Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-22 / 167. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 22. KOMMENTÁR Utolsó nyaralás TUBA LAJOS Kormányszabadság van, de a miniszterek nem üdülhetnek nyugodtan. A testület átalakítása napjainkra olyan slágertémává vált, hogy szeptemberben már valóban ki kell cserélni valamelyiküket. A parlament ifjú politikai fenegyereke kétharmadukat menesztené, de minden valamirevaló pártelnök is nyilatkozott már az ügyben. Persze, mind a másik párt miniszterei közül váltana. Mert ugye a miniszter először politikus, és csak másodsorban szakember. Szeptemberben kimondható, hogy egyikük vagy másikuk nem dolgozik megfelelő színvonalon, de utódját újra csak a pártja állítja. Ezért legalább ennyire fontos lenne végre annak eldöntése, hogy létezik e valamiféle közös nevező a kormányban helyet foglaló pártok gazdasági és szociális jövőképei között. Erre egyedül a kormányfő lenne képes, de az utóbbi időben ebben sem lehetünk biztosak. A választások előtt az SZDK nagyon helyesen felismerte, hogy csak akkor nyerhet, ha a hazai választópolgárnak egy újabb, a napi politikai érdekeken fölül álló vezetőt prezentál, ami sikerült is. Ezért is rossz figyelni Mikuláš Dzurinda megingásait épp abban a pillanatban, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Az éppen érvényes kormányprogram nemcsak a jellegéből adódóan fogalmaz általánosan, hanem azért is, mert tavaly decemberben így söpörték a szőnyeg alá a nézetkülönbségeket. Ezek azonban napjainkra beértek, és ha az érintettek nem találnak új egyensúlyt, akkor hamarosan szétfeszítik a kormánykoalíciót. Ez nem jelenti feltétlenül a kormány bukását, sokkal rosszabb, ha az állandó acsarkodás miatt a választók azokhoz fordulnak, akiknek négy év elegendő volt, hogy szétlopják a mobilizálható közvagyon nagy részét. A jelenlegi nehéz helyzet ellenére nem rossz dolog hatalmon lenni, ezért a koalíciós pártok nagy békákat is hajlandóak lenyelni. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a kormányfő végre feleszméljen és a sarkára álljon. Különben is felégetett maga mögött minden politikai hidat, így számára már csak a siker jelentheti a túlélést. JEGYZET Rózsa Sándor utódai SÓKI TIBOR Az, hogy Magyarországon megszökött a whiskys rabló, már nem újdonság. Az azonban sokakat meglephetett, hogy az emberek többsége az üldözés alatt inkább a rablónak szurkolt, s nem az őt üldöző pandúroknak. Legalábbis ez derült ki az egyik kereskedelmi televízió magánfelméréséből. Lám, a Rózsa Sándor-effektus még mindig működik bennünk. A Robin Hoodról, Rózsa Sándorról, hallott, olvasott megannyi történet mély nyomokat hagyott gondolkodásunkban. Az emberek többsége számára a szökevény amolyan romantikus hős, hiszen packázik a hatalmasokkal, a rendőrök meg gumibottal üthetik a nyomát. E kép kialakulásában a mestertolvajokról szóló filmek is fontos szerepet játszhattak, hiszen az okos bűnözőkkel ellentétben a törvény embereit általában bugyuta, ügyefogyott fickókként ábrázolták. És akkor a rendőrviccekről még nem is beszéltünk. Ráadásul az unalmas, mindennap látott fakabátokkal ellentétben ennek a kópénak egyénisége van. Ez mindig megiszik a tett színhelyén egy pohár whiskyt (nem barackpálinkát, vagy sört), és otthagyja a poharat. Ujjlenyomatostul. Ez majdnem olyan romantikus, mintha selyemkesztyűt hagyna ott, csak praktikusabb, mert abból nem lehet inni. „Emmá' döfi" - mondhatja erre az istenadta nép. Ilyenkor talán az is motoszkál benne, hogy ugye ott (és itt, nálunk is) a miniszterek meg a jogászok, a vezérigazgatók és úgy általában a hatalmasok, akik a nyilvánosság előtt harácsolnak össze óriási vagyonokat. Büntetlenül. S akkor jön egy magyar hokis (nem éppen menő sportág odaát), a „nép fia", s ugyanezt megcsinálja - stílussal. Sokan talán úgy érzik, a rabló rejtett vágyaikat váltotta valóra, s helyettük állt bosszút a hatalmasokon azzal, hogy rabolt, majd fényes nappal megszökött a börtönből, s az orruknál fogva vezette a rendőröket. Csak egyről feledkezik meg ilyenkor az istenadta nép. A rabló, hívják bár Robin Hoodnak, Rózsa Sándornak, Al Caponenak, Jánošíknak, vagy bárki másnak, csak rabló marad. Lehet akármilyen romantikus, akkor is abból él, hogy elveszi mások pénzét. Nem feltétlenül csak a gazdagokét. Ráadásul az sem túl valószínű, hogy a whiskys a lopott pénzt szétosztja a szegények között. Vagyis az ilyen nemzeti hősöknek - bármennyire rokonszenvesek is - mégiscsak a rács mögött lenne a helyük. Nekünk meg akkor kellene elégedettnek lennünk, ha a whiskysek megkapnák munkájuk jól megérdemelt gyümölcsét..., azt a pár évet. S ha már a rács mögött vannak, maradjanak is ott, ne úgy, mint egyes whiskysek és egyes titkosszolgálatok korábbi igazgatói. Vagy nem? Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Elviselhetetlenek ezek a szúnyogok. Menjünk mi is Finnországba! (Peter Gossányi karikatúrája) Több milliót érnek az ötvenkét ezerért eladott MiG-21-es vadászgépek Harci hegyikerékpárok Pozsony. Jozef Pivarči államtitkár többszöri halasztás után e héten végre átfogó elemzést adott a régóta gyűrűző repülőgép-eladási botrányról, beleértve az ügy időbeni genézisét. GAÁL LÁSZLÓ Eszerint a MiG-21-es vadászgépek eladásáról Ján Sitek védelmi miniszter tanácsadó testülete döntött 1998. január 14-én, miután erre Jozef Tuchyňa vezérkari főnök a gépek kihasználhatatlanságáról szóló döntés alapján javaslatot tett. 1998. március 30-án Vladimír Mečiar elnöklete alatt az Államvédelmi Tanács is megszavazta a javaslatot. Michal Dzimko ezredes, a védelmi minisztérium műszakifegyverkezési osztályának vezetője Ján Sitek felhatalmazásából adásvételi előszerződést írt alá a kassai Perun céggel, mely szerint a hadsereg 35 darab MiG-21 típusú vadászgépet ad el a Perunnak, darabonként 52 000 koronáért. Az erről szóló dokumentumot azonnal továbbították a pénzügyminisztériumba. 1998. október 30-án Ján Síteket Pavol Kanis váltja fel a miniszteri székben. 1999. január 28-án a pénzügyminisztérium is áldását adja az üzlet megkötésére. 1999. március 4-én a Markíza televízió tájékoztat a 35 darab MiG eladásáról, akkori információi szerint a Perun cég kötelezte magát, hogy repülőgép-alkatrészeket szállít a hadseregnek, miközben a szerződésben 150 ezer dollár vételár szerepelt volna a MiG-ek darabjáért. Az ügyből másOLVASÓI LEVÉL Komáromi cirillometódiáda Egynéhány maticás és „eszenpés" funkcionárius a kilencvenes évek elején gondolt merészet és nagyot, és elhatározta, hogy Cirill és Metód szent testvéreknek szoborcsoportot állít fel Révkomárom valamelyik parkjában, abból a téves elképzelésből kiindulva, hogy útban idefelé városunknál keltek át a Dunán. Tevékenységük ellenállást váltott ki azok körében, akik csak a héber, a görög és a latin nyelvet tartották méltónak a katolikus hittérítésben. Cirillt vádlottként beidéznap, március 5-én lett botrány, amikor a Markíza pontosította a hírt: a repülőgépek darabját 30-50 ezer koronáért adták el. Továbbá közölte, hogy az eladott MiG-ek némelyike egy héttel korábban még repült. Pavol Kanis védelmi miniszter kijelentette: az üzletet nem ő hagyta jóvá, és arról nem is tájékoztatták őt, de az egész ügyet kivizsgáltatja. Jozef Pivarči államtitkár március 9-én arról nyilatkozott, hogy a minisztérium különleges bizottsága vizsgálatot kezdett az ügyben. A kulcskérdés: az akkori légierőparancsnok, Štefan Gombík vezette értékbecslő bizottság minek alapján állapította meg az 52 ezer koronás árat. Pivarči azt is megA MiG-ek eladása során megsértették a közbeszerzési törvényt. erősítette, hogy két eladásra szánt vadászgép nem sokkal azelőtt még valóban repült. Március 11-én Jozef Gajdoš volt védelmi államtitkár azt állította, hogy annak idején az Államvédelmi Tanács a MiGeket mint használhatatlanokat Štefan Gombík, Jozef Tuchyňa és éppen Jozef Pivarči javaslatára selejtezte ki - Pivarči abban az időben a légierő hadtestparancsnokaként szolgált. Április 19-én Vladimír Mečiar azzal vádolta meg a jelenlegi kormányt, hogy „botrányos módon, hegyibicikli áráért adja el a vadászgépeket". Június 15-én egy öttagú parlamenti bizottság - Jozef Tuchyňa (DBP), Jozef Gajdoš (DSZM), Imték Velencébe Hadrián püspök elé. Védőbeszédében a következőket mondta: „Nem egyformán kapjuk az esőt az Istentől? Nem egyformán világít a nap mindannyiunk számára? Nem egyformán lélegezzük a levegőt? Ti nem szégyellitek magatokat, hogy csak három nyelvet ismertek és használtok, hogy a többi nemzet és faj vak és süket legyen? Mondjátok meg nekem, az Istent teszitek lehetetlenné, hogy ezt nem adhatja meg nekünk, vagy iriggyé, hogy nem akarja?" Állítsanak a két hittérítőnek emlékművet, de megfelelő helyen. Komárom helyett előnyösebb volna egy nagyobb várost választani, ahol többségben élő szlovákokkal együtt élnek nemzeti kirich Andrejčák (DSZM), Ján Sitek (SZNP) és Peter Ošváth (SZDK) képviselői felmérésbe kezd a védelmi minisztériumban. Június 18-án Peter Ošváth tájékoztat a felmérés előzetes eredményeiről, miszerint a MiG-ek eladása során megsértették a közbeszerzési törvényt, mert a vezérkar illetékese nem hirdetett pályázatot, és a gépeket nem hatósági becsüssel, hanem a saját maga által felállított bizottsággal becsültette fel. A képviselő leszögezte, a repülőgép-eladásért egyértelműen a védelmi tárca előző vezetése és az előző kormány a felelős. E héten kedden Jozef Pivarči cáfolta azokat a feltevéseket, hogy a hadseregnek úgyis meg kellett volna szabadulnia az elavult vadászgépektől, mert azok már csak ráfizetést jelentenek a hadseregnek. Pivarči egészen más véleményen van. Úgy véli, igaz, hogy a MiG-21-es nem a legmodernebb gép, de ezt lehet a legolcsóbban üzemeltetni. Több mint tízszer olcsóbban, ahogy a modern MiG-29-est. Ez utóbbi gépeken már csak néhány pilóta gyakorol, arra az esetre, ha valamilyen ENSZ-akció keretében kellene bevetni őket. Ezek repültetésére egyszerűen nincs pénz. „Sokkal jobb akármilyen gépen gyakorolni, mint semmilyenen" védelmezte az olcsó MiG-21-eseket az államtitkár. Azt is elárulta, hogy a hadsereg tulajdonában levő huszonnégy darab MiG-29-es közül kilenc üzemképtelen, és nagyjavításra szorul. A nagyjavítás egymilliárd koronába kerülne, holott előfordulhat, hogy a hadseregnek októberben már élelemre sem lesz pénze. sebbségek is. Az ott felépítendő emlékmű intő példaként szolgálna a többség számára a kisebbségekkel szembeni magatartásban. Cirill, Metód és tanítványaik bizonyára forognak a sírjukban, amikor a Matica és az SZNP vezérei ellenzik a kisebbségi nyelvtörvényjóváhagyását a parlamentben, sőt aláírásgyűjtésbe kezdtek népszavazás kiírására a nyelvtörvény érvényesítése ellen. Tudatosítsák magukban, hogy a hatalmaskodó ellenségeskedők nem váltak meg pogány mivoltuktól, nem élnek és cselekednek a keresztény törvények szerint: „szeresd felebarátodat, mint önmagad". Ne akarják és ne tegyék másnak azt, amit maguknak nem kívánnak sem most, sem a jövőTALLÓZÓ NOVÝ ČAS Közép-Kelet-Európát tekintve Szlovákiában a legalacsonyabb a havi átlagkereset, 256 dollár. Az 1995-98 közötti szlovák gazdaságot elemző ígéretek és a valóság című kiadvány rámutat, fennáll a veszélye annak, hogy Szlovákia az olcsó munkaerő piacává válik, nemcsak a fejlett, nyugati, hanem a visegrádi államok, sőt a volt Jugoszlávia fejlettebb országai számára is. Szlovéniában például a havi átlagkereset 638 dollár, tehát duplája a szlovákiai béreknek. Magyarországon viszont alacsonyabb a havi átlagfizetés - 247 dollár -, de érezhetően emelkedik, míg Szlovákiában stagnál, sőt mérsékelten csökken. SME A közgazdászok gyakran állítják, hogy a magas munkanélküliség okai az iparban keresendők. Vagyis, ha átszervezik az ágazatot, és fejlődésnek indul, a munkanélküliség kérdése is megoldódik. Szlovákia iparával valamit el kell követni, de ez a munkanélkülieken nem segít. Az ipar aránya a bruttó hazai össztermék előállításában 15-20 százalékkal csökkent. Ennek ellenére még mindig az összes foglalkoztatott több mint felének ad munkát. Szlovákia iparára már pár éve a túlfoglalkoztatottság a jellemző, ezért nem várható el, hogy ennél több embert alkalmazzon. Ha némely nagyvállalat hirtelen fellendülésnek indulna, az pár évig a már meglevő munkaerő hatékonyabb kihasználásában, és nem új munkaerő felvételében mutatkozna meg. A foglalkoztatottság valódi problémája a szolgáltatásokban keresendő. Gazdaságunk számára ez az ágazat fontosabb, mint az ipar, mégis sokkal kevesebben dolgoznak a szolgáltatásokban. Ennek okai a rossz vállalkozói háttér, a magas adóterhek. Ha e téren nem történik változás, pár év múlva előfordulhat, hogy a gazdasági fejlődést ismét a munkanélküliségi arány emelkedése fogja kísérni. PRÁCA A kulturális és társadalmi szervezeteket tömörítő szakszervezet támogatja a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának követeléseit, melyek a gazdasági megszorító intézkedések szociális hatásainak csökkentését eredményeznék. A szakszervezet ugyanakkor felszólította a kulturális és a környezetvédelmi minisztert, jól gondolják át a költségvetési szféra ésszerűsítését, mely elsősorban a foglalkoztatottságot érinti. Zdenka Tóthová, környezetvédelmi államtitkár elmondta: ha tovább csökkentik a tárca költségvetését, Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása nem lesz problémamentes. Milan Gacík, kulturális államtitkár a kerületi és járási hivatalok tervezett reformjával kapcsolatban kifejtette: nem sikerült elérni, hogy a kulturális osztályok önállóak maradjanak. Hangsúlyozta, a gazdasági körülményekhez a kulturális ágazatnak is alkalmazkodnia kell. ben! Ezek az elvek vezérelték és vezérlik ma is Komárom város képviselő-testületét, amikor azt javasolja a kezdeményezőknek, ha minden áron szobrot akarnak Cirillnek és Metódnak Komáromban, ám legyen, de ne szabadtéren. A szentek szobrai templomba valók, hogy ott imádkozhassanak, fohászkodhassanak hozzájuk a hívek. Ennek érdekében a komáromi városi képviselő-testület még 1992. július 2-án a 240/92 sz. rendeletet hozta: „Beleegyezik a Cirill és Metód-szoborcsoport elhelyezésébe a komáromi katonatemplomban." Ehhez tartjuk ma is magunkat. Dr. Kovács János, a komáromi képviselő-testület tagja