Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)
1999-07-03 / 152. szám, szombat
6 SpOrt/Tévé és rádIó - szombAt ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. Aknaszedés még hét évig Iszlámábád. Az elmúlt évtized alatt az ENSZ segítségével egymillió robbanóeszközt hatástalanítottak Afganisztánban - közölte a világszervezet képviselője. Az elmúlt 10 év alatt mintegy 700 négyzetkilométernyi területet vizsgáltak át. Több mint 300 négyzetkilométernyi rendkívül veszélyes területet - aknamezőt és fel nem robbant gránátokkal teli egykori harcteret - tisztítottak meg 200 000 gyalogsági aknától és több mint 710 000 fel nem robbant gránáttól, de még további hét évre lesz szükség a többi akna felszedésére. Afganisztán az aknákat tekintve még mindig a világ legsúlyosabb helyzetben lévő országa. (MTI) Javier Solana Szarajevóban Zágráb/Szarajevó. A NATO főtitkára szerint a koszovói helyzet semmiképpen sem vonja el a nemzetközi közösség figyelmét a Bosznia-Hercegovinában vállalt kötelezettségeinek teljesítésétől. Javier Solana ezt tegnap Szarajevóbanjelentette ki, miután tárgyalt a bosznia-hercegövinai kollektív államelnökség tagjaival. A főtitkár kiemelte, hogy a Délkelet-európai Biztonsági Paktum - amelyet eredetileg e hónap végén Szarajevóban kellett volna aláírniuk a csatlakozó országoknak - rendkívül jó lehetőséget biztosít Bosznia-Hercegovina számára az európai integrációhoz. (MTI) Solana szerint a NATO továbbra is egymástól elkülönítve teljesíti koszovói, illetve boszniai feladatait. (TA SR/EPA) Szülőházból emlékház Zágráb. A horvátországi Veliko Trgoviscében megnyitották a látogatók előtt Franjo Tudjman horvát elnök emlékházzá alakított szülőházát. Az ünnepélyes megnyitónjelen volt Tudjman elnök is. A mintegy 200 ezer márkás költséggel felújított ház falán két emléktáblát is elhelyeztek, az egyiket az államfő édesapja - aki részt vett a horvát antifasiszta mozgalomban -, a másikat pedig Franjo Tudjman elnök tiszteletére. (MTI) Háborús bűnös aggastyán Róma. Korára való tekintettel az olasz hatóságok nem kérik Theodor Saevecke 88 éves volt SS-tiszt előzetes őrizetbe vételét, jóllehet egy torinói bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte háborús bűncselekmény miatt. A Németországban háborítatlanul élő egykori náci tisztet azzal vádolják Olaszországban, hogy 1944. augusztus 10-én agyonlövetett 15 antifasiszta ellenállót a milánói Loreto téren egy partizánakció megtorlásaképpen. (MTI) Magyarország kérése lassíthatja az EU-csatlakozást Koszovó mint gyorsító MTI-TU DÓSÍTÁS Brüsszel. Egyes brüsszeli félelmek szerint lehetetlenné teszi a gyors haladást az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon az, hogy Magyarország a csatlakozás után tíz évig még tiltani kívánja a külföldiek földvásárlását - írta tegnap a European Voice című hetilap. A kizárólag EU-ügyekkel foglalkozó újság cikkében azt fejtegeti, hogy a hétfőn kezdődött finn elnökség alatt nagy kihívások várnak a tárgyalási folyamatra. A cikk a magyar földkérdést hozza fel az egyik problémának. Kiemeli emellett a környezetvédelmi nehézségeket is, amelyek megoldása valamennyi tagjelölt esetében éveket vesz igénybe. Különösen súlyos az ipari szennyezettség problémája Csehországban és Lengyelországban. A nagy bővítési feladatok közé sorolja a European Voice a második körösökkel - Lettországgal, Litvániával, Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával - kapcsolatos döntések meghozatalát a csatlakozási tárgyalások esetleges megkezdéséről. Úgy véli, a koszovói válság tapasztalatai a gyorsítás mellett szólnak, fejtörést okoz viszont a lassabban haladónak tartott Bulgária és Románia. A lap szerint problémát okozhat a helyi reformok folytatásának szempontjából, ha csupán ezt a két országot nem hívják meg a tárgyalások megkezdésére. Megtörtént a kapcsolatfelvétel Barak és Arafat között Rabin nyomán haladva MTI-HIR Jeruzsálem/Gáza. Az új izraeli kormányfő és a palesztinok vezetője tegnap felvette egymással a kapcsolatot: megállapodtak abban, hogy együtt munkálkodnak a békén. Jasszer Arafat és Ehud Barak hamarosan személyesen is találkozik egymással, méghozzá nem sokkal azután, hogy az izraeli törvényhozás elfogadja az új kormányt. A két politikus tegnap telefonon beszélgetett egymással A miniszterelnök azt ígérte a palesztin vezetőnek, hogy a néhai kormányfő, Jichák Rabin nyomán fog haladni. „Hosszasan beszéltek a békefolyamat jövőjéről, és elhatározták, hogy egyeztetik cselekedeteiket" - mondta az eszmecsere után Jasszer Arafat szóvivője, és közlését megerősítették Jeruzsálemben is. Kettejük személyes találkozójára azután kerülhet sor, hogy Ehud Barak a jövő héten bemutatja kormányát a kneszetben. Újabb merényletek az Öcalan-ügy kapcsán Négy halálos áldozat MTI-HIREK Diyarbakir/Bonn. Kurd szakadár fegyveresek csütörtökön a kelet-törökországi Elazigban megöltek négy embert egy kávéház ellen elkövetett támadás során - közölték biztonsági források. Ez volt a kurdok első gyilkos merénylete azóta, hogy Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt (PKK) vezérét halálra ítélték. Ajelentés szerint a PKK gerillái automatafegyverekből nyitottak tüzet a kávéházban tartózkodókra. Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában tegnapra virradóra ismét gyújtogatások célpontjai voltak török létesítmények. Gehlbergben mecsetet gyújtottak fel ismeretlen tettesek, Kölnben egy török kávéházban több tettes halálra késelt egy férfit. Hernében ismeretlen tettesek több gyújtópalackot hajítottak egy német-török kulturális egyesület épületére. Oroszország még mindig Milosevics mellett áll ki, a KFOR rendőrmunkát végez Szerbeket tartóztattak le Kijev/Moszkva/Salzburg/ Belgrád. Az ukrán parlament csütörtökön este jóváhagyta 1400 fős békeerő kiküldését Koszovóba. Ebből még gond lehet, mivel a határozat szerint az ukrán békeerőket nem lehet a NATO parancsnoki struktúrái alá rendelni. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Koszovó volt a vezető téma az orosz államfő és a francia miniszterelnök tegnapi moszkvai tárgyalásain is. „A NATO-országok balkáni katonai akciója megviselte az orosz-francia kapcsolatokat. Mindazonáltal levonhatjuk a tanulságokat a koszovói válságból úgy a jövőbeli közös fellépések esetére, mint a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában - jelentette ki Borisz Jelcin. Lionel Jospin válaszul hangsúlyozta: Franciaország továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az ENSZ részt veÁlhírek közlésével próbálták növelni a feszültséget. gyen a konfliktusok rendezésében. A francia kormányfő hozzáfűzte, hogy „a koszovói precedensből nem kell, hogy szabály legyen". Az orosz különvélemény képviselte tegnap Salzburgban Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni különmegbízottja is. A közép- és kelet-európai csúcstalálkozón felvetette, hogy rendezzenek összeurópai konferenciát, amelyen egyrészt levonnák a délkelet-európai válságból adódó tanulságokat, másrészt teendőket is megfogalmaznának. Szorgalmazta, hogy az újjáépítéshez nyújtandó nemzetközi támogatás a mostani Jugoszlávia egész területére terjedjen ki, abból csak Koszovót kiemelni nem lenne igazságos. Elítélte a NATO-bombázásokat, ugyanakkor azt is megjegyezte, Temetnek Koszovóban. Djakovban húsz 7 nőt és 13 gyereket, akiket a szerbek egy ház pincéjében tartottak fogva, majd április elsején lelőtték őket és a házat felgyújtották. (TA SR/AP) hogy a koszovói albánok elűzése sem igazolható. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) tegnap őrizetbe vették a jugoszláv hadsereg öt katonáját és a szerb belügyminisztérium hat feltételezett munkatársát, akik a békeegyezményt megsértve tartózkodtak a dél-szerbiai tartományban. Az öt egyenruhás, Kalasnyikov gépkarabélyt viselő katonát a tartomány délkeleti részén, a KFOR amerikai szektorában vették őrizetbe. A szerb belügyminisztérium hat feltételezett tagját, akik álhírek közlésével próbálták növelni a feszültséget, a közép-koszovói Urosevacban fogták el. A KFOR napok óta figyelte tevékenységüket, miután felfigyeltek a koszovói szerbek és a segélyszállítmányok elleni állítólagos támadásokról beszámoló rádióra. A csoport szállásául szolgáló épületben számítógépeket és fegyvereket is találtak'; a Beta hírügynökség szerint az épületben további 40 személy tartózkodott. Adatcsere a bosznia-hercegovinai fegyveres erők tavalyi külföldi pénzeléséről A Világbank és egy alapítvány állja a 15 millió dollárt Bőkezűek voltak a muzulmánok Újjáépül Mostar jelképe MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb/Szarajevó. Bosznia-Hercegovinában a bosnyákok, a szerbek és a horvátok is adatokat cseréltek arról, hogy tavaly mennyi pénzt kaptak külföldről fegyveres erőik fenntartásához - jelentette be Szarajevóban Tanya Domi, az EBESZ szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy az adatcserét a daytoni megállapodások végrehajtását ellenőrző madridi konferencia írta elő a három fél számára. Hozzáfűzte, hogy az EBESZ nem ellenőrizte az adatok megbízhatóságát. Bejelentette, hogy a BosnyákHorvát Föderáció közös hadseregében a bosnyák fegyveres erők tavaly 152 millió dollárt kaptak Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emírségektől, Kuvaittól, Malajziától és Bruneitől. A bosnyák fél szerint ezt az összeget az amerikaiak által a föderációs hadsereg számára kidolgozott „Felszerelés és kiképzés" elnevezésű program finanszírozására használták fel. Az Egyesült Államok tavaly 231 174 400 dollárt adományozott kiegészítőén e programhoz. A boszniai horvát fegyveres erők 117 200 000 márkát kaptak Horvátországtól. Bejelentették azt is, hogy ugyanebből a forrásból idén 100 502 000 márkát fognak kapni. A boszniai szerb hadsereg Jugoszláviától 9 428 469 márkát kapott a katonák fizetésének biztosítására. Közzétették azt is, hogy a boszniai szerb katonatisztek jugoszláviai képzése tavaly 18 560 337 márkába került, és ezt az összeget is Belgrád biztosította. MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb/Mostar. Augusztusban megkezdődik a Mostar jelképének tartott Régi híd helyreállítása, és a munkálatok várhatóan 2001 végéig befejeződnek - jelentették be a hercegovinai városban. A minden magyar útikönyv által Régi hídnak nevezett kőhidat - amelyet a sajtó egy része csak Öreg hídnak becéz - a horvátok lőtték szét a boszniai háborúban. Leon Pressouyre, az UNESCO szakértői bizottságának vezetője Mostarban bejelentette, hogy a híd és a követlen környezetében álló épületek újjáépítése jelenti a legfontosabb munkát az UNESCO számára ebben az évezredben. A Világbank 4 millió dollár kölcsönt folyósít az újjáépítéshez, melynek teljes költségét 15 millió dollárra becsülik. A hiányzó összeget a Mostar történelmi magjának újjáépítését segítő nemzetközi alapítványba befizetett és befizetendő adományokból biztosítanák. A Régi híd köveit az SFOR zászlaja alá vezényelt Magyar Műszaki Kontingens katonái emelték ki a Neretvából. A bukaresti Adevarul már egy hete a versailles-i szerződések miatt aggódik A Nagy Románia Párt reagálása az oktatási törvényre Clark elveti a nacionalizmust Kiátkozott képviselők MTI-TU DÓSÍTÁS Bukarest. Ma már túl kell lépni az elmúlt század nacionalista törekvésein, ma azt kell látnunk, hogy milyen erőt jelent a törvények védte nemzetiségi különbözőség - jelentette ki Wesley Clark amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka az Adevarul című román lap tegnapi számában megjelent interjújában. A lapban egy hete vezető témaként szerepel, hogy Wesley Clark tábornok Budapesten állítólag kijelentette: a NATO jelenlegi doktrínájának megfelelően a versailles-i szerződésben lefektetett elvek mára elavulttá váltak. A tábornok az interjújában kifejtette, hogy Versailles azt fogalmazta meg: az európai biztonságot a nemzeti szuverenitáson, és nem az óriásbirodalmakon kell felépíteni. Ennek az elvnek a kimondása után hét év évtizeden át arra irányultak az erőfeszítések, hogy csökkenjen a nemzetállamok közötti konfliktus lehetősége. „Ezek az erőfeszítések magukba foglalták a fegyverzetek ellenőrzését, a bizalomerősítő intézkedéseket, valamint a párbeszéd és a diplomácia igénybevételét válságok idején, még fegyverhasználat előtt. Sajnos, ezek közül sokat nem lehetett alkalmazni olyan helyzetekben, amikor egy állam belső akciói a regionális stablitást és biztonságot fenyegették. Milosevics elnök politikája éppen a Balkán destabililizálására irányult, s ezt a saját állampolgárai eíleni katonai akciókkal kezdte. Ez kényszerítette ki a NATO katonai fellépését Koszovóban" - hangsúlyozta a tábornok. Az Adevarul szerint az interjú azt bizonyította: Wesley Clark megerősítette azt a véleményét, hogy a versailles-i szerződés idejétmúlttá vált. Ezzel együtt a lap közölte azt a nyilatkozatot, amelyet James Rosepepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete adott néhány nappal korábban az Amerika Hangja rádióadónak. A nagykövet leszögezte: „Egyértelmű, hogy a tábornok kijelentéseit tévesen értelmezték, s kétségtelen, hogy nincs szó az amerikai politika semmilyen módosításáról. Az Egyesült Államok határozottan támogatja a román-magyar szerződésnek a jelenlegi határokat elismerő előírásait, tehát nincs semmilyen álláspontváltozás." MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásaként tegnap lemondott a román képviselőház oktatási bizottságának elnöki tisztéről Anghel Stanciu, a szélsőgesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) képviselője. Stanciu a román közszolgálati rádió által hosszan idézett nyilatkozatában kifejtette: így kívánt „riadót fújni azok ellen, akik azt hiszik, játékot űzhetnek az állam hivatalos nyelvével, az egységes román nemzetállam jogállásával". „Vannak dolgok, amelyekről lehet tárgyalni, s vannak olyanok, melyek nem képezhetik alku tárgyát" - szögezte le Stanciu, aki az oktatási törvény vitájában bizottsági elnökként mindent megtett azért, hogy a törvény a nemzeti kisebbségnek a lehető legszűkebbre szabja az anyanyelven való tanulás jogát. Stanciu szerint a most elfogadott törvény a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyelvévé teszi. A tervezett Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem pedig „a hungarizmus és NagyMagyarország propagálásának a fészkévé fog válni". Sőt a törvény veszélyességének igazolására azt is kijelentette: „ne felejtsük el, hogy a pristinai egyetem gyújtotta meg azt a tüzet, amelyet valamennyien megismerhettünk". A Nagy Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a modern politika egészen sajátos, új eszközével élt: a sajtó nyilvánossága útján kiátkozta azokat a törvényhozókat, akik megszavazták az oktatási törvényt.