Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-22 / 167. szám, csütörtök

10 tévé és rádió ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 22. Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Ma 18.00 órától kerül sor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a Lant és Kard (Ősköltészetünktől az államalapításig) című, a Lilium Aurum gondozásában megjelent kötet bemutatójára. A Pénzes István által összeállított könyvet Kovács László történelemtanár méltatja, (ú) Újságírói és színjátszó tábor Nyárasd. Új - Szín '99 címmel újságírói és színjátszó tábor lesz 1999. augusztus 16. és 22. között a nyárasdi Termálfürdőben, ahová 8-18 év közötti fiatalokat várnak. A foglalkozásokat Varga Viktor színész, drámapedagógus (Tatabányai Jászai Mari Színház) és Belinszky Zoltán, a magyarországi Radírrádió szerkesztője vezeti. A sátortáborban napi háromszori étkezést biztosítanak a szervezők, a résztvevőkre képzett nevelők felügyelnek. Részvételi díj: 1300 korona. Jelentkezni 1999. augusztus l-ig lehet a 0903/417510-es telefonszámon, (ú) Megkezdődtek a Bregenzi Ünnepi Játékok Bécs. Bregenzben kedden Thomas Klestil államfő nyitotta meg az 54. Ünnepi Játékokat. Az augusztus 23-ig tartó kulturális fesztivál középpontjában Verdi Az álarcosbál című operája és Bohuslav Martinu cseh zeneszerző Görög passió című operájának előadásai állnak. Különösen Az álarcosbál tarthat igényt nagy érdeklődésre: a tószínpadon 26 alkalommal adják elő a fesztivál idején. Már maga a díszlet is szenzációsnak ígérkezik: a keddi osztrák lapok tanúsága szerint a színpad egy hatalmas nyitott könyvet ábrázol, amelyet a halál jelképes alakja lapoz, s amelynek oldalán a cselekmény zajlik. Érdekesnek ígérkezik Bohuslav Martinu operája is, amelyet egy eddig soha nem játszott, 1957-es változatban adnak elő, s amely a megnyitón elhangzott beszédek szerint „megdöbbentően aktuális, korunk nagy politikai témáiról, a menekültek nyomorúságáról, az idegengyűlöletről és a lelkiismeretlen profitvadászokról szól." (MTI) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Érkezés a múltból (am.) 15.30, 18, 20.30 A bamba nő (am.) 21.15 TATRA: Eső előtt (ang.-fr.-macedón) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Ronda úgy (am.) 18,20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 18, 20.30 Csak egy kis pánik (am.) 17.30, 20 MLADOSŤ: Knockin'On Heaven's Door (ném.-am.) 16, 18, 20 OBZOR: Joe, az óriásgorilla (am.) 16, 18 A bamba nő (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: Csak egy kis pánik (am.) 18, 20.30 Trainspotting (ang.) 18.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 17, 19 Salo, avagy Szodoma 120 napja (ol.) 20.15 Viszlát a pokolban, barátaim (szl.) 20 KASS

A DRUŽBA: Knockin'On Heaven's Door (ném.-am.) 17.45, 20 TATRA: ' Érkezés a múltból (am.) 17.45 Nyolc mm (am.) 20 ÚSMEV: Plunkett és MacLeane (am.) 18, 20 CAPIŤOL: Ronda ügy (am.) 18,20 DÉL-SZLOVÁKI

A VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Joe, az óriásgorilla (am.) 21.30 GÚTA - VMK: A szerelem hálójában (am.) 19.30, 22 ZSELÍZ-VÁROSI MOZI: Szerelmes Shakespeare (am.) 20 LÉVA - JUNIOR: Hilary és Jackie (am.) 18 SZABADTÉRI MOZI: Wing Commander (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Csak egy kis pánik (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Szerelmes Shakespeare (am.) 19 GYÖ

R CINEMA CITY-GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30,15.45,18,20.15 Múmia 11.15,13.30, 15.45, 18, 20.15 Kegyetlen játékok 16, 18, 20 A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20 Mint a hurrikán 13.30, 15.45, 18, 20.15 Taxi 14,16,18,20 Briliáns csapda 13.30,15.45,18, 20.15 Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20 Tíz dolog, amit utálok benned 14,16, 18, 20 Mulan 14 Csak egy kis pánik 14.30,16.30,18.30,20.30 Képekben arról, milyen szellemi környezetben, milyen testi-lelki bajokkal, hogyan élünk a huszadik század végén Ezredfordulós kontravíziók Pozsony. Kontravízió címmel nyílt a Szlovák Nemzeti Galériában kortárs osztrákmagyar-szlovák grafikai kiállítás, amelynek megvalósulásához a bécsi Collegium Hungaricum és a pozsonyi Magyar Intézet nyújtott segítséget. A kiállítást N. Mészáros Júlia művészettörténész, a győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója rendezte. TALLÓSI BÉLA Siklós Péter, a bécsi Collegium Hungaricum művészeti igazgatója szorgalmazott osztrák és magyar művészek részvételével egy olyan kiállítást, amely osztrák részről főleg Burgenlandban élő alkotók munkáit vonultatta volna fel, és az alsó-dunai művészeti fesztivál rendezvénysorozatának részeként tárták volna közönség elé. „Ez volt a kiindulás - mondja N. Mészáros Júlia. - A folytatás aztán egészen másként alakult. Amikor kezdtem ismerkedni az osztrák művészekkel és alkotásaikkal, felfedeztem, hogy van néhány olyan magyar művész, akinek munkáin, annak ellenére, hogy másról szólnak, az osztrákokéval azonos gondolkodás-, illetve hasonló látásmód érződik. Úgy véltem, tovább kellene bővíteni a kört, hiszen élnek itt, a közelünkben nagyon jó szlovák művészek, akiket nemzetközi kiállításokról már ismerünk, de nem olyan mértékben, hogy tudnánk, milyen aktuális problémák foglalkoztatják őket éppen. A szlovák művészek kiválasztásában Eva Trojanová, a Szlovák Nemzeti Galéria művészettörténésze volt segítségemre. Vele hosszabb ideje dolgozunk együtt, a győri nemzetközi rajz- és grafikai biennáléra rendszeresen ő javasolja a szlovákiai résztvevőket." A győri művészettörténész elmondta, hogy mivel az eredeti tervek szerint az alsó-dunai fesztivál programját gazdagította volna a kiállítás, még a szervezés elején beadtak egy csupán vázlatos pályázatot a fesztivál szervezőbizottságához, amelyben meghatározták, milyen témára, témákra figyelve kívánják összegyűjteni a képzőművészeti anyagot. „Csakhogy az alsó-dunai fesztivál Nostradamusszal foglalkozott, s ez eleve meghatározta a részrendezvények tartalmát, hiszen a középkori orvos, csillagász és jövendőmondó neve hallatán mindenki amolyan világvége hangulatú víziókra gondol. Mi viszont úgy döntöttünk, hogy a kiállítással nem veszünk részt az apokaliptikus üzenetek közvetítésében, hanem pontosan annak az ellenkezőjét mutatjuk meg, amit Nostradamusszal kapcsolatban különböző kiállításokon megpróbálnak plasztikussá tenni. Ezért lett a kiállítás címe Kontravízió. De kontravízió abból a szempontból is, „Nem veszünk részt az apokaliptikus üzenetek közvetítésében." hogy bár egy adott témára gondolkodnak a művészek, mindenki másképpen szólal meg. E kommunikációban az egyik egy kicsit mindig szemben áll a másik által nyújtott képpel." Minden országból hét művész öt-öt munkával szerepel a tárlaton. „A válogatás során arra próbáltunk fiMészáros Júlia: „Pontosan annak az ellenkezőjét mutatjuk meg, amit Nostradamusszal kapcsolatban különböző kiállításokon megpróbálnak plasztikussá tenni. Ezért lett a kiállítás címe Kontravízió." (Dömötör Ede felvétele) gyelni, hogy a ma meglévő különböző generációs szemléletek és művészeti felfogások közül mutassunk be néhányat, illetve hogy ne térjünk el attól, amiről ezzel a tárlattal szólni akarunk. Vagyis hogy milyen szellemi környezetben, milyen testi-lelki bajokkal, hogyan élünk a huszadik század végén. " N. Mészáros Júlia azokra a különbözőségekre is rámutatott, amelyek a téma megközelítését és a megformálást illetően figyelhetők meg a három nemzet művészeinél. Az osztrákok társadalmi, szociális és lelki problémákkal foglalkoznak inkább. A magyar művészek a múltunkat próbálják értelmezni, és a jövő lehetőségeit keresik. Azon tűnődnek, hogy mivégre van az ember. S hogy van-e valami olyan Viktor Hulík: Zavar Gaál József: Barlangrajz Hannes Scheucher: Cím nélkül szellemi küldetése, vagy kifejt-e valami olyan más tevékenységet, amellyel a huszadik század végén is még ember tud maradni. A szlovák művészek pedig bizonyos rendszerben keresik az ember értelmi, szellemi kapcsolatait. Azt kutatják, hogyan lehet az ember a világegyetem része, hol helyezkedik el a kozmikus világban. A formai megoldásokra figyelve ugyancsak tapasztalhatók bizonyos eltérőségek. Az osztrákok hagyományosabb eszközökkel dolgoznak, egyszerű vonalakkal, néhány színnel, esetleg beleragasztanak valamit a képbe. Bármennyire is elvont a munkájuk, figurálisak maradnak, és nagyon sok érzelem árad a munkáikból. A magyar művészek egy kicsit filozofikusabbak. Műveiken az idő múlása érződik. Az, hogyan éli meg az ember az időt történetileg vagy akár személyesen, szubjektíven, és hogy az mennyire felel meg a valóságnak. A szlovák művészek azt bizonyítják, hogy a strukturális problémákra figyelve nemcsak a hagyományos eszközökkel, hanem a számítógépes képi ábrázolásmóddal vagy a televízió mindennapi világában látható vizuális elemekkel is ki lehet fejezni azt az igazságot, miszerint ebben a kaotikusnak tűnő mai világunkban ugyanúgy megvan az értelme minden dolognak, ugyanúgy megvan egy magasabb rendű elrendező elv, csak legfeljebb nem látjuk olyan jól. Időszerű kérdésekről a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Főszerepben a kultúra A WN Danubius és az ITA Slovensko filmforgalmazó vállalat vissza akarja hozni a mozikba az európai filmeket Kamaszlányok egy svéd kisvárosban MTI-TUDÓSÍTÁS Tusnádfürdő. A kultúra játszotta a főszerepet kedden a romániai Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, ahol a nemzeti kultúra és a multikulturalitás kérdéseiről folyt vita, illetve a magyar és a román könyvkiadás helyzetét tekintették át a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár kapcsán. A nemzeti kultúra és a multikulturalitás viszonyát elemző vitában Eckstein Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere, Pál József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára és Alexandru Cistelecar irodalomtörténész vett részt. A vitát Kelemen Hunor, a román kulturális minisztérium államtitkára .vezette. Közös véleményként fogalmazódott meg, hogy több kultúra egymás melletti jelenléte, együttélése csak állandó nyitott párbeszéd útján valósulhat meg. A globalizáció korában a nemzeti kultúrák jelentősége nőni fog, és parancsoló követelményként jelenik meg az egymás értékeire való nyitottság képessége. Romániában a multikulturális vita az elmúlt években került felszínre, kizárólag a magyar tannyelvű egyetem kérdése kapcsán. Három év alatt még a fogalom meghatározásában sem alakult ki konszenzus. Ugyanakkor kikerülhetetlen a kérdés, hogy miben látják a nemzeti kultúrák és a multikulturalitás szerepét, a különböző kultúrák viszonyát és kapcsolódását abban az országban, amely nemzetállamnak mondja magát, de amelynek területén több nemzetiségi kultúra él egymás mellett évszázadok óta, és ahol az egyedüli hivatalos nyelv mellett más nyelveket is beszélnek. Az idei Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége Magyarország lesz. A bemutatkozásra való felkészülésről, a tervezett programról Balogh Katalin, a frankfurti magyar pavilon projekt tervezője tartott előadást. Mihai Oroveanu, az Art Expo Társaság és a magánintézményként működő bukaresti könyvvásár igazgatója a romániai könyvkiadás és általában a kultúra nehéz helyzetéről beszélt. Példaként említette, hogy Romániában az elmúlt időszakban 70 százalékkal esett vissza a könyvkiadás, felére csökkent a vásárlóerő. Oroveanu kijelentette: Magyarország díszvendégként történt meghívása Frankfurtba ösztönzés lehet Románia számára is. TA SR-HÍR Pozsony. Új projektet indított el májusban a WN Danubius (WNDF) és az ITA Slovensko filmforgalmazó vállalat. A tervezet célja, hogy viszszatétjenek a szlovákiai mozikba az egyre ritkábban látható európai filmek. Amint azt Walter Nittnaus, a WNDF képviselője elmondta, a szlovákiai vetítésre megvett műveknek az alábbi kritériumok egyikének kell megfelelniük: 1. ,A" kategóriás új film, 2. nemzetközi fesztiválokon bemutatott alkotás, 3. a hazájában a legnagyobb közönségsikert aratott mozgókép. Ennek az új kezdeményezésnek köszönhetően látható a hazai mozikban a Mondd, mi a szerelem (Láska je láska) című dán-svéd film is. A történet két bakfisról szól, akik egy svéd kisvárosban, Amalban élnek. Amal a lehető legálmosabb és legunalmasabb város, amilyet csak elképzelni lehet, legalábbis így vélekedik lakóhelyéről a tizenhat éves Elin. S bár kamaszos dühkitöréseivel sokaknak az idegeire megy, egyet kell érteniük a véleményével. Amalban nagyon ritkán esik meg az emberrel, hogy olyasmit éljen át, amire sokáig emlékezhet. Agnes másfél évvel ezelőtt költözött szüleivel és öccsével az Isten háta mögötti településre, és rettentően unja magát. Semmi izgalom, sehol egy igazi barát, kamasznak lenni valódi gyötrelem errefelé. Talán maga sem tudja, miképpen történik: beleszeret az osztálytársnőjébe, a lázadó Elinbe. Érzelmeit senkinek sem vallja be, csupán naplójának. Ám a titokra egy napon fény derül, s Ágnessel foglalkozik az egész város. A Mondd, mi szerelemben a vágyról, a magányról, a boldogságról, a kamaszkor tragikomikus helyzeteiről szól a rendező-forgatókönyvíró Lukas Moodyson. Filmjét a Berlinale '99 fesztiválon is kitüntették, Karlovy Varyban pedig ugyancsak sikerrel szerepelt az idén: három díjat vihetett haza. Agnes talán maga sem tudja, miképpen történik: beleszeret az osztálytársnőjébe, a lázadó Elinbe. (Archívumi felvétel)