Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-02 / 151. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2. KOMMENTÁR Ki röföghet a vályúnál? TÓTH MIHÁLY Elméletileg igazuk van nemzetileg elkötelezett közgazdászainknak; egy ország számára az a legkedvezőbb megoldás, ha a politikai rend­szerváltás utáni államivagyon-magánosításnak kivétel nélkül és köz­vetlenül a hazai vállalkozók a kedvezményezettjei. Elméletileg így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a gyárak profitja tengerparti lu­xusvillávájátékkaszinói rulettzsetonná, nercbundává, svájci bankbe­tétté, exkluzív szeretővé lényegül át. Az elmélet félig-meddig bevált. Szlovákiában többször is választásokat lehetett nyerni azzal, hogy voltak pártok, amelyek elhitették a voksolókkal, hogy a nemzeti tőke illatosabb a nemzetközinél. A gyakorlatban ott tartunk, hogy idestova egy esztendővel a nemzetileg elkötelezettek legyőzése után, nem mú­lik el nap anélkül, hogy ne robbanna legalább egy politikai bűzbom­ba, amelynek robbanóanyagát mindig gazdasági visszaélés alkotja. A rendszerváltás után akkora értékek kerültek magánkézbe, hogy abban az esetben is számolni kellene privatizációs botrányokkal, ha az ország privatizátorainak mindegyikéről meg lehetne alkotni a szakmai hozzáértés és az önzetlenség lovasszobrát. Anglia példája jól bizonyítja, hogy a privatizálás úgyszólván elképzelhetetlen visszaélések, botrányok nélkül. A szigetországban az ellenőrzés hal­latlan megszigorításával védekeztek a magánosítási korrupció el­len. Pedig a szolidságot illetően nem hasonlítható össze a brit vállal­kozó a hirtelen kínálkozó lehetőségektől megvadult privatizátorral. Az ország szétlopkodását a szó legszorosabb értelmében tálcán kínál­ta, hogy az egyik napról a másikra kialakult többpártrendszerben hal­latlanul liberalizálták a tulajdon transzformálását, miközben a tör­vényhozók keveset törődtek a magántulajdon kezelésének ellenőrzé­sével. Fétist csináltak az állami vagyon magánkézbejuttatásából, és ­valljuk be - törvényhozóink azért is helyezték futóhomokra a privati­tálás ellenőrzésének jogi fundamentumát, mert minden párt abban reménykedett, hogy az ő emberei kerülnek „vályúközeibe". Hat-hét éwel ezelőtt Tomáš Ježek, a legönzetlenebb cseh nemzetgazdászok egyike így jellemezte a Mečiar körüli szlovák közgazdászok ügyködé­sét: együgyű hazafiság. Ahogy az ember elnézi a nemzeti privatizáto­rok egyéni eredményeit, meg kell állapítania, hogy nem is volt egé­szen haszontalan az „együgyű hazafiság". Kirándulás Monte-Carlóba, nercbunda, luxusvilla Hispániában... A leleplezők egy része, sajnos, nem a visszaélések miatt háborodik fel, hanem mert nem ő, hanem más röföghetett a vályúnál. JEGYZET Tessék már hazamenni! GAÁL LÁSZLÓ A minap a belügyminiszter meglepő módon egészen átfogó képet festett az újságíróknak az ukrán maffia szinte az egész vi­lágot átszövő tevékenységéről. Azt is elmondta, hogy Szlováki­ában milyen kapcsolatokkal rendelkezik ez a „szindikátus", és hogy még az itteni alvilág is tiszteli az ukrán „kollégák" előjogait. Amit nem vér szerinti örökösödés útján, hanem igen­csak véres úton, ököljoggal sze­reztek. A miniszter talán éppen azért tartott ilyen bő és lelep­lező beszámolót, hogy később esetleg ezzel indokolhassák, miért vezetik be a vízumkény­szert Ukrajnával szemben. A belügyi tárca átszervezését is részben azzal magyarázzák, hogy az előző kormány idején „felaprózták" a szervezett bűnö­zés elleni harc vezetését, pedig az csak központilag igazgatha­tó, hiszen a maffia sem korlá­tozza egy-egy járásra vagy ke­rületre a tevékenységét. Nincs magyarázat arra az eljárásra sem, amiről nemrég egy vezető beosztású rendőrtiszt beszélt. Ő is úgy tudja, hogy az ukrán maf­fia olyan befolyással bír Szlová­kiában, hogy még a hazai alvi­lág is csak az ukrán szindikátus jóváhagyásával működik. Ép­pen ezért ő is megalapozottnak tartja az ukránok szlovákiai tar­tózkodásának korlátozását. Azt is természetesnek tartotta, hogy nagyszabású razziát rendeljen el, amikor megtudta, hogy a ha­táskörébe tartozó egyik község­ben illegálisan ott-tartózkodó ukránok rejtőzködnek. A pa­rancsnok időt és energiát nem sajnálva mintaszerű éjszakai rajtaütést szervezett, aminek nem is maradt el az eredménye. Igaz, hogy a kertek alján kellett üldözniük az egérutat kereső menekülőket, másokat az ólból húztak elő, de végül mind a ki­lenc betolakodót glédába állí­tották, és átadták az illetékes központi szerveknek. Csak ak­kor kerülgette a guta az éjsza­kázó és saját testi épségüket kockáztató vidéki rendőröket, amikor megtudták, hogy a köz­ponti szerv hogyan fejezte be az ő munkájukat. A kilenc ukránt egyszerűen rendőri kísérettel kivitték a pozsonyi autóbusz­pályaudvarra, ott pedig - min­denféle kíséret nélkül - feltet­ték őket a keleti határ felé indu­ló autóbuszra, hogy „most már aztán tessék hazamenni". El tu­dom képzelni, milyen lelkese­déssel megy majd akcióba az a rendőr, akit legközelebb ugya­nezeknek az ukránoknak az el­fogására akarnak bevetni. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 5823833i Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Eszem ágában sincs segíteni neki. Szlovákiában kiabáljon szlovákul! (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ NOVÝ ČAS A kormányfő talán már megbánta, hogy a fizetések megkétszerezését ígérte a választások előtt. Nem mintha ezt nem tudná teljesíteni, hanem azért, mert az ellenzék minduntalan azt emlegeti, hogy bi­zony a fizetésemelésről eddig nem nagyon esett szó. Nem biztos, hogy igazuk van: a kormányfő ugyanis soha senkinek nem mondta, hogy a mostani választási időszak melyik évében kerül majd sor béremelésre. Éppen ezért nagyon érdekes, mi­lyen rövid az ellenzék esze: a volt kormányfő háromszor is ígért sok­kal nagyobb dolgokat is: említhet­nénk a legendás „százezer új mun­kahely" kialakítását, vagy a „máso­dik Svájcot". Ezen kívül az említett kormányfőnek hat éve lett volna ígéretei teljesítésére, míg Mikuláš Dzurinda mindössze néhány hó­napja tölti be tisztségét. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 1994­ben, Mečiar hatalomra jutásakor az ország még nem volt ennyire tönk­retéve, mint most. A helyzet javítása hosszabb időt vesz igénybe, tehát a kormányt nem lehet szószegéssel vádolni. Sőt, mintha kevesebb bot­rány történne, mint Mečiar műkö­désének első néhány hónapjában. Ebben a félévben vág bele az EU a csatlakozási tárgyalások legnehezebb szakaszába; most dől el Szlovákia sorsa is Finn elnökség az Unióban Gyorsítani kívánja Finnor­szág az Európai Unió keleti bővítését a következő fél év­ben a kontinens stabilitásá­nak növelése érdekében. VERES BÉLA - MTI Helsinki akkor vette át az EU fél­éves soros elnökségét - július 1-jé­től december 31-ig -, amikor hat tagjelölt országgal. Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Magyarországgal a legnehezebb szakaszukba érkeznek a csatlako­zási tárgyalások. Finn elnökség alatt fog az EU az említett ország­csoporttal belevágni a tagság vele­járóinak pontos kidolgozásába olyan témakörökben, mint a közle­kedés vagy a környezetvédelem. Ebben a félévben kellene eldőlnie Szlovákia sorsának is. Finnország maga sem túl régi tagja az EU-nak, csupán 1995-ben csat­lakozott az akkor tizenkét tagú szervezethez Ausztria és Svédor­Finnország csak 1995­ben csatlakozott az ak­kor tizenkét tagú EU-hoz. szág társaságában. Közülük Hel­sinki másodikként veheti át a soros elnökséget, Ausztria tavaly már bi­zonyította, hogy egy új tagnak is si­kerül megbirkóznia ezzel a felelős­ségteljes feladattal. Már a tavaly őszi osztrák elnökség alatt látni le­hetett, hogy Finnországra fontos feladatok várnak. Várhatóan a de­cemberi, helsinki csúcstalálkozón születik döntés arról, hogy Máltá­val, valamint esetleg Bulgária, Ro­mánia, Lettország, Litvánia és Szlo­vákia közül is egy vagy több állam­mal az Unió megkezdi a csatlako­zási tárgyalásokat, minden eddigi­nél közelebb hozva ezzel a teljes jo­gú tagság kilátásait számukra. A kelet-európaiak taggá válása ­OLVASÓI LEVÉL Kitűnő hangulat Köbölkúton, a járási dal- és tánc­ünnepélyen mindenki kitűnően szórakozott. A jókedvet és a re­ménységet sugározta az itt fel­lépő minden egyes csoport és mint azt a minap Paavo Lipponen miniszterelnök világossá tette stabilabbá teszi az Uniót, és hozzá­járul a balkáni térség helyzetének megszilárdulásához is. Ebben az értelemben a koszovói válság is ösztönzi, sürgeti az EU bővítésének folyamatát. Ugyancsak a válság nyomán kezdett az Unió minden eddiginél rohamosabban közeled­ni a balkáni országokhoz. A finn el­nökség feladatai közé tartozik az is, hogy Macedóniával és Albániá­val stabilizálási és társulási megál­lapodásról kezdjen tárgyalásokat, és elérhető közelségbe hozza azo­kat Bosznia-Hercegovinával, Hor­vátországgal, sőt talán még Jugo­szláviával is. Helsinkinek ezzel pár­huzamosan ügyelnie kell arra, hogy igazolja: ez a folyamat nem hátráltatja a már megkezdett bőví­tést. Leginkább azzal igazolhatja ezt, ha töretlenül halad előre a csatlakozási tárgyalásokkal. Nem könnyű teher hárul Finnor­szágra az EU intézményrendszeré­nek elodázhatatlan továbbfejleszté­sével sem. A most hivatalba lépő új elnökségnek kell gyámkodnia az EU „kormányaként" szolgáló brüsz­szeli bizottság július 16-ra ígért fel­állása, és munkájának első - talán legnehezebb - hónapjai fölött. A bi­zottság március 15-én mondott le, az időközben eltelő négy hónapban felhalmozódott tennivalók fokoza­tos feldolgozása is közös feladat az elnökséggel. Felügyelnie kell Hel­sinkinek a június 13-án újraválasz­tott Európai Parlament hivatalba lépésének körülményeit, és a kez­deti nehézségek áthidalását is. A konzultatív jogkörű képviselő-tes­tület az elnökséggel és a bizottság­gal csaknem egyszerre, július máso­dik felében kezdi meg munkáját. Még mindig intézményes feladat a hatországosra tervezett Unió átsza­básának befejezése, hogy az képes legyen működni húsz körüli tagor­szággal is. Finnországot az EU-tag­államok vezetői minapi kölni talál­kozójukon azzal bízták meg, hogy készítse elő azt a tagkormányok kö­személy, igaz a jóságos Teremtő is szórta derűs idejének sugarát. Megérte annak, aki rászánta ma­gát, hogy egy vasárnap délutánt együtt töltsön a kultúráért fára­dozókkal. Ami a műsor összeállí­tását illeti, nagyszerű dolog az újítás, a változtatás. A folklór gyöngyszemei mellett a jelenkor táncai és a régi slágerek, az ope­rettek olyan hangulatot terem­zötti tanácskozássorozatot, amely dönt a szükséges reformokról. E re­formok során dőlhet el az, hogy majdan a csatlakozó országoknak hogyan tudják biztosítani az ará­nyos beleszólás jogát, jut-e a keleti tagoknak „miniszter" az említett „EU-kormányban", illetve milyen keretek között marad meg a vétó­jog lehetősége az Unió tagjainak. Finnországra vár az Európai Valu­taunió (EMU) megtorpanni látszó fejlődésének ösztönzése is. A ja­nuárban bevezetett euró tekinté­lye a kezdeti lelkesedés után ha­nyatlani tűnik, pedig sorsa döntő hatással lehet az egész El>r külö­nösen az európai politikai egység sorsára is. Finnország alapító, osz­lopos és gazdag tagja az euróöve­zetnek, saját érdekében is lépnie kell a stabilizálás felé. Önnön célkitűzése a finn elnökség­nek, hogy hathatósabbá tegye a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni harcot. Helsinki már tavaly jelezte a többi tizennégy állam ve­zetőjének, hogy számít részvéte­lükre azon a találkozón, amelyet október 15-16-án szervez Tampe­rében, a bel- és igazságügyi EU­együttműködés javítása érdeké­ben. A fő témák a bűnözés mellett a vándorlás és a menedékjog lesz. Közvetlen szomszédságának jövőjét is szívén viseli az új EU-elnök. Finn­ország a balti államok tagságának előbbrevitelén túl a nagy szomszéd­dal, Oroszországgal is szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait. Helsinki gyakorlati kérdésekre összpontosít, például a Jamal-Nyugat-Európa gázvezeték, a Helsinki-Szentpéter­vár-Moszkva autópálya és a Párizs­Moszkva összeköttetés építésének támogatásával. De még a távoli Tö­rökország is számíthat Finnország­ra, amely Ankara hivatalos tagjelölt­té nyilvánításával Idvánja helyrebil­lenteni a török-EU kapcsolatokat. Körforgás az EU-elnökségben Finnország - 1999, 2. félév Németország - 1999, 1. félév Ausztria ­1998, 2. félév Portugália 2000, 1. félév Franciaország 200:: 2. félév Nagy-Britannia - 1998, 1, félév Írország ­2004, 1. félév Olaszország 2003, 2. félév tettek, hogy a műsor végén senki sem rohant haza, ült, dalolt, dú­dolt, valahogy úgy éreztem, itt mindenki jól érzi magát, hiszen az itt látottak, hallottak a mi lel­künkből fakadnak. Jó volt látni a gyökerek mellett a zöld leve­lecskéket, a nagyszülők mellett az utódok, a legkisebbek, az ifjú­ság szereplését. Nemzetiségünk erejének bizalomfája úgy táplálja a gyökereket, hogy zöldje sem sápad el. A kitűnő hivatásos művészek mellett a kultúrát ápolók mindegyike hazai tehet­ség, és ez jó érzés. Méltókép­pen kellene erkölcsileg és anyagilag támogatni e csoporto­kat, akárcsak továbbtanuló fia­taljainkat. Hajtman Kornélia Nána

Next

/
Thumbnails
Contents