Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-23 / 168. szám, péntek

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 23. 1,5 milliárdos védelem Washington. Az amerikai képviselőház egyhangúlag megszavazta azt a tervezetet, amely mintegy másfél milli­árd dollárt irányoz elő a kül­földi diplomáciai képviseletek védelmének megerősítésére. A honatyák alig egy évvel azután adták jóváhagyásukat erre az összegre, hogy az Egyesült Államok tanzániai és kenyai nagykövetsége ellen robbantásos merényletet haj­tottak végre, 226 ember halá­lát okozva. Ezután döbbent rá Amerika: soha nem volt még olyan sebezhető az ország, mint most. (MTI) Információ első kézből Washington. Az amerikai el­nök szerdán telefonon felhív­ta Jasszer Arafatot és tájékoz­tatta az izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásairól. Bili Clinton közölte a palesztin el­nökkel: Ehud Barak elköte­lezte magát a közel-keleti bé­kefolyamat mellett, s nagyon komolyan gondolja, amit mondott. Az elnök igyekezett eloszlatni Arafat aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy Barak kijelentette: 15 hóna­pon belül képzeli el az átfogó rendezést. (MTI) Barak a közeli napokban talál­kozni készül Arafattal. (TA SR/AP) Drnovsek kórházban Ljubljana. Szerda este kór­házba szállították Janez Drnovsek szlovén miniszter­elnököt. Kormánykörökből szerzett értesülések szerint a kormányfőn egy előre terve­zett műtétet hajtanak végre. Az AFP úgy tudja, veseműtét­ről van szó. (MTI) Takarékos költségvetés Berlin. A német külügymi­nisztérium a takarékos költ­ségvetés jegyében jövőre be akarja zárni országa 20 kül­földi képviseletét. Öt nagykö­vetség, tizenkét főkonzulátus és három további külképvise­leti iroda szünteti be műkö­dését. (MTI) Van zászló és himnusz Tokió. Japánban egy tegnap elfogadott törvénnyel - immár hivatalosan is - a Hinomaru zászlót a szigetország nemzeti lobogójának, a Kimigajo dalt pedig himnuszának nyilvání­tották. Ez a két nemzeti jelkép a második világháború óta sok belpolitikai vitát váltott ki Ja­pánban. A fehér alapon stili­zált, vörös felkelő napot ábrá­zoló Hinomaru-zászló és a császárt éltető Kimigajo dal eddig szokáson alapuló jelkép volt. Bírálóik a militarista csá­szári rendszer jelképeit látják bennük. Jobboldali körök szá­mára azonban a nemzeti büsz­keséget testesítik meg. (MTI) Fontos megállapodás született Kosovska Mitrovicában és Belgrádban egyaránt Moldova magyarázkodik, de nem túl meggyőző Enyhülő megosztottság Fenyegetőző kurdok Belgrád. Több hetes tárgy­alást követően megállapo­dásrajutottak a mozgássza­badságról a koszovói etnikai megosztottság jelképének tartott Kosovska Mitrovica város szerb és albán lakói. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A főként albánok lakta szerbiai tartomány északi részén fekvő vá­ros a szerb belbiztonsági erők jú­niusi kivonulása után vált a me­gosztottság jelképévé: a magukat veszélyeztetett helyzetben érző szerbek az Ibar folyó egyik partján fekvő városrészbe „költöztek össze", az albánok a másikba. A két negyedet összekötő hidat a ko­szovói nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) zászlaja alá vezé­nyelt francia katonák július 7-én megnyitották ugyan, ám naponta csak néhány tucat polgár kel át rajta, s helyszíni jelentések szerint az egyes negyedekben feldúlták a másik közösség tagjainak házait. A Kosovska Mitrovica-i szerb és albán vezetők az ENSZ-misszió és a KFOR közvetítésével egyeztek meg a teljes mozgásszabadságról és a vagyontárgyak védelméről. A KFOR közleményében a két kö­zösségnek az együttélés és az erőszak beszüntetése iránti köl­csönös vágyaként értékelte az egyezséget. Az írásos megállapo­dás büntető intézkedéseket is előirányoz az egyezmény meg­sértőivel szemben. Szerbiában egészen más dimenzió­ban folynak tárgyalások. Belgrádi lapértesülés szerint a jelentős szerb ellenzéki pártok az egyház képvi­selőinek részvételével már meg­kezdték tárgyalásaikat az általuk követelt ideiglenes szakértői kor­mányról. A Blic című napilap érte­sülése szerint a megbeszéléseken többek között a Vuk Draskovics ve­zette Szerb Megújhodási Mozga­lom, a Szövetség a Változásokért el­lenzéki tömörülés, a szerb ortodox egyház, a szerb tudományos akadé­mia egyes tagjai és a G 17 független szakértői csoport vesz részt, s min­derről egyeztetnek a montenegrói vezetőkkel. A lap úgy tudja, hogy az átmeneti kabinet élére mindenkép­pen gazdasági szakember állna; a három jelölt között van Dragoljub Avramovics, a jugoszláv jegybank egykori elnöke is. A tárgyalófelek abból indultak ki, hogy a NATO-csapások nyomán előállt súlyos helyzetben önmagá­ban egyetlen egyházi, politikai és gazdasági erő sem kínálhat gyors, igazságos és végleges megoldást azon konfliktusokra, amelyek nö­vekvő szegénységgel, az ország to­vábbi szétdarabolásával és polgár­háború felé sodródással fenyeget­nek. A résztvevők szükségesnek látják, hogy a jelenlegi kormány­zat - Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnökkel az élen - mondjon le tisztségeiről, az ellenzéki ve­zetők pedig a hatalom átvétele iránti vágyukról. Az átmeneti kormány legkésőbb szeptember 1-jéig alakulna meg. Egyéves megbízatása alatt a gaz­dasági reformok beindítása és a délkelet-európai stabilitási pak­tumba történő bekapcsolódás len­ne a feladata, valamint a jogszabá­lyi reform és a szerb-montenegrói viszony javítását célzó javaslatok megtétele, egy év múltán pedig minden szinten szabad választá­sokat írna ki. MTI-HÍREK Isztambul/Chisinau. A Kurd Munkáspárt (PKK) megtorló akci­ókkal fenyegetőzött válaszul arra, hogy a török hatóságok elfogták egyik magas rangú vezetőjüket, Cevat Soysalt. „A nemzetközi ter­rorista- és kalózakciók megtorlás­rajogosítják fel pártunkat. Kétség­kívül jogos lesz a megtorlás alkal­mazása, ha nem történik semmi annak érdekében, hogy véget érje­nek az ilyen török akciók" - áll a PKK közleményében. Közben Cemil Bayik, a PKK ve­zetőségének egyik tagja „totális háborúval" fenyegetőzött arra az esetre, ha a török hatóságok kivég­zik Abdullah Öcalant, a párt ve­zetőjét. ,Az egész világot figyele­meztetem: cselekedjék, hogy ne végezzék ki Öcalant. Felelősek lesznek haláláért azok az orszá­gok, amely megszervezték a vezé­rünk elleni összeesküvést és kiűzé­sét Európából. Nehéz megjósolni, hogy mi lesz ennek a vége" ­mondta a kurd vezető. A moldovai nemzetbiztonsági mi­nisztérium tegnap „félretájékozta­tásnak" nevezte azokat a jelentése­ket, amelyek szerint a moldovai hatóságok fogták el és adták át Tö­rökországnak Cevat Soysalt. Ezzel szemben Hamgin Abdullah, a mol­dovai kurd közösség vezetője kö­zölte, hogy Soysal július 2-án érke­zett Moldovába Amszterdamból, hogy elintézze üzleti ügyeit. Au­gusztus 2-án tért volna vissza Né­metországba, ahol volt letelepedé­si engedélye. Abdullah szerint Soysal július 13-án tűnt el, miután kiment chisinaui lakásából, hogy telefonáljon családjának. 70 ezren Milosevics távozásáért Belgrád. Belgrádban eddig hetvenezren írták alá a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök távozását követelő tiltakozó íveket - kö­zölte a Zorán Djindjics vezette ellenzéki Demokrata Párt (DS). A Szövetség a Változásokért (SZP) szerb ellenzéki tömörülés közel két hete kezdte meg Szerbia számos városában az államfő távozását kö­vetelő aláírások nyilvános gyűjtését. A szervezők közlése szerint a rendőrség többször megpróbálta meggátolni a köztéri kampányt. Az SZP vezető erejét jelentő Demokrata Párt képviselői közölték, hogy a „nagy érdeklődésre való tekintettel" meghosszabbították a kam­pányt, amelynek második szakaszában nyilvánosan kívánják átadni a jugoszláv parlamentnek a tiltakozó jegyzéket. (MTI) Egy költő és diplomata kerülne az UNESCO élére Arab főigazgató-jelölt MTI-HIR Párizs. Szaúd-Arábia jelöltet állí­tott az ENSZ Nevelésügyi, Tudo­mányos és Kulturális Szervezete (UNESCO) ősszel megválasztandó főigazgatójának tisztségére. Ghazi Algoszaibi már el is nyerte az Isz­lám Konferencia, az Árab Liga és az arab nevelésügyi miniszterek támogatását. Algoszaibi, akinek felesége német, „minden nép" jelöltjének tekinti magát. Az 59 éves arab UNESCO fő­igazgató-jelölt jelenleg Szaúd-Ará­bia londoni nagykövete, s korábban miniszter is volt. Egyesek szerint ő a kortárs arab költészet egyik legna­gyobb alakja. Emellett azonban több könyve jelent meg gazdasági és fejlesztéspolitikai kérdésekről. A spanyol Federico Mayor, az UNESCÓ jelenlegi főigazgatója, aki már két hivatali időszakban töltötte be ezt a tisztséget, többé nem jelöltetheti magát. Orbán Viktor és Radu Vasile Marosvásárhelyen ebédel Román protolcoll-gondok Szabadegyetem rendezőinek meg­hívását, majd felhívta telefonon Radu Vasilét és Tusnádfürdőre in­vitálta egy pohár sörre. A román kormányfő örömmel fogadta a meghívást, de azt javasolta, hogy a találkozóra egy Marosvásárhelyen elfogyasztandó közös ebéd kereté­ben kerüljön sor. A találkozó napi­rendje teljesen kötetlen: a két kor­mányfő arról beszélget majd, ami­ről Órbán Viktor akar - mondta a tanácsos. Közben tegnap a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) közleményt adott ki, amelyben azt állítja, Bál­ványosi Nyári Szabadegyetem va­lójában a magyar kormány köz­vetlen támogatásával és részvéte­lével tartott románellenes politi­kai rendezvény. A román közszol­gálati rádió déli hírműsorában részletesen ismertetett közle­mény szerint „ez a gyakorlat a ro­mán nemzetállam feldarabolásá­nak és Románia föderalizálásá­nak kezdetét jelenti". MTI-TUDÓSÍTÁS Temetés Clinában. A koszovói településen végső nyugalomra helyezték a szerb fegyveresek által március 25-én lemészárolt 79 helyi lakost - férfiakat, nőket, gyerekeket. A legfiatalabb áldozat 2 éves volt, a leg­idősebb 106. (TA SR/EPA) Bukarest. Protokoll-gondjai tá­madtak a helyi illetékeseknek Radu Vasile román és Orbán Vik­tor magyar kormányfő mára be­jelentett marosvásárhelyi talál­kozója miatt. A Transilvania Jur­nal című erdélyi napilap szerint a gondot a közös ebéd helyszíne jelenti. A vendéglátó marosvá­sárhelyi illetékesek „ismét zavar­ba jöttek, mert sem a megye pre­fektúrájának, sem a város pol­gármesteri hivatalának nincs vendégháza". A lap úgy értesült, több mint valószínű, hogy a mi­niszterelnökök a város Ambasa­dor nevű vendéglőjében, a Ceau­sescu-család egykori vendéghá­zában ebédelnek majd. A két kormányfő találkozójának létrejöttével kapcsolatban Victor Chiujdea, a román miniszterelnök tanácsadója elmondta: a magyar kormányfő elfogadta a Tusnád­fürdőn tartott Bálványosi Nyári Tegnap délután az Atlanti-óceánba szórták a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt ifjabb John Fitzgerald Kennedy, felesége és sógornője hamvait Vissza az óceánba MTI-HÍR Woods Hole. A Kennedy és Bes­sette család tegnap délután a mas­sachusettsi Cape Cod partjai köze­lében, a Briscoe romboló fedélze­tén végső búcsút vett a repülőgép­szerencsétlenségben életét vesz­tett ifjabb John F. Kennedytől, fe­leségétől és sógornőjétől, majd a halottak hamvait - a meggyilkolt amerikai elnök fiának kívánságát tiszteletben tartva - az Atlanti­óceánba szórták. A romboló mint­egy 25 kilométerre távolodott el a parttól. A halottak földi maradvá­nyait tartalmazó urnákat a család­tagok vitték a hajóra, amelyen ko­rábban már elhelyeztek három összehajtogatott amerikai lobo­gót. A legnagyobb amerikai televí­ziók élőben közvetítették a szer­tartást, de a Kennedy család kéré­sének eleget téve csak mintegy 8 kilométeres távolságból - helikop­terről vagy motorcsónakokról ­követhették nyomon az esemé­nyeket. A haditengerészet közre­működésével megtartott tengeri temetéshez az amerikai védelmi minisztérium külön engedélyére volt szükség. Hasonló szertartást csak a fegyveres erők tagjainak, veteránoknak, házastársaiknak és kiskorú gyermekeiknek rendez­hetnek. Kivételt tehetnek azon­ban, ha az elhunyt különleges ér­demeket szerzett vagy rendkívüli módon járult hozzá az Egyesült Államok hírnevének gyarapításá­hoz. A hozzátartozók öt napon át virrasztottak, mielőtt szerda éj­szaka Cape Codba utaztak a ha­lottszemlére. A holttesteket tartal­mazó acélkoporsókat az elhunyt nagybátyja és unokatestvérei kí­sérték. Áz Egyesült Államok 35. elnökének 38 éves fia, felesége, Carolyn Bessette és sógornője, La­uren Bessette egy hete zuhant re­pülőgépével az Atlanti-óceánba és azonnal szörnyet halt. Ifjabb John Kennedy és felesége tavaly márciusban a Fehér Ház vendége volt. Tegnap Bili Clinton is ott volt a gyászszertartáson. (TA SR/AFP)

Next

/
Thumbnails
Contents