Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-06 / 153. szám, kedd

2206 SporT/Tévé és Rádió - szombAt ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. Ülésezett a Katedra Alapítvány Dunaszerdahely. Júniusban ülésezett a Katedra Alapítvány kuratóriuma. Miután az alapítvány elnökének, Öllős Lászlónak a javaslatára megválasztották a kuratórium új tagjait, László Bélát, Héder Ágnest és Szilvássy Józsefet, a Katedra Alapítvány új igazgatója, Hodossy Gyula beszámolt 1998-as tevékenységükről, melyet a komoly anyagi gondok ellenére sikeresnek minősített. Öllős László előterjesztette az alapítvány 1999-es tevékenységé­nek tervét, melyet a kuratórium pontról pontra megvitatott, ki­emelve a Vámbéry Irodalmi Kávéház, a Katedra Társaság, a Kated­ra Klubok tevékenységének fontosságát, valamint az alapítvány­nak a háború utáni szlovákiai magyar oktatásügy idei ünnepségei­ben való részvételét, (ka) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Analizálj... (am.) 16, 18, 20.30 Nyolc mm (am.) 21.15 TATRA: Karakter (hol.), Antónia (hol.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Briliáns csapda (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Álmaid nője (sp.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mint a kámfor (am.) 20.30 Egértanya (am.) 18.15 Az ötödik elem (fr.) 20 KASS A DRUŽBA: Analizálj... (am.)17.45, 20 TATRA: Star Trek: Űrlázadás (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Briliáns csapda (am.) 18, 20 CAPITOL: Analizálj... (am.)18, 20 IMPULZ: Sling blade (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Briliáns csapda (am.) 21.30 GALÁNTA - SZABADTÉRI MOZI: Az élet szép (ol.) 21.30 GÚTA ­VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: Apád-anyád idejöjjön! (am.) 17,19.30, 22 LÉVA-JUNIOR: Jó Will Hunting (am.) 18, 21.30 GYÖ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Pókerarcok 15.30, 18 Egyiptom hercege 13.30 Múmia 14.45, 17.15, 19.45 Kegyetlen játékok 14, 16, 18, 20 A légiós 16, 18, 20 Egy bogár élete 14 Elveszett zsaru 13.30,15.45,18, 20.15 A csaj nem jár egyedül 14,16,18, 20 Kísér­tethajó 14, 16, 18, 20 Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15 Kánikula a Kolonádon, mélyhűtött levegő a moziban. Karlovy Vary, a festői fürdőhely a fesztivál lázában ég Tűzijáték és nívós ágyrevű Határon túli magyar pedagógusok Debrecenben Nyári továbbképzés MTI-HIR Debrecen. Az anyanyelv ápolása határon innen és határon túl is mindannyiunk szívügye - e szavak­kal nyitotta meg hétfőn Debrecen­ben a határon túli magyar tanítók nyári továbbképzését Kovács Gyu­la, a polgármesteri hivatal művelő­désügyi osztályának vezetője. Az idei nyári kurzus - amelyen több mint 60 szlovákiai, kárpátaljai, er­délyi és vajdasági magyar tanító vesz részt - nyitó istentisztelettel kezdődött a Református Kollégium Oratóriumában. Az idei egyhetes tanfolyamon két csoportot alakítot­tak ki. Az egyikben az írás-olvasás módszertanáról hangzanak el elő­adások, a másikban a differenciált fejlesztés az iskolában címmel te­kintik át egyebek mellett a történe­lem és társadalomismeret tanításá­nak kérdéseit, az etnikai konfliktu­sok történelmi háttérét, illetve a differenciálást az anyanyelv és az idegen nyelv oktatásában. A határon túli magyar tanítók a to­vábbképzés keretében megismer­kedhetnek a keleti országrész tör­ténelmi emlékhelyeivel, idegen­forgalmi nevezetességeivel is. Megjelent az Irodalmi Szemle 3-4. száma A hazai magyar írók fóruma kíván lenni LAPAJÁNLÓ Változatos, gazdag tartalommal jelent meg az Irodalmi Szemle 3­4. száma. Az anyagok jellegéből egyértelművé válik, hogy a folyó­irat-akárcsak az elmúlt négy évti- ' zedben - továbbra is a hazai ma­gyar írók fóruma kíván lenni. Az Irodalmi Szemle nemcsak az iro­dalomra helyezi a hangsúlyt, ha­nem a szellemiség egészére. Ezzel magyarázható, hogy a mostani számban is értékes tanulmányok jelentek meg a csehszlovák­magyar konfliktusról (Fülöp Mi­hály), a racionalizmus problémái­ról (Tőkéczki László), illetve a nyelvművelés és az anyanyelvápo­lás lehetőségeiről Szlovákiában (Szabómihály Gizella). A folyóirat irodalmi részében Rácz Vince, Török Elemér, Motesiczky Gábor, J. Gazdag József, Feliinger Károly, Czibor Zita, Marton Iván és az osztrák Gerhard Altmann verse­ivel találkozhat az olvasó. A próza­irodalmat Duba Gyula esszénovel­lája, Peter Karvaš elbeszélése, to­vábbá Cút János és Csordás János írásai képviselik. Vizualitás az iro­dalomban címmel jelent meg Alabán Ferenc tanulmánya. Két beszélgetést is közöl a folyó­irat, éspedig Nádas Péterrel (J. Gazdag József) és Fülöp Antallal (Erdélyi Erzsébet-Nobel Iván). A XLII. ŕ.Vť. :1M SZÁM/IW MAIK - A ť H. 1 IRODALMI SZ EML E ,.,«,„ 3-4 IHo|> VI <>M t KRITIKA "1 I \KvUI \l llMI I l>OM \NV laudációk révén bemutatja a díja­zott írókat, köztük Cselényi László költőt, aki a Madách-díjat kapta. A könyvkritikák közül Vajda Bar­nabás tanulmányát említhetjük Babits Mihály műveinek készülő kritikai kiadásáról, Filep Tamás Gusztáv írását Liszka József köte­téről, illetve Erdélyi Margit ajánlá­sát Martin Esslin: A dráma vetüle­tei című kötetéről. A Horizont rovat Duray Miklós po­litikai esszéjét közli, Esti elmélke­dések a politikáról címmel. Foglal­kozik a lap a kisebbségi magyar ok­tatásügy ötven évével is. (dz) Sok csók és más semmi. De sok jó, sok szép, sok emléke­zetes csók a cseh film nagy­könyvéből. Ahogy azt a leg­jobbak láttatják. SZABÓ G. LÁSZLÓ Például Jirf Menzel a Szigorúan el­lenőrzött vonatokban. Miloš Hrma, a gátlásaival küzdő ifjú forgalmista ajkát csücsörin a bájos kalauzlány­nak. Filmtörténeti jelenet. A lány, a vonat lépcsőjén állva Miloš arcához hajol, de még mielőtt a csók meges­ne, a szerelvény elindul. Nem szüle­tett még egy ilyen vagy ehhez ha­sonló képsor a mozivásznon. Men­zel e téren is lekörözheteden. Pedig a karlsbadi fesztivál idei klipje az el­múlt évtizedek leghíresebb csókjait vonultatja fel, nem egész egy perc­ben. Van ebben a „kivonatban" sok­féle csók. Hideg, meleg, hivatalos, humoros, üres, szenvedélyes, a­hogy azt a helyzet diktálja. Karlovy Vary ezekben a napokban a csókoknak él. Ahogy azt a város fő­polgármestere a nyitófilm előtt el­mondta: ez a festői, hangulatos für­dőhely voltaképpen a csókok váro­sa. Goethe ajka is itt forrt először a tizenhét éves Ulrika ajkára, s bár Arany Jánosról nem maradt fenn hasonló történet, a nagy magyar poéta, kinek itt-tartózkodását em­léktábla hirdeti a Kolonád fölött, bi­zonyára nem szerzetesként töltötte karlsbadi napjait. Sok csók és más semmi, írtam az előbb. A snittek, a gyöngyként fel­fűzött pár másodperces jelenetek valóban csak az ajkak bizsergető játékáról szólnak. De ami ezután jött a fesztivál nyitóestjén, az fe­lülmúlt minden várakozást. A ren­dezők ugyanis hármas ágyjelene­tet komponáltak a mustra vendé­geinek. Három pár, három ágy. A tánc nyel­vén előadott, szellemesen tálalt „szerelmi pár percesben" a díszlet­nek és a jelmeznek ugyanolyan sú­lya van, mint a mozdulatoknak. Rö­vid kis előjáték után ágyba bújik a három pár, az ágyak szép lassan a magasba emelkednek a színpadon, a lányok ledobják melltartójukat, a fiúk kezében pedig kigyullad az óri­ás méretű csillagszóró. Látványos, hatásos jelenet; tombolt a közön­ség. Ilyen „tűzijátékról" álmodik (csaknem) minden férfi és (majd­nem) minden nő. Mindezek után nem volt könnyű Magyar regény a listán Századunk fontos művei Bécs. Kertész Imre Sorstalanság című regénye is szerepel azon a lis­tán, amelyen a News című osztrák hetilap kérésére a német nyelvte­rület legismertebb germanistái és kritikusai a századunk irodalmát leginkább meghatározó száz re­gényt sorolták fel. A News leg­újabb számában közölte a listát, amelyet Hellmuth Karasek német kritikus, Wendelin Schmidt-Deng­ler ismert osztrák germanista és Kari Márkus Gauss osztrák kritikus állított össze. A három szakértő teljesen egyetértett abban, hogy a legfontosabb regények között he­lye van Thomas Mann Varázshegy, Marcel Proust Az eltűnt idő nyo­mában, James Joyce Ulysses és Robert Musil A tulajdonságok nél­küli ember című művének. Kari Márkus Gauss a vitában hiányolta a kelet-európai szerzőket, akik nem eléggé ismertek nyugaton, nem azért, mert nem jelentősek, hanem mert „az irodalmi üzem a hatalom elve alapján működik". Kertész Imre nem csak művének korszakos jelentősége miatt kerül­hetett fel a listára, hanem nyilván azért, mert számos írását lefordí­tották németre és igen népszerű a német nyelvterületen. (MTI) Amanda Plummer, az idei fesztivál első sztárja dolga Gavin Hoodnak, a tehetséges fiatal dél-afrikai rendezőnek, aki Egy okos férfi című filmjével egé­szen más húrokat penget. Rituális gyilkossággal vádolják a zulu törzs egyik ifjú tagját, aki kétségbeesve állítja: ő nem a csecsemőt, hanem a tikolost, vagyis a rossz szellemet öl­te meg, aki az ördöggel cimborál. Sean, a harminc év körüli fehér bő­rű ügyvéd mindent megtesz, hogy felszabadítsa a fiút a gyilkosság vádja alól. 1988-ban, Angolában Ami ezután jött a feszti­vál nyitóestjén, az felül­múlt minden várakozást. ugyanis megölt egy néger gyereket. Katonaként, fegyverrel a kezében, dermesztő helyzetben. Anélkül, hogy tudta volna, a szekrényben, amelyet félelmében lőtt szitává, va­laki megbújt. Lelkiismeret-furdalá­sa azóta sem enyhült. A zulu fiú fel­mentésével most szeretne valami nagyot tenni. A bírót azonban nem könnyű meggyőzni. Tikolos ide, tikolos oda, a fiú végül is ölt. Tudo­mányos szakértőt és varázserővel bíró fekete asszonyt meghallgatva szokások és hagyományok, hit és vallás sűrű erdején kell átvereked­nie magát. A fiút természetesen el­ítélik. De csak egyetlen évre. Az ügyvéd küzdelme nem volt hiába­való. Lelkiismeretéből azonban még a fekete asszony sem tudja „ki­szívni a kígyót". Gavin Hood maga is ügyvédként in­dult a pályán, aztán egy hirtelen váltással a színészet mellett dön­tött. Két éwel ezelőtt írt forgató­könyvével pályázatot nyert Lon­donban, a Brit Filmintézetben, majd visszatérve szülővárosába, Jo­hannesburgba, leforgatta első film­jét, amelyben a főszerepet magá­nak hagyta. Karlovy Varyban dél­afrikai film még sosem volt ver­senyben. Nem is csoda, hiszen Gavin Hood szerint évente legfel­jebb két játékfilmet produkál az or­szág. Ez a mostani azonban komoly eséllyel indul az idei versenyben. Hiteles és humánus alkotás. Vad, sötét, mélyvizeken evez. Jól szerepelt az orosz versenyfilm, Alekszandr Rogozskin Határátkelő­helye. Fent a Kaukázusban, közel az éghez akna robban egy kisfiú ka­lapácsütésétől. Felbolydul a falu, felesleges minden bizonygatás, a lorcai szenvedélyektől fűtött asszo­nyok mint valami vijjogó fekete (vész)madársereg, hisztérikusan püfölik az orosz katonákat. Fegyver dörren, aztán még egy és még egy, (CTK-felvétel) majd a lincshangulat közepette ösz­szeesik egy nő. Találat érte, ami újabb ok a gyűlölködésre. A kato­nák visszavonulnak a hegyekbe, őr­helyükre, a falu lakói azonban nem hagyják annyiban a dolgot. A gyű­lölet gyűlöletet szül. Rogozskin ért a feszültségteremtéshez, a helyze­tek kiélezéséhez. Humor és dráma egyforma erővel hat nála. Színészei (a katonák) ugyanolyan életszerű­en játszanak, mint az amatőr sze­replők (a falusiak), akik bizonyára a bőrükön tapasztalták meg mind­azt, amiről a film szól. Az idei fesztivál első sztárja Aman­da Plummer, Peter Greenaway 8 és 1/2 nő című legfrissebb alkotásá­nak egyik főszereplője. A Prospero könyvei, a Maconi gyermek és a Párnakönyv világhírű rendezője ez­úttal nem ejtette ámulatba meg­szállott híveit. Filmje zavaros, he­lyenként pedig unalmas is. Nem így Ámanda Plummer, akit a Halászki­rályból ismerünk. Különös, mond­hatnám: extravagáns nő. Amikor megkérdeztem tőle, fogalmazza meg, kit játszik a filmben, mert a képsorokból nehéz rájönni, röviden és tömören csak annyit mondott: a fene tudja! Tehát nem 8 és nem is 1/2 nő. Inkább a lovak és a pórázon sétáltatott malac. Ók biztosra ve­hették, mit játszana. Equally Cursed and Blessed a címe a walesi Catatonia új lemezének Egyszerre átkozott és áldott JUHÁSZ KATALIN Ez a walesi zenekar 1991 óta léte­zik, ám korai korszakuk nem igazán említésre méltó. A minőségi javulás és ezzel együtt a siker 1996-ban jött, amikor is az International Velvet cí­mű albumuk dupla platinalemez lett Nagy-Britanniában. A könnyű­zenei szakma is felkapta a fejét a Catatonia igényes, dús popzenéjét hallván, és jelölték őket a tekinté­lyes Brit Awardson is, a legjobb ze­nekar kategóriában. Bár a díjat vé­gül nem ők nyerték, újabb lökést kaptak a világhír felé. A legújabb le­mezt tehát már egy sztárzenekar ké­szítette, ennek megfelelően na­gyobb a reklámkampány, többször forognak a dalok a kereskedelmi rá­diók műsoraiban, megnőtt az ér­deklődés a koncertszervezők részé­ről, sőt nemrég maga Tom Jones mutatkozott hajlandónak arra, hogy Cerys Matthews énekesnővel duettet kövessen el. Cerys egyéb­ként tán a legfurcsább hangú pacsir­ta britföldön, hangját a valamikori Altered Images-üdvöske kislányo­san nyafis, ugyanakkor karakteres orgánumához hasonlíthatnánk. A lemez pedig maga a profizmus. Vonósokkal megtámogatott lassú dalok, remek hangszerelésű disz­kósláger (Karaoke, Queen), közép­tempós, retroszerű, ám mégis mai harmóniák, az átlagosnál valami­vel értékesebb szövegek. A nyugal­mas felszín alatt azonban dúlnak az indulatok, az ötödik számnál az­tán ki is törnek. A gyors, rockos­punkos Storm the Palace nyílt mo­narchiaellenes verbális támadás, kész csoda, hogy az érzékeny Ang­liában még nem tiltották be. („Ro­hamozzátok meg a palotát, csinál­jatok belőle mulatót, ők pedig menjenek dolgozni a szupermar­ketbe.") Ez a zenekar a legszélesebb néptö­megek számára is érthető módon fogalmazza meg mondanivalóját, ám a zenét „nevelési célokra" hasz­nálják, azaz hozzájuk kell igazítani a füleket, nem pedig fordítva. (Warner Music 1999) A legújabb lemezt már egy sztárzenekar készítette (Archív felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents