Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-21 / 166. szám, szerda

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 21. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 28. számában feltett kérdésre a héten 458 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Lali Sándor lévai, Pál István losonci és Pongrácz Dénes békéi olvasóink nyerték. Gratulá­lunk! A helyes megfejtés: angol, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Határon túli magyar diákok tábora Paks. Hatodik alkalommal táboroznak Pakson, a kedden megnyi­tott cseresznyési olvasótáborban a határokon túli magyar középis­kolás diákok, hogy az egységes nemzeti kultúrában, történelemben elmélyülve a műhelymunkák során az alkotás örömeibe is belekós­toljanak. A program szervezője, Gutái István elmondta, az idén 42 diák és 8 pedagógus érkezett az egykori cseresznyéspusztai iskolá­ba a romániai Lupény, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Maros­vásárhely városából, valamint Galántáról és Kassáról. Műhelymun­kájukat neves történész, politológus, kritikus előadók segítik, a ma­gyar népzene, népköltészet gyöngyszemeivel pedig Faragó Laura előadóművész interpretálásában ismerkedhetnek meg. (MTI) Lézer-show: ingyenes előadások Budapest. Harmadszor ad helyszínt nyáresti lézer shownak a vá­rosligeti Vajdahunyad vára. A lézer-, fény- és hangjáték ez évi prog­ramsorozatának nyitánya július 23-án lesz. Tartanak még előadáso­katjúlius 24-én, 25-én, 30-án, 31-én, valamint augusztus l-jén, es­ténként kettőt. A negyvenperces, ingyenesen látogatható progra­mok 9, illetőleg 10 órakor kezdődnek. A Napfogyatkozás, a Törté­nelmi múlt, a Folklór és a XX. század című tételek segítségével az érdeklődők megismerkedhetnek a magyar história fontosabb ese­ményeivel, a magyar kultúra kiemelkedő értékeivel. (MTI) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Knockin'on heaven's door (ném.-am.) 20.30 Joe, az óri­ásgorilla (am.) 16, 18 A szerelem hálójában (am.) 21.15 TATRA: Brian élete (ang.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Az élet szép (ol.) 18, 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Szerelem (svéd) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Csak egy kis pánik (am.) 18, 20.30 Édesek és mostohák (am.) 17.30 Taxi (fr.) 17, 21 Álmaid nője (sp.) 18.30 Salo, avagy Szodoma 120 nap­ja (ol.) 20.15 Viszlát a pokolban, barátaim (szl.) 20 KASS A DRUŽBA: Az élet szép (ol.) 17.45, 20 TATRA: Joe, az óriásgorilla (am.) 17.45 A bamba nő (am.) 20 ÚSMEV: Szerelmes Shakespeare (am.) 18, 20.30 CAPITOL: Joe, az óriásgorilla (am.) 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKI A VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Godzilla (am.) 21.30 GALÁNTA - SZABADTÉRI MOZI: Átkozott boszorkák (am.) 21.30 LÉVA - JUNIOR: Hilary és Jackie (am.) 18 SZABADTÉRI MOZI: Hilary és Jackie (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Mint a hur­rikán (am.) 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: Mint a hurrikán (am.) 20 GYÖ R CINEMA CITY - GYÓR PLAZA: Pókerarcok 15.30, 18 Egyiptom hercege 13.30 Múmia 14.45, 17.15, 19.45 Kegyetlen játékok 14, 16, 18, 20 A légiós 16, 18, 20 Egy bogár élete 14 Elveszett zsaru 13.30,15.45,18, 20.15 A csaj nem jár egyedül 14,16,18, 20 Kísér­tethajó 14, 16, 18, 20 Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15 A ravasz, az agy és... 17.15, 19.45 Mulan 14.45 LLOYD: A nő kétszer (am.) 18 Nyolc mm (am.) 20, 22 Az Isteni Színjáték szerzője holtában sem nyugodhatott Dante-hamvalcat találtak Firenzében Száz éve született a hallgatás mestere, Ernest Hemingway. Már életében legendákkal szőtték körül. Partnerkapcsolat az olvasóval Vajon leírható-e 1999-ben bármi új Ernest Hemingway­ről, a már életében is legen­dákkal körbeszőtt hetvenke­dő macsóról és stílusteremtő íróról? Ma, amikor a világ brutalitása, a halál és az erő­szak naponta jelen vannak a képernyőn és az újságok ha­sábjain, a nagy amerikai el­beszélő helytakarékos iro­dalmi kifejezésformájának megelevenedését láthatjuk magunk körül. JUHÁSZ KATALIN Az események és az emberi sorsok csupasz közlése sokszor tűnik az egyetlen hiteles és ferdítetlen módszernek. Az idő őt igazolta, Szerb Antal bizony tévedett, ami­kor ezt írta róla: „Ma már, kellő tá­volságból nézve, modorosnak kell találnunk ezt a stílust, amelyből messzemenően kiküszöbölte az in­tellektuális elemet. Az egyszerű­ség a legveszedelmesebb affektá­ció. Hemingway helyenként már olyan egyszerű, mint egy nyolc­éves kislány." Elgépiesedett érzéseink szigorú tükre ez az egyszerűség. Heming­way az élet lendületét is tőmon­datokba foglalta, a videoklipek tö­mörségével volt képes közölni és megértetni, vagy legalább megsej­tetni évezredes igazságokat és kapzsin összeszenvedett életta­pasztalatokat. Sajátos jelképrend­szert épített ki, partnerének tekint­ve az olvasót. Az olvasó pedig ma is hálás azért, hogy Hemingway partnere lehet, hogy felfedezheti a jéghegy víz alatti, hatalmas kiter­jedéseit. Legjobb művei novellák és elbeszélések, az élet hatalmas gyönyöreiről és mérhetetlen fáj­dalmáról vall bennük, szinte mel­léknevek nélkül, örök érvényűvé téve minden mondatot. Az érzel­meket és cselekvéseket kiváltó okok logikai lánca rejtve marad, Hemingway nem mindenttudó kommentátor, inkább tényközlő újságíró, aki kirostálja a szerkeze­Ernest Hemingway (ČTK-felvételek) Az orosz főváros Puskin mozijában megkezdődött a huszonegyedik Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál Nemcsak művei kalandosak - az élete is az volt tileg szükségtelent. Kalandos éle­tének részletei valószínűleg min­den olvasó előtt ismertek, ezért in­kább azon gondolkozzunk el az év­forduló kapcsán, vajon mai írónak, vagy inkább nagy klasszikusnak tekintsük-e Hemingwayt. A teljes képhez tartozik, ezért meg kell említenünk azt is, hogy kritikusai sokszor elmarasztalják hosszabb lélegzetű kései elbeszéléseit és re­gényeit, mondván, hogy ez a minimalista írói technika nem al­kalmas valódi mélységek, filozofi­kus gondolatok kifejezésére. Stílu­sa modorrá válik, gyakran önma­gát másolja, ismételgeti, olcsó szentimentalizmusba csusszan. Ez hellyel-közzel igaznak tűnik, vi­szont lehetséges, hogy nem az író, hanem a világ okolható érte. Az a világ, amelyből egyszer csak elfogy az élménykészlet feltöltésére al­kalmas matéria. A harmincas­negyvenes években sok művész kerül válságba, sokan eltékozolják tehetségüket, a legkülönbözőbb pótcselekvésekbe menekülnek. Ez a tendencia később odáig fajul, hogy az adott viszonyokhoz kellő­en idomulni képtelen művész meg sem próbálkozik az állóví; felkava­rásával. Koszovó után pedig tör­vényszerűen megjelenik majd a színen az új „elveszett nemzedék", akik alól valakik kirántották a ta­lajt. Hemingway legsikerültebb novel­lái jó példái annak, hogyan válhat az eszköztelenség életszerűvé. A szakmai fogások gyűjteménye ná­la nem hátráltatja, hanem segíti az alkotást. Ezekkel bekeríthetőek a folyékony állagú tapasztalatok. Két markáns mondat között pedig ...az élet hatalmas gyö­nyöreiről és mérhetetlen fájdalmáról vall. beáll a csönd. És ekkor történik meg, amit a lusta kritikusok egy­szerűen csak „csodának" nevez­nek, a mit sem sejtők pedig titok­nak titulálnak. A bikaviadalok szakkifejezésével élve ez az igaz­ság pillanata, amikor a csupasz fegyver felemelkedik a megmere­vedő állattal szemben. Még nem tudni, melyikük győz, kinek az éle­te lesz a fizetség egyetlen elvétett mozdulatért. Ilyenkor kapjuk meg mindazt, amiért tudva-tudatlanul könyvet veszünk a kezünkbe. Ilyenkor égnek belénk az érzelmek és a gondolatok. Lenyűgöző műsorkínálat, világsztárokkal MTI-PANORÁMA Dante-hamvakat találtak a Firen­zei Nemzeti Könyvtárban. A meg­sárgult boríték egyike annak a hat elkallódott zacskónak, amelybe 1865-ben rejtette a legnagyobb olasz költő elcsent földi maradvá­nyait Enrico Pazzi író, a Raven­nában ma is álló Dante-szobor megihletője. Az Alighieri Dante hamvainak egy részét tartalmazó, 70 éve elkalló­dott borítékra véletlen folytán, a ritka kéziratok polcainak átrende­zése közben bukkantak a könyvtár őrei. A 7x11,5 centiméteres boríté­kon egy múlt századi fekete képke­retben akadt meg a személyzet szeme. A lelet hitelességéhez nem fér kétség, mert a borítékon ott van Saturnino Malagola ravennai jegy­zőnek az 1865-ben végrehajtott exhumálás során kiállított pecsétje és aláírása. A hat boríték, amelybe Enrico Pazzi író a „Legfőbb Költő" hamva­it 134 éwel ezelőtt szétadagolta, elkallódott. Négy zacskó végleg el­veszettnek tűnik, az ötödiket 1987-ben találták meg a római szenátus padlásán. A hatodik borí­tékot az urnafosztogató Pazzi 1889-ben Desiderio Chilovinak, a Firenzei Nemzeti Könyvtár igazga­tójának ajándékozta. A hamvak meg is voltak 1929-ig, amikor azt ki is állították egy könyvtáros-vi­lágkongresszus résztvevőinek. Ezt követően nyoma veszett, valószí­nűleg akkor, amikor az Itália legér­tékesebb kéziratait magába fogla­ló könyvtár az Uffizi-palotából je­lenlegi székhelyére, a Szent Ke­reszt templom melletti Cavalleg­geri-térre költözött. Több mint 5 millió kötetet rejt ­köztük a világ legszebb városainak látképét - a ritka kéziratok szekci­ója, ahol előkerült a boríték az 1265-ben Firenzében született és 1321-ben Ravennában maláriában elhunyt költő hamvaival. A szen­zációs felfedezés főleg azért lepte meg az olaszokat, mert nem is tud­ták, hogy nincsenek meg a földi maradványai legnagyobb költő­jüknek, aki az Isteni Színjátékkal megteremtette az olasz irodalmi nyelvet. Ravennában, a Szent Ferenc bazi­likában tisztelik a sírját a szülővá­rosából, Firenzéből politikai okok­ból száműzött nagy költőnek, aki még holtában sem nyugodhatott békében: csontjait hol el akarták égetni, hol a firenzeiek próbálták visszaszerezni. MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz főváros Puskin mozijában hétfőn megkezdődött a XXI. Moszkvai Nemzetközi Film­fesztivál. A megnyitón - amelyen megjelent Szergej Sztyepasin orosz miniszterelnök is - a főszervező Nyikita Mihalkov díjat adott át Marc Belocchio olasz filmrendező­nek ,A világ filmművészetéhez va­ló hozzájárulásáért". Az ünnepi Tímár Péter 6:3 című alkotása is szerepel a versenyprogramban. műsort Oleg Menysikov és Ingeborg Dupkenite világhíres szí­nész konferálta. A tíznapos ese­mény ezután Belocchio Dajka című új filmjének vetítésével vette kez­detét. A fesztivál kedden kezdődött ver­senyprogramjában összesen 18 eu­rópai, ázsiai, amerikai és ausztrál film szerepel, köztük Tímár Péter 6:3 című alkotása, és Gabriel Retez mexikói rendező utolsó napokban benevezett filmje, ,A halál édes il­lata". A zsűrit Fernando Solanas ar­gentin filmrendező vezeti, az íté­szek között rajta kívül még egy-egy olasz, orosz, spanyol, kirgiz, ameri­kai, francia és iráni filmművész, il­letve kritikus foglal helyet. Külön versenyt tartanak elsőfilmes rende­zőknek. A rangos eseményre szá­mos világhíres vendég érkezett Moszkvába. Itt van például Vanessa Redgrave, Alain Delon, Michael York, Klaus-Maria Brandauer, Pierre Richard és Franco Nero. A fil­mek oroszországi szerelmeseit gaz­dag program várja a versenyen kí­vül. A moszkvai mozik több, nagy érdeklődésre számot tartó retro­spektív sorozatot mutatnak be, így például 23 alkotást az 1955-68 kö­zötti „olvadás" korszakának szovjet új hullámos filméiből. ÁlZ itteni Filmmúzeum Andrej Tarkovszkij és Vaszilij Suksin mű­veiből válogat, de tíz napon át kü­lön mozija lesz például Rusztam Ibragimbekov alkotásainak vagy az ázsiai és a latin-amerikai filmeknek is, az orosz Filmművészek Szövet­sége pedig a legfrissebb orosz fil­mekből mutat be válogatást. A kínálat lenyűgöző - különösen, ha az ember belegondol, hogy anyagi gondok miatt hónapokig kérdéses volt, egyáltalán létrejö­het-e a fesztivál. Minden bizony­nyal Nyikita Mihalkovnak, a Film­művészek Szövetsége elnökének köszönhető, hogy kijárta: az orosz kormány tartalékalapjából 50 mil­lió, a Goszkino állami filmvállalat költségvetéséből pedig 12,5 millió rubellel járultak hozzá a szervezés költségeihez. A moszkvai fesztivál így bekerülhetett az ,A kategóriás" fesztiválok sorába, és mostantól évente kerül megrendezésre. Ketten a világhírű vendégek közül: Franco Nero és Vanessa Redgrave (TA SR/EPA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents