Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-19 / 164. szám, hétfő

CL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 17. Svájci pályázó Arbour posztjára Genf. A svájci külügyminisztériumjelezte, hogy Carla del Ponté svájci főügyész is pályázik a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének hamarosan megürülő posztjára. A külügyminisztérium hivatalosan értesítette erről Kofi Annan ENSZ-főtitkárt. Annan hivatott jelölteket javasolni ä Biztonsági Tanácsnak, és a a BT joga dönteni. A Nemzetközi Törvényszék jelenlegi főügyésze, a kanadai Louise Arbour szeptember 15-ig távozik tisztéből. (MTI) Halálos határincidens Vaduz. Lövöldözés volt péntek este Liechtenstein és Ausztria határán egy német fegyvercsempész és a parányi hercegség határainak őrizetét ellátó svájci határőrök között. A csempész és egy határőr halálos sebet kapott. A német férfi nyitott tüzet először, amikor két határőr át akarta vizsgálni a gépkocsiját. Az Ausztriába átjutni próbáló csempész autójában fegyvereket és lőszereket találtak. Az utóbbi időben gyakran próbálnak Svájcon, Liechtensteinen és Ausztrián keresztül fegyvereket eljuttatni a koszovói albánokhoz, illetve a török hatóságok ellen harcoló kurdokhoz. (MTI) Amerikai iskolaprogram Des Moines. Bill Clinton amerikai elnök közel 24,8 milliárd dolláros iskolakorszerűsítési programot jelentett be az Iowa állambeli Des Moines városban, egy 75 éve épült, s a közelmúltban felújított iskola átadásán mondott beszédében. Az átlagosan 42 évvel ezelőtt épült amerikai állami iskolák mintegy harmada szorul jelentős felújítási munkálatokra. (MTI) Clinton terve 6000 állami iskola felújítását tűzi ki célul. (ČTK/AP) Karl Stix súlyos autóbalesete Bécs. Kari Stix burgenlandi tartományfőnök súlyos autóbalesetet szenvedett a szombatra virradó éjszakán. Életét a biztonsági öv és a légpárna mentette meg, de nem kizárt, hogy sérüléseit is az utóbbi okozta - írták a tegnapi osztrák lapok az orvosokra hivatkozva. Stix egész napos zsúfolt program után Kismartonban elbúcsúzott ott lakó gépkocsivezetőjétől, s az utolsó mintegy 15 kilométeren maga ült a volánnál. A politikust már szombaton délután felébresztették a mesterséges altatásból. Legsúlyosabb sérülését, a bal szemürege körüli csont törését a héten megműtik, s orvosai azt remélik, hogy nem hagy hátra maradandó károsodást a baleset. Ez a szerencsétlenül járt autó lapokban közölt fotóját látva csodával határosnak minősíthető. (MTI) Talán jobb lenne még maradni... Bizonytalanul indultak haza Münchenből a koszovói albán menekültek (TA SR/EPA) Szerb miniszter azt állítja, semmi kifogása Szerbia és Montenegró szétválása ellen Bővül a bűnök listája Ősztől magyar egyetem indul Nagyváradon Alapítója az egyház MTI-HIR Bukarest. Partiumi keresztyén magyar egyetem indul ősztől Nagyváradon - jelentette be Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke az egyházkerület új vezetőségének bemutatkozása alkalmából Nagyváradon megtartott sajtóértekezleten. Az egyelőre 600 diákkal induló nagyváradi magyar tannyelvű egyetemnek a bejegyzés előtt álló Pro Universitate alapítvány lesz a gazdája, székhelyéül pedig a Sulyok István Református Főiskola épülete szolgál. A főiskola, amely az egyházi igények kielégítésére jött létre, az ősztől induló egyetem hittanár-képző karaként működik tovább. A partiumi magyar egyetemnek emellett közgazdasági fakultása, szociális gondozókat képző kara, zenei és idegennyelv fakultása, valamint tanítóképző kollégiuma lesz. Fenntartásának költségeit az egyházkerület pénzéből és külföldi alapítványoktól származó adományokból fedezik. Tőkés László úgy fogalmazott, hogy miután sem az 1995-ös tanügyi törvény, sem annak nemrég elfogadott módosított kiadása nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására, annak létrehozói az egyházak lehetnek. Hangoztatta: az egyházi oktatási intézmények nem rivalizálni akarnak az állami intézetekkel, csupán alternatívát kínálnak ugyanúgy, mint a magán tanintézmények. Leonyid Kucsma: csak egy állami nyelv lehetséges Ulcrán-orosz nyelwita MTI-TUDÓSÍTÁS Kijev. Az újraválasztására törekvő Leonyid Kucsma ukrán elnök szombaton Kijevben kijelentette, hogy Ukrajnában csak egy állami nyelv lehetséges, az ukrán. Kucsma azt mondta: ő sosem ígérte azt, hogy két államnyelv lesz, s hogy az ukrán mellett az orosz is ilyen státust kap. Az államfő ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy ennek ellenére „az orosz nyelv nem érezheti magát idegennek Ukrajnában". Hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelv térnyerését semmiképpen sem lehet nyomásgyakorlással elősegíteni. Kucsma szerint ma egyre többen tudatosítják az ukrán nyelv elsajátításának fontosságát. Végül megjegyezte, hogy Oroszországban ma nem kevesebb ukrán él, mint ahány orosz Ukrajnában, Oroszországban még sincsenek ukrán iskolák és ukrán nyelvű sajtótermékek. Az Európai Bizottság első, nem hivatalos ülése Etikai kódex születik Szófia/Pristina/Szarajevó/B elgrád. A bolgár védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy megérkezett Bulgáriába a koszovói nemzetközi erők (KFOR) kötelékébe küldött magyar kontingens. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A bejelentés szerint a 26 vagonból álló szerelvény, amelyen 101 katona van, közép-európai idő szerint éjfélkor, Romániából érkezett bolgár területre, ahonnan Görögországon és Macedónián átjut el Koszovóba. Magyarország június végén kért felhatalmazást a bolgár területen való áthaladásra 324 katona számára, akik a pristinai brit övezetben fognak védelmi szolgálatot ellátni. A belgrádi rendszer kémszolgálatának hat tagját leplezték le és utasították ki a nemzetközi békefenntartó alakulatok katonái - jelentette be szombaton Jung Joosten őrnagy, a békeerők szóvivője. A kémeket több mint egy hete tartóztatták le Urosevac városban a brit békeerők, de csak szombaton hozták nyilvánosságra az ügyet. A szerb kémek elfogásakor fegyvereket és hírközlő berendezéseket is foglaltak le a békefenntartók. Közben a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze közölte: elképzelhető, hogy a törvényszék fellebbviteli kamarája újabb vádpontokat ad hozzá Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök vádiratához, a boszniai háborúban elköValószínűleg újabb vádpontokat adnak hozzá Milosevics vádiratához. vetett tettei miatt. A hágai bíróság ugyanis kimondta a múlt héten, hogy az 1992-95-ös boszniai háború „nemzetközi fegyveres konfliktus" volt, amelyben a boszniai szerb fegyveresek a jugoszláv vezetés ellenőrzése alatt cselekedtek. Milosevics a boszniai háború idején szerb elnök volt. A Szerbia és Montenegró viszonyának felülvizsgálatáról kezdett tárgyalások után Bogoljub Karics, a szerb kormány tárca nélküli minisztere a Vijesti című független montenegrói lapban megjelent nyilatkozatában úgy vélte, hogy az államszövetség működését a hatályos alkotmányos rendelkezések alapján kell biztosítani. Karics szerint a legerősebb montenegrói pártot (a Milo Djukanovic montenegrói elnök vezette Szocialisták Demokratikus Pártját) be kell vonni a jugoszláv kormányba, s a miniszterelnöki tisztség is e pártot illetné meg. A Vijesti ugyanakkor Karics szenzációs kijelentéseként tálalta a lap címoldalán megjelent interjú azon részletét, amelyben a szerb miniszter tudatta: semmi kifogása Szerbia és Montenegró szétválása ellen, ha az együttélés legelemibb feltételeinek sem felelnek meg. „Ha nem születik megállapodás az együttélésről, nem marad más lehetőség, mint hogy demokratikus és civilizált módon szétváljunk" mondta a miniszter. Egyetértett Blagota Mitricnak, a montenegrói alkotmánybíróság elnökének minapi kijelentésével, miszerint Montenegró számára jobb a százszázalékos önállóság, mintsem öt százaléknyi a jugoszláv államszövetség keretein belül. MTI-HÍR Aartselaar. Az űj Európai Bizottság szombaton megtartotta első, nem hivatalos ülését, amelyen megvitatták a testület működési szabályzatát és etikai kódexét. Romano Prodi, a bizottság elnöke az ülés után elmondta, hogy csapatmunkájuk három alapelve az átláthatóság, a hatékonyság és a felelősségtudat lesz. A Jacques Santer vezette előző bizottság lemondásra kényszerült, mert az Európai Parlament pénzügyi és személyzeti szabálytalanságokkal vádolta meg. A Prodi vezette új testület most megállapodott abban, hogy milyen legyen a bizottság viselkedési kódexe, amelynek révén elkerülheti a botrányokat. Az elnök szerint a szabályzat megfelel majd „a közélet legszigorúbb normáinak". A kódexhez kapcsolódó ideiglenes dokumentum kiköti, hogy a bizottsági tagok nem tölthetnek be semmilyen állami tisztséget, szakmai tevékenységet nem folytathatnak, be kell jelenteniük az elnöknek, ha könyv kiadatására készülnek, és nyilvánosságra kell hozniuk minden pénzügyi érdekeltségüket. Ha egy bizottsági tag távozik tisztségéből, akkor az ezt követő egy évig egy különleges bizottság szigorúan figyelni fogja őt új állásában, hogy véletlenül se tudjon felhasználni olyan információt, amelyhez bizottsági tagként jutott. Moszkvában úgy tudják, megingott Maszhadov hatalma Ehud Barak tizenöt hónapon belül sikert vár Elkésett orosz gesztus Mindhárom irányban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Moszkva. Végül is csak szombaton déltájban engedték szabadon a Moszkvában pénteken letartóztatott Turpal Atgerijev csecsen állambiztonsági minisztert. Orosz belügyi forrás szerint szabadon engedése nemcsak a Maszhadov-Jelcin elnöki találkozó létrehozásán fáradozó orosz kormányfő jó szándékának köszönhető, hanem annak az információnak, amelyet a csecsen állambiztonsági minisztertől kaptak, és amelynek hasznát vehetik a belügyi erők túszszabadító akcióiban. Atgerijevet pénteken a vnukovói repülőtéren vették őrizetbe az ellene érvényben lévő körözési parancsra hivatkozva, amelyet a szövetségi hatóságok azután adtak ki ellene, hogy Atgerijev 1996 januárjában egyik vezetője volt a dagesztáni Kizljar városában végrehajtott véres túszejtő akciónak. Elemzők azonban úgy vélik, hogy Jelcin és Maszhadov találkozója valószínűleg már elkésett, mert Groznijban a múlt héten „csendes államcsíny" zajlott le. A Nyezaviszimaja Gazeta értesülése szerint Samil Baszajev, Ruszlán Gelajev és Hattab harctéri parancsnokok nemrég választás elé állították Maszhadovot: vagy teljesíti összes követelésüket, vagy a hatalmat fizikai eltávolításával szerzik meg. Állítólag ennek folyománya, hogy Maszhadov a múlt héten hozzájárult a Dudajev féle egykori Nemzetbiztonsági Tanács visszaállításához, amelyben szélsőséges ellenfelei kerültek többségbe. Atgerijev - aki rokoni kapcsolata miatt nem fordulhatott nyíltan szembe Maszhadowal állítólag szintén lazította a csecsen elnökhöz fűződő kapcsolatait, s a Nyezaviszimaja Gazeta szerint Maszhadovot rövidesen formálisan is eltávolíthatják a hatalomból. Vasárnapra virradó éjjel Oroszország sztavropoli területén, a területet Csecsenföldtől elválasztó közigazgatási határ közelében két rendőrt és négy nőt ölt meg egy csecsen terrorista csoport. A támadók gránátvetőkből és géppisztolyokból össztüzet zúdítottak a nyolctagú társaságra, amely egy rendőrségi terepjáróval érkezett a határ menti Terek tó partjára. További két férfi - egy rendőr és egy polgári személy - megsebesült. Á nyomok alapján egyértelmű, hogy a fegyveres csoport csecsen területről érkezett, és a merénylet végrehajtása után oda vonult vissza. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálem/New York. Ehud Barak izraeli miniszterelnök azt reméli, hogy tizenöt hónapon belül sikerül megkötnie a békemegállapodásokat országa arab szomszédaival. Ezt az izraeli rádió jelentette szombaton, Barakhoz közel álló forrásokat idézve. „A miniszterelnök azt várja, hogy ennyi idő alatt immár ismert lesz a három irányban (Szíriával, Libanonnal és a palesztinokkal) folytatandó tárgyalások eredménye" - mondta a rádiónak Barak környezetének egyik tagja, aki a miniszterelnököt elkísérte mostani, egyesült államokbeli útjára. Egyben azt is közölte: Barak szeretné, ha Washington aktívabb szerepet játszana a Szíriával kapcsolatos béketárgyalásokon. Múlt vasárnap, Barak és Jasszer Arafat palesztin vezető találkozóján megállapodás született, hogy a két fél július végén felújítja a békefolyamatot. Az új izraeli vezetés arra is ígéretet tett, hogy teljesíti az összes korábbi megállapodást. A palesztinok most azt remélik, hogy Ehud Barak kormánya megkezdi a tavaly kötött Wye Plantation-i egyezményben szereplő csapatkivonásokat - Barak viszont figyelmeztetett, hogy az egyezmény végrehajtása a Jeruzsálem végleges státusáról folytatandó tárgyalások eredményeitől függ. Amerikából érkezett az a hír is, mely szerint Izrael azt tervezi, hogy ötven F-16-os vadászrepülőt vásárol az Egyesült Államoktól. Maga Barak kormányfő tájékoztatta az izraeli vásárlási szándékról Bili Clinton amerikai elnököt és William Cohen védelmi minisztert. A térséggel kapcsolatos további hír, hogy az izraeli haderő szombaton egyórás tűzpárbajt vívott a libanoni gerillákkal: ezzel megszakadt az a hallgatólagos tűzszünet, amely az új izraeli miniszterelnök beiktatása óta volt érvényben a libanoni frontszakaszon. Hírügynökségi jelentések szerint az öszszecsapást a muzulmán gerillák kezdték, akik aknavetőkből tüzet nyitottak egy izraeli járőrre. Az incidens a zsidó állam hadserege által megszállt dél-libanoni térségben történt. A Hezbollah nevű gerillaszervezet azzal magyarázta az akciót, hogy az izraeliek megpróbáltak behatolni a libanoni kormányerők ellenőrizte zónába. Az aknavető-tűzre az izraeli haderő tüzérséggel válaszolt: meg nem nevezett források szerint 3 tucat lövedéket lőttek ki a libanoni területekre. Maratoni tévébeszéd Szaddám panaszkodik Bagdad. Az olajtermelő országok összefogását és ezzel az olajtermelők - azaz elsősorban az arab államok - befolyásának növelését sürgette szombaton Szaddám Húszéin iraki államfő. Maratoni hosszúságú, másfél órás tévébeszédében - amelyet a Baathpárt iraki hatalomra jutásának 31. évfordulóján tartott - Húszéin azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok megfosztotta az olajtermelő országok vezetőit a „fekete arany" ellenőrzésének jogától. .Amerika és a washingtoni imperialista ambíciókat osztó nyugati országok... a kitermeléstől egészen az eladásig ellenőrzik az olajipart, ők döntenek az árról, alacsonyan tartva azt, s ezáltal az olajnak immár nincs semmiféle politikai vagy stratégiai értéke" - sajnálkozott az iraki elnök, egyben emlékeztetve rá: annak idején éppen a Baath-párt hirdette meg azt a jelszót, hogy „az arabok olaja az araboké". Szaddám Húszéin megerősítette, hogy Irak kitart, továbbra is ellenáll az Egyesült Államoknak. A közel-keleti békefolyamatról szólva Húszéin azt hangoztatta, hogy Palesztina arab állam, s a cionistáknak távozniuk kell onnan. (MTI)