alimen­tarius Bizottsága 35 új élelmiszer­szabványt, 4 élelmezésegészség­ügyi kódexet és 220 szennyező­anyag-küszöbértéket határozott meg a bio-élelmiszerekre. Elodáz­ta azonban a döntést a szarvas­marhák növekedésserkentő hor­monjáról, a BST-ről, amelynek ügyében hiányzott az egyetértés az ülésen résztvevő 98 tagország között. Az Európai Unió és 63 civil szerve­zet részvételével tanácskozó bi­zottság kormányközi munkacso­portot állított fel a biotechnológiai eredetű (génmanimulált) élelmi­szerek nemzetközi szabványainak kidolgozására, amelyeket szeret­nének 2003-ig elfogadni. A belgiu­mi dioxinbotrány nyomán munka­csoportot hívtak életre az állati ta­karmányozással kapcsolatos nem­zetközi szabványok kidolgozására, illetve a gyümölcslé-normák felül­vizsgálatára is. A bizottság úgy módosította az előrecsomagolt élelmiszerek cím­kézésére vonatkozó általános szabványokat, hogy immár az al­lergia-veszélyeket is fel kell tün­tetni a csomagoláson. Kilónként 15 mikrogrammban szabta meg az aflatoxin nevű mérgezőanyag felső határát a feldolgozóipari alapanyagnak szánt földimogyo­róban. Az Élelmezési Kódex célja a fo­gyasztók védelme, az egyenlő fel­tételek biztosítása az élelmiszerek immár évi 500 milliárd dolláros, és várhatóan továbbra is gyorsan nö­vekvő világkereskedelmében, va­lamint az élelmiszerszabványok nemzetközi harmonizálása - szö­gezte le John Lupien, a FAO illeté­kes osztályvezetője. Szlovákiában is töretlen az érdeklődés az ökológiai ágazat iránt - biogazdálkodás több mint 50 ezer hektáron A bioüzemek számának alakulása 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 "TM 37 37 m 37 37 imiHiiH 3 9 mss^^^m 44 44 44 44 mmm 3 4 44 44 "1 45 51 Az ökogazdálkodásba bevont területek alakulása 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 liflíM 14 887 14 718 15 208 H 14 887 14 718 15 208 14 887 14 718 15 208 15 557 14 996 "HM 17 746 dli^H 27 809 m -mm^^H 50 615 Szlovákiában is töretlen a bio-, azaz ökogazdálkodásba bevont területek és bioüzemek számának növekedése. Amíg 1991-ben mindössze 37 ha­zai termelő állt át a biogazdálkodásra, az egyéni vállalkozók és szövetke­zetek száma a földművelésügyi tárca hivatalos statisztikái szerint a múlt évben már elérte a 81-et. A biogazdálkodás iránti érdeklődés főként 1997 után ugrott meg. Jelen­leg több mint 50 ezer hektáron foglalkoznak ilyen termeléssel, ez a me­zőgazdasági termőterület 2,07 százalékát teszi ki. Az úgynevezett átálló területek 2-3 évig nem tekinthetők bionak, s róluk a termés biocímkével nem értékesíthető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents