Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-19 / 164. szám, hétfő

Hétfő, 1999. július 19. 9. oldal Henni Géza tizenhat alkalommal őrizte a magyar Aranycsapat hálóját, 1957-től az Egyesült Államokban él „Fájt, hogy nem vittek ki a vb-re" Magyar sikerek az ifjúsági úszó Európa-bajnokságon Tíz érmet szereztek Henni Géza az ötvenes évek legjobb magyar futballkapu­sai közé tartozott. A forradal­mat követően az Egyesült Ál­lamokban telepedett le, csa­ládjával a floridai Capriban él. A napokban Budapestre lá­togatott. SZŐLLŐSI GYÖRGY Henni Géza: - Úgy mentem ki az Ül­lői útra, ahogyan egy pap mehet a Vatikánba. A Ferencvárosért már­már vallásos áhítattal rajongtam. Számomra a Fradi szerződése olyan volt, mint a megvalósult álom. Ezért noha már akkor a Testnevelési Főis­kolán akartam tanulni - inkább a jo­gi egyetemet kezdtem el Budapes­ten, mert a TF-en akkor még nem engedélyezték, hogy az ember má­sutt igazolt sportoló legyen. Most is a Testnevelési Egyetem meghívásá­ra érkeztem Magyarországra. Aranydiplomával tüntették ki az öt­ven éwel ezelőtt végzett diákokat... Semmi különlegeset nem tudok mondani, ne higgye, hogy az én éle­tem olyan, mint egy regény - ismé­telte a hetvenhárom esztendős Henni Géza, a Ferenváros, a Buda­pesti Dózsa és a magyar válogatott legendás kapusa. - Nem történtek velem különös dolgok. Á, dehogy! - szólna a helyénvaló vá­lasz. Vajon milyen lehet a regényes élet, ha nem olyan, mint a kiskun­halasi Henni Gézáé, aki ifjú em­berként minden újságcikket elol­vasott a Ferencvárosról, egyszer­csak szerződésajánlatot kapott az imádott klubtól? - A magyar-svéd meccs előtt ren­dezték a fővárosi és a dél-magyaror­szági ifjúsági válogatottak mérkőzé­sét a Fradi-pályán, 1943. november hetedikén. Életemben először ját­szottam az Üllői úti pályán. Olyan jól védtem, hogy még a nagymecs­csen is az én nevemet skandálta a közönség, akkor, amikor a magyar válogatott már a sokadik gólt kapta a svédektől. Hamarosan megkeres­tek a fővárosi csapatok. Természete­sen a Ferencvárost választottam. A Fradi volt az álmom. Alig több mint húszévesen olyan futball-legendákkal kelhetett át az óceánon a Ferencváros híres mexikói túráján, mint dr. Sárosi György, vagy a Fradinál köl­csönben lévő Puskás Ferenc és Szusza Ferenc. - Őszintén szólva már akkor, negy­venhét nyarán megtetszett New York. Nem véletlen, hogy a forrada­lom után egyből Amerikába men­tem. A TF-en angolul is tanultam. Talán, ha 1944-ben elfogadja a Kispest ajánlatát, minden más­képp alakul... - Fájt, persze, hogy fájt... Nem azt vitatom, hogy a szövetségi kapi­tánynakjoga volt Grosics Gyulát fa­vorizálni. Még azt sem mondanám, hogy ebben nem volt igaza. Az vi­szont tényleg rosszul esett, hogy legalább tartalékként nem lehettem ott a helsinki olimpián vagy a svájci világbajnokságon. Érthető, hogy Grosics mellé olyan kapus kellett, aki nem jelentett állandó veszélyt a pozíciójára, mégis úgy gondolom, hogy egy világbajnokságon már ilyen szempontok nem számítanak. Ott nem kell csapatot építeni, oda az adott pillanatban legjobb játékoso­kat kell kivinni. Nem sikerült 1949-ben Magyar­ország elhagyására tett távozási kísérletük. - Nem emlékszem már egészen pontosan, de úgy rémlik, hogy ami­kor a szökést tervezgettük, komoly érv volt a távozás mellett Mind­szenty József hercegprímás, eszter­gomi érsek letartóztatása és elítélé­se. Azt mondtuk: ha már az ország főpapjával is mindent megtehetnek, akkor nekünk itt nincs maradásunk, itt minden megtörténhet. Miután lebuktunk, a következő bajnoki meccsre tizennégy detektív kísérte a csapatunkat. Miközben élsportban sikeres volt, testnevelőtanári diplomát szer­zett, s a futball mellett is gyako­rolta a hivatását. Henni Géza (csíkos mezben) annak idején parádés védésekkel hívta fel magára a figyelmet Végre Amerikában is egyre népszerűbb a futball (Archívumi-felvételek) - Akkoriban már nem játszottam a Dózsában (ötvenben Újpestre kel­lett igazolnom!), hosszú ideig sérült voltam^ a térdemmel voltak problé­mák. Őszintén szólva kilátástalan­nak tűnt a helyzetem, és borzalmas volt ötvenhatban újra szétlőve látni a várost. A Nyugat nem segített, is­mét az a bizonytalanság köszöntött ránk, mint a háború idején. Tulaj­donképpen ezért hagytam el az or­szágot. Nem voltam forradalmár, semmi olyat nem tettem, amiért esetleg később rettegnem kellett volna. Öcsémmel és egy Fradi-játé­kossal, Csabai Jóskával hagytuk el az országot. Bécsben szerencsénkre voltak barátaink, így nem kellett egy percet sem menekülttáborban tölte­nünk. Amikor az újságok hírt adtak arról, hogy Ausztriában vagyok, rögtön akadt, aki segített. Már ab­ban az évben New Yorkban voltam. A tengerentúlon legalább olyan megbecsült ember lett, mint Ma­gyarországon volt. Játékos-edző­ként csapatával, a New York Hun­gáriával elhódította az államok legrangosabb trófeáját. - Végre Amerikában is egyre nép­szerűbb a futball. Több millió iga­zolt játékos van és fantasztikus pá­lyákon edzhetnek, játszhatnak a fia­talok. Minden településen, minden iskolában ragyogó körülményeket teremtettek a labdarúgás számára. Manapság sikk, ha a gyerek focizik, a gazdag kertvárosi családok ked­velt szórakozása lett a hét végi meccsrejárás. Láthatja, hogy a női világbajnokság is milyen sikeres volt. El ne felejtsem: az unokám is focizik, ráadásul éppen kapus. Hat­éves, Laurának hívják, a fiam az edzője. Sportsikerei ellenére mégis arra a legbüszkébb, hogy Amerikában is megszerezte a testnevelő tanári diplomát és egyetemi oktató lehe­tett, a legmagasabb társadalmi megbecsülést kivívva ezzel. Vajon milyen lehet a regényes élet, ha nem olyan mint Henni Gézáé, aki­nek harmincévesen egy idegen országban, idegen földrészen kel­lett új életet kezdenie? S akinek ez olyannyira sikerült, hogy ma, negyvenhárom év távlatából, flo­ridai nyugdíjasként emondhatja: - Boldog ember vagyok. Csodálatos családom van, sok barátra tettem szert. Mindent elértem, sokkal töb­bet, mint amit egyáltalán remélhet­tem. Fontos számomra, hogy a ma­gyar futballnak Amerikában is sike­rült jó hírnevet szereznem és örü­lök, hogy ismét rendszeresen jöhe­tek a hazámba, amelyet sohasem fe­lejtek el. NEVJEGY Neve: Henni Géza Született: 1926. június 15., Kiskunhalas. Klubjai játékosként: Kiskun­halas (1938-44), Ferencváros (1944-50), Budapesti Dózsa (1950-56), New York Hungá­ria (1957-62). Edzőként: New York Hungá­ria (1959-65), a US Soccer Te­am vezetője (szövetségi edző, 1965-67), az Egyesült Álla­mok szövetségi kapitánya (1967), Houston Stars SC (1968-69), University of Rhode Island (1969-89). Há­rom éve megkapta az edzők­nekjáró legmagasabb ameri­kai kitüntetést. Játékosként: főiskolai világ­bajnok (1949), 16-szoros ma­gyarválogatott (1948-53), magyar bajnok (1948-49), 228 magyar bajnoki mérkőzésen szerepelt, négyszeres amerikai bajnok. MTI-JELENTÉS Moszkva. Magyarország 1 arany­és 3 bronzérmet szerzett a moszk­vai ifjúsági úszó Európa-bajnokság szombati zárónapján. A 100 m-es női mellúszásban Kovács Krisztina 1:11,16 perces időeredménnyel győzött és ugyanebben a számban Kőszegfalvi Edina (1:12,59) a har­madik lett. Ferenczy Orsolya (100 m pillangó) és a 4x100 m-es női vegyesváltó ugyancsak bronzér­mes lett. A magyar együttes össze­sítésben 5 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet nyert az Eb-n, és ez az eredmény felülmúlta az előzetes várakozásokat. Görögországban több klub is érdeklődik a védő iránt Telek az Iralclisznál járt ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Telek András a hét elején Görögországba utazott. A Ferenc­város labdarúgócsapatának hát­védje iránt az Iraklisz érdeklődik. Az elmúlt hetekben csakis gyötre­lemben volt része: az alapozás ide­jén derült ki, hogy a klubja leigazol­ja a posztján játszó Lakos Pált, s az sem javította a hangulatát, hogy az eddigi kölcsönadás után a játékjo­gáért - az FTC jelenlegi, sanyarú anyagi helyzetében - horribilis összeget, kétszázezer márkát, ké­sőbb viszont „csak" 150 ezret kért az 1. FC Košice. Szinte bizonyossá vált, hogy saját nevelésű játékosát nem szerezheti vissza a Ferencváros, Te­lek tehát a menedzsere segítségével nézett fizetőképes kérő után. A védő Görögországban töltött két napot az Iraklisznál, négy edzésen vett részt, s természetesen tár­gyalt a vezetőkkel. Tapasztalatai­ról egyelőre nem kívánt nyilatkoz­ni, minthogy átigazolása elsősor­ban nem rajta műlik, hanem a gö­rög középcsapat és egykori ke­nyéradója esetleges megállapodá­sán. Ha az üzlet nem köttetik meg, akkor sem esik kétségbe: két má­sik élvonalbeli görög klub is meg­kereste, amint kiderült, hogy Te­lek két klubbal is szerepelt a Baj­nokok Ligájában, (sr) Pogány Mihály tanítványa győzelemre tört az ifi vb-n Medgyes a második SITA-TUDÓSÍTÁS Bydgoscz. Medgyes Renáta sze­rezte Szlovákia első érmét a 17 éven aluli ifjúsági atléták lengyel­országi világbajnokságán. A duna­szerdahelyi lány 183 cm-es telje­sítményével az orosz Csicsirova (189) mögött a második helyen végzett. Pogány Mihály edző tanít­ványa teljesítményéről a követke­zőket nyilatkozta: „Remek siker az érem, de Reni ennél többre vá­gyott, megpróbálta megszerezni az első helyet. Kihagyta a 185 cm­es magasságot, a 187 cm-rel azon­ban nem tudott megbirkózni. Min­denesetre bizonyította tehetségét, és sokoldalúságát jelzi, hogy a hár­masugrók selejtezőjéből a negye­dik legjobb teljesítménnyel jutott a döntőbe." Előkelő helyezésnek számít a súlylökő Lucia Korčeková 6. he­lye (14,16). A fővárosi lány 43,49 m-es teljesítményével bejutott a diszkoszvetés döntőjébe is. Csa­lódás Martina Danišová szereplé­se ugyanebben a versenyszám­ban, 38,44 m-es dobása csak a 21. helyre volt elég, és így elma­radt a várt finálé. A dunaszerdahelyi Medgyes Renáta (Fotó: M. Nagy László)

Next

/
Thumbnails
Contents