Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-21 / 166. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 21. NYERSANYAGPIACOK Még olcsóbb a kávé A chicagói tőzsdén a múlt hét folyamán jobbára felfelé mozogtak a gabonaárak, ami azonban nem zárta ki, hogy rövid időre a szójabab ára 27 éves, a búzáé és a kukoricáé pedig 22, illetve 11 éves mélyponton landoljon. A hét végére azonban ismét visszaállt a már hosszabb ideje tartó negatív trend. A javuló terméskilátások ismét meredekebb lejtőre nyomták a kukorica- és szójaárakat. A búzáé is újra csökkenni kezdett, miután a piacon megjelent az újonnan aratott őszi búza. A júliusi szállítású szójabab tonnája még így is két dollárral magasabban zárta a hetet, míg a búzáé és a kukoricáé nagyjából az előző hét végi szintre érkezett vissza. Brazília a júniusban zárult előző idényben 21,2 millió zsák (egyenként 60 kg) kávét exportált a kávétermelők szövetségén belüli megállapodás szerinti 15 millió zsákkal szemben. A folyó idénybeli termése ugyan várhatóan a tavalyi 34,6 millióról 24,6 millió zsákra visszaesik, de 2000/200l-ben már ismét igen bő szüretre számítanak az elemzők. Az erős brazil szállítások valamint az USA kávékészleteinek a várakozásoknak megfelő növekedése New Yorkban újra markánsan lefelé nyomta a közeli szállítású arabica árait. Londonban a szeptemberi jegyzésű robusta tonnánkénti ára 46 dollárral esett. Jórészt lejtőn maradtak a kakaó- és a cukorárak is. (VG) A tavaszi mélypont után, amikor a fontonkénti (1 font=0,4535 kilogramm) 5,07 dollárcenttel 13 éves negatív rekordot állított fel a cukor ára az árupiacokon, július elején biztatóbban alakultak a jegyzések. Szakmai elemzők azonban nem fűznek sok reményt a tartós javuláshoz, miután a fogyasztás minden becslés szerint jóval alacsonyabb lesz az idei mintegy 132 millió tonnás cukortermelésnél. (F) GAZDASAGI HÍRMORZSÁK 380 millió korona a Zetornak Prága. A brünni Zetor Rt. 380 millió koronás hitelszerződést írt alá a cseh Kereskedelmi Bankkal. A Motokov holding részét képező Zetor az elmúlt hónapokban jelentős nehézségekkel volt kénytelen megküzdeni, ami miatt le kellett állítania termelését. A Zetor Rt. felmérései szerint márkájuk a szlovákiai traktorok 30%-át teszi ki. Szovákiában évente 400-450 traktort adnak el, az elöregedett géppark felújítása érdekében azonban 600-700 gépet kéne eladni. (SITA) A franciák tiltakoznak Párizs. A francia fogyasztók és termelői érdekképviseletek tiltakoznak az Európai Bizottság döntése ellen, amellyel feloldotta az 1996 márciusában a brit marhahúsra elrendelt embargót. A EB döntését elhamarkodottnak tartják a húsfeldolgozók is. A brit marhahús exportját három éwel ezelőtt azután tiltották be, miután tudományos kutatások lehetséges kapcsolatot valószínűsítettek a szivacsos agysorvadás és a Creutzfeldt-Jakob kór között. (SITA) Magyar agrárbombák Budapest. Augusztustól újabb „bomba" robbanhat a magyar mezőgazdaságban. Az aratás utáni időszakban válik esedékessé egy sor, összesen 45-50 milliárd forintnyi agrárhitel visszafizetése. A gazdálkodók jövedelmi helyzete kétségessé teszi a törlesztést. Szakértők szerint a hitelátütemezésről mielőbb dönteni kell a pénzintézeteknek, illetve a kormánynak, ám a szaktárca az ügyben még nem tett intézkedéseket. Becslések szerint a magyar mezőgazdaság jelenleg 200 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkezik. (MH) Dioxinbotrány: Belgium megelőző intézkedései Átfogó ellenőrzés MTI-HlR Brüsszel. A belga kormány elhatározta, hogy ezentúl alaposan ellenőrizni kell az élelmiszerágazatot a termeléstől a boltok polcáig, nehogy megismétlődjék a nyár eleji dioxinmérgezés. Az ellenőrzés megszervezésére az egészségügyi minisztérium felügyelete alatt ügynökséget alakítanak, amely még az év vége előtt megkezdi a munkát - jelentette a belga nemzeti hírügynökség. Az új A csallóközi termelők helyzete nem változott. Adminisztratív eszközök a zöldségexport akadályozására? Problémás minőségi bizonylatok Pozsony. Csallóközből kaptuk a hírt: továbbra is gondok vannak a Csehország által az importált zöldségre és gyümölcsre megkövetelt minőségi bizonylat beszerzésével. GÁGYOR ALlZ Hírforrásunk olyan termelőkről tájékoztatott, akik minden egyes rakománnyal kénytelenek megtenni vagy 80 kilométert, hogy a bizonylat kiadására kizárólag jogosult Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelet (SPPI) nagyszombati központjában leteszteltessék árujukat és megkapják az okmányt, mely nélkül nem szállíthatnak zöldséget Csehországba. Ez meglehetősen költséges „kirándulás", arról nem is beszélve, hogy maga a bizonylat beszerzése is nem kis pénzbe kerül (szállítmányonként minimum 700 koronába, ám ha a rakomány négy árufélénél többet tartalmaz, akkor további 300 koronát kell érte fizetni). A számlát természetesen a fuvarozónak, pontosabban termelőnek kell állnia. Áprilisban már foglalkoztunk a minőségi bizonylatok kérdéskörével. Akkor Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter ama magánvéleményének adott hangot, hogy az okmányok kiadása körüli gondokat az állami költségvetés későbbi elfogadása okozta, illetve az a tény, hogy „a költségvetésben a SPPI műA bizonylat beszerzése is nem kis pénzbe kerül. ködésére jóváhagyott pénz csak későbbjelent meg a felügyelet számláján". A tárcafőnök akkor szó szerint azt nyilatkozta lapunknak, hogy „az SPPI elegendő pénzt kapott az államkasszából működéséhez, a tárca keretéből pedig további összeget berendezésre, autók vásárlására. Egyszóval semmi sem gátolja a felügyelet ellenőreit, hogy rugalmasan kiszálljanak az egyes helyszínekre." A valóság úgy tűnik, egy kicsit másA délvidéki zöldség- és gyümölcstermesztők januártól július közepéig csak a minőségi bizonylatok miatt 980 ezer koronát fizettek be az államkasszába. (Archívumi felvétel) milyen. Az SPPI-nek - országos viszonylatban - mindössze 22 munkatársajogosult az OECD szabványnak megfelelő minőségi bizonylatok kiadására. A legnagyobb zöldségtermelőkkel történt megállapodás alapján a felügyelet Gűtán és Marcelházán (mindkét település a Komáromi járásban található) kihelyezett kirendeltséget, központot hozott létre. Itt, a felügyelet kerületi központjaihoz hasonlóan, június elsejétől éjjel-nappal - a szombatokat és vasárnapokat is beleértve - végzik a cseh piacra szánt termények minősítését. Januártól július közepéig hozzávetőleg ezer bizonylatot adtak ki, ami 980 ezer korona bevételt jelentett. Másként fogalmazva, a délvidéki zöldség- és gyümölcstermesztők csak a bizonylatokon 980 ezer koronát fizettek be az államkasszába. (A kiadott, de eddig ki nem fizetett bizonylatokból eredő kinnlévőség 155 ezer koronára rúg.) A legtöbb munka természetesen a nyitrai és a nagyszombati felügyelőkre hárul. Az SPPI vezetése úgy véli, hogy a felügyelet idei költségvetését alaposan lefaragták. Ebből kifolyólag az intézménynek gyakorlatilag semmi pénze üzemanyagra. Ez gátolja a felügyelőket, hogy termelők igényeivel összhangban rugalmasan kiszálljanak az egyes helyszínekre. A pozsonyi körzetben az SPPI 13 felügyelőjéből 4 jogosult a zöldség- és gyümölcsfélék minősítésére. Nincs sok munkájuk a körzetben, ezért a központban átirányításukat fontolgatják a lényegesen forgalmasabb Nagyszombati kerületbe, ám erre pénz híján eddig nem került sor. A nagyszombati körzetben a 15 felügyelőből 8-nak van engedélye a bizonylat kiadására. Üzemanyagpénz híján azonban csak Nagyszombatban folyik a minősítés, hétvégeken egyaránt, tömegközlekedési eszközökkel a felügyelők csak Nagyfödémesig jutnak el. A Nyitrai kerület felügyelői is alig utaznak, ugyanakkor a nyitrai központot kivéve két kihelyezett munkahelyen is végzik az áru minősítését. A Kassai kerületben 22 inspektorból 6 jogosult a bizonylatkiadásra. Mivel az SPPI kassai központja kamionok befogadására nem alkalmas, a felügyelők utaznak a termelőkhöz. Az SPPI vezetése szerint ahhoz, hogy a felügyelet munkatársai rugalmasan el tudják végezni a cseh piacra szánt zöldség és gyümölcs minősítését, további 2,1 millió koronát kellene kapniuk. A szerkesztőségünkbe eljuttatott nyilatkozat szerint a felügyelet a földművelésügyi tárcával karöltve keresi a lehetőségét annak, hogy a pénzügyi tárca megtalálja és eljuttassa az SPPI számlájára a hiányzó pénzt. A termelőknek úgy tűnik, nem marad más hátra, csak reménykedni, hogy a 2,1 millió koronát sikerül a zöldségszezon befejezése előtt megtalálni... Két veszélyes növényvédőszer forgalmazását korlátozzák - nálunk nem árusítanak PIC-jegyzéken lévő szereket Rákkeltő vegyi anyagok és permetszerek HÍRÖSSZEFOGLALÓ Róma, Pozsony. Két új veszélyes vegyi anyagot vett fel a szigorúan korlátozott kereskedelmű vegyszerek listájára az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). A binapacryl és a toxaphene nevű növényvédőszerekre az úgynevezett PIC (prior informed consent) eljárás vonatkozik, azaz csak a fogadó ország kifejezett beleegyezésével szállíthatók. A gombák és más parányi paraziták ellen használatos binapacryl fejfájást, hányást, hasmenést, mellkasi fájdalmat, légzési nehézségeket okozhat a mezőgazdasági dolgozóknak, felhalmozódhat a halak és más vízi élőlények szervezetében. A rovar- és rágcsálóirtóként használt toxaphene gyomorméregként hat, és nagyon nehezen bomlik le. Igen erős méreg, és nyirokcsomódaganatot, rákot okozhat. A veszélyes vegyi agyagok kereskedelméről tavaly szeptembeben kötött Rotterdami Egyezmény gyakorlatba való átültetésére hívták össze a FAO és az UNEP római értekezletét. A konferencián megalapított bizottság további négy vegyszer- a bromacil, az etilénklorid, az etilénoxid és a maleic hydrazide PIC-listára való esetleges felvételének lehetőségét vizsgálja. Eddig 60 ország és egy regionális gazdasági tömörülés írta alá a Rotterdami Egyezményt, amely akkor lép életbe, ha legalább ötven állam ratifikálja. Ez volt az első sokoldalú környezetvédelmi megállapodás 1994 óta. Az UNEP szerint nagyobb védelmet biztosít az egészségnek és a környezetnek, mint a korábbi önkéntes korlátozások. Az egyezmény nagyobb védelmet nyújt a fejlődő világ földműveseinek is, akik nem tudják kellő biztonsággal kezelni a veszélyes növényvédőszereket - állítják a FAO-nál. Az értekezleten sokan követelték, a fejlődő világ államai és a volt szocialista országok kapjanak anyagi és technikai támogatást a PIC-előírások érvényesítéséhez. A pozsonyi Állami Mezőgazdasági Ellenőrző Intézet illetékeseitől megtudtuk: nálunk nincsenek forgalomban PIC-listán szereplő vegyszerek. Az említett veszélyes anyagokat Magyarországon sem forgalmazzák. (MTI, ú) Tejtermék-behozatali stop: A magyar termelők üdvözlik, az importőrök burkolt piacvédő intézkedésnek tartják Brüsszel tiltakozik belga kormány már összekötőt is kinevezett, aki az EU illetékes szerveivel tartja majd a kapcsolatot dioxinügyben. A kormány még nem döntött a dioxinmérgezés miatt kárt szenvedett vállalatok, mezőgazdasági termelők támogatásáról. Az új belga parlament vizsgálóbizottságot állított fel, amely a dioxinmérgezés okait és következményeit fogja földeríteni. A dioxinbotrány teljes költségét 60 milliárd belga frankra (992 millió euró) becsülik. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar agrártárca állat-egészségügyi okokra hivatkozva meglepetésszerűen felfüggesztette a tej- és tejtermékek, valamint a tejportartalmű takarmányok importját. A társminisztériumokkal sem egyeztetett intézkedést a termelők és az érdekvédelmi szervezetek üdvözlik, az importőrök viszont burkolt piacvédő intézkedésnek tartják. A magyar tejtermékimport évi 3040 millió dollár, a kivitel 70-80 millió dollár. A tárca még tavaly októberben, majd az idén áprilisban rendelte el a tej- és tejtermékek ellenőrzését hatósági mintavétellel. Az importfelfüggesztés hivatalos indoklása szerint bizonyos importált tejtermékek nem felelnek meg a magyar előírásoknak annak ellenére, hogy a mellékelt állategészségügyi dokumentumok ezt elvileg garantálják. Több tejipari alapanyagról például hiányzott a termék EU-száma, több importáruban pedig antibiotikumot találtak. Az Európai Bizottság szerint az uniós tejtermékek a legszigorúbb minőségi követelményeknek is megfelelnek, ezért ilyen hivatkozást az EU nem tart megalapozottnak. Brüsszel ezért bővebb magyarázatot követel Budapesttől. (MTI, VG) Magyarország felfüggesztette a tejtermékek importját (Archívumi felv.)