Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-02 / 151. szám, péntek

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2. Nagyon gyors hazatérés Salzburg. A koszovói menekültek 60 százaléka tért eddig vissza lakhelyére, ami nagyon gyors folyamatot jelez - mondta Salzburgban Ogata Szadako, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a közép- és kelet-európai gazdasági csúcsértekezlet alkalmából rendezett sajtóértekezletén. A volt Jugoszlávia területén összesen kétmillió ember még mindig nem térhetett vissza lakhelyére, Bosznia-Hercegovinában kb. 800 ezer. A főbiztos egyébként azzal számol, hogy a tél beálltáig bezárhatják az albániai menekülttáborokat. (MTI) Rossz gyógyszerek Genf. Az Egészségügyi Világszervezet szerint használhatatlan az albán menekülttáborokba szállított gyógyszersegélyek fele: 400 ezer tabletta és 1200 intravénásán alkalmazandó folyadék szavatossági ideje már korábban lejárt. Kétmillió tablettát, 85 ezer injekciós ampullát és 16 ezer külsőleg használandó gyógykrémet pedig még ebben az évben fel kell használni. Néhány gyógyszergyártó cég a humanitárius válságot használta fel arra, hogy megszabaduljon lejárt készítményeitől. (MTI) Meghalt Joshua Nkomo Harare. Nyolcvankét éves korában, tegnap hajnalban elhunyt Joshua Nkomo zimbabwei alelnök. A kormányjelentés szerint halálát prosztatarák okozta. A brit gyarmati uralom elleni harc legendás vezetője egészségi állapota miatt már tavaly visszavonult az aktív politikai életből. Mugabe elnök, az elhunyt egykori harcostársa gyászbeszédében „nemzetünk atyjának" nevezte az alelnököt. (MTI) Anwar Ibrahimot, Majsia leváltott miniszterelnök-helyettesét homoszexualitás miatt állították bíróság elé. (TA SR/AP) Ukrán elnökjelöltek Kijev. Az ukrán központi választási bizottság hivatalosan bejegyezte az októberi elnökválasztás első két jelöltjét, aki teljesítette a bejegyzéshez szükséges egymillió támogató aláírás összegyűjtését: Leonyid Kucsma jelenlegi elnököt és Petro Szimonenkót, a kommunista párt elnökét. (MTI) Fegyelmez a brit parlament London. Tíz napra felfüggesztik egy munkáspárti képviselő parlamenti mandátumát, amiért az év elején kiszivárogtatta egy parlamenti bizottsági vizsgálat eredményeit a külügyminisztériumnak. A brit parlament házszabály bizottsága a kilencvenes évek eleje óta nem alkalmazott ilyen példa nélkül álló büntetést. (MTI) A koszovói Peja város központjában, a romok között megnyílt az egyelőre csupán egyszemélyes albán piac. (TA SR/AP) Maratoni tárgyalások, Blair Belfastban maradt Várják az áttörést MTI-JELENTES London. Az északír nemzetgyűlés pártjainak nem sikerült megállapodásra jutniuk a tartományi kormány megalakításáról tegnap hajnalig, a brit kormány által megszabott határidőig. A több mint 18 órán át tartó tárgyalásokat Belfastban felfüggesztették, és délben folytatták a fegyveres csoportok leszerelése menetrendjének kidolgozásával. Az északír békefolyamat védnökei, Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő, akik hétfő óta folymatosan tárgyalnak az északír törvényhozás pártjaival, a közeli megegyezés reményében egyelőre Belfastban maradtak. A nemzetgyűlés két ereje, a katolikus Sinn Fein és a protestáns Ulsteri Unionista Párt végig egymást vádolta. Gerry Adams, a Sinn Fein elnöke éjszakai sajtótájékoztatóján határozottan elutasította, hogy az IRA hozzálásson fegyverei beszolgáltatásához, mielőtt a tavaly aláírt nagypénteki egyezségnek megfelelően megalakulna a tartományi kormány. Kijelentette: a tárgyalásokon azért nem volt előrelépés, mert David Trimble északír kormányfő ulsteri unionistái elutasították a kormány létrehozását a békemegállapodásban megfogalmazott feltételek alapján. Trimble viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a kormányalakításra és a fegyverek kivonására egyidőben kerüljön sor. Szerint pártja semmilyen írásbeli biztosítékot nem kapott a félkatonai csoportok, köztük az IRA fegyverbeszolgáltatásának megkezdéséről, és sürgette, hogy hozzák nyilvánosságra a fügetlen leszerelési bizottság jelentését, amely bár elkészült, de még nem terjesztették a pártok elé. Féleredménnyel ért véget a New York-i konferencia Koszovó újjáépítéséről Tíz évig is eltarthat Washington/Belgrád. Megoldatlan vitába torkollott, és féleredménnyel ért véget szerdán New Yorkban a koszovói újjáépítésről ENSZkezdeményezésre megtartott nemzetközi értekezlet. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Tizennyolc ország és három nemzetközi szervezet képviselői csak abban tudtak megállapodni, hogy felállítják a 3110 főre tervezett ENSZrendőrséget - 1938 fő kiküldéséről konkrét ígéretet tettek Kofi Annan főtitkárnak -, de nem értettek egyet abban, hogy kiterjedjen-e Szerbiára is a segítségnyújtás. Annan erre ösztönözte a résztvevőket, mondván: ha érvényben marad a Washington által meghirdetett elv, miszerint Szerbia nem kaphat segítséget addig, amíg Milosevics hatalmon van, akkor súlyos kihívással kell szembenéznie a nemzetközi közösségnek. Szerbiával, mint hatalmas lyukkal a közepén lesz kénytelen helyreállítani Délkelet-Európa NATO-csapásoktól is szétzilált gazdaságát. Szorgalmazta: legalább a rendkívül fontos dunai hidakat hozzák rendbe, tegyék hajózhatóvá a víziutat. Franciaország, Oroszország és Kína képviselője egyet is értett vele, de Albright amerikai külügyJelentős változások várhatók a jugoszláv kormányban. miniszter határozottan kiállt a korábbi washingtoni álláspont mellett. Annan úgy véli, hogy a világszervezet égisze alatt létrejövő koszovói ideiglenes polgári közigazgatás minden bizonnyal több mint két évig a helyén marad. Hosszú átmeneti folyamatra lesz szükség Öcalan ügyvédei szerint a szabálytalanságok miatt kétséges az ítélet jogossága Török fenyegetés az EU-nak MTI-HIREK Isztambul/Ankara/Bonn. Törökország arra figyelmeztette az EU-t, hogy megromolhat közöttük a viszony, ha a decemberi helsinki csúcsértekezletén nem nyitja meg a belépés távlatát Ankara előtt. „Ellenkező esetben Törökország nem tehet mást, mint hogy alapjaiban felülvizsgálja viszonyát az unióval" -jelentette ki az EU-val való kapcsolattartásért felelős államminiszter. Az Abdullah Öcalan elleni halálos ítélet ugyanis hatalmas tiltakozási hullámot indított el Európa-szerte, s a bírálatok többsége azt a követelést fogalmazta meg, hogy Törökország semmisítse meg az ítéletet. A török államminiszter ezekre nem reagált, de sajnálkozott amiatt, hogy az EU 1997-es luxembourgi csúcsértekezletén úgy döntött, Törökországot kizárja a csatlakozásra esélyes országok közül. Ankara ezen EU-döntés után megszakította az EU-val a párbeszédet az emberi jogok kérdéséről, Görögországhoz fűződő viszonyáról és a ciprusi kérdésről. Az EU viszont nem tudott közös állásfoglalásban megegyezni az Öcalan-üggyel kapcsolatban. Wolfgang Ischinger német külügyi államtitkár elmondta, az EU-n belül megoszlanak a vélemények. Különösen Görögország ellenzi, hogy az emberi jogi kérdésekben történő változások esetére EU-belépési kilátásokat nyissanak Törökország A jövő héten megalakulhat az Ehud Barak vezette új izraeli kormány Zöld út a békefolyamatnak MTI-JELENTÉS Jeruzsálem. Ehud Barak megválasztott izraeli miniszterelnök hivatalosan bejelentette, hogy a jövő héten megalakítja kormányát, miután elegendő számú képviselő támogatását szerezte meg a békefolyamat felélesztését ígérő programjához. Az új kormány 75-77 képviselőre támaszkodhat a 120 tagú kneszetben, azaz olyan többsége van, amellyel 1967 óta egyetlen izraeli kormány nem dicsekedhetett. A jelenleg kormányzó Likuddal a napokban kudarcba fulladt tárgyalások után szerdán megtörtént az áttörés: a választásokon 17 parlamenti mandátumot szerzett ultraortodox Sasz párt (Bölcsek Tanácsa) jóváhagyta a koalíciós csatlakozás feltételeiről kidolgozott dokumentumot. A kneszet harmadik legnagyobb formációja, a Sasz csatlakozása a leendő koalíció mögé már felsorakozott 59 képviselőhöz szabad kezet biztosít Baraknak, hogy újra beindítsa az arabokkal való együttműködést célzó békefolyamat motorját. A szefárd (észak-afrikai és közel-keleti gyökerű) zsidókra támaszkodó vallásos párt támogatja a békefolyamatot, és elfogadja a területi engedmények elvét is, de ragaszkodik a laikus és hívő izraeliek közti kapcsolatokról vallott merev elképzeléseihez. Kormányba lépéséhez feltételül szabta, hogy megkapja a vallási ügyek minisztériumát, amelyhez a telepítéspolitika folytatását szorgalmazó, jobboldali Nemzeti Vallásos Párt (NVP) is ragaszkodik. A szerb ellenzéki politikus 20 évet is kaphat Börtön Djindjicsnelc? Koszovóban, ahol a hazatérő albánok, illetve az őket elüldöző szerbek között egyre feszültebb a viszony. Koszovó újjáépítése akár tíz évig is eltarthat - állapította meg. Belgrádi lapértesülés szerint jelentős változások várhatók a jugoszláv kormányban: lecserélhetik a vezető kormánypártok egyes minisztereit. Erről a szövetségi kormányzat egyik magas rangú tisztségviselője számolt be a Vecsernje Novosti című napilapnak, de részletekbe nem bocsátkozott. Koszovói romák újabb 250 fős csoportja érkezett tegnap a dél-olaszországi Bariba egy halászhajó fedélzetén. A „menekültek" között 112 gyermek és sok állapotos nő van. Két nappal ezelőtt 510 koszovói cigány érkezett egyetlen halászhajó fedélzetére zsúfolva DélOlaszországba. A romák azt mondják, hogy az albánok elől menekülnek, akik a szerbekkel való kollaborációval vádolják őket. MTI-HIR Belgrád. Zorán Djindjicset, az el lenzéki Szerb Demokrata Párt elnökét akár húsz évi börtönbüntetésre is ítélhetik, amiért megtagadta a katonai szolgálatot a NATO légiháborúja idején. „Egy belgrádi hadbíróság a jugoszláv büntetőtörvénykönyv 214. cikkelye alapján vádolja Djindjicet, amiért nem tett eleget a behívó parancsnak" mondta a Reutersnek Djindjics ügyvédje, akinek a bíróság átadta a vádiratot. Az ügyvéd szerint békeidőben tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák védencét, de mivel Djindjics hadiállapot idején utasította el a behívó parancsot, akár húsz évet is kaphat. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődik az eljárás, Djindjics nem tartózkodik Belgrádban, de az ügyvéd szerint a pert távollétében is lefolytathatják. A párt másik vezetőjét, Goran Vesicset kétévi börtönbüntetésre ítélte a hadbíróság hasonló vádak miatt. Djindjics és Vesics a NATO-hadjárat idején Montenegróba távozott, miután az állami tömegtájékoztatás hadjáratot indított ellene, amiért bírálta Milosevics politikáját. Elizabeth Dole az amerikai elnökjelöltségért Bush magasan vezet előtt. Egyébként Németországban biztosra veszik, hogy a török létesítmények elleni éjszakai támadásokat közvetlenül a PKK irányította. A hatóságok több szövetségi tartományban is figyelmeztettek a további erőszak veszélyére, Berlinben különleges biztonsági intézkedését vezettek be. Öcalan ügyvédei most készítik elő a török legfelső semmítőszékhez és az Emberi Jogok Európai Bíróságához beadandó fellebbezésüket, hogy megpróbálják megakadályozni a halálos ítélet végrehajtását. Az ügyvédek által kiadott közlemény az eljárás számtalan szabálytalanságát sorolja fel. Ezek közül bármelyik alapján kétségbe lehet vonni az ítélet törvényességét. MTI-HIR Washington. Elizabeth Dole, akit amerikai megfigyelők ifj. George Bush egyetlen komoly ellenfelének tartanak, szerdán bejelentette, hogy harcba száll a jövő évi amerikai elnökválasztás republikánus jelöltségéért. A 62 éves profi politikus az NBC tévéhálózat műsorában határozottan kijelentette: kevesebbért, mint a Fehér Ház, nem hajlandó küzdeni, alelnöki posztot nem vállalna Bush mellett. A reagani adminisztráció közlekedési és a Clinton előtti Bush-kormány munkaügyi miniszterének hivatalos bejelentését pártján belül és azon kívül is sokan várták, ő az egyetlen, aki eséllyel szállhat ringbe egykori főnökének fia, ifjabb George Bush texasi kormányzó ellen a republikánus elnökjelöltség megszerzéséért. Elizabeth Dole, az elit Harvard Egyetemen végzett ügyvéd a második nő, aki megpályázza a hagyományosan konzervatív értékeket valló Republikánus Párt elnökjelölti címét. Ahhoz, hogy elnyerje, hosszú utat kell megtennie, a legfrissebb adatok szerintii]. Bush 61:11 arányban megelőzi a népszerűségi listán. Kasza József Csurka legújabb nyilatkozatról Nem volt korrekt MTI-HIR Belgrád. Egy erős önkormányzati rendszer erős országot is eredményez, nem pedig a jugoszláviaihoz hasonló diktatúrát, amelyben minden jogot megvonnak az önkormányzatoktól - nyilatkozta Kasza József szabadkai polgármester Demszky Gábor budapesti főpolgármester látogatása után. Kasza József, aki a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is egyben, nem kívánta részletesen kommentálni Csurka Istvánnak, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnökének azt a szerdai budapesti kijelentését, hogy a Vajdaságban elkezdődött a magyarok üldözése, a Koszovóból kivonult rendőri erők családostul érkeznek a tartományba és - a MIÉP-elnök feltevése szerint - a magyarok megüresedő házaiban akarják elszállásolni őket. Kasza Jószef csak annyit mondott: nem tartja korrektnek, hogy „a nemzet egyik részének tragikus helyzetét Csurka István politikai csatározásra használja fel. Nekünk itt kell élnünk és politizálnunk." Kijev szerint nem etnikum, csak nyelvjárás Ruszin követelések MTI-HIR Ungvár. A kárpátaljai Ungváron megtartott 5. ruszin kongresszus - 7 ország 70 küldötte - levelet intézett Kucsma ukrán elnökhöz, amelyben a ruszin nemzeti kisebbség elismerését követelik az államfőtől. A kongresszuson megvitatták a hazával nem rendelkező etnikum legégetőbb gondjait, s megválasztották a ruszin világtanács új tagjait. A világon mintegy 1,8 millió ruszin él, az Északkeleti-Kárpátokban több mint egymillióan. A legnagyobb ruszin közösségnek Ukrajna ad otthont, Kárpátalján a számuk csaknem 800 ezer. Kijev nem ismeri el a ruszin nemzetiség létét, a hivatalos ideológia szerint a ruszin az ukrántól nem különálló etnikum, hanem csak az ukrán nyelv egyik nyelvjárása.