Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-08 / 155. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 8. KOMMENTÁR Dzurinda dilemmája TUBA LAJOS Egy kormányfő legfőbb devizája az imidzse. Mikuláš Dzurinda ilyen szempontból június végéig egészen jól állt. Az utolsó, hosszú távon is támadási felületet nyújtó, bölcsnek nem nevezhető megnyilvánulását még reményteljes kormányfőaspiráns korában követte el, amikor egy pillanatra azt hitte, hogy demagógiában versenyeznie kell nagy ellenfelével. A dupla fizetésekről, lakásokról és hasonlókról szóló ígéretei azóta is rendszeresen rezonálnak az ellenzéki retorikában és a megszorító intézkedések idején biztosan több embert fordítanak el az SZDK-tól, mint amennyit annak idején megnyertek. Egy morálisan és gazdaságilag is leromlott ország kormányfőjeként Dzurindának nagyon nehéz dolga van, de ami az imidzsét illeti, eddig egészen jól kerülgette a buktatókat. Ezért is állunk értetlenül a Nafta-ügyben tanúsított magatartása előtt. A vita már oda fajult, hogy lassan mellékessé válik az alapkonfliktus, ki miatt húzódott hónapokig az ügy lezárása. A kormányfő álláspontja az első pillanattól egyértelmű volt, még az sem ingatta meg, hogy a kezében lévő bizonyítékok sem a kormányt, sem saját parlamenti klubját nem győzték meg. A külső szemlélő értetlenül nézi, miért fordult szembe Dzurinda korábbi társaival és áll ki Černák mellett, akinél eddig a gazdasági miniszterek közül talán csak Koncoš tett kevesebbet a kormányprogram megvalósításáéit. Az első látásra furcsa viselkedés oka sajnos nem a gazdaságban, hanem a politikában keresendő. Erre jó bizonyíték Palacka esete a távközlési privatizációval. Palacka utólag nyúlt bele egy pályázatba, amelyet beosztottjai hibásan írtak ki. Ha nem teszi, akkor az államot komoly anyagi kár éri, ráadásul a pályázat lefolyását végül az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezet is tisztának ítélte. Ennek ellenére Čarnogurskýék leváltását követelik. Nyilvánvaló, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalmon belül a kongresszusuk után sincs béke. Pedig azt Čamogurský és Palkó is tudja, hogy a lakossági bizalom miatt az SZDK már rég nem választási párt. Márpedig ha üldözni kezdik, az SZDK önálló élete érdekében Dzurinda Černák felé szorul, még akkor is, ha emiatt nemcsak a KDM-mel, hanem még a Demokrata Párttal is konfliktusba kerül. Ez nem jó, hiszen az eddigi történések miatt lassan odajutunk, hogy Ivan Mikloš számára már erkölcsi problémaként vetődik fel a kormányban való maradás. Az ő lemondása viszont a reform jövőjébe vetett bizalom szempontjából jelentene nehezen felmérhető megrázkódtatást: ez pedig az SZDK-nak sem jó üzlet. Ezt a dilemmát kell megoldania Dzurindának, úgy, hogy ősszel a jövő évi költségvetési vitába a kormánykoalíció már a túlélés esélyével vághasson bele. JEGYZET Kuriózum és tanulság JARÁBIK BALÁZS A kilencvenes évek szlovák politikai színterét meghatározó üres nacionalista frázisok, a képtelenség határát messze meghaladó kifejezések határozzák meg a kisebbségi nyelvtörvény parlamenti vitáját - is. Nincs új a nap alatt. A hofbaueri és slobodníki szótár egy pontosan meghatározható célt követ: nehogy má' a szlovák „ellenfelek" jottányit is engedjenek a magyaroknAk. Valljuk meg, jól csinálják, de mit sem érnének a szlovák kormányt alkotó „többségi" pártok nélkül. A kisebbségi nyelvtörvény majdani formája pedig sokáig kuriózumként fog szerepelni az európai annalesekben. Szerepelhet a „Kisebbségi nyelvtörvény ä la többség!", „Koalíciós pártok rémálmai" címszók alatt, de nem feledkezhetnek meg róla a „Hogyan ne csináljunk támogató kampányt ügyünk elfogadása mellett" címszó összeállítói sem. Tanulságot levonni jócskán lehet, kérdés, lesz-e, aki megteszi. A magyar változat európai „barátai", sőt az MKP európai bírálói elsősorban azt hangsúlyozzák: nincs tudomásuk arról, hogy az MKP változatA egyeztetve lett volna a többi kisebbség (politikai) képviselőivel. Hiába igaz a magyarázat, hogy a 10 százalékos küszöböt éppen a többi kisebbség miatt védelmezik ily vehemensen, a külföld nemigen tud előzetes egyeztetésről. Mint ahogy nemigen tud a magyarok követeléseinek jogosságáról sem többet, mert az MKP huzamosabb ideje elfelejti tájékoztatni európai partnereit, a potenciális szövetségeseit. A Dzurinda által bevezetett médiamoratórium betartása szép dolog, csak éppen a legfontosabb fegyverétől fosztotta meg a pártot. Könnyen csaphatott a hasára Slobodník a fő ellenzéki pártlap hasábjain, mert a szlovák közvéleménynek (de a magyarnak sem) álltak rendelkezésére konkrétumok az MKP elképzelésének mibenlétéről. Ha ehhez hozzávesszük az MKP-n belüli több javaslat sorsának néha követhetetlen bonyodalmait, nem csoda a közvélemény türelmetlensége. A kormányjavaslat minősége - szlovák jogászok szerint! - csapnivaló. Nem tartalmaz konkrétumokat, első olvasatra csak egy keretnek tűnik, szinte semmit sem szabályoz. Kisebbség legyen a talpán, amely a gyakorlatban alkalmazni akarja. Inkább a legutolsó európai követelipény kipipálása a cél, még Helsinki előtt. Utána meg lehet száguldani tovább - a befejezetlen szlovák autópályákon. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant Lilla-régió-(58238310), Tomi Vince-sport-(58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS F.S-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Uraim, most jöttem egy európai körútról. Képzeljék, London - szitáló eső, Brüsszel - verőfényes napsütés, Helsinki - hűsítő északi szél. És mindenütt szlovákiai etnoturisták a repülőtéri várótermekben. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME Az Emberi Jogok Nemzeti Központjának és az Európai Emberjogi Bíróság szlovákiai képviseletének döntése értelmében augusztusban nyílik meg az a tanácsadó központ Pozsonyban, melyhez a bűncselekmények áldozatai fordulhatnak segítségért. A központ tájékoztatni kívánja az áldozatokat arról, hogyan kell feljelentést tenni, segít átmeneti szállást találni, és a rászorulók megtudhatják, hogyan kaphatnak elégtételt vagy kártérítést. Minderről Robert Fico tájékoztatta Strasbourgban az Európai Emberjogi Bíróságot. A központban egyetemistákat alkalmaznak majd, akik nemcsak a bűncselekmények áldozatainak nyújtanak ingyenes segítséget, hanem mindenkinek, aki úgy érzi, hogy korlátozzák, esetleg megsértik jogait. A napokban megjelent kiadvány útmutatást ad ahhoz, hogyan lehet az Emberjogi Bírósághoz fordulni. Ezt mindenki megteheti, aki elégedetlen a szlovákiai bírósági döntéssel. Eddig 600-an éltek a lehetőséggel, a bíróság 20 esetben kezdte meg az eljárást. Szárnyakat adtak a romák vágyainak - az újabb „menekülthullámnak" politikai és gazdasági okai is vannak Finn ötlet: nyári vízum és télvíz A szlovákiai közvéleményt valószínűleg nem érte váratlanul az újabb roma exodus híre. Menekülő honfitársaink ezúttal Finnországot vették célba. Angliában már bevezettették a vízumkényszert minden szlovákiai utas, turista számára, ugyanezt kishíján Belgiumban is elérték, s most a rokonszenves finnek kényszerültek ilyen intézkedésre. SÓKI TIBOR Nem is tehettek mást. Mivel menekülttáboraik nem képesek több jövevény befogadására, drasztikus lépéshez kellett folyamodniuk. Persze, a finn állami mentalitás azért így is megmutatkozott, mert míg Nagy-Britannia azonnal a korlátlan vízumkényszer eszközéhez nyúlt, Helsinki előbb négy hónapos átmeneti korlátozást vezetett be - időt adva ezzel a szlovák kormánynak, hogy tegyen valamit a roma etnoturizmus ügyében. Aztán meg úgyis jön a hideg sarkköri tél. A finnek sarkkörön tűli táborokban helyezik el a menekülteket. Csak az a kérdés, hogy tehet-e egyáltalán valaki valamit a világutazás e legújabb fajtája ellen. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a romák ügye megoldhatatlan Tehet-e egyáltalán valaki valamit a világutazás e legújabb fajtája ellen. mert ők maguk nem akarják, hogy megoldódjék. Nekik (most csak azokról van szó, akik kiutaztak) a jelenlegi állapotok tökéletesen megfelelnek. Elvégre míg vissza nem toloncolják őket Szlovákiába, csinos összeget kapnak. OLVASOI LEVEL Gombaszögi dudva Ilyentájt - június és július fordulóján - közel fél évszázad óta zenétől volt hangos, és lacipecsenyétől illatozott a gombaszögi völgy. A valamikori messianisztikus fiatalok találkozójának (Sarló) folytatása egy országos magyar kulturális ünnepség lett. Igaz - az utóbb bölcsek szerint! A menekülteknek a szálláson és az élelmen kívül ugyanis havi 1500 finn márkányi segély (több mint 11 ezer korona) jár, s mivel a kérvény elbírálása egy évig is eltarthat, szép summát lehet öszszegyűjteni. Az összeg, melyet ott kapnak, jóval meghaladja az itthoni átlagbért, s lakásra, élelemre nem kell költeni. És dolgozni sem kell. A hazatoloncoltaknak pedig lesz hova visszatérniük, hiszen nem mind adták fel otthonukat. Az álmenekültek ugyanis látszólag két csoportra oszthatók. Vannak, akik nagyon jól tudják, mit akarnak, s csak a segélyért mennek ki. Akadnak azonban szép számmal olyanok is, akik korábban talán azt sem tudták, hogy Finnország létezik, s akiket mások szedtek rá a távozásra mindenféle ígéretekkel. Jól szituált emberek (is) távoztak az országból, akik tudták, hogy vissza fognakjönni. Az etnoturista tehát jól jár. Meg az is, aki felvásárolta a repülőjegyeket Prágában és Budapesten, s jó pénzért eladta a „menekülteknek". A cseh és a magyar fővárosban hetekre lefoglaltak minden Helsinkibe induló járatot. És bizonyára az sem jár rosszul, aki az egészet megszervezi. A menekülők ugyanis olyan információkkal rendelkeznek, amelyeket maguk aligha szerezhettek meg. Ráadásul nem egyenként távoznak Szlovákiából, hanem szervezett csoportokban. Az etnoturizmus tehát jövedelmező üzletág. És egyben rettentően ártalmas. London (és Dublin) után most Helsinki is bezárta kapuit az átlagos szlovákiai utazó előtt, aki pihenni, tapasztalni, esetleg tanulni ment volna az északi országba. S a finn intézkedés láncreakcióhoz is vezethet, hiszen a skandináv országok közti közös határpolitika miatt esetleg Svédoraz a „szocialista búcsú" erősen megideologizált volt, mindenféle forradalmi évfordulók jegyében zajlott a mindenkori párt- és állami vezetők kirajzása mellett. Valóban ez volt a felszín, de az tény, hogy Péter-Pál tájékán ezrek, tízezrekjöttek Gombaszögre, s a hely a (cseh)szlovákiai magyarok találkozóhelye lett, lehetőséget adva csoportjainak és együtteseinek is a bemutatkozásra. A rendezvény előtt minden évben kaszásokjöttek Szalócról, Szilicéről és Borzováról, lekaszálni a völgy szág, Norvégia és Dánia is hasonló lépésre kényszerülhet. Ezután már az sem lenne meglepő, ha a schengeni egyezményt aláíró öszszes ország bevezetné a vízumkényszert Szlovákiával szemben. Vagyis Európa nagy része lezárulna előttünk. Nehogy előforduljon, hogy a helsinki csúcson Szlovákiát csak az az ezervalahány roma fogja képviselni. A romák vándorlásukkal a valódi menekülteknek is ártanak. Finnország - és több más állam - menekültpolitikája eddig azért volt liberális, mert akadtak olyanok, akik valóban segítségre szorulNehogy a helsinki csúcson Szlovákiát csak a romák képviseljék. tak. A finn menekülttörvény például a korábbi Szovjetunióból menekülők életét volt hivatott megkönnyíteni. Most a roma inváziónak köszönhetően egyre több állam kénytelen szigorítani menekültpolitikáján, s ennek a valódi földönfutók isszák meg a levét, nem azok, akik az etnotúra végeztével, tömött zsebbel érkeznek haza. Mindezek után felmerül a kérdés, miért nem tesz valamit a szlovák rendőrség és a titkosszolgálat. Sőt, miért nem tettek rég valamit modern korunk e legújabb politikai betegsége ellen? Anglia, vagy legalább Belgium után rájöhettek volna, hogy itt szervezett akcióról van szó, melynek mi, adófizető polgárok isszuk meg a levét. Ennek ellenére, amikor Csáky Pál miniszterelnök-helyettes megemlítette, hogy az exodus szervezett akció jeleit mutatja, a titkosszolgálat azzal reagált, hogy ők erre utaló nyomot nem találtak. tarka rétjét. Jómagam is néhányszor ott voltam közöttük. Most kaszálatlan a gombaszögi rét, a pódium környékén burjánzik a dudva. Pedig már kaszásokra sincs szükség, mert van kaszálógép, csak nincs, aki beindítsa. Nincs, mert már Gombaszög sem kell! A múlt évben még kellett, igaz, akkor választások voltak. Kellett a képviselőjelölteknek a hírverés - Lagzi Lajcsival! Most nincsenek választások, hát nem kell. Talán majd akkor lesz újra Gombaszög, ha ismét választások Ma, alig pár nap elteltével már mindenki tudja, hogy jól előkészített „vállalkozásról" van szó. Ezt Ján Figeľ is igazolta, aki látogatást tett az etnoturisták között, Finnországban. Elmondása szerint valaki könnyű kereseti lehetőséget ígérve szedte rá a romákat a távozásra, akik megérkezésük után azonnal látták, hogy becsapták őket, ám akkor már késő volt. Ha valaki menekültként érkezik valahova, elveszik iratait, s csak akkor kap újakat, ha az ügyében folytatott eljárás lezárul. Ezek az emberek tehát hiába akarnak visszajönni. Csak akkor jöhetnek haza, ha majd küldik őket. A Finnország felé irányuló hullámnak egy másik érdekes, politikai oldala is van. Az időzítés. Romáink épp akkor, indultak el Suomi felé, amikor az északi ország átvette az EU elnökségét. Ha valaki ártani akar Szlovákia euroatlanti csatlakozási érdekeinek, ennél hatásosabb eszközt nem is találhatna. Az exodus könnyen becsaphatja előttünk az EU-ajtót, hiszen pont Helsinkiben lesz az a csúcstalálkozó, amelyhez Pozsony oly vérmes reményeket fűz. Igaz ugyan, hogy egy Pozsonyban járó holland diplomata szerint nem a probléma léte döntő, hanem az, hogy egy ország hogyan kezeli azt, de azért az sem valószínű, hogy Európa szívesen fogadna be egy álmenekülteket eregető országocskát. Nem valószínű, hogy maguk a kivándorló cigányok mindennek tudatában lennének. Ha politikai játékról van szó, ők csak eszközök. Bábok, akiket valaki saját szándékainak megfelelően mozgat. Hogy ki, az még kérdés. Olyan kérdés, amelyre minél előbb meg kell kapnunk a választ, különben messziről integethetünk Európának. lesznek...?! A gombaszögi rét elhagyott, benőtte a dudva. Jelkép és mementó is egyben, mert közéletünkben - a politikaiban és kulturálisban egyaránt - is szaporodik a gaz. Valaki(k)nek így lenne jó? Senki nem veszi észre, hogy lassan bennünket is befon...?! A gombaszögi rét romlását látva feltehetjük a könnyen megválaszolható kérdést: Ki is árt közösségünknek a legtöbbet? Mi - önmagunk! Máté László Kassa