Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-07 / 154. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2. P A NO RÁ MA G] 5 Beszélgetés Dr. Arié Bloeddal, a Nyitott Társadalom Intézet Alkotmány- és Jogpolitikai Intézetének igazgatójával Politikai konszenzusra törekedve Újságíróként kezdte, de az­óta már volt diplomata, illet­ve az EBESZ-ben Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsadója. A holland Arié Bloed jelenleg az Alkot­mány- és Jogpolitikai Inté­zet igazgatója és a budapesti Közép-Európai Egyetem ven­dégelőadója. KÓSIK ANDREA Mi a véleménye a Szlovákiában elfogadás előtt álló kisebbségi nyelvhasználati törvényről Jelenleg már nem vagyok Max van der Stoel munkatársa, így nincse­nek olyan részletes információim a szlovákiai helyzetről. Kívülállóként azonban elmondhatom, hogy ta­pasztalataim azt mutatják, nem a legelőnyösebb, ha egyetlen tör­vénybe próbálnak meg belesűríteni minden létező részletet. Gyakran megesik, hogy ha ilyen törvényről kezdődik meg a vita, abból a politi­kusok között problémák keletkez­nek a részletek miatt, és elvész az egész törvény koncepciója. Előnyö­sebb először egy keretszerű egyez­ményt alkotni, megegyezni egy ál­talános politikában az adott terüle­ten, és aztán egyezségre jutni a spe­Arié Bloed: „A kisebbségek nyelvhasználatának kérdését a helyi önkor­mányzatok szintjén lehetne megoldani." (Archív felvétel) \\ Előbb politikai konszenzusra kel­lett volna töreked­niük a kormány- >. pártoknak. ^ « cifikus kérdésekben. Ami az oktatá­si nyelvhasználatot illeti, azt részle­teiben az oktatási törvény szabá­lyozhatná, ami az önkormányzat­okra vonatkozik, azt az önkor­mányzati törvény, ami a kultúrát il­leti, az alkothatná a kultúrára vo­natkozó törvény egy részét. Így minden pragmatikusabban oldható meg, mert konkrétumokról lehet beszélni, bele lehet menni a részle­tekbe. Ha viszont csak egy nagy tör­vény készül a kisebbségek nyelv­használatáról vagy a kisebbségek­ről, az - ahogy több ország példája is mutatja - sok gondot okozhat. Az emberek ugyanis elkezdik a kisebb­ségeket támadni, és gyakran sokkal nagyobb a körülötte kialakuló szó­csata, mint azt az adott helyzet megkívánná. Ez az oka annak, hogy az emberek által kialakított, félel­met keltő légkörben a törvény haté­konysága ellentétes lehet. A keretszerű törvény viszont Szlovákiában a kisebbségek szá­mára nem jelent garanciát, mert az eddigi tapasztalatok szerint gyakran megesett, hogy az ilyen jogszabályt mindenki a saját szája íze szerint magyarázta, legtöbbször a kisebbségek hát­rányára. Igen, tudom. Szlovákiában a ki­sebbségek politikai képviselői na­gyon nehéz helyzetben vannak. A kisebbségekkel az előző kormány nagyon rosszul bánt, s még mindig nem megfelelő a kisebbségek és a szlovák kormány többi része kö­zötti párbeszéd. Tökéletesen meg­értem a magyar párt helyzetét, hogy a politikai légkör megválto­zásával az új kormányban ki akar­ja használni az alkalmat, és egyez­ségre akar jutni minden területen. Mit kellene - kellett volna - ten­niük tehát a kisebbségek politi­kai képviselőinek? Mielőtt törvényt alkottak volna, mely részleteiben és valamennyi területen szabályozza a kisebbsé­gek nyelvhasználatát, előbb poli­tikai konszenzusra kellett volna törekedniük, azt kellett volna ki­vívniuk. Láttam már sok ország nagyon eltérő kapcsolatait a ki­sebbségek és a kormány viszonyá­ra vonatkozóan, de ilyen kérdés­ben konszenzusra kell törekedni mindenütt. Az olyan kérdések, mint a területi autonómia általá­nos koncepciója vagy a kisebbsé­gekről szóió nagyon részletes tör­vény félelmet kelt a többségben, mert nem látja következményeit. Nem a törvénnyel kellene kezde­ni, hanem egy politikai dokumen­tum felvázolásával. A kormány­nak olyan politikai dokumentu­mot kellene megfogalmaznia, amely körvonalazza a kisebbség­politikát. Ez nem kötelező jogi, hanem nagyon magas szintű poii­Félelmet kelt a többségnél a ki­sebbségek követelése, mert nem látja kö- >> vetkezményeit. ^ tikai dokumentum lenne, mellyel pontosan ugyanúgy meg lehetne oldani sok problémát, ahogy a tör­vénnyel. Még egyszer hangsúlyo­zom, megértem az MKP helyzetét, tudván, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között ki akarják használni az alkalmat, hogy egyszer s min­denkorra megoldják a kisebbsé­gek helyzetét. De a konszenzus nélküli törvény-előkészítés és el­fogadás ellentétes eredménnyel járhat. Szerintem a kisebbségek nyelvhasználatának kérdését a helyi önkormányzatok szintjén le­hetne megoldani, a helyi igények­nek megfelelően, pragmatikus jogszabályokkal. A nyelvhasználati törvény vitája: A Nagy László (MKP) szerint a szlovák kormány megállt „félúton" Kocsmai rétorika a Tisztelt Házban KORPÁS ARPAD Pozsony. A kormány nyelvhasz­nálati tervezetéről folyik tovább a parlamenti vita, az MKP­javaslatot tegnap elvetette a ház. A kisebbségi nyelvhasználati tör­vénytervezetek első olvasatának tegnap lezárult vitájában több el­lenzéki képviselő fűzött megjegy­zést a pénteken még a kormányja­vaslat előterjesztőjeként felszóla­ló Milan Kňažko beszédéhez. Mint ismeretes a kulturális mi­niszter a törvény elfogadása mel­lett érvelt, és rámutatott, hogy az ellenzék önmagát ismételgetve obstruál. Dušan Slobodník (DSZM) azt nehezményezte, hogy a magyarok nagyvonalú tör­vény elfogadását várják a szlová­koktól, közben azonban javában folynak a 2000. június 4-re időzí­tett trianoni nemzetközi konfe­rencia előkészületei, ahol a ma­gyarok a 79 éwel ezelőtti béke­szerződés békés revízióját fogják követelni. Kňažkót Jozef Zlocha (DSZM) „vándorcirkusz bohóca­ként" jellemezte, Roman Hof­bauer (DSZM) pedig úgy illette, mint aki a parlamentben megho­nosította a „kocsmai rétorikát". Tibor Cabaj DSZM-frakcióvezető annak örült, hogy a tegnapi vita­naptól Kňažko helyett Ľubomír Fogaš a törvény-előkészítésért fe­lelős kormányalelnök a kabinet tervezetének előterjesztője. Teg­nap az első olvasat utolsó képvi­selői felszólalásait hallgatta meg és véleményezte a Tisztelt Ház. Jozef Kalman (DSZM) szerint a törvény elfogadásának szüksé­gességét nem elég azzal indokol­ni, hogy arra már az előző kor­mány is ígéretet tett, csak így fe­lelhet meg Szlovákia az alkot­mánynak és az európai elvárások­nak, mert a koalíció ezzel arra még nem ad feleletet, hogy miből fedezik majd az új nyelvhasznála­ti gyakrolattal járó költségeket. Mint ismeretes, az MKP szerint a PARLAMENTI ADOK-KAPOK Dušan Slobodník (DSZM): „Keressenek egyetlen olyan ki­jelentést tőlem, melyben elma­rasztalóan nyilatkozom a ma­gyarokról." František Mikloško (SZDK) ki­jelentése, miután egy javaslatát az ellenzék is megszavazta: „Először is elnézést kérek a vá­lasztóimtól, hogy az ellenzék is támogatott." Ellenzéki beszólás Igor Presperín parlamenti alelnök­höz a nyelvhasználati törvény­tervezetekről való szavazás előtt (az SZDK- és MKP-frakció még értekezik, nincs a terem­ben): „Igor, gyerünk, elegen va­gyunk!" Ján Cuper (DSZM) a délidő­ben zajló szavazást azzal pró­bálta elhalasztatni, hogy azt mondta, szégyen volna közvet­lenül a Cirill és Metód-nap után a kisebbségi nyelvhasználat kérdésében dönteni, különben se rontsák el a szlovák ember ebédjét, (korp) törvény alkalmazása nem járna többletköltségekkel. Kalman úgy látja, a lakosság nagy részének el­fogadhatatlan a törvény, sőt a ki­sebbségiek zömének sincs rá szüksége. Szerinte az EU és Szlo­vákia viszonyában sem jelentene változást a jogszabály jóváhagyá­sa, a szlovákiai magyar politikai képviselet továbbra is folytatná az ország elleni lejáratási kampányt. Az elfogadás valós célja nem a nyelvhasználat rendezése, véli, hanem az, hogy továbbra is együttmaradjon a koalíció. Üdvö­Az ellenzék szerint a szlo­vákiai magyarok anya­nyelve nyelvi konzerv. sebb lenne, hangsúlyozta, ha az elméleti problémák helyett olyan valós gondokat orvosolna a kor­mány, mint a romák kivándorlá­sa. A nemzetiségekért felelős ko­rábbi kormányalelnök nyilvános vitát sürgetett, és a kérdés levétel­ét a napirendről. Milan Ben­kovský (DBP) emlékeztette Kál­mánt, hogy az alkotmány, ame­lyet a mostani ellenzék is megsza­vazott, megköveteli a törvényt. A képviselő ugyanakkor leszögezte, csak további bővítések nélkül tud­ja támogatni a kormányterveze­tet. Peter Weiss rámutatott, az el­lenzék azért vétetné le a kérdést a napirendről, mert - fogalmazott a baloldal alelnöke - „nem akarja elveszteni a témát", amellyel a la­kosság bizonyos hányadánál sike­reket érhet el. Ján Cuper (DSZM) azzal vágott vissza, hogy nem sza­bad a kommunista eszmék igéze­tében engedni a magyaroknak. Cuper tudathasadásosnak nevez­te Csáky Pál emberjogi és kisebb­ségi miniszterelnök-helyettes ki­jelentését, hogy a romák finnor­szági kiutaztatását vélhetően az ellenzék pénzelte, majd lemon­dásra szólította föl a magyar poli­tikust. Felszólalásában A. Nagy László sajnálatának adott hangot, amiért a vita nem a konkrét terve­zetekről, csak azok ürügyén folyt, és a koalíció tárgyilagosabb véle­ménye mellett az ellenzék a dél­szlovákiai szlovákok elmagyarosí­tásáról, az itteni magyarok haza­árulásáról és a történelmi sérel­mekről ismételgette mondaniva­lóját. Az MKP elnökhelyettese hangsúlyozta a hivatali nyelvhasz­nálati jogok tisztázására nyolc évig kellett várni, és szükség van a kisebbségeket hátrányosan érintő államnyelvtörvény mellett más nyelvhasználati jogszabályok meghozatalára is. Rendezni kell az anyanyelvű tájékozódásra való jog kérdését is, a kormány nyelv­használati törvénytervezete sze­rinte „megáll félúton", ezért szá­mára csak az MKP bővebb terveze­te fogadható el. A felszólalást a DSZM válasza követte: Tóthová szerint nem kell minden alkotmá­nyosjogot külön törvényben kifej­teni; Pavol Števček szerint a szlo­vákiai magyarok anyanyelve „nyelvi konzerv", nem standard, és kodifikálhatatlan változat, a honi magyar irodalom pedig tulaj­donképpen szlovák, és Grendel Lajos csak itt válhatott elismert íróvá. Víťazoslav Móric (SZNP) szerint a magyarok a romákat is beolvasztják, akik lényegében ez elől vándorolnak ki. RÖVIDEN Kötelező rádió- és tévédíjak Pozsony. A parlament tegnap módosította a rádió és televízió elő­fizetői díjáról szóló törvényt. Szeptember 1-től a rádióért havonta 30, a tévéért 75 koronát fogunk fizetni háztartásonként. Jogi sze­mélyek rádiókészülékenként 30, tévékészülékenként 75 korona havi díjat kötelesek fizetni, (kár) Nem a romák a bűnösök Pozsony. „Nem hányható a roma kisebbség szemére, ha a jobb meg­értés és biztosabb megélhetés vágyától hajtva más országokban keres új jövőt magának" - véli a Szlovákiai Helsinki Bizottság. Az állásfog­lalás azonban egy másik kitételt is tartalmaz: „Ha a most folyó kiván­dorlás valós indoka nem nevezhető tisztességesnek, akkor minél ha­marabb fel kell kutatni az ezért felelős személyeket, illetve szerveze­teket." A Bizottság szerint hamis információk terjesztése a romák kö­rében már elgendő ok bűnvádi eljárás kezdeményezésére. (SITA) Eladó a fél Markíza Pozsony. Július végéig eladja ötven százalékos részesedését Sylvia Volzová, a Markíza Slovakia Kft. jelenlegi társtulajdonosa. Eddig három cég képviselőjével folytat tárgyalásokat, de már a héten nyilvánosságra hozza, kié lesz a Markíza televízió sugárzási enge­délyének fele. Annyi bizonyos, hogy szlovák cégről van szó. (SITA) Vizsgálat a Nafta Gbelynél Pozsony. Ma kezdődött a parlament gazdasági, privatizációs és ke­reskedelmi bizottságának képviselői vizsgálata a gazdasági miniszté­riumban, a Szlovák Gázműveknél és a Nafta Gbelynél - tájékoztatott a bizottság elnöke. Jaroslav Volf a hét végéig ígérte a vizsgálatról szó­lójelentés elkészítését. A gazdasági miniszter múlt heti lemondásra tett ígéretét Volf egyszerű gesztusként ítéli meg, ugyanis lemondása esetén nem ülhetett volna vissza székébe - véli Volf. (SITA) Nem lesz közvetlen elnökválasztás Budapest. Az alkotmány módosítására irányuló kérdésben választó­polgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye - mondta ki egyhangúlag meghozott határozatában a magyar Alkotmánybíró­ság. A testület megállapította, az alkotmányban meghatározott, nép­szavazásra nem bocsátható kérdésekben sem kötelező, sem véle­ménynyilvánító népszavzásnak nincs helye. A szociáldemokrata ifjú­sági szervezet kezdeményezte egy referendum kiírását, melynek cél­ja, hogy a polgárok közvetlenül válasszák meg az államfőt. (MTI) A nádszegi alapiskola pedagógusainak levele Csáky Pálhoz Oktatói helyezkedés ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A nádszegi alapiskola pe­dagógusai levelet küldtek Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek, mely­ben azzal vádolják, hogy Agócs Bé­la, „többszörösen törvényt szegő kollégájuk" ügyében nem hallgatta meg az iskolát és a pedagógusokat képviselő igazgatónőt, sőt pályázat kiírását javasolja az igazgatói poszt betöltésére. Pomothy László, a Galántai Járási Hivatal elöljárója vi­szont „vette a fáradságot" és meg­hallgatta a „panaszkodó pedagógu­sokat". Az elöljáró, mivel „nem tud­ta tovább nézni Agócs Béla maga­tartását", menesztette őt állásából. A pedagógusok szomorúnak tart­ják, hogy Csáky Pál elítéli az elöljá­ró döntését. A miniszterelnök-he­lyettes lapunknak elmondta: sze­rinte az a szomorú, hogy a pedagó­gusok így látják a helyzetet. Nem tartja helyesnek, hogy egy több­gyermekes pedagógus az utcára ke­rüljön. Szerinte az lenne a megol­dás, ha Agócs Bélának és azoknak a pedagógusoknak, akik nem férnek meg egy tantestületben, esetleg egy másik iskolában lehetne helyet biz­tosítani. (szamó) A Kárpátok Eurorégió tanácsülése Nyíregyházán Eperjesi és kassai kérés MTI-TUDÓSÍTÁS Nyíregyháza. Tegnap megkezdte kétnapos ülését Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Tanácsa. A résztvevőket Zilahi József, a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Köz­gyűlés elnöke, a tanács most lekö­szönő soros elnöke köszöntötte. Na­pirend előtt jelentette be Kassa és Eperjes megye, hogy kérik teljes jo­gú tagságukat az Eurorégióba. A lengyel, szlovák, ukrán, román és magyar, határmenti térségek alkot­ta Eurorégió 26. ülésén Piotr He­linski ügyvezető igazgató, valamint a munkabizottságok vezetői szá­moltak be az eddigi tevékenységről. Értékelték azt az együttműködési projektet, amely a Maas- Rajna Eurorégióval készült. A tanácskozá­son döntenek a romániai Suceava és Hargitha megyék felvételéről, vá­lasztják meg az új elnököt és ügyve­zető igazgatót. A tervek szerint a nemzetközi titkárság székhelye júli­ustól a lengyelországi Krosno he­lyett két évig Nyíregyháza lesz. Elkészült a Központi Válságstáb jelentése Másfél milliárdos kár SITA-HlR Pozsony. Több mint 1,6 milliárd koronát használtak fel a júniusi ár­víz okozta károk helyreállítására, azonnali beavatkozásokra, illetve kármegelőzésre - áll a Központi Válságstáb tegnap közzétett jelen­tésében. A terjedelmes anyag rész­letes vizsgálata után a stáb elnöke a földművelési miniszterrel együtt a kormány elé terjeszti a doku­mentumot, természetesen az 1,6 milliárd fedezéséről szóló javaslat­tal kiegészítve. Néhány számadat: az államnak közvetlenül okozott kár körülbelül 186 millió, az ön­kormányzatoké 130 millió, a me­zőgazdaságot viszont 580 millió koronán felüli kár érte. Összesen 195 falut vagy várost érintett az árvíz, 5700 családi házat öntött el, 2093 kút vizét tette ihatatlanná, il­letve 105 hidat tett tönkre. Az ide­iglenesen kitelepítettek száma el­érte a másfél ezret.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents