Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)
1999-07-08 / 155. szám, csütörtök
EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. A parlament előtt magyarázkodhat Pozsony. A parlament alkotmányjogi bizottsága javasolja a legfelsőbb bíróság alelnökének, Jozef Štefankónak a leváltását. A bizottság döntése értelmében az alelnöknek lehetősége lesz a parlament előtt magyarázatot adni arra, miért akart erőszakkal bejutni a lakásba, melyből kilakoltatták. Štefanko leváltását az igazságügyi minisztérium indítványozta. A tárca szerint ugyanis megsértette a bírósági etika szabályait. A leváltással a bírák tanácsa is egyetértett. (SITA) Módosítják a Btk.-t Pozsony. A parlament tegnapjóváhagyta a büntető törvénykönyv módosító javaslatát, mely elsősorban a szervezett bűnözés elleni harcra, a kábítószer-kereskedelemre, a korrupcióra, a gyermekpornográfiára és a gazdasági bűntettekre vonatkozik. A módosításba bekerült Vladimír Palkó javaslata is, mely szerint bűncselekménynek minősül a bérek visszatartása. Az a vállalkozó, aki nem fizeti ki alkalmazottai bérét, három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. (SITA) Palkó az alkalmazottakat védi (Archívum) Törvényt sértett a TIPOS Pozsony. A Számvevőszék a napokban ellenőrzést tartott a TIPOS Részvénytársaságnál. A sorsjátékokat és különböző nyereményjátékokat működtető társaság több jogszabályt és előírást is megsértett. A vizsgálat során kiderült, hogy a TIPOS vezetősége hűtlen vagyonkezeléssel és csalással is gyanúsítható. Valószínű tehát, hogy az állami vállalat vezetői ellen büntetőeljárást kezdeményeznek. (TA SR) Szudétanémet panaszok Bonn/München. A szudétanémetek társulása panaszt nyújtott be a német szövetségi kormány ellen, mert nem védte kellőképpen érdekeiket Csehországgal szemben. A társulás egyben felszólította a második világháború után Csehországból kitelepített németeket arra, hogy forduljanak az amerikai bíróságokhoz és követeljenek kártérítést. Azért kell az Egyesült Államokban beadni a kártérítési kérvényeket, mert csak ebben az országban működik a tömeges panasztétel intézménye. Döntés esetében az nemcsak egy személyre vonatkozik, hanem valamennyi kárvallottra. (ČTK) Prágában szerezhetünk finn beutazási engedélyt Borsos vízum ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A finn kormány július 6ai döntése értelmében július 7-étől, vagyis tegnaptól Finnország négy hónapra felfüggeszti a vízumkényszer feloldásáról szóló 1975. január 31-én Csehszlovákiával kötött egyezmény teljesítését. A felfüggesztés november 6-ig marad érvényben. A finn kormány azután határozott a vízumkényszer bevezetéséről, hogy 1069-re emelkedett a menedékjogért folyamodó szlovákiai romák száma. Helsinki a szlovák állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség bevezetésével szeretné visszaszorítani a Szlovákiából érkező menekültek számát. A kormányhatározat értelmében az úti okmánnyal, szolgálati vagy diplomata útlevéllel rendelkező szlovák állampolgárok kizárólag vízummal léphetnek Finnország területére. Áz érdeklődők a Finn Köztársaság prágai nagykövetségéhez folyamodhatnak vízumért. A szükséges nyomtatvány a pozsonyi finn főkonzulátuson is hozzáférhető lesz. A kitöltött nyomtatványt az útlevél másolatával együtt Prágába kell postázni. A prágai nagykövetség 10-től 12 óráig, a pozsonyi főkonzulátus kedden és szerdán 10-től 12 óráig, illetve 14-től 16 óráig fogadja az ügyfeleket. Az előzetes információk szerint az egyirányú tranzitvízumért 60 finn márkás illetéket kell fizetni, a turistavízum 150, a három hónapig érvényes vízum 180, a két belépésre érvényes tranzitvízum 210, a „multiple" pedig 300 finn márka fejében váltható ki. A külügyminisztérium információi szerint, azok a szlovák állampolgárok, akik a vízumkényszer érvénybe lépésekor már úton voltak Finnország felé, és éjfél után értek a finn határra, kénytelenek visszafordulni, (ú) A kassai vasmű ragaszkodik Diósgyőrhöz Nem eladó a DAM A RIS Csáky és Danihel menesztését követeli. Danihel a DSZM-et vádolja Finn hangulatkeltés? Pozsony. Július-augusztusra a Budapestről és Prágából induló valamennyi Helsinkibe tartó légi járatra le vannak foglalva a jegyek, valószínűleg a roma nemzetiségű szlovák állampolgárok számára - közölte Eduard Kukán. ÖSSZEFOGLALÓNK A külügyminiszter szerint nem rossz szociális háttérrel rendelkező, hanem épp ellenkezőleg, jól szituált, láthatóan jól öltözött romák kérnek menedékjogot Finnországban. Ezzel szemben Vincent Danihel finnországi látogatása során olyan romákkal találkozott, akik állításuk szerint itthon munkanélküliek voltak, s kölcsönkért pénzen utaztak Finnországba, ott viszont nem szociális helyzetükre, hanem politikai okokra hivatkozva kértek menedékjogot. A romaügyi kormánybiztos azt is furcsának találta, hogy kérdéseire valamennyi roma - egymástól függetlenül - ugyanazt válaszolta. Danihel nem nevezte meg egyenesen, ki állhat a szervezett akció hátterében, de megjegyezte, a romáktól Finnországban kapott válaszokat a DSZM-képviselők felszólalásaiban hallotta vissza a szlovák parlament tegnapelőtti ülésén. Alexander Patkoló, a Roma Kezdeményezés az Együttélésért (RIS) elnöke ugyanakkor a párt tegnapi sajtótájékoztatóján azt állította, a romák távozása nem szervezett akció, s a romák nem gazdasági, hanem politikai okok miatt hagyják el Szlovákiát. A RIS egyben felszólította a romákat, ne meneküljenek el hazájukból, akik pedig elmentek, jöjjenek vissza. A párt csatlakozott annak all roma polgári társulásnak a felhívásához, melyben Csáky Pál és Vincent Danihel leváltását követelik, mert a párt szerint „semmi különöset sem tettek a romákért". A RIS úgy véli, Csáky helyére A. Nagy László, a parlament emberi és kisebbségi jogi bizottságának elnöke lenne a megfelelő jelölt. Patkoló elmondta, ha pártjának képviselői találkozhattak volna Mikuláš Dzurinda miniszterelnökkel és Csáky Pállal, ahogy azt többször is sikertelenül kezdeményezték, és sor került volna a választások előtt kötött A romák nem gazdasági, hanem politikai okok miatt hagyják el Szlovákiát. megegyezés szerinti együttműködésre, elkerülhető lett volna a mostani válsághelyzet. A romákra vonatkozóan egyébként a Nemzetközi Helsinki Szövetség az Emberi Jogokért (IHF) éves jelentése azt állítja, Finnországban 1998 júliusában etnikai származása miatt több romát utasítottak ki éttermekből vagy más nyilvános helyről. Romaellenesnek és diszkriminatívnak nevezte Finnország Szlovákiával szembeni vízumkényszerét a budapesti székhelyű Európai Központ a Visszaszerezhető a jogtalanul elveszett ingatlan Alkotmánybíróság: nem vész el a tulajdonjog ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a parlament azon képviselői csoportjának beadványát, amely a 229/91-es restitúciós törvény egyes cikkei alkotmányellenes voltának megállapítását indítványozta. Atörvényt még a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés fogadta el, többször módosították már, főleg azon cikkeit, amelyek az érintett személyek tulajdonjogának érvényesítését záros határidőhöz kötik. Az alkotmánybírók szerint a szóban forgó törvény, valamint az erre épülő két módosított törvény összhangban van az alkotmánynyal. Az indítvány megfogalmazói abban tévedtek, hogy az érintett személyeket eredeti tulajdonosoknak hitték, ami nincs így, mivel az eredeti tulajdonjog nem vész el. A törvények lehetőséget adnak az 1948 és 1949 között jogtalanul elveszett ingó és ingatlan tulajdonok visszaszerzésére. Ha a visszaszerzett tulajdonjog öröklése körül valamely jogosult személy törvénytelenséget sejt, természetesen jogában áll bírósághoz fordulni. A 229/91-es restitúciós törvény nem rendezi a nemzeti kulturális értéknek számító ingatlanok kérdését, (juk) Romák Jogaiért (ERRC) is, mely Tarja Halonen finn külügyminiszternek írott levelében rámutat: az intézkedés „veszélyes precedensként szolgál más államok számára, és erősíti Szlovákiában a romaellenes hangulatot". Az ERRC szerint az új szlovák kormány is csupán szociális problémákról beszél a romákkal kapcsolatban, ezért felszólítja a finn kormányt a vízumkényszer eltörlésére, és kéri, inkább arra vegye rá Szlovákiát, hogy javítsa a romák helyzetét az emberi jogok területén. A SZISZ nem teljesítette kötelességét, állapította meg Bárdos Gyula képviselő. Az MKP frakcióvezetője bírálta a titkosszolgálatot, amiért az elmulasztotta a kormány tájékoztatását olyan súlyos problémáról, mint a romák tömeges kiutazása Finnországba. Az MKP szerint a kormánynak haladéktalan intézkedéseket kell hoznia a roma exodus megfékezésére. „Ha Szlovákia be akar kerülni az EU-bővítés első hullámába, akkor nem engedheti meg magának, hogy halogassa ennek a kérdésnek a megoldását", vélte az MKP képviselője. Bárdos visszautasította azokat a felvetéseket, hogy Csáky Pál a felelős a kialakult helyzetért. Bárdos ostobaságnak minősítette Víťazoslav Móric SZNP-s képviselő állítását, aki a romák menekülését összefüggésbe hozta a kisebbségi nyelvtörvény küszöbön álló elfogadásával. Bárdos szerint a kormánynak repülőgépeket kellene küldeni Finnországba, hogy visszaszállítsák a romákat, (sik, SITA, ČTK, -pve-) Hitelkamatok csökkentése Változik a banktörvény Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a bankokról szóló törvény módosító javaslatát. A tervezet értelmében az állam hozzájárul a jelzálogkölcsönt felvett személyek hitelkamatának csökkentéséhez. A hozzájárulás a legfeljebb 2,5 millió kronáig terjedő jelzálogkölcsönökre vonatkozik majd. A módosítás egyik célja a külföldi bankok ügyfeleinek védelme. Módosul a titkosszolgálatról szóló törvény is, a változtatással azt szeretnék elérni, hogy a SZISZ hatékony segítséget tudjon nyújtani a szervezett bűnözés elleni harcban. A Nafta Gbely körúl kialakult botránnyal kapcsolatban a kormány elvetette a gázművek elnökkének leváltására tett javaslatot. (sk) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Az utóbbi napokban ismét felröppentek a híresztelések azzal kapcsolatban, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű meg kíván szabadulni magyarországi leányvállalatától, a Diósgyőri Acélművektől. Tóth Attila mérnök, a vasmű igazgatótanácsának tagja és a DAM Rt. igazgatótanácsának elnöke lapunk kérdésére határozottan cáfolta ezt a feltételezést. A DAM háza táján a közeljövőben átszervezésre kerül sor, csakúgy, mint az anyavállalatnál. Gabriel Eichler vasműelnök legutóbbi sajtótájékoztatóján szintén kijelentette, hogy a kassai óriásvállalat ragaszkodik a DAM-hoz. (jk) Szlovákia ősztől teljes jogú tagja a Kárpátok Eurorégiónak Elhárultak az akadályok ÚJ SZÓ-HlR Nyíregyháza. Az eredetileg kétnaposra tervezett ülés első napján minden fontos kérdésben megállapodtak a felek a Kárpátok Eurorégió közeljövőjét illetően. Az öt szomszédos ország határ menti területeit tömörítő társulás nemzetközi tanácsa örömmel fogadta a hírt, hogy többé nincsenek jogi akadályok Szlovákia teljes jogú tagsága előtt. Az ülésen jelen volt Štefan Vranovský kassai és Jozef Polačko eperjesi kerületi elöljáró, akik mostantól hivatalosan is felvehetik a kapcsolatot a szomszédos országok megyéivel. Zachariás István, a Kárpátok Eurorégió hazai társulásának elnöke lapunknak elmondta, előreláthatólag októberben kerül sor az együttműködési nyilatkozat aláírására, méghozzá valószínűleg Szlovákia területén. Ezt az ötletet Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is támogatja, és fontosnak tartja a határ menti együttműködés felélénkítését a Kelet-szlovákiai régióban. Döntés született arról is, hogy a társulás nemzetközi titkársága a lengyelországi Krosno városából két évre Nyíregyházára költözik, majd 2001-ben Románia, 2002-ben Szlovákia, 2005-ben pedig Ukrajna lesz a székhelye. A társulás új elnököt is választott, ezúttal Lengyelországból, az új ügyvezető igazgató pedig Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke lett. (juk) A DBP a nyár folyamán saját minisztereit is értékeli Ki nevessen a végén? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A DBP a nagyprivatizációról szóló törvény módosításának parlamenti vitája során el szeretné érni, hogy az új jogszabály értelmében a stratégiai fontosságú vállalatok magánosításánál ne a kormányé, hanem a parlamenté legyen a végső szó. Jozef Migaš, a baloldaliak s egyben a parlament elnöke kijelentette, ahhoz is ragaszkodnak, hogy az erdőgazdaság még állami tulajdonban levő objektumait ne lehessen privatizálni. Az állam irányítását, azaz a részvények 51 százalékát meg kellene őrizni a Gázműveknél, a Szlovák Takarékpénztárnál, a Vízműveknél, 34 százalékát a Szlovák Biztosítónál és az Általános Hitelbanknál (VÚB) is. Migaš elismerte, hogy a DBP koalíciós partnerei nem értenek egyet a tervezettel. Azt is jelezte, a kormánynak le kellene vonnia a következtetéseket a közelmúlt botrányaiból. Szerinte az lenne a legjobb, ha a kabinet egyes tagjai és a Vagyonalap vezetői távoznának posztjaikról. Migaš elmondása szerint a DBP nyáron saját miniszterei tevékenységét is értékeli, ám korainak tartotta elmondani, hogy ez értékelés után közülük esetleg kinek kellene lemondania. (sóti) Sikeres „peren kívüli reprivatizáció" Pöstyén a Vagyonalapé ČTK-HÍR Pozsony. A Nemzeti Vagyonalapnak sikerült visszaszereznie a pöstyéni fürdő részvényeinek 68 százalékát. A Vagyonalap peren kívül egyezett meg a Vadium Grouppal a részvények visszaszolgáltatásában úgy, hogy a korábbi privatizőr visszakapja az 1996-97-ben a Vagyonalap számlájára befizetett részleteket. A részvények visszaadásával a pöstyéni fürdő tulajdonosai a Nemzeti Vagyonalap, a gyógyfürdő alkalmazottainak részvénytársasága, Smrdáky község és Pöstyén városa, valamint a restitúciós alap. Vincent Danihel a kormány romablztosa újságírók gyűrűjében a tegnapi, nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón. A háttérben Juhász László, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes sajtótitkára (TA SR-felvétel)