Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-26 / 170. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 26. TANÁCSADÓ Próbaidő és felmondás M. E.: Csökkentett munkaké­pességű alkalmazottként vet­tek fel az új munkahelyemre. Június 28-án kézbesítették az igazgató felmondását, hogy próbaidőben megszünteti a munkaviszonyt. Egy jogászis­merősünk szerint perelni kell a vállalatot, mert úgy adtak felmondást, hogy nem kértek hozzájárulást a munkaügyi hi­vataltól. Megfogalmazott egy levelet is a nevemben, hogy a felmondást érvénytelennek te­kintem, és ha nem teszik lehe­tővé, hogy a munkámat foly­tassam, bíróságra adom őket. A levelet elküldtem a vállalat­nak, de két hét elteltével sem kaptam rá választ. Lehet itt valamit kezdeni? FEKETE MARIAN Ajogban nem szabad felcserél­ni, összemosni egyes jogi fogal­makat. Ha a törvény azt a fogal­mat használja, hogy a munkavi­szony megszűnése, akkor az ezen belül lehet az alkalmazott által vagy a munkáltató által adott felmondás, lehet a mun­kaviszony azonnali megszünte­tése, lehet az alkalmazott halá­la stb. A munkaviszony próba­időben történő megszüntetése is az egyik esete a munkavi­szony törvény által szabályo­zott megszűnésének, megszün­tetésének. Sajátos szabályai vannak. Ilyen például az is, hogy érvényességének nem fel­tétele az írásbeliség. Próbaidő­ben tehát a munkaviszony meg­szüntethető akár szóbeli nyilat­kozattal is. A munkaviszony próbaidőben történő megszün­tetése ugyanis nem azonosítha­tó a felmondással. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve 50. §­a (amely a megváltozott mun­kaképességű alkalmazottakat védi a munkaviszonyuk fel­mondással történő megszünte­tésével szemben) ebben az esetben nem védte Önt, hiszen ebben a rendelkezésben tétele­sen az szerepel, hogy „a meg­változott munkaképességű al­kalmazottnak a munkáltató csak az illetékes államigazgatá­si szerv előzetes hozzájárulásá­val adhat felmondást, különben a felmondás érvénytelen." GAZDASÁGI HÍRMORZSA 25,2 milliárdos cseh hiány Prága. Csehország külkereske­delmejúniusban 3,2 milliárd ko­ronás hiánnyal zárult. Májusban a hiány csak 746 millió korona volt. A szakértők júniusra is ha­sonló deficitet vártak. Szakvéle­mények alapján várható, hogy az idei külkereskedelmi deficit 70 milliárd korona lesz. (MTI) Csökkentik az adóterhelést Pozsony. A gazdasági tárca el­képzelései szerint csökkenteni kellene a kis- és középvállalko­zók adóterhelését. Az erre vonat­kozó tervezet már körvonalazó­dik. A tárca elképzeléseit ismer­tető Ján Oravec főosztályvezető kitért azon kérdések elől, hogy mikortól lépne hatályba a kedve­zőbb adózást biztosító tervezet. Arra hivatkozott, hogy a módosí­tásokat komplex módon kell ér­tékelni. Figyelmeztetett: nálunk még mindig sokan vélekednek úgy, hogy az adóterhelés mér­séklése esetén csökkenne az álla­mi költségvetés bevétele. Oravec szerint azért vannak gondok az adóbeszedéssel, mert túlontúl nagy az adóterhelés. (SITA) Nyereségcsökkenés a Pálmánál Pozsony. Az étolajat és zsírt gyártó Palma Tumys Rt. az első félévben 74,5 millió koronás nyereséget könyvelhetett el, ami 19,4 millió koronával ke­vesebb mint az előző év hason­ló időszakában. A nyereség­csökkenés a bevétel visszasésének számlájára írha­tó, ez ugyanis az első félévben 1,6 milliárd korona körül moz­gott. A vállalat kiadásait csak­nem 71 millió koronával növel­te, hogy a nyersanyagként szol­gáló magokat Csehországból kellett beszerezni. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. július 26-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,821 Magyar forint (100) 17,792 Angol font 67,585 Német márka 22,917 Cseh korona 1,225 Olasz líra (1000) 23,148 Francia frank 6,833 Osztrák schilling 3,257 Japán jen (100) 36,635 Spanyol peseta (100) 26,938 Kanadai dollár 28,275 Svájci frank 27,906 Lengyel zloty 11,108 USA-dollár 42,632 20,4 milliárd korona hiány Oroszországgal szemben Deficites kereskedelem SITA-HlR Pozsony. A legnagyobb külkeres­kedelmi hiányt - 20,404 milliárd koronát - az első félévben Szlová­kia Oroszországgal szemben köny­velhette el. Csehországgal szem­ben 4,418 milliárd, az USA-val 4,008 milliárd, Japánnal szemben pedig 3,519 millió koronás hiányt szenvedtünk el. Több mint 2,5 mil­liárd koronás mínusszál zártuk az első félévet a Németországgal és Kínával folytatott kereskedelem­ben. Pozitív kereskedelmi mérleget mutattunk ki Ausztriával (a többlet csaknem 5 milliárd korona), Len­gyelországgal, Magyarországgal (3,2 milliárd korona) és Hollandiá­val szemben is. A statisztikai hiva­tal jelentése szerint az első félév­ben összesen 27,311 milliárd koro­na volt Szlovákia külkereskedelmi deficitje, a tavalyi év hasonló idő­szakához viszonyítva ez 13,149 milliárd koronás csökkenésnek fe­lel meg. Több mint 9%-os növeke­dés után az export volumene elérte a 196,679 milliárd koronát. A tava­lyi első félévhez képest az EU-ba irányuló export 23,5%-kal, az OECD-országokba pedig 13,2%­kal nőtt. Szlovákiába a vizsgált idő­szakban 223,990 milliárd korona értékű árut hoztak be, ami az előző évhez viszonyítva 1,6%-os növeke­désnek felel meg. Egy év alatt 10 százalékkal nőtt az Európai Unió országaiból származó behozatal, a Szlovákiába importált áru 52,1 százaléka az uniós országokból származik. Áprilisban általános volt a nézet, hogy az elkövetkező időszakban a gazdasági helyzet jelentősen romlani fog A fogyasztói barométer tükre Pozsony. A fogyasztói szoká­sok, vélemények és elképze­lések változása fontos infor­mációként szolgál a társada­lom minden rétegének. Az Európai Unióban 1972 óta készülnek ilyen felmérések, a környező országok a ki­lencvenes évek óta végeznek hasonlókat, az idei évtől pe­dig nálunk is megkezdődött ez a munka. TUBA LAJOS Amint azt Schill Istvántól, a Szlo­vák Statisztikai Hivatal alelnökétől megtudtuk, ezentúl negyedévente vizsgálják a fogyasztói szokásokat, mégpedig olyan módszerrel, hogy az eredmények összevethetőek le­gyenek a többi európai országéi­val. Az első felmérést áprilisban végezték el, ennek eredményei összehasonlíthatóak egy 1997 kö­zepén készült próbafelmérés ta­pasztalataival, illetve jó kiindulási alapként szolgálnak a nyár elején bevezetett kormányintézkedések hatásának vizsgálatára. A megkérdezettek 38 százaléka fizetéstől fizetésig él. A fogyasztói barométernek neve­zett vizsgálódás során a statiszti­kai hivatal munkatársai elsősor­ban a háztartások anyagi helyzeté­re és jövőbeli terveire kíváncsiak. Rákérdeznek a tartós fogyasztási cikkek (bútor, szőnyeg, mosógép és hűtőgép) vásárlásával kapcsola­tos tervekre az elkövetkező két év során, éppen úgy, mint a gépkocsi vagy ingaüanvásárlásra. A meg­kérdezettek 38 százaléka válaszol­ta azt, hogy a háztartásukban fize­téstől fizetésig élnek, 37 százalék takarékoskodni is képes volt, 15 százalék kénytelen rendszeresen a tartalékaihoz nyúlni, 9 százalék pedig kölcsönökből éi. 52 százalék ítélte úgy, hogy az elmúlt egy év alatt a családja anyagi helyzete romlott. A jövőt illetően 47 száza­lék borúlátó volt, 13 százalék javu­lásra számított, 33 százalék pedig nem várt lényeges változást. A megkérdezettek 8 százaléka ter­vezte személygépkocsi vásárlását, 7 százalék házra vagy üdülőre szá­mított, 22 százalék pedig felújítást tervezett. A statisztikai hivatal által kiválasz­tott reprezentatív mintán belül a magánvállalkozók, a magyarok és a legjobban keresők egyaránt 70 százalék körüli arányban véleked­tek úgy, hogy anyagi helyzetük romlott, szemben a segédmunkás­okkal és a nagyközségek lakóival, ahol ez az arány meghaladta a 80 százalékot. Bár a felmérés még a megszorító intézkedések bejelen­tése előtt készült, de a legtöbben így is a helyzet romlására számí­tottak. 48 százalékuk arra számí­tott, hogy az áremelkedés üteme nem változik, 36 százalékuk vi­szont komolyabb inflációra ké­szült. Ebből a szempontból legin­kább pesszimisták a munkások, a nyugdíjasok és a kis falvak lakói voltak. Általános volt a vélemény, hogy a munkanélküliség emelkedni fog, de ezen belül az iskolai végzettség­gel arányosan változott azok ará­nya, akik jelentős változástól tar­tottak. Az általános iskolát végzet­tek 36, míg a felsőfokú végzettség­gel rendelkezők 28 százaléka véle­kedett így. A statisztikai hivatal ki­mutatása szerint idén márciusban az előző év hasonló időszakához képest reálértékben mindössze az ipari átlagkereset nőtt (3 százalék­kal), minden más ágazatban visz­szaesés volt tapasztalható: az épí­tőiparban 5,3 százalék, a kiskeres­kedelemben 1,7 százalék, a közle­kedésben pedig 3,6 százalék. Az 1989-es helyzethez képest a re­álbérek az akkori szint 92 százalé­kát érték csak el. Ez kihatással volt arra a kérdésre adott válaszra is, amely során véleményt kellett mondani a család anyagi helyzeté­nek változásáról az elmúlt 12 hó­nap során. Itt a legnagyobb vissza­esést a munkások, az 50-64 éve­sek, illetve azok jelezték, akiknél a családban az egy főre eső jövede­lem 3251 és 4200 korona között A hazai háztartások anyagi helyzete 1999 áprilisában (százalékban) • 1997 december • 1999 április komoly megtakarításra képes |U 2 3 képes takarékoskodni 25 135 hozzányúl a tartalékaihoz ]l, Gfafikon © VOX NOVA adósságai vannak 1 2 Gfafikon © VOX NOVA nem válaszolt Gfafikon © VOX NOVA (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) A családok anyagi helyzetének alakulása Problémakör 1997 dec. 1999 ápr. Az ország anyagi helyzete az elmúlt 12 hónap során -0,398 -0,558 Miként változik az ország anyagi helyzete a köv. 12 hónap során -0,39 -0,426 Az árak alakulása az elmúlt 12 hónap során -0,498 -0,522 Az árak alakulása a köv. 12 hónap során -0,544 -0,604 A munkanélküliség alakulása a köv. 12 hónap során -0,0412 -0,577 Mennyire képes takarékoskodni -0,393 -0,438 Az összesítés az Európai Unió módszere alapján készült, amely során az értékek -1 (minden válasz negatív) és plusz 1 (minden válasz pozitív) kö­zött mozognak. mozgott. A jövőt illető elvárások pesszimistábbaknak mutatkoztak, mint 1997 végén, közel 20 száza­lékkal nőtt azok aránya, akik a A jövőt illetően a meg­kérdezettek 47 százalé­ka borúlátó volt. helyzetük rosszabbodásával szá­moltak (47 százalék), tíz százalék­kal csökkent viszont azoké, akik úgy érezték, hogy képesek lesznek megőrizni életszínvonalukat (33 százalék), míg 12 százalék javulás­ra számított. Az egyetlen olyan téma, amelyben a felmérés során a pozitív válaszok aránya meghaladta a negatív vála­szokét, a családok jelenlegi anyagi helyzetére vonatkozott, itt több volt ugyanis a megtakarításra ké­pes család, mint az olyan, amely kénytelen felélni a tartalékait. Ez utóbbiak közé leginkább a munká­sok, a magyarok, illetve a Nagy­szombati kerület lakói tartoztak. A középpont, vagyis ahol a leggyako­ribb volt a fizetéstől fizetésig élők kategóriája a fejenként 4187 koro­nás bevétellel rendelkező csalá­doknál jelent meg. Az előző felmé­réshez képest viszont a helyzet ezen a téren is romlott, 9 százalék­kal csökkent azok aránya, akik még képesek voltak takarékoskodni. Egyes hírforrások alapján úgy tűnik, rövidesen megoldódhat a TU-154M típusú repülőgépek körüli huzavona Lehet, hogy az SA újra szárnyalni fog? ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Bennfentesek szerint rö­videsen megoldódik a három TU-154M típusú repülőgép körül kialakult huzavona. A közlekedési tárca és a Szlovák Légiforgalmi Vállalat (SA) egyelőre ugyan min­den információt visszatartanak, ám a Pravda napilap által közölt szerződéstervezet alapján a három repülőgépet újra az SA szerzi meg. A lap szerint a minisztérium és az SA közti egyeztetések annak elle­nére folytatódnak, hogy Gabriel Palacka, a közlekedési tárca veze­tője április végén egyértelműen el­utasította a tárgyalások folytatását az SA-val. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium és az SA rövid időn belül elássa a csata­bárdot. Egyelőre ugyan mindket­ten fenntartják bírósági beadvá­nyukat, a szerződés aláírása után azonban megszüntetnék az eljá­rást, és az SA első útja előtt tíz nap­pal mindketten visszavonnák kere­setüket. A szerződéstervezetben mindkét fél kijelenti, hogy a peres ügyek kialakulásához elsősorban az információhiány vezetett. A mi­nisztérium és az SA illetékesei ugyanis nem rendelkeztek azokkal a dokumentumokkal, amelyek alapján felelős döntéseket hozhat­tak volna. Egyúttal mindkét fél kö­telezettséget vállal, hogy a jövő­ben nem hoz nyilvánosságra a má­sik félről kompromittáló informá­ciókat. Az SA január közepéig működtet­te a három gépet, azóta azok ki­használatlanul állnak a pozsonyi reptéren. A közlekedési tárca alá­írt ugyan egy szerződést a poprádi Air Transport Europe vállalattal két gép bérbeadásáról az idei évre, az azonban máig nem vette át a re­pülőket. Az SA-val kötött szerző­dés a három gép hosszú távú bér­beadásával számol, aminek nem állhat majd útjában semmilyen adminisztratív akadály. Ezzel kap­csolatban érdemes megjegyezni, hogy az SA jelenleg annak a li­cencnek a kiadását kérvényezi, melyet a minisztérium a múlt év végén vont vissza a vállalattól. Ezt azonban a tárca mindaddig nem adhatja vissza, míg nem rendező­dik az SA ellen folyó bírósági eljá­rás, a légiforgalmi vállalat ugyanis az év elején engedély nélkül üze­meltette járatait. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 3 0 hét Kerület Marha­hátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertés oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 169,65 148,40 75,16 62,40 2,50 13,90 30,40 18,40 1,45 20,60 Nagyszombat 173,56 151,45 76,73 62,28 2,30 13,56 31,01 19,36 1,56 21,11 Trencsén 159,04 141,48 67,29 63,45 2,41 12,52 29,04 16,51 1,34 19,71 Nyitra 182,64 157,22 74,55 60,95 2,46 13,17 30,12 19,96 1,51 19,81 Besztercebánya 173,81 152,48 72,58 61,43 2,08 13,33 28,45 18,47 1,55 19,98 Zsolna 162,89 144,55 68,22 61,24 2,38 14,68 30,68 16.01 1,42 20,43 Kassa 179,26 155,10 75,58 58,44 2,08 13,42 26,96 17,65 1,59 20,27 Eperjes 172,03 152,21 71,20 60,07 2,06 13,34 27,23 17,99 1,50 19,94 Szlovákia 171,61 150,36 72,66 61,28 2,28 13,49 29,24 18,04 1,49 20,23

Next

/
Thumbnails
Contents