Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-29 / 173. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 30. RÉGIÓ - HIRDETÉS 29 A Columbia sikeres küldetése után landol a John F. Kennedy légibázison (TA SR/AP) Történelmet csinált - eljárás nélkül jutott Angliába Karantén nélkül MTI-PANORAMA London. 1901 óta, amióta Angliában életbe lépett a karantén-törvény, először jutott be egy kutya hathónapos elkülönítés nélkül a szigetországba. A francia kutya rákban szenvedő 15 éves gazdája, William Dowell a kormányhoz fordult annak engedélyezéséért, hogy soron kívül bocsássák be az állatot, amelyet Lyonban kapott, mikor betegségével kezelték. Tony Blair miniszterelnök az AP jelentése szerint személyesen intézkedett, hogy egy jövőre életbe lépő, „háziállat-útlevél" program keretében a kutya, illetve gazdája megtakaríthassa a hathónapos elkülönítést, amellyel Anglia azt próbálja megakadályozni, hogy bármiféle állatbetegség bejusson a szigetországba. "Hat hónap túl hosszú lett volna nélküle" - mondta William az újságíróknak. Az ebet a brit állatorvosi szolgálat egyik ellenőre „tetőtől talpig" átvizsgálta Calais-ban, mielőtt az a „csalagúton" felszállt a járműveket szállító vonatra gazdájával, és így "kutyatörténelmet csinált". Az állatorvos ellenőrizte a mikrochipet, amely azt igazolta, hogy az ebet beoltották veszettség ellen, illetve azt, hogy megfelelő gyógyszerrel meggyőződtek az oltás hatásosságáról, hogy az állat rendelkezik oltási bizonyítvánnyal és hogy megfelelő kezelést kapott bizonyos élősdiek ellen. így Cassis - így hívják William kutyáját azonnal beléphetett kis gazdájával Nagy-Britanniába. A brit karantén-törvény a legtöbb esetben lehetetlenné teszi az ebek és egyéb háziállatok bevitelét az országba. A legtöbb külföldről hazatérő brit e kemény - és felette költséges - rendszabály miatt nem is viszi magával kutyáját, nem akarja kitenni a gazdátlanság hosszú időszakának. A Columbia mostani útja két szempontból is mérföldkőnek számított az űrhajózás történetében Sikeres volt az űrrepülő útja A támogatók legfőbb érve - meg lehetne adóztatni Törvényes prostitűció? Cape Canaveral. Szokatlan napszakban, helyi idő szerint kedd este 11 óra 20 perckor a floridai John Kennedy űrközpontban sikeresen földet ért a Columbia amerikai űrrepülőgép. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bár nehezen indult, kétszer is el kellett halasztani az indítást, végül teljes siker koronázta a Columbia űrrepülőgép ötnapos repülését, amely az űrhajózás történetében két szempontból is mérföldkőnek számít. A Columbiát-amely először 1981. április 12-énemelkedett a világűrbe - most a történelem első női parancsnoka, Eileen Collins irányította. Ez mintegy jelzi, hogy immár a szebbik nem képviselői is egyenrangúvá váltak a férfiakkal a kozmosz meghódításában. Mintegy két évtizeden át ugyanis - kivéve Valentyina Tyereskovát - hölgyek szóba sem jöhettek sem az amerikaiaknál, sem az oroszoknál. A nyolcvanas évek elejétől azonban az űrutazásokra induló csapatok tagjai között egyre több hölgy tűnt fel. A Columbián már Eileen Collins felelt annak a komoly feladatnak a végrehajtásáért, hogy az űrrepülőgép rakterében elhelyezett 23 tonnás Chandra nevű röntgen-űrteleszkópot a kozmoszba juttassák. A tudományos berendezés az eddigi legnagyobb tömegű szállítmány, amelyet űrrepülőgép a világűrbe fuvarozott, és bár röntgenműholdakat már állítottak Föld körüli pályára, a Chandra mindannyiuknál nagyobb és érzékenyebb műszer. Az eddig észrevehetőeknél hússzor halványabb kozmoszbéli röntgenforrásokat is érzékelni fog, felbontóképessége az elődeinek ötvenszerese lesz. Földi viszonyokra vetítve: a Chandra olyannyira éleslátó, mint egy olyan képzeletbeli autós, aki a tőle húsz kilométernyi távolságra lévő stoptáblára festett betűket szabad szemmel el tudja olvasni. A Chandra egy űrteleszkóp-négyes harmadik tagja. A sajtóban legtöbbször szereplő Hubble űrtávcső az optikai és ahhoz közel eső tartományban üzemel. A Compton gammaműhold a spektrum legnagyobb energiájú sávjában, a gamma-tartományban működik. A Chandra bővíti a kört, és a világegyetem röntgensugárzását méri. A negyedik obszervatórium, amelyet várhatóan az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2001-ben bocsát fel, az infravörös tartományban fellelhető tulajdonságokat térképezi majd fel. így a csillagászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a A nők egyenrangúvá váltak a férfiakkal a világűr meghódításában. négy teleszkóp adatai alapján - a földi rádiótávcsövekkel együttműködve - a színkép minden részében nagy felbontással vizsgálják a kozmosz különböző objektumait. Egy-egy égitest más-más információt árul el magáról az egyes színképtartományokban, azaz az űrkutatók az ezáltal lehetségessé váló komplex megfigyelések révén ismerhetik majd meg igazán a távoli égitestek szerkezetét és tulajdonságait. A Chandrát jóval „magasabbra" kell küldeni, mint például a Hubble űrtávcsövet, amely néhány száz kilométerre kering a Föld körül. A kozmoszból érkező röntgensugárzást ugyanis elnyeli a Föld légköre, innen nem is lehetne a röntgentartományban kibocsátott elektromos sugárzást mérni. A teleszkóp ezért saját hajtóművei segítségével a Földet körülölelő sugárzási övek fölé kapaszkodik, hogy azok töltött részecskéi ne zavarják műszereit, és mintegy 10 napon belül olyan megnyúlt elliptikus munkapályájára áll, amelynek földtávoli pontja 139 104 kilométer, földközeli pontja pedig 9936 kilométer lesz. Ilyen távolságban már űrrepülőgéppel nem lehet elérni. A Chandra, amely a távoli galaxisokat, kvazárokat, szupernóvákat és fekete lyukakat figyeli, új korszakot nyit a csillagászatban. Valamikor az egész Skandináv-félszigetet lapp vadászok és halászok csoportjai népesítették be. Lappföld, ahol a civilizáció ma is átok MTI/PANORÁMA Helsinki. Közeleg az éjfél, de a nap még mindig süt a kopár havas fennsíkon, Finn Lappföldön, az Északi sarkkörtől 375 kilométernyire északra. A kotában ég a tűz, amely elég erős a rénszavarshús füstöléséhez, de gyenge ahhoz, hogy a hőmérséklet jóval a fagypont fölé emelkedjen. A vendégek szívesen fekszenek le rénszavarsbőrökre aludni, miután belakmároztak rénszarvasvaspörtölttel, amelyet lapp házigazdájuk, Petteri Valle vaslábosban főzött nekik. Ez tökéletes kikapcsolódás a modern élet feszültségei elől menekülők számára, de a skandináv őslakosok, a lappok így éltek évszázadokon át. Valamikor egész Skandináviát lapp vadászok és halászok népesítették be. Most körülbelül 60 000 leszármazottjuk él Lappföldön - Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország északi részén; több, mint 40 ezren Norvégiában, ahol többségben lévén tisztességes autonómiát élveznek. Finnországban csak hétezren vannak, és őseik földjén, a Lappföldnek nevezett hatalmas északi területen a lakosságnak mindössze 30 százalékát alkotják. 50 évvel ezelőtt még többségben voltak, most azonban mindegyre zsugorodó közösségeik kultúrájuk megőrzéséért küzdenek. A délről jövő gyarmatosítás, az asszimilálás és a protestáns papság vasmarka aláásták a lapp kultúrát. A hidegháború fokozta a térség fagyos geopolitikai légkörét. A NATO-hoz tartozó Norvégia, a semleges Finnország, Svédország és a Szovjetunió gyanakvással A lapp közösségek kultúrájuk megőrzéséért küzdenek szemlélték egymást. Kormányaik kötelességüknek érezték, hogy megerősítsék ellenőrzésüket messzi északi területeik felett, és összehangolt hadjáratot indítottak a lappok „civilizálására" és „integrálására". A finnel rokon lapp nyelv lett a legfőbb áldozat. Az iskolákban betiltották használatát. A rossz útviszonyok és a hiányos infrastruktúra miatt a lapp gyermekek többsége bentlakásos iskolában tanult, ezért az átnevelés nagyarányú volt, mondják a lappok. „A civilizáció nevében asszimilálták a lappokat. A gyermekek kezdték lenézni saját kultúrájukat, mint valami primitív dolgot". Mindennek az lett a következménye, hogy a lappoknak körülbelül már csak az egyharmada beszéli anyanyelvét. Az 1970-es évektől azonban az északi kormányok felhagytak az asszimilázicós politikával, különleges jogokat adnak a lappoknak, és finanszírozzák kulturájuk újraélesztését. Finnországban több, mint 30 lapp iskola működik északon, 35 ezer négyzetkilométeres területen fekvő Lapp Lakóhelyen, és a lappok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a helyi közigazgatásban. De elkeseredett földvitát folytatnak az állammal, és nagy részük úgy véli, hogy a kormány változtatási szándéka túl kevés, és nagyon elkésett. „Finnországtól mi csak papokat és adószedőket kaptunk", mondta keserűen egy ivalói lapp pásztor, Juhanni Magga. Feszült volt a légkör néhány évvel ezelőtt, amikor Finnország arra készült, hogy belép az Európai Unióba. A lappok egy része amellett volt, hogy szakadjanak el Finnországtól, és csatlakozzanak Norvégiához. Az EU-országok állampolgárainak beözönlésétől tartottak, de legfőképpen az EU hirhedt bürokráciája aggasztotta őket. Az EU ellenesség ma már a múlté. A lappok rájöttek arra, hogy Brüsszel sokmindent kieszközölhet a számukra saját kormányuknál, pénzügyi kérdésektől a jogokig. Az EU pénzt ad több olyan kulturális és gazdasági programhoz, amelyek hasznosak a lappoknak. Ennek köszönhetően nyílt meg például nemrég Ivalo városban egy lapp múzeum. „Tiszta nyereségnek tekintjük az EU-tagságot - mondta egy lapp aktivista, Anne Nuorgam. - Ha tudják, hogy Brüsszelben valaki figyel, akkor Helsinkiben könnyebben belemennek a dolgokba." A civilizáció azonban ma is átok a lappok számára, még akkor is ha elviselhetőbbé teszi az életet északon. Manapság rénszarvas legeltetéséhez rendelkezésre állnak helikopterek, műholdas helymeghatározás, az internet és mindenekA technika azonban feszültségeket is kelt a lappok között. előtt a motorosszán. A pásztoroknak ma már nem kell napokig gyalogolniuk, hogy megtalálják a szabadon legelésző csordát. A technika azonban feszültségeket is kelt: kevesebb ember kell a rénszarvasok őrzéséhez. Emiatt pedig fogynak a lappok: a fiatalok délre mennek, jobb megélhetést remélve. MTI-HLR Prága. Csehországban a lakosság 69 százaléka úgy véli, hogy törvényesíteni kellene a prostitúciót, míg 15 százalékuk ellenzi ezt. A megkérdezettek 16 százalékának nincs egyértelmű véleménye a kérdésről-derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a prágai Közvélemény-kutató Intézet (IWM) készített. A prostitúció törvényesítését támogatók legfőbb érve az, hogy a legősibb mesterség hivatalos engedélyezésével meg lehetne adóztatni ezt a tevékenységet is, amelyben a becslések szerint évente minden ellenőrzés nélkül sűlyos milliók fordulnak meg. Ezzel összefüggő érv, hogy a törvényesítéssel nehezebbé válna a prostituáltak kihasználása az alvilág által, hiszen ez a szakma Csehországban is köztudottan szoros kapcsolatban van a szervezett bűnözéssel. A második leggyakrabban elhangzó érv az volt, hogy a prostitúció törvényesítésével lehetővé válna annak ellenőrzése is, s ezáltal meggátolható lenne az országban a nemi bajok felgyorsult terjedése. A lakosság kétharmadának az a véleménye, hogy a prostitúciót városonként egy-egy kijelölt helyre kellene összpontosítani, míg a városok más részein ez a tevékenység tiltva lenne. Prágában egyébként évekkel ezelőtt már két ízben is megpróbálkoztak ezzel a megoldással, de a városatyák terve minden esetben erős ellenállásba ütközött azok részéről, akik a kijelölt utcákban vagy azok környékén laktak. Jelenleg Csehországban a prostitúció nem büntethető, csupán azok, akik a lányokat nyerészkedési céllal futtatják. Ezt azonban a rendőrség csak a legritkább esetekben tudja bizonyítani. Nem hivatalos rendőrségi becslések szerint a "cseh és morva városokban, illetve a német és az osztrák határ mentén lévő számos klubban napjainkban mintegy 10 000 hölgy dolgozik ebben a „szakmában". Az izraeli Delfin tengeralattjáró befut Haifa kikötőjébe. A Delfin egyike azoknak az új, német gyártányú egységeknek, melyekkel a zsidó állam felújítja elöregedő flottáját. (TA SR/AP)