Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-08 / 155. szám, csütörtök

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. A parlament előtt magyarázkodhat Pozsony. A parlament al­kotmányjogi bizottsága ja­vasolja a legfelsőbb bíróság alelnökének, Jozef Štefan­kónak a leváltását. A bizott­ság döntése értelmében az alelnöknek lehetősége lesz a parlament előtt magyaráza­tot adni arra, miért akart erőszakkal bejutni a lakás­ba, melyből kilakoltatták. Štefanko leváltását az igaz­ságügyi minisztérium indít­ványozta. A tárca szerint ugyanis megsértette a bíró­sági etika szabályait. A le­váltással a bírák tanácsa is egyetértett. (SITA) Módosítják a Btk.-t Pozsony. A parlament teg­napjóváhagyta a büntető törvénykönyv módosító ja­vaslatát, mely elsősorban a szervezett bűnözés elleni harcra, a kábítószer-keres­kedelemre, a korrupcióra, a gyermekpornográfiára és a gazdasági bűntettekre vo­natkozik. A módosításba be­került Vladimír Palkó javas­lata is, mely szerint bűncse­lekménynek minősül a bé­rek visszatartása. Az a vál­lalkozó, aki nem fizeti ki al­kalmazottai bérét, három évig terjedő szabadságvesz­tésre ítélhető. (SITA) Palkó az alkalmazottakat védi (Archívum) Törvényt sértett a TIPOS Pozsony. A Számvevőszék a napokban ellenőrzést tar­tott a TIPOS Részvénytársa­ságnál. A sorsjátékokat és különböző nyereményjá­tékokat működtető társaság több jogszabályt és előírást is megsértett. A vizsgálat során kiderült, hogy a TI­POS vezetősége hűtlen vagyonkezeléssel és csalás­sal is gyanúsítható. Való­színű tehát, hogy az állami vállalat vezetői ellen büntetőeljárást kezdemé­nyeznek. (TA SR) Szudétanémet panaszok Bonn/München. A szudéta­németek társulása panaszt nyújtott be a német szövet­ségi kormány ellen, mert nem védte kellőképpen ér­dekeiket Csehországgal szemben. A társulás egyben felszólította a második vi­lágháború után Csehország­ból kitelepített németeket arra, hogy forduljanak az amerikai bíróságokhoz és követeljenek kártérítést. Azért kell az Egyesült Álla­mokban beadni a kártérítési kérvényeket, mert csak eb­ben az országban működik a tömeges panasztétel intéz­ménye. Döntés esetében az nemcsak egy személyre vo­natkozik, hanem vala­mennyi kárvallottra. (ČTK) Prágában szerezhetünk finn beutazási engedélyt Borsos vízum ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A finn kormány július 6­ai döntése értelmében július 7-étől, vagyis tegnaptól Finnország négy hónapra felfüggeszti a vízumkény­szer feloldásáról szóló 1975. janu­ár 31-én Csehszlovákiával kötött egyezmény teljesítését. A felfüg­gesztés november 6-ig marad ér­vényben. A finn kormány azután határozott a vízumkényszer beve­zetéséről, hogy 1069-re emelke­dett a menedékjogért folyamodó szlovákiai romák száma. Helsinki a szlovák állampolgárokkal szembe­ni vízumkötelezettség bevezetésé­vel szeretné visszaszorítani a Szlo­vákiából érkező menekültek szá­mát. A kormányhatározat értelmé­ben az úti okmánnyal, szolgálati vagy diplomata útlevéllel rendel­kező szlovák állampolgárok kizá­rólag vízummal léphetnek Finnor­szág területére. Áz érdeklődők a Finn Köztársaság prágai nagykö­vetségéhez folyamodhatnak vízu­mért. A szükséges nyomtatvány a pozsonyi finn főkonzulátuson is hozzáférhető lesz. A kitöltött nyomtatványt az útlevél másolatá­val együtt Prágába kell postázni. A prágai nagykövetség 10-től 12 órá­ig, a pozsonyi főkonzulátus kedden és szerdán 10-től 12 óráig, illetve 14-től 16 óráig fogadja az ügyfele­ket. Az előzetes információk sze­rint az egyirányú tranzitvízumért 60 finn márkás illetéket kell fizetni, a turistavízum 150, a három hóna­pig érvényes vízum 180, a két belé­pésre érvényes tranzitvízum 210, a „multiple" pedig 300 finn márka fejében váltható ki. A külügymi­nisztérium információi szerint, azok a szlovák állampolgárok, akik a vízumkényszer érvénybe lépése­kor már úton voltak Finnország fe­lé, és éjfél után értek a finn határra, kénytelenek visszafordulni, (ú) A kassai vasmű ragaszkodik Diósgyőrhöz Nem eladó a DAM A RIS Csáky és Danihel menesztését követeli. Danihel a DSZM-et vádolja Finn hangulatkeltés? Pozsony. Július-augusztus­ra a Budapestről és Prágá­ból induló valamennyi Hel­sinkibe tartó légi járatra le vannak foglalva a jegyek, valószínűleg a roma nemze­tiségű szlovák állampolgá­rok számára - közölte Eduard Kukán. ÖSSZEFOGLALÓNK A külügyminiszter szerint nem rossz szociális háttérrel rendelke­ző, hanem épp ellenkezőleg, jól szi­tuált, láthatóan jól öltözött romák kérnek menedékjogot Finnország­ban. Ezzel szemben Vincent Da­nihel finnországi látogatása során olyan romákkal találkozott, akik állításuk szerint itthon munkanél­küliek voltak, s kölcsönkért pénzen utaztak Finnországba, ott viszont nem szociális helyzetükre, hanem politikai okokra hivatkozva kértek menedékjogot. A romaügyi kor­mánybiztos azt is furcsának találta, hogy kérdéseire valamennyi roma - egymástól függetlenül - ugyan­azt válaszolta. Danihel nem nevez­te meg egyenesen, ki állhat a szer­vezett akció hátterében, de megje­gyezte, a romáktól Finnországban kapott válaszokat a DSZM-kép­viselők felszólalásaiban hallotta vissza a szlovák parlament tegnap­előtti ülésén. Alexander Patkoló, a Roma Kezde­ményezés az Együttélésért (RIS) elnöke ugyanakkor a párt tegnapi sajtótájékoztatóján azt állította, a romák távozása nem szervezett ak­ció, s a romák nem gazdasági, ha­nem politikai okok miatt hagyják el Szlovákiát. A RIS egyben felszó­lította a romákat, ne menekülje­nek el hazájukból, akik pedig el­mentek, jöjjenek vissza. A párt csatlakozott annak all roma pol­gári társulásnak a felhívásához, melyben Csáky Pál és Vincent Danihel leváltását követelik, mert a párt szerint „semmi különöset sem tettek a romákért". A RIS úgy véli, Csáky helyére A. Nagy László, a parlament emberi és kisebbségi jogi bizottságának elnö­ke lenne a megfelelő jelölt. Patkoló elmondta, ha pártjának képviselői találkozhattak volna Mikuláš Dzu­rinda miniszterelnökkel és Csáky Pállal, ahogy azt többször is siker­telenül kezdeményezték, és sor ke­rült volna a választások előtt kötött A romák nem gazdasági, hanem politikai okok mi­att hagyják el Szlovákiát. megegyezés szerinti együttműkö­désre, elkerülhető lett volna a mos­tani válsághelyzet. A romákra vo­natkozóan egyébként a Nemzetkö­zi Helsinki Szövetség az Emberi Jo­gokért (IHF) éves jelentése azt ál­lítja, Finnországban 1998 júliusá­ban etnikai származása miatt több romát utasítottak ki éttermekből vagy más nyilvános helyről. Roma­ellenesnek és diszkriminatívnak nevezte Finnország Szlovákiával szembeni vízumkényszerét a buda­pesti székhelyű Európai Központ a Visszaszerezhető a jogtalanul elveszett ingatlan Alkotmánybíróság: nem vész el a tulajdonjog ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Az alkotmánybíróság teg­nap elutasította a parlament azon képviselői csoportjának beadvá­nyát, amely a 229/91-es restitúci­ós törvény egyes cikkei alkotmány­ellenes voltának megállapítását in­dítványozta. Atörvényt még a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés fo­gadta el, többször módosították már, főleg azon cikkeit, amelyek az érintett személyek tulajdonjo­gának érvényesítését záros határ­időhöz kötik. Az alkotmánybírók szerint a szó­ban forgó törvény, valamint az er­re épülő két módosított törvény összhangban van az alkotmány­nyal. Az indítvány megfogalma­zói abban tévedtek, hogy az érin­tett személyeket eredeti tulajdo­nosoknak hitték, ami nincs így, mivel az eredeti tulajdonjog nem vész el. A törvények lehetőséget adnak az 1948 és 1949 között jog­talanul elveszett ingó és ingatlan tulajdonok visszaszerzésére. Ha a visszaszerzett tulajdonjog öröklé­se körül valamely jogosult sze­mély törvénytelenséget sejt, ter­mészetesen jogában áll bíróság­hoz fordulni. A 229/91-es restitú­ciós törvény nem rendezi a nem­zeti kulturális értéknek számító ingatlanok kérdését, (juk) Romák Jogaiért (ERRC) is, mely Tarja Halonen finn külügyminisz­ternek írott levelében rámutat: az intézkedés „veszélyes precedens­ként szolgál más államok számá­ra, és erősíti Szlovákiában a roma­ellenes hangulatot". Az ERRC sze­rint az új szlovák kormány is csu­pán szociális problémákról beszél a romákkal kapcsolatban, ezért felszólítja a finn kormányt a ví­zumkényszer eltörlésére, és kéri, inkább arra vegye rá Szlovákiát, hogy javítsa a romák helyzetét az emberi jogok területén. A SZISZ nem teljesítette kötelessé­gét, állapította meg Bárdos Gyula képviselő. Az MKP frakcióvezetője bírálta a titkosszolgálatot, amiért az elmulasztotta a kormány tájé­koztatását olyan súlyos problémá­ról, mint a romák tömeges kiutazá­sa Finnországba. Az MKP szerint a kormánynak haladéktalan intéz­kedéseket kell hoznia a roma exo­dus megfékezésére. „Ha Szlovákia be akar kerülni az EU-bővítés első hullámába, akkor nem engedheti meg magának, hogy halogassa en­nek a kérdésnek a megoldását", vélte az MKP képviselője. Bárdos visszautasította azokat a felvetése­ket, hogy Csáky Pál a felelős a ki­alakult helyzetért. Bárdos ostoba­ságnak minősítette Víťazoslav Móric SZNP-s képviselő állítását, aki a romák menekülését összefüg­gésbe hozta a kisebbségi nyelvtör­vény küszöbön álló elfogadásával. Bárdos szerint a kormánynak re­pülőgépeket kellene küldeni Fin­nországba, hogy visszaszállítsák a romákat, (sik, SITA, ČTK, -pve-) Hitelkamatok csökkentése Változik a banktörvény Pozsony. A kormány tegnap elfo­gadta a bankokról szóló törvény módosító javaslatát. A tervezet ér­telmében az állam hozzájárul a jel­zálogkölcsönt felvett személyek hi­telkamatának csökkentéséhez. A hozzájárulás a legfeljebb 2,5 millió kronáig terjedő jelzálogkölcsönökre vonatkozik majd. A módosítás egyik célja a külföldi bankok ügyfeleinek védelme. Módosul a titkosszolgálat­ról szóló törvény is, a változtatással azt szeretnék elérni, hogy a SZISZ hatékony segítséget tudjon nyújtani a szervezett bűnözés elleni harcban. A Nafta Gbely körúl kialakult bot­ránnyal kapcsolatban a kormány el­vetette a gázművek elnökkének le­váltására tett javaslatot. (sk) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Az utóbbi napokban ismét felröppentek a híresztelések azzal kapcsolatban, hogy a Kelet-szlo­vákiai Vasmű meg kíván szabadul­ni magyarországi leányvállalatá­tól, a Diósgyőri Acélművektől. Tóth Attila mérnök, a vasmű igaz­gatótanácsának tagja és a DAM Rt. igazgatótanácsának elnöke la­punk kérdésére határozottan cá­folta ezt a feltételezést. A DAM há­za táján a közeljövőben átszerve­zésre kerül sor, csakúgy, mint az anyavállalatnál. Gabriel Eichler vasműelnök legutóbbi sajtótájé­koztatóján szintén kijelentette, hogy a kassai óriásvállalat ragasz­kodik a DAM-hoz. (jk) Szlovákia ősztől teljes jogú tagja a Kárpátok Eurorégiónak Elhárultak az akadályok ÚJ SZÓ-HlR Nyíregyháza. Az eredetileg kétna­posra tervezett ülés első napján minden fontos kérdésben megálla­podtak a felek a Kárpátok Euroré­gió közeljövőjét illetően. Az öt szomszédos ország határ menti te­rületeit tömörítő társulás nemzet­közi tanácsa örömmel fogadta a hírt, hogy többé nincsenek jogi aka­dályok Szlovákia teljes jogú tagsá­ga előtt. Az ülésen jelen volt Štefan Vranovský kassai és Jozef Polačko eperjesi kerületi elöljáró, akik mos­tantól hivatalosan is felvehetik a kapcsolatot a szomszédos országok megyéivel. Zachariás István, a Kár­pátok Eurorégió hazai társulásának elnöke lapunknak elmondta, előre­láthatólag októberben kerül sor az együttműködési nyilatkozat aláírá­sára, méghozzá valószínűleg Szlo­vákia területén. Ezt az ötletet Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is támogatja, és fontosnak tartja a határ menti együttműködés fel­élénkítését a Kelet-szlovákiai régi­óban. Döntés született arról is, hogy a társulás nemzetközi titkár­sága a lengyelországi Krosno váro­sából két évre Nyíregyházára köl­tözik, majd 2001-ben Románia, 2002-ben Szlovákia, 2005-ben pe­dig Ukrajna lesz a székhelye. A tár­sulás új elnököt is választott, ezút­tal Lengyelországból, az új ügyve­zető igazgató pedig Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke lett. (juk) A DBP a nyár folyamán saját minisztereit is értékeli Ki nevessen a végén? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A DBP a nagyprivatizáci­óról szóló törvény módosításának parlamenti vitája során el szeretné érni, hogy az új jogszabály értel­mében a stratégiai fontosságú vál­lalatok magánosításánál ne a kor­mányé, hanem a parlamenté le­gyen a végső szó. Jozef Migaš, a baloldaliak s egyben a parlament elnöke kijelentette, ahhoz is ra­gaszkodnak, hogy az erdőgazda­ság még állami tulajdonban levő objektumait ne lehessen privati­zálni. Az állam irányítását, azaz a részvények 51 százalékát meg kel­lene őrizni a Gázműveknél, a Szlo­vák Takarékpénztárnál, a Vízmű­veknél, 34 százalékát a Szlovák Biztosítónál és az Általános Hitel­banknál (VÚB) is. Migaš elismerte, hogy a DBP koalíciós partnerei nem értenek egyet a tervezettel. Azt is jelezte, a kormánynak le kel­lene vonnia a következtetéseket a közelmúlt botrányaiból. Szerinte az lenne a legjobb, ha a kabinet egyes tagjai és a Vagyonalap veze­tői távoznának posztjaikról. Migaš elmondása szerint a DBP nyáron saját miniszterei tevékenységét is értékeli, ám korainak tartotta el­mondani, hogy ez értékelés után közülük esetleg kinek kellene le­mondania. (sóti) Sikeres „peren kívüli reprivatizáció" Pöstyén a Vagyonalapé ČTK-HÍR Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap­nak sikerült visszaszereznie a pöstyéni fürdő részvényeinek 68 százalékát. A Vagyonalap peren kí­vül egyezett meg a Vadium Group­pal a részvények visszaszolgáltatá­sában úgy, hogy a korábbi priva­tizőr visszakapja az 1996-97-ben a Vagyonalap számlájára befize­tett részleteket. A részvények visszaadásával a pöstyéni fürdő tulajdonosai a Nemzeti Vagyon­alap, a gyógyfürdő alkalmazottai­nak részvénytársasága, Smrdáky község és Pöstyén városa, vala­mint a restitúciós alap. Vincent Danihel a kormány romablztosa újságírók gyűrűjében a tegnapi, nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoz­tatón. A háttérben Juhász László, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes sajtótitkára (TA SR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents