Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-14 / 160. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 14. A TÉMA: SZÉNANÁTHA EP Ikwôlu-Ttofc Gyertyán Pillán Pfcsitföwlt Gabonák Kendet Komló libafiop-DísôtAfWTČíi Pariatgíi'i Néhány héttel ezelőtt már foglalkoztunk a szénanáthá­val, de ígéretünkhöz híven most ismét vissztérünk rá, hogy válaszoljunk olvasóink kérdéseire. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az allergiás megbetegedések legis­mertebb és leggyakoribb okozói (mintegy 50 százalékban) a virág­porok, a pollenek. A földrajzi, éghaj­lati viszonyoktól és a növénykultú­rától függően országonként a né­pesség 0,5-10 százalékát érinti. Az utóbbi 10-20 évben az ilyen jellegű megbetegedések aránya drasztiku­san növekedett, Ausztriában példá­ul az allergiás megbetegedések szá­ma a 18 éves fiatalok között meghá­A környezeti szennyezés mindenhova elér romszorozódott. Ezt ékesen bizo­nyítja az immunrendszer kimerülé­sével járó daganatos megbetegedé­sek számának nemzedékről nem­zedére történő ugrásszerű növeke­dése is. Németországban az utóbbi 20 évben az allergiás megbetegedé­sek száma 150 százalékkal emelke­dett. A komplex környezetszennye­zés eredményeképpen felnövekvő generációk mind sérülékenyebb ge­netikai alapanyagot hoznak maguk­kal. Tíz éwel ezelőttig nagyjából ér­vényes volt az a szabály, hogy a vá­rosi lakosság 10-20-szor gyakrab­bán betegszik meg allergiában, mint az átlagnépesség. A legutóbbi évek­ben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megbetegedési arány a ki­egyenlítés felé halad. A környezeti szennyezés mindenhova elér, az életkörülmények (a szupermarke­tekből történő táplálékvásárlás, a vegyiüzemek, a gépjárműforgalom stb.) azt eredményezik, hogy egy amerikai kutató szerint minden em­ber zsírszövetében mintegy 250-fé­le, a normális sejtműködést gátló, allergiára, daganatos megbetegedé­sekre hajlamosító vegyület mutat­ható ki. így válik érthetővé, hogy egyre több az atopiás gyermek és egyre több emberen mutatkozik egyszerre többfajta, allergiás jellegű megbetegedés. A pollenózis, vagyis a virágpor­allergia sajátosságait a következők­ben foglalhatjuk össze. - szigorú szezonális fellépés az adott növény virágzási idejének megfelelően; - a pollenszezon alatt az allergén el­kerülése szinte lehetetlen; - a sokfajta allergén hasonló klinikai tüneteket vált ki; - a tünetek erőssége függ a napszak­tól (a pollenkibocsátás csúcsideje ál­talában reggel van) és a meteoroló­giai tényezőktől. A szél például a pollenszemcséket több száz kilo­méter távolságra és 5000 méter magasra is fel tudja vinni. Az eső általában csökkenti a pollenter­helést, de a ködös, párás időben a szervezet terhelése fokozódik.; - a pollenszennyezés allergizáló ha­tását rendkívüli és egyre fokozódó mértékben erősíti a légszennyezés, a cigarettafüst, a kipufogógázok. Mindezek rárakódnak a pollen­szemcsékre és antigén hatásuk fel­erősítve rendkívül agresszív kóroko­zó tényezővé változtatják azokat; - a megbetegedési görbe ennél az allergiaformánál az ötödik életévnél kezdődik, a második és harmadik A két betegségnek hasonló tünetei vannak, ezért nem mindig könnyű azokat elkülöníteni. F.hhez nyújt segítséget a következő táblázat. Allergia Megfázás A tünetek időrartama hetek, hónapok napok Orrváladék tiszta, áttetsző sárgás-zöldes Köhögés ritka száraz, kínzó Tüsszögés gyakori, kínzó enyhíti az állapotot Segítenek-e az antibiotikumok? nem az esetek egy részében Segítenek-e az antihisztaminok? igen az esetek egy részében Láz nincs van/lehet A tartózkodási hely megváltoztatása enyhíti a tüneteket évtizedben kulminál és a negyedik évti­zedben csökken is­mét. A klinikai tüne­tek közül első­sorban az orr­nyálka- és a szemkötőhár­tya duzzadá­sos, váladék­ürüléses álla­potai emelhe­tők ki. Gyerme­keknél gyakori a felső légutak ál­landó gyulladása a krupszerű roha­mok, amelyek megfelelő oki kezelés hiányában mindig pol­lenasztmá­ba mennek át. Gyakori­ak a bőrtüne­tek, szövőd­ményként a z orr és mellék­üregeinek gyulladásai, illetve külön­böző gyomor­és bélpana­szok lép­hetnek fel. I í* fc&wpw irff&wvtMisfcŕ (l*t*m fcúw&xto AMIT TUDNI KELL Miért vagyok allergiás? Az allegiás betegségek pontos oka ismeretlen. Az allergiás beteg­ekben bizonyos allergének (olyan anyagok, amelyek a nem allergiásoknál kóros reakciót nem okoznak) túlzott mértékű el­lenagyag (antitest) termeléséhez vezetnek. Amikor a szevezet is­mételten találkozik az allergénnel (kiváltó okkal) olyan antigén­antitest kölcsönhatás jön létre, melynek során kémiai anyagok szabadulnak fel a szervezetekben, és jellemző allergiás tüneteket okoznak. Örökölhető-e az allergiás betegség? Az allergiás betegség nem öröklődik, de családi halmozottság egy­értelműen kimutatható. Ha csak az egyik szülő beteg, a kockázat körülbelül 30 százalékos, ha mind a két szülő allergiás, akkor 70 százaiák a valószínűsége annak, hogy gyermekük is allergiás be­tegségben fog szenvedni. Bizonyos adatok szerint, ha valaki az al­lergiás szezonban született, akkor nagyobb az allergiás betegség kialakulásának a veszélye. Gyógyítható-e az allergia? Sajnos az allergiás betegség jelenleg még nem gyógyítható, de jól gondozható, és a modern készítményekkel hosszú távon is tünet­mentesség érhető el. Miért most jelentkeztek a panaszaim? Az allergiás betegségre való hajlam genetikus, tehát születésünk­től fogva jelen van. Különböző kiváltó okok - stressz, fertőzés, hor­monális és anyagcsereváltozások, klimax stb. - hatására a beteg­ség és tünetei megjelenhetnek. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik először, de kisgyermekkori vagy idősebb felnőttkori megjelenése sem ritka. Mivel csökkenthetők a tünetek? Tavasztól őszig a virágporok általában reggel találhatók meg a leg­nagyobb koncentrációban a levegőben, míg esős, párás időben csökken a légköri pollenkoncentráció, ezért a szabadban végzett tevékenységeket ezeknek megfelelően tanácsos időzíteni. A füvet gyakran kell vágni, a gyomot irtani. Száraz, napos időben általá­ban erősödnek a panaszok. A füst lehet-e oka a betegségnek? Nem oka, csak ronthatja a betegség tüneteit. Ugyanis az izgató anyagok károsítják az orrnyálkahártya működését, fokozzák a gyulladásra való készséget, elősegítik az allergének bejutását és fo­kozzák az allergénre adott szervezeti reakciókat. Ezáltal súlyosab­bak lesznek a betegség tünetei. Nemcsak az allergiát okozó anyag például pollen váltja ki panaszait, hanem bármilyen levegőben lé­vő szennyezettség, kémiai anyag is. Fájdalmas-e az allergiás vizsgálat? Az allergiás náthát bizonyító és egyértelműen megállapító vizsgá­latok egyszerűek, pontosak, nem fájdalmasak, és viszonylag gyor­san elvégezhetők. A bőrpróba során a vizsgálni kívánt allergént tartalmazó oldat 1 cseppjét karcoljuk be a bőr külső rétegébe, mely kisebb gyermekekben ijedséget kelthet. Általában öt éves kor felett nehézségek nélkül elvégezhető. Az alapvizsválatok körülbelük egy órát vesznek igénybe. Bizonyos esetekben vizsgála­tok hosszabb időt vehetnek igénybe, és vérvizsgálat is szóba jön. Káros-e az orrcsepp tartós használata? A lohasztó orrcseppek csak 7, legfeljebb 10 napig alkalmazhatók, a hozzászokás veszélye (addikció) és az orrnyálkahártyát károsító hatás miatt. Hosszas használatkor számolni kell a hatásuk fokoza­tos csökkenésével és a tünetek fokozódásával. Az utóbbi 10-20 évben a megbetegedések aránya drasztikusan növekedett Éves pollennaptár Hagyományos allergiateszt (Archív felvétel) Az oldalt összeállította: Kovács Ilona Kimerült immunrendszerünk felelős a betegségért Házi immunerősítők Való igaz, hogy a levegőnk és szennyezett élelmiszereink túlnyo­mó része egészségtelen, mégsem re­agál minden ember szervezete egy­formán túlérzéskenységgel. Ennek egyetlen logikus magyarázata lehet­séges: az allergiás tünetek kialaku­lásában a hiba az immun­rendszer krónikus gyen­geségében, rossz mű­ködésében keresen­dő. A gyenge im­munrendszer sajnos olyan, szervezetbe került anyagokra is hevesen reagál, me­lyeket normális mű­ködés esetén észre sem venne. A csupán tü­neti kezeléseként alkalma­zott állandó gyógyszerszedés he­lyett (vagy mellett) érdemes lenne kipróbálni a fitoterápiás kezelést, melynek lényege a panaszok csök­kentése mellett elsősorban az im­munrendszer erősítése gyógynövé­nyek segítségével, mellékhatás­mentesen. Az immunrendszer erő­sítésére a bíbor kasvirág, a homok­tövis és a leuzea kivonata a legalkal­masabb. Az allergiás beteg számára egy jó levegőjű, célzott hatású gyógynövényekkel beültetett kertes ház lehetősége már több, mint fél gyógyulás. A tüneti panaszok keze­léséré (orrdugulás, nehezített lég­zés) alkalmas a kakukffű, orvosi zsálya, borsmenta, bazsalikom kivo­natainak alkalmazása. Az orrmelléküregek kitisztítására legalkalmasabb növény az indiai származású szent bazsali­kom (ocimum san­ctum). A gyógytea ké­szítése: a megszárí­tott bazsalikom le­velekből 1 evőka­nálnyit fél liter for­rásban lévő vízzel leforrázunk, 20 per­cig állni hagyjuk, le­szűrjük, mézzel éde­sítjük, egész napra el­osztva elkortyolgatjuk. Ki­egészítésként reggelente 1 db friss levelet elfogyasztunk. A magyar ba­zsalikom is hasonló hatású, cserép­ben bármilyen kis helyen kert nélkül is nevelhető. A szempanaszok eny­hítésére bevált módszer az édeskö­mény teájával való szemborogatás. Immunrendszerünk gyengesége le­het velünk született is, de a legtöbb esetben az egészségtelen táplálko­zás, a mozgáshiány, a stressz, kör­nyezetünk szennyeződése és nem utolsósorban a túlzott gyógyszerfo­gyasztás okozhatja. Figyeljük, mikor virágoznak környezetünkben a növények Érdemes lenne kipróbálni a fitoterápiás kezelést

Next

/
Thumbnails
Contents