Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-27 / 171. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 27. Konkretizált pénzügyi politika a szlovák jegybanknál Viktor Csernomirgyin volt kormányfőt a gázipari óriáscég, a Gazprom vezetőségének elnökévé választották Végre eladó a ČSOB ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Pozsony. A Csehszlovák Kereske­delmi Bank (ČSOB) felügyelő taná­csa tegnap jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Bank ČSOB-ban birtokolt 24,13 százalékos részvénycsomag­jának az eladását - nyilatkozta Vla­dimír Masár a szlovák jegybank el­nöke. A ČSOB felügyelő tanácsa azután hozta meg döntését, hogy hosszú időn keresztül mereven el­utasította a Nemzeti Bank ezirányú kérését. A jegybank továbbra is azt szeretné elérni, hogy részvénycso­magját hasonló feltételek mellett ér­tékesítsék, mint a cseh részvényesek vagyonrészét, a bank ezesetben 15 milliárd koronát kapna részvé­nyeiért. A részvények eladásáról a belga KBC Bankkal folytatnak tár­gyalásokat, és a jegybank illetékesei szerint szeretnék minél hamarabb aláírni az adásvételi szerződést. A Szlovák Nemzeti Bank konkreti­zálta idei pénzügyi programját is. Eszerint a bruttó nemzen termék nö­vekedése idén 2 százalékosra csök­ken, a fiskális deficit az évvégére pe­dig nem haladja meg a GDP 3,3 szá­zalékát. A folyó fizetési mérleg hiá­nya a jegybank szerint nem haladja meg a GDP 5-6 százalékát. A jegy­bank a makrogazdasági mutatók alapján kidolgozta az idei évre szóló pénzügyi programját. Az év végi inf­láció növekedése, a fogyasztói adó növelése miatt, ezek szerint 6-7,5 százalék között fog mozogni. A fo­gyasztói árak növekedését 13,5­15,5 százalék közöttire jósolják, ezek szerint az infláció éves növeke­dése elérheti a 10-11 százalékot. A pénzügyi program teljesülése azon­ban nagymértékben függ a kormány gazdasági intézkedéseinek haté­konyságától, a banki és vállalati szfé­ra szerkezetátalakításától is. (mi) Történet az orosz húsosfazékról Ľudovít Kaník a Nafta Gbely részvényeiről Rövidesen megoldódik HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ľudovít Kaník, a Nemzeti Vagyonalap elnöke szerint a Nafta Gbely részvényei már augusztusban visszakerülnek a vagyonalap szám­lájára. Kaník kijelentette: a Nafta Gbely ügyével foglalkozó augusztu­si parlamenti ülés előtt, amelyen a képviselőknek dönteniük kell a va­gyonalap elnökének és alelnökének leváltásáról, akár meg is oldódhat a cég botrányos privatizációjának majd eladásának problémája. A par­lamenti szavazást akár a kormány iránti bizalmi szavazással is egybe­köthetik, ami azt a veszélyt hordoz­za magában, hogy a Dzurinda­kabinet megbukhat. Ľudovít Kaník ezért új utakat, új megoldásokat ja­vasol, konkrétan a Nafta Gbely ügyében elhangzott állításokat keíl tényekkel alátámasztani, miközben az indulatokat mellőzni kell. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Közepes orosz gabonatermés Moszkva. Eddig 13,3 millió ton­na gabonát takarítottak be Oro­szországban és a mezőgazdasági minisztérium szerint továbbra is valós az utolsó, 60 millió tonnás becslésük. Tavaly az orosz gabo­natermés mindössze 47,8 millió tonna volt, amire az ötvenes évek óta nem volt példa. Idén eredetileg 70 millió tonnával szá­moltak, de ezt később a csapa­dékhiány és a kártevők elszapo­rodása miatt kénytelenek voltak csökkenteni. (SITA) Az eurozóna ipari termelése Luxemburg. Március és május között gyakorlatilag nem válto­zott az eurozóna 11 országának ipari termelése. Pontosabban 0,1 százalékkal visszaesett, de az Eurostat szerint ez az elmúlt öt hónap legkisebb csökkenése. Ezen belül azonban a fejlődés nem egységes, Olaszország 0,4, Németország 0,6, Belgium pedig 0,7%-kos visszaesést volt kényte­len elkönyvelni. Ezzel szemben Finnországban az ipari termelés 1,5, Görögországban pedig 1,2 százalékkal nőtt. Összehasonlí­tásként: az Egyesült Államokban ebben az időben 1,1 százalékos növekedést mutattak ki. (SITA) Alaptőke-csökkenés a Skodában? Plzeň. A 8,53 milliárd korona alaptőke lecsökkentését javasol­ja 0,95 milliárd koronára a pilzeni Škoda konszern elnöksé­ge. A vezetőség nem kommen­tálta a tényt, hogy eredetileg csak a felére tervezték csökken­teni az alaptőkét. A fő hitelezők által uralt felügyelőbizottság már jóvá is hagyta ezt a radikális javaslatot. A tavalyi végleges eredményeket még nem hozták nyilvánosságra, de az eddig fel­halmozott veszteséget 4,88 mil­liárd cseh koronára becsülik. A Škoda Plzeň részvényeinek 23 százalékát Ľubomír Soudek volt vezérigazgató ellenőrzi, a Komerční banka, az IPB és az ál­lam részesedése nem éri el a tíz százalékot. (SITA) Alternatív energiaprogram Pozsony. A hazai, kormányon kí­vüli szervezetek alternatív progra­mot készítenek, mivel a gazdasági minisztérium által nyilvános vitá­ra bocsátott energiaprogramot elégtelennek és rendszertelennek ítélik - jelentette be tegnap a Greenpeace pozsonyi irodája. Ki­fogásolják azt is, hogy a javaslat nem kapott megfelelő publicitást, mert csak egyetlen gazdasági na­pilapbanjelentették meg. (U) A Matador gyár újra szállít Pozsony. A púchovi Matador felújíthatta szállításait Jugoszlá­viába. Júniusban 1 millió korona értékben, júliusban azonban vár­hatóan már 3 millió koronáért szállíthat gépkocsiabroncsokat. Az idei tervük 144 millió korona volt, de ebből az első félévben csak 13,9 millió koronát tudtak realizálni. Jozef Kapec igazgató a forgalomkiesést 100 millió ko­ronára becsülte. Tavaly a Mata­dor 98,3 millió korona értékben szállított a jugoszláv piacra. (SITA) Temelín időben elkészül Prága. A dél-csehországi Teme­línben olyan jól halad az atom­erőmű építése, hogy az erőművet a tervezett időben, 2001. máju­sában vagy júniusában üzembe lehet helyezni. Az is várható, hogy a költségeket az elképzelt 98,6 milliárd koronán belül lehet tartani. A készülő atomerőmű igazgatója František Hezouický úgy nyilatkozott, hogy a korábbi késedelmeket behozták, így az első reaktort a jövő év augusztusában fel lehet tölteni fűtőanyaggal. (MTI) A parlamenti és elnökválasz­tások közeledtével folytató­dik az orosz hatalmi elit po­zícióharca. Ennek legújabb fejezeteként Viktor Cserno­mirgyin exkormányfő, a po­litika sokat próbált „öreg harcosa", s egyben Oroszor­szág egyik leggazdagabb embere tért vissza egy nem is akármilyen vállalat, a Gazprom élére. GÁL ZSOLT Bár az orosz gazdaság általános helyzete siralmas, ennek ellenére akad jónéhány figyelemre méltó óriásvállalat. Áz ezek feletti ellen­őrzés megszerzéséért az orosz ha­talmi elit évek óta elkeseredett küzdelmet folytat. A legkomo­lyabb „húsos fazék" a Gazprom, amely nemcsak Oroszország, de egész Kelet-Európa legnagyobb vállalata. A világ teljes földgáz­készletének egyharmadával ren­delkezik, több mint 300 000 em­bert foglalkoztat, és az Orosz Fö­deráció teljes kiviteléből 1996-ban 35%-kal részesedett. Oroszország összes adóbevételeinek egyne­gyedei!) a Gazpromtól származik, ebben az esetben tehát tényleg nem babra megy a játék. Az óriásvállalat egykori és mai el­nöke, Viktor Csernomirgyin még miniszterelnöksége idején (1992­1998) ültette a Gazprom vezérigaz­gatói székébe azt a Rem Viachi­revet, aki azóta már második ötéves megbízatatási idejét tölti a cég élén, s mivel menesztéséhez a vezetőség mellett saját(!) beleegyezéséhez is szükség lenne, gyakorlatilag meg­ingathatatlanul ül bőrfoteljében. Bár Viachirev elvileg az óriásválla­lat részvényeinek „csak" kb. 40%-át ellenőrzi különböző részvényesek megbízásából, Csernomirgyin még miniszterelnöksége idején „úgy in­tézte", hogy az állam (jelenleg 37,5%-os) részvénycsomagját is ő kezelje, így azóta is csaknem korlát­lan hatalma van a vállalat felett. Moszkvában már a döntés megho­zatalakor mindenki biztosra vette, hogy a háttérben épp Csernomir­gyin a Gazprom egyik legnagyobb részvényese áll, a nyugati sajtó pe­dig éppen őt kiáltotta ki a leggazda­A Gazprom ugyan csillogó székházat építtetett, azonban az orosz vidék annál sivárabb. A terménybetakarítás is meglehetősen kezdetleges körül­mények között történik. (TA SR/EPA-felvétel) gabb orosznak. A párizsi Le Monde egyenesen arról írt, hogy magánva­gyona meghaladja az 5 milliárd dollárt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 1996, az Oroszországnakjutta­tott 10 milliárd dolláros óriáshitel odaítélése óta követelte a Gazprom decentralizálását, erre azonban máig sem került sor, akárcsak a Viachirevre bízott hatalmas állami részesedés feletti ellenőrzés vissza­szerzésére. Először 1997 áprilisá­ban a Csernomirgyin kormányba bekerült fiatal liberális reformerek Az sem kizárt, hogy a gaz­dasági válságot mestersé­gesen robbantották ki. egy csoportja - élükön Borisz Nyemcowal, és hátuk mögött az újorosz bankarisztokrácia támoga­tásával - indult rohamra a Gaz­prom feldarabolásáért. Az energia­lobby azonban nem hagyta magát. Viachirev besétált a parlamentbe, és beszédjében megvádolta a refor­mereket és az akkori pénzügymi­nisztert (Anatolij Csubajsz), hogy az IMF és Amerika érdekeit képvi­selik Oroszországgal és a Gazp­rommal szemben, mire az Állami Duma kommunista-nacionalista többsége leseperte az asztalról Nyemcov terveit. Csernomirgyin pedig sietett kijelenteni, hogy „a Gazprom az orosz gazdaság hátge­rince, amelyre úgy fogunk vigyázni, mint a szemünk fényére". Bár Cser­nomirgyint 1998 márciusában Jel­cin elnök leváltotta kormányfői tisztségéből, Moszkvában már ek­kor sokan tudni vélték, hogy csak visszavonult az első vonalból, mivel harcba kíván szállni Jelcin mandá­tumának lejárta után (2000) az el­nöki posztért, és nem meri felvállal­ni a katasztrofális gazdasági hely­zet következményeit. A piszkos munka a Szergej Kirijenko vezette kormányra maradt. A refor­mer Kirijenko nagy eréllyel látott hozzá a gazdaság rendebetételéhez és a Gazprom hatalmának megtöré­séhez, terveiből azonban szinte semmit sem sikerült elfogadtatnia a parlamenttel, és képtelen volt meg­akadályozni a tavaly augusztusi pénzügyi összeomlást, ezért kormá­nya megbukott. Egyes elemzők azt sem tartják lehetetlennek, hogy a gazdasági válságot mesterségesen robbantotta ki a nagy befolyással rendelkező energialobby, hogy a re­formereket (Nyemcov, Kirijenko) és a mögöttük álló, főleg bankérde­keltségekkel rendelkező csoporto­kat lehetetlenné tegye. Az minden­esetre elgondolkodtató, hogy a pénzügyi csőd az állampapírok kö­rüli pánikkal kezdődött, márpedig ezek 66%-át maga az orosz állam és a tulajdonában lévő Szberbank el­lenőrizte, és az is érdekes, hogy a bankok közül azok vészelték át a legkisebb megrázkódtatásokkal a válságot, amelyek össze vannak köt­ve a nagy monopóliumokkal, példá­ul a Gazprommal... A Kirijenko-kabinetet 1998 szep­temberében felváltó Jevgenyij Pri­makov vezette kormány már meg sem próbálkozott egy Gazprom elle­ni frontális támadással. Áz egykori hírhedt KGB élén edződött Pri­makov azonban elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leszámoljon Csemomirgyinnel, és az ő újbóli mi­nisztereinöld kinevezését támogató Borisz Berezovszkijjal. Az utóbbi af­féle vadkeleti szuperkapitalista, mellékesen 3 milliárd dollárra be­csült vagyonával második az orosz újgazdagok nemhivatalos „toplistá­ján", és csak Borisz cárnak becézik. Berezovszkij arról vált híressé, hogy bejáratos volt Jelcin elnök legbel­sőbb tanácsadói körébe, és valószí­nűleg a Jelcin család pénzügyeit is ő intézte, így az elnök befolyásos lá­nyán keresztül szinte mindent elért, amit akart. Médiabirodalma, min­denekelőtt az ORT tévétársaság ke­ményen bírálta Primakovot, aki nem maradt adósa. Az ügyészség rajtaütésszerű házkutatásokba kezdett „Borisz cár" cégjeinél, és si­került őt eltávolítani a Független Államok Közösségének végrehajtó titkári székéből is. Már-már úgy tűnt, hogy sikerül kiütni a nyereg­ből, amikor furcsa dolgok történ­tek. Jelcin elnök kijelentette, hogy „Primakov jelenleg hasznos, ké­sőbb majd meglátjuk", és Viktor Csernomirgyint nevezte ki délszláv megbízottá, holott Primakov köz­tudottan külpolitikai specialista. Ezek után nyilvánvalóvá vált, hogy Primakov kegyvesztett lett, vissza­hívására nem is kellett sokat várni. Jelenleg ismét új kormányfője van Oroszországnak (másfél éven belül már a harmadik), és úgy tűnik, Berezovszkij feje fölül lassan, csendben elvonultak a viharfelhők. Csernomirgyin pedig immár a Gazprom vezetőségének elnöki székéből szemlélheti a dolgokat. Nos, nem rossz ugródeszka így a választások közeledtével. Az orosz politikusok pedig jó, ha továbbra is észben tartják Rem Viachirev még 1995-ben elhangzott szavait: „Mindenki, aki Oroszországban ha­talomhoz jut, jó ha rendezi kapcso­latait a Gazprommal, ellenkező esetben ugyanis képtelen lesz bár­mit is elrendezni." Az amerikai Fortune magazin legfrissebb 500-as mezőnye. A gazdasági válság és a fúziók átrendezték a sorrendet A világ legnagyobb vállalatainak listája ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Washington. A világ nagyvállala­tainak nem hozott sok jót az 1998. év - derül ki az amerikai Fortune magazin most közzétett 500-as lis­tájából. A vezető cégek forgalma az előző évhez képest mindössze 0,1 százalékkal emelkedett, nyere­ségük ugyanakkor - 1992 óta elő­ször - csökkent mégpedig 2,6 szá­zalékkal. Néhány cég mindazonáltal - egye­bek között a Wal-Mart, a General Electric, a British Telecom, a Dell és a Microsoft -, az átlagnál lénye­gesen jobb teljesítményt produ­kált. A hagyományos ágazatokban - az acéliparban, járműiparban, energetikában - működő és a leg­újabb technológiákat alkalmazó távközlési, gyógyszeripari cégek teljesítménye ugyanakkor mind nagyobb eltéréseket mutat. A telje­sítmény javítására és a költségek csökkentésére törekvő cégek mind gyakrabban váltak egy-egy fúziós vagy akvizíciós kezdeményezés szereplőivé, 1998-ban összesen 12 500 ilyen ügyletre került sor, ezek összértéke meghaladta az 1600 milliárd dollárt. Az elmúlt évi gazdasági teljesít­ményt összegző listára emellett az ázsiai válság is erősen rányomta a bélyegét: az előző évi 112 helyett már csak 100 japán cég került a forgalom alapján az első 500 kö­zé. A listára 170 európai székhe­lyű cég került fel, míg az amerikai vállalatok aránya az előző évi 35 százalékról 37 százalékra emelke­dett, közülük a General Motors immár harmadik éve vezeti a lis­tát. A tavaly elért nyereség alapján a Ford, a General Electric és a hol­land Philips foglalja el az első há­rom helyet. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. július 25-én) Bank Felmondási idő Felmondási idő 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 16,20 16,70 17,00 16,20 15,00 Bank Austria Creditanstalt 12,50-13,00 13,50-14,00 13,50-14,00 5,75-6,00 Banka Slovakia 17,53 17,86 18,02 15,00 8,00 Dopravná banka 14,90 15,10 13,00 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 17,00 17,00 16,00 15,00 13,50 6,00 Istrobanka 17,20-17,70 17,50-18,00 16,50-17,00 16,00-16,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-15,25 15,50-15,75 16,00­16,00 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 12,00 6,00 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 6,00 Devin Bank 18,70 20,00 20,50 Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50 9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,00 16,50 17,00 17,00 4,75

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents