Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-06 / 153. szám, kedd

6 Sport/Tévé éS rÁdió - SzOmbAT ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. TANÁCSADÓ Érvényes a felmondás R. J.: A feleségem márciusban kapott felmondást a 46. § a) pontja szerint, mivel felszá­molással megszüntetik a cé­güket. A feleségem május óta betegállományban van, és az orvos szerint fél év is eltelhet, amíg ismét munkába állhat. A felmondási időnek június 30­án kellene letelnie. Azt szeret­ném megkérdezni, hogy meg­szűnik-e a feleségem munka­viszonya (én ugyanis azt hal­lottam, hogy a betegállo­mányban levő alkalmazott munkaviszonya nem szűnhet meg), illetve, ha megszűnne a munkaviszonya, megkapja-e továbbra is a táppénzt? FEKETE MARIAN Ami az első kérdését illeti: a Munka Törvénykönyve valóban szabályozza a felmondás tilal­mát (lásd a Munka Törvény­könyve 48. és 49. §-át). Gyakor­latilag arról van szó, hogy az al­kalmazott a munkaképtelensé­ge (betegállománya) idején (azaz a védelmi időben) né­hány kivételtől eltekintve nem kaphat felmondást, illetve ha a védelmi idő kezdete előtt ka­pott felmondást úgy, hogy a fel­mondási időnek ebben az idő­ben kellene letelnie, akkor a vé­delmi idő nem számítódik bele a felmondási időbe, és a mun­kaviszony a védelmi idő letelte után, a felmondási idő fennma­radó részének leteltével szűnik meg. Mint azonban már ural­tunk rá, ezek általános szabá­lyok, és léteznek kivételek is. Ilyen kivétel például az, ha va­laki a Munka Törvénykönyve 46. §-a első bekezdésének a) vagy b) pontja alapján kapott felmondást, azaz például azért kapott felmondást, mert a mun­káltatóját vagy annak egy részét megszüntetik. A második kér­dését illetően kedvezőbb vá­lasszal szolgálhatunk. Az alkal­mazottak betegségi biztosításá­ról szóló 54/1956 Tt. számú törvény 15. §-ának harmadik bekezdése szerint a táppénzt az alkalmazott ideiglenes munka­képtelenségének első napjától a „munkaképtelenség befejezésé­ig", esetleg a rokkantság vagy a részleges rokkantság megállapí­tásáig folyósítják (de legfeljebb egy évig). A lényeg mindenkép­pen az, hogy a felesége munka­viszonyának megszűnése nem lesz kihatással a táppénz iránti igényére. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Könnyített számítógépexport Washington. Az amerikai szá­mítógépexport engedélyezési normáinak feloldását határozta el csütörtökön Clinton elnök három kelet-európai ország, va­lamint Brazília felé. A Fehér Ház szerint a lépés elsődleges oka, hogy manapság a számító­gépes technológia igen gyorsan változik, az adminisztratív kor­látozásokra nincs szükség, mi több, ezek dollármilliárdos nagyságrendű bevételektől foszthatják meg az amerikai számítógépgyárakat. Az ameri­kai törvényhozás várhatóan hó­napokon belül állást foglal az elnöki döntésről. (MTI) Nyereséges Mohi? Pozsony. A jelenlegi energia­árak mellett is gazdaságilag előnyös befektetésnek számít a mohi atomerőmű 3. és 4. blokk­jának felépítése - áll a Szlovák Vilamosművek atomerőműve­ket felügyelő bizottságának nyillatkozatában. Szerintük a befektetett összegek 12-14 éven belül megtérülnének, az erőmű ugyanakkor akár 40 évig is üzemelhetne. Emellett a ré­gió komplex infrastruktúrával rendelkezik az atomerőmű mű­ködtetéséhez. (SITA) Túl a mélyponton Haile. Németország gazdasága túljutott a mélyponton és meg­kezdte a visszatérést a növeke­dési pályára - közölte pénteki jelentésében a hallei Gazdaság­kutató Intézet (IWH). Az IWH ­a hat német vezető gazdaság­elemző egyike - szerint a német gazdaság az idén 1,6 százalékai növekszik, mivel az év eleji stagnálás után a második ne­gyedévben életre kapott az ipa­ri termelés. Az intézet jövőre már 2,5 százalékos német GDP­bővüléssel számol, elsősorban az export várható fellendülésé­nek köszönhetően. (MTI) Az Eurocomp visszatér Pozsony. Az Eurocomp a lehe­tő legrövidebb időn belül sze­retné felújítani a kereskedést üzleteiben. A vállalat marke­ting-igazgatója szerint folya­matban van a rendőrség által elkobzott áru felértékelése, ugyanakkor intenzív tárgyalá­sokat folytatnak a vámigazga­tósággal az ügy mihamarabbi rendezése érdekében. Az Euro­comp üzleteit június 11-én zá­ratták be, miután a vámhatóság elkobozta a cég által forgalma­zott árut, mivel a cég több tíz millió koronás vámilleték kifi­zetését mulasztotta el. (SITA) A távközlés kis nyeresége Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat tavalyi adózás utáni nyeresége 60 százalékkal csök­kent az előző évhez viszonyítva, a vállalat tiszta nyeresége így csupán 902 millió korona volt. Ebből 500 millió korona az álla­mi költségvetés bevételeit gyara­pította, a vállalat el nem osztott nyeresége tehát alig haladta meg a 400 millió koronát, ez kevés az 1997-es 2,233 milliárd koronához viszonyítva. A cég működésből származó nyeresé­ge 3,974 milliárd koronára csök­kent, mivel a bevételek 11%-kal csökkenve 16,974 milliárd koro­nát tettek ki, a kiadások ugyan­akkor 22%-kal nőve elérték a 13 miliárd koronát. A vállalat adó­zás előtti nyeresége elérte az 1,751 milliárd koronát. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. július 6-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,120 Magyar forint (100) 18,112 Angol font 69,409 Német márka 23,069 Cseh korona 1,247 Olasz líra (1000) 23,482 Francia frank 6,878 Osztrák schilling 3,279 Japán jen (100) 36,400 Spanyol peseta(100) 27,117 Kanadai dollár 29,973 Svájci frank 28,106 Lengyel zloty 11256 USA-dollár 44,090 A gazdasági csomag és a GDP növekedésének lassulása a lakossági fogyasztásban is megnyilvánul Miről árulkodik a statisztika? Pozsony. A gazdaság problé­máival és a megszorító in­tézkedésekkel kapcsolatban az illetékesek rendszeresen különféle statisztikai ada­tokra hivatkoznak. Schill Ist­vánnal, a Szlovák Statiszti­kai Hivatal alelnökével ezek tartalmáról, illetve a várható fejlődésről beszélgettünk. TUBA LAJOS Az idei áremelések hatásaival kapcsolatban általában a fo­gyasztói kosárra hivatkoznak. Mit takar ez a kifejezés? A fogyasztói árindexet vagy más néven a megélhetési költségeket 1997 óta egy ún. univerzális fo­gyasztói kosár segítségével követ­jük. Ez összesen 708 tételt - a la­kosság által használt árukat és szolgáltatásokat - tartalmaz. En­nek általános változását társadal­mi átlagnak tekintjük, de ugyanez elkészül különféle szociális csopor­tokra is, például alkalmazottakra, nyugdíjasokra vagy egy, két, illetve háromgyermekes alkalmazotti csa­ládokra. Tavaly óta az ún. alacsony jövedelmű családok indexét is nyil­\\ Tavaly óta az ún. alacsony jövedelmű családok indexét is nyilván- > > tartjuk. >> vántartjuk. A fogyasztói kosár ösz­szeállítása az Eurostat, vagyis az Európai Unió statisztikai szervének metodikája alapján történt, 11 fe­jezetre oszlik, amelyeknek eltérő súlya van. Például az élelmiszerek és üdítőitalok című fejezet 140 té­telt tartalmaz, amelyek az index ezer ezrelékéből 291,8 ezreléknyi súllyal részesednek. A művelődés címszó alatt követett hat tétel súlya például 13,1 ezrelék. Lapunk is közölte a július 1-jei áremelések hatásaival kapcsola­tos becslésüket. Ez mire alapult? Mi a számításaink során a kor­mány által bejelentett árváltozá­sok hatásait vettük figyelembe, ugyanazzal a súlyozási rendszer­rel, mint a fogyasztói kosár eseté­ben. Ezenkívül beszámítottuk a központi emelések által nem érin­tett tételek tavaly óta bekövetke­zett áremelkedéseinek hatásait is. Mindezek alapján arra a következ­tetésre jutottunk, hogy az előző évhez képest az idei áremelkedés 12,8 százalék. A gazdasági reformmal kapcso­latban leggyakrabban emlege­tett másik statisztikai mutató a GDP, vagyis a bruttó hazai össz­termék. Ez pontosan mit takar? A bruttó hazai termék az ország te­rületén termelt összes végtermé­ket, illetve szolgáltatást magába foglalja, tekintet nélkül a termelő­eszköz tulajdonosára. Létezik ezenkívül a bruttó nemzeti termék (GNP) is, ez a hazai állampolgárok által itthon, illetve külföldön előál­lított termékeket és szolgáltatáso­kat foglalja magába. A nálunk mű­ködő külföldi cégek termékei en­nek megfelelően a hazájuk GNP­jének részét képezi. Mi lehetett az oka annak, hogy a hazai GDP növekedése éveken keresztül a legmagasabbak közé tartozott a térségben? Ennek két fő okát látjuk. Egyrészt 1989 és 1993 között az index 25 százalékkal visszaesett, ami a gaz­dasági fejlődés szempontjából ala­csonyabb kiindulási alapot biztosí­tott. Ráadásul 1994 után több meghatározó hazai ágazat, példá­ul az energetika, a kohászat vagy a vegyipar új piacokra lelt és így szinten tudta tartani a termelését. Ezenkívül 1990 után hatalmas fej­lődés ment végbe a szolgáltatások szektorában, ezek aránya a GDP­ben 1998-ra 46,4 százalékra nőtt, míg például négy évvel korábban még három százalékkal kevesebb volt. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a nagyvállalatok igye­keztek megszabadulni minden ki­egészítő tevékenységtől, ami álta­lában szintén a szolgáltatások bő­vüléséveljárt. Mire számítanak a közeljövő­ben? Úgy tűnik, hogy a szolgáltatási szektor lassan telítődik, ami sta­tisztikai szempontból a GDP kép­zésében való részvétel csökkené­Schill István: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy az előző évhez ké­pest az idei áremelkedés 12,8 százalék." (Dömötör Ede felvétele) sével járhat. Ezzel szemben az utóbbi időben jelentősen nőtt az ipari szektoron belül a gépipar részaránya: 2 éves stagnálás után tavalyra több mint 9 százalékot ugrott. Általában az ipari termelés bővülésére számítunk, de ezen be­lül is talán a villamos energia elő­állítása nő a leginkább. Természe­tesen sok függ attól, hogy miként birkóznak meg adósságproblémá­jukkal a nagy cégek. Ha sikerül megoldani a Kelet-szlovákiai Vas­mű problémáját, az a többi cég számára is reményt jelent. Mi az oka annak, hogy tavaly a harmadik negyedévben 5 száza­lékos GDP-emelkedés volt, a ne­gyedik negyedévben pedig csak félszázalékos? Ennek több összetevője volt. Az építőipari termelés 22 százalékkal, a fémtermékek gyártása 29,7 szá­zalékkal, a villamos energia, föld­gáz és víz előállítása és szállítása pedig 29,7 százalékkal esett visz­sza. Szintén komoly, 20,4 százalé­kos visszaesést tapasztaltunk az adóbevételek terén. Az idei év első negyedéve már ennél valamivel jobb eredményeket mutat. Kimutatható közvetlen össze­függés a GDP változása és a la­kosság életszínvonala között? Általában megállapítható, hogy a háztartások reális fogyasztása kö­veti a GDP növekedését és a reál­bérek alakulását. A kiadás szerke­zetében nő a lakásra és a lakberen­dezésre, a közlekedésre, az egész­ség megőrzésére, a távközlésre és az ún. egyéb szolgáltatásokra ki­adott pénz mennyisége. Kicsit visszaesett viszont az élelmiszerre és a ruházkodásra fordított összeg. Tavaly például egyértelműen megnyilvánult a harmadik ne­gyedéves devalvációs várakozás hatása. Arra is számítunk, hogy a tavalyi utolsó negyedéves ala­csony növekedés és az idei meg­szorító intézkedések szintén meg­nyilvánulnak majd a lakossági fo­gyasztás szerkezetében. A Közlekedési Biztosító (Dopravná poisťovňa) valamennyi közlekedési lehetőség területén tevékenykedik Növelni szeretnék piaci részesedésüket ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Az 1996 óta tevékenyke­dő Közlekedési Biztosító (Dop­ravná poisťovňa) a közúti, hajó- és vasúti szállításban tevékenykedők biztosítását vállalja, ám tevékeny­ségi körét nem csupán a teherfuva­rozó kis- és középvállalkozókra terjesztette ki, hanem a sokat és fő­leg külföldön közlekedő fizikai személyekre is. A biztosító különö­sen a nemzetközi kamionforgal­mat lebonyolító cégek számára le­het hasznos partner. A gépjárműre vonatkozó biztosítás lehet komp­lex jellegű (a védelem a vandaliz­mustól kezdve a lopáson át egé­szen a természeti katasztrófa által okozott kárig terjed) vagy szako­sodott (egy bizonyos kár ellen). A Közlekedési Biztosító szorosan együttműködik a Mondial Assis­tance világhálózatával, ennek eredményeként vállalják a kül­földön balesetet szenvedett ügyfél járművének hazahozatalát, a tönkrement jármű vezetőjének el­szállásolását, a károsult jármű vé­delmét. A Közlekedési Biztosító részvényei­nek 69 százalékát a ČESMAD te­herfuvarozó birtokolja. Szlovákia 27 biztosítója közül a nem életbiz­tosítások kategóriájában a 12. he­lyet foglalja el, 1998-as forgalma 110 millió korona volt, bruttó nye­resége közel 20 millió koronára rú­gott. Az idén mintegy 30 millió ko­rona adózás előtti nyereséggel szá­molnak. A biztosító jelenleg 91,8 millió korona alaptőkével rendel­kezik, 2002-ig ezt 300 millió koro­nára növelik. A pénzintézet tervei szerint 2005-re a nem életbiztosí­tások területén 3 százalékos része­sedést szeretnének kihasítani a je­lenlegi 0,62 százalék helyett, (shz) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, I, db) 27. hét Marha­Sertéscomb Sertés Fagyasztott Friss Zacskós Vaj Köménymagos Péksütemény Kristály­Kerület hátszín (csont oldalas csirke tojás félzsíros tej kenyér (70 g-ig) cukor nélkül] aprólékkal (1 kg-ig) Pozsony 162,90 137,10 68,25 71,70 57,50 2,55 13,70 30,20 18,10 1,40 20,00 Nagyszombat 169,20 141,45 68,25 71,70 58,85 2,25 12,50 29,75 17,90 1,45 19,95 Trencsén 155,35 128,00 62,00 59,40 2,30 12,25 29,25 15,50 1,40 19,40 Nyitra 168,60 136,80 141,30 69,55 60,75 57,50 2,40 12,70 30,20 18,40 1,45 19,25 Besztercebánya 173,40 136,80 141,30 69,55 60,75 59,70 2,10 13,15 28,35 18,25 1,45 18,70 Zsolna 159,45 136,70 63,30 70,40 58,90 2,40 14,50 31,15 15,20 1,40 19,10 Kassa 168,05 146,50 63,30 70,40 56,55 2,15 13,05 26,80 16,75 1,50 19,40 Eperjes 162,30 143,85 63,30 54,20 2,05 12,80 26,45 16,80 1,45 19,05 Szlovákia 164,91 138,96 66,16 57,83 2,28 13,08 29,02 17,11 1,44 19,36

Next

/
Thumbnails
Contents