Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-02 / 151. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2. KOMMENTÁR Ki röföghet a vályúnál? TÓTH MIHÁLY Elméletileg igazuk van nemzetileg elkötelezett közgazdászainknak; egy ország számára az a legkedvezőbb megoldás, ha a politikai rendszerváltás utáni államivagyon-magánosításnak kivétel nélkül és közvetlenül a hazai vállalkozók a kedvezményezettjei. Elméletileg így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a gyárak profitja tengerparti luxusvillávájátékkaszinói rulettzsetonná, nercbundává, svájci bankbetétté, exkluzív szeretővé lényegül át. Az elmélet félig-meddig bevált. Szlovákiában többször is választásokat lehetett nyerni azzal, hogy voltak pártok, amelyek elhitették a voksolókkal, hogy a nemzeti tőke illatosabb a nemzetközinél. A gyakorlatban ott tartunk, hogy idestova egy esztendővel a nemzetileg elkötelezettek legyőzése után, nem múlik el nap anélkül, hogy ne robbanna legalább egy politikai bűzbomba, amelynek robbanóanyagát mindig gazdasági visszaélés alkotja. A rendszerváltás után akkora értékek kerültek magánkézbe, hogy abban az esetben is számolni kellene privatizációs botrányokkal, ha az ország privatizátorainak mindegyikéről meg lehetne alkotni a szakmai hozzáértés és az önzetlenség lovasszobrát. Anglia példája jól bizonyítja, hogy a privatizálás úgyszólván elképzelhetetlen visszaélések, botrányok nélkül. A szigetországban az ellenőrzés hallatlan megszigorításával védekeztek a magánosítási korrupció ellen. Pedig a szolidságot illetően nem hasonlítható össze a brit vállalkozó a hirtelen kínálkozó lehetőségektől megvadult privatizátorral. Az ország szétlopkodását a szó legszorosabb értelmében tálcán kínálta, hogy az egyik napról a másikra kialakult többpártrendszerben hallatlanul liberalizálták a tulajdon transzformálását, miközben a törvényhozók keveset törődtek a magántulajdon kezelésének ellenőrzésével. Fétist csináltak az állami vagyon magánkézbejuttatásából, és valljuk be - törvényhozóink azért is helyezték futóhomokra a privatitálás ellenőrzésének jogi fundamentumát, mert minden párt abban reménykedett, hogy az ő emberei kerülnek „vályúközeibe". Hat-hét éwel ezelőtt Tomáš Ježek, a legönzetlenebb cseh nemzetgazdászok egyike így jellemezte a Mečiar körüli szlovák közgazdászok ügyködését: együgyű hazafiság. Ahogy az ember elnézi a nemzeti privatizátorok egyéni eredményeit, meg kell állapítania, hogy nem is volt egészen haszontalan az „együgyű hazafiság". Kirándulás Monte-Carlóba, nercbunda, luxusvilla Hispániában... A leleplezők egy része, sajnos, nem a visszaélések miatt háborodik fel, hanem mert nem ő, hanem más röföghetett a vályúnál. JEGYZET Tessék már hazamenni! GAÁL LÁSZLÓ A minap a belügyminiszter meglepő módon egészen átfogó képet festett az újságíróknak az ukrán maffia szinte az egész világot átszövő tevékenységéről. Azt is elmondta, hogy Szlovákiában milyen kapcsolatokkal rendelkezik ez a „szindikátus", és hogy még az itteni alvilág is tiszteli az ukrán „kollégák" előjogait. Amit nem vér szerinti örökösödés útján, hanem igencsak véres úton, ököljoggal szereztek. A miniszter talán éppen azért tartott ilyen bő és leleplező beszámolót, hogy később esetleg ezzel indokolhassák, miért vezetik be a vízumkényszert Ukrajnával szemben. A belügyi tárca átszervezését is részben azzal magyarázzák, hogy az előző kormány idején „felaprózták" a szervezett bűnözés elleni harc vezetését, pedig az csak központilag igazgatható, hiszen a maffia sem korlátozza egy-egy járásra vagy kerületre a tevékenységét. Nincs magyarázat arra az eljárásra sem, amiről nemrég egy vezető beosztású rendőrtiszt beszélt. Ő is úgy tudja, hogy az ukrán maffia olyan befolyással bír Szlovákiában, hogy még a hazai alvilág is csak az ukrán szindikátus jóváhagyásával működik. Éppen ezért ő is megalapozottnak tartja az ukránok szlovákiai tartózkodásának korlátozását. Azt is természetesnek tartotta, hogy nagyszabású razziát rendeljen el, amikor megtudta, hogy a hatáskörébe tartozó egyik községben illegálisan ott-tartózkodó ukránok rejtőzködnek. A parancsnok időt és energiát nem sajnálva mintaszerű éjszakai rajtaütést szervezett, aminek nem is maradt el az eredménye. Igaz, hogy a kertek alján kellett üldözniük az egérutat kereső menekülőket, másokat az ólból húztak elő, de végül mind a kilenc betolakodót glédába állították, és átadták az illetékes központi szerveknek. Csak akkor kerülgette a guta az éjszakázó és saját testi épségüket kockáztató vidéki rendőröket, amikor megtudták, hogy a központi szerv hogyan fejezte be az ő munkájukat. A kilenc ukránt egyszerűen rendőri kísérettel kivitték a pozsonyi autóbuszpályaudvarra, ott pedig - mindenféle kíséret nélkül - feltették őket a keleti határ felé induló autóbuszra, hogy „most már aztán tessék hazamenni". El tudom képzelni, milyen lelkesedéssel megy majd akcióba az a rendőr, akit legközelebb ugyanezeknek az ukránoknak az elfogására akarnak bevetni. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 5823833i Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Eszem ágában sincs segíteni neki. Szlovákiában kiabáljon szlovákul! (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ NOVÝ ČAS A kormányfő talán már megbánta, hogy a fizetések megkétszerezését ígérte a választások előtt. Nem mintha ezt nem tudná teljesíteni, hanem azért, mert az ellenzék minduntalan azt emlegeti, hogy bizony a fizetésemelésről eddig nem nagyon esett szó. Nem biztos, hogy igazuk van: a kormányfő ugyanis soha senkinek nem mondta, hogy a mostani választási időszak melyik évében kerül majd sor béremelésre. Éppen ezért nagyon érdekes, milyen rövid az ellenzék esze: a volt kormányfő háromszor is ígért sokkal nagyobb dolgokat is: említhetnénk a legendás „százezer új munkahely" kialakítását, vagy a „második Svájcot". Ezen kívül az említett kormányfőnek hat éve lett volna ígéretei teljesítésére, míg Mikuláš Dzurinda mindössze néhány hónapja tölti be tisztségét. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 1994ben, Mečiar hatalomra jutásakor az ország még nem volt ennyire tönkretéve, mint most. A helyzet javítása hosszabb időt vesz igénybe, tehát a kormányt nem lehet szószegéssel vádolni. Sőt, mintha kevesebb botrány történne, mint Mečiar működésének első néhány hónapjában. Ebben a félévben vág bele az EU a csatlakozási tárgyalások legnehezebb szakaszába; most dől el Szlovákia sorsa is Finn elnökség az Unióban Gyorsítani kívánja Finnország az Európai Unió keleti bővítését a következő fél évben a kontinens stabilitásának növelése érdekében. VERES BÉLA - MTI Helsinki akkor vette át az EU féléves soros elnökségét - július 1-jétől december 31-ig -, amikor hat tagjelölt országgal. Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Magyarországgal a legnehezebb szakaszukba érkeznek a csatlakozási tárgyalások. Finn elnökség alatt fog az EU az említett országcsoporttal belevágni a tagság velejáróinak pontos kidolgozásába olyan témakörökben, mint a közlekedés vagy a környezetvédelem. Ebben a félévben kellene eldőlnie Szlovákia sorsának is. Finnország maga sem túl régi tagja az EU-nak, csupán 1995-ben csatlakozott az akkor tizenkét tagú szervezethez Ausztria és SvédorFinnország csak 1995ben csatlakozott az akkor tizenkét tagú EU-hoz. szág társaságában. Közülük Helsinki másodikként veheti át a soros elnökséget, Ausztria tavaly már bizonyította, hogy egy új tagnak is sikerül megbirkóznia ezzel a felelősségteljes feladattal. Már a tavaly őszi osztrák elnökség alatt látni lehetett, hogy Finnországra fontos feladatok várnak. Várhatóan a decemberi, helsinki csúcstalálkozón születik döntés arról, hogy Máltával, valamint esetleg Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Szlovákia közül is egy vagy több állammal az Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, minden eddiginél közelebb hozva ezzel a teljes jogú tagság kilátásait számukra. A kelet-európaiak taggá válása OLVASÓI LEVÉL Kitűnő hangulat Köbölkúton, a járási dal- és táncünnepélyen mindenki kitűnően szórakozott. A jókedvet és a reménységet sugározta az itt fellépő minden egyes csoport és mint azt a minap Paavo Lipponen miniszterelnök világossá tette stabilabbá teszi az Uniót, és hozzájárul a balkáni térség helyzetének megszilárdulásához is. Ebben az értelemben a koszovói válság is ösztönzi, sürgeti az EU bővítésének folyamatát. Ugyancsak a válság nyomán kezdett az Unió minden eddiginél rohamosabban közeledni a balkáni országokhoz. A finn elnökség feladatai közé tartozik az is, hogy Macedóniával és Albániával stabilizálási és társulási megállapodásról kezdjen tárgyalásokat, és elérhető közelségbe hozza azokat Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, sőt talán még Jugoszláviával is. Helsinkinek ezzel párhuzamosan ügyelnie kell arra, hogy igazolja: ez a folyamat nem hátráltatja a már megkezdett bővítést. Leginkább azzal igazolhatja ezt, ha töretlenül halad előre a csatlakozási tárgyalásokkal. Nem könnyű teher hárul Finnországra az EU intézményrendszerének elodázhatatlan továbbfejlesztésével sem. A most hivatalba lépő új elnökségnek kell gyámkodnia az EU „kormányaként" szolgáló brüszszeli bizottság július 16-ra ígért felállása, és munkájának első - talán legnehezebb - hónapjai fölött. A bizottság március 15-én mondott le, az időközben eltelő négy hónapban felhalmozódott tennivalók fokozatos feldolgozása is közös feladat az elnökséggel. Felügyelnie kell Helsinkinek a június 13-án újraválasztott Európai Parlament hivatalba lépésének körülményeit, és a kezdeti nehézségek áthidalását is. A konzultatív jogkörű képviselő-testület az elnökséggel és a bizottsággal csaknem egyszerre, július második felében kezdi meg munkáját. Még mindig intézményes feladat a hatországosra tervezett Unió átszabásának befejezése, hogy az képes legyen működni húsz körüli tagországgal is. Finnországot az EU-tagállamok vezetői minapi kölni találkozójukon azzal bízták meg, hogy készítse elő azt a tagkormányok köszemély, igaz a jóságos Teremtő is szórta derűs idejének sugarát. Megérte annak, aki rászánta magát, hogy egy vasárnap délutánt együtt töltsön a kultúráért fáradozókkal. Ami a műsor összeállítását illeti, nagyszerű dolog az újítás, a változtatás. A folklór gyöngyszemei mellett a jelenkor táncai és a régi slágerek, az operettek olyan hangulatot teremzötti tanácskozássorozatot, amely dönt a szükséges reformokról. E reformok során dőlhet el az, hogy majdan a csatlakozó országoknak hogyan tudják biztosítani az arányos beleszólás jogát, jut-e a keleti tagoknak „miniszter" az említett „EU-kormányban", illetve milyen keretek között marad meg a vétójog lehetősége az Unió tagjainak. Finnországra vár az Európai Valutaunió (EMU) megtorpanni látszó fejlődésének ösztönzése is. A januárban bevezetett euró tekintélye a kezdeti lelkesedés után hanyatlani tűnik, pedig sorsa döntő hatással lehet az egész El>r különösen az európai politikai egység sorsára is. Finnország alapító, oszlopos és gazdag tagja az euróövezetnek, saját érdekében is lépnie kell a stabilizálás felé. Önnön célkitűzése a finn elnökségnek, hogy hathatósabbá tegye a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni harcot. Helsinki már tavaly jelezte a többi tizennégy állam vezetőjének, hogy számít részvételükre azon a találkozón, amelyet október 15-16-án szervez Tamperében, a bel- és igazságügyi EUegyüttműködés javítása érdekében. A fő témák a bűnözés mellett a vándorlás és a menedékjog lesz. Közvetlen szomszédságának jövőjét is szívén viseli az új EU-elnök. Finnország a balti államok tagságának előbbrevitelén túl a nagy szomszéddal, Oroszországgal is szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait. Helsinki gyakorlati kérdésekre összpontosít, például a Jamal-Nyugat-Európa gázvezeték, a Helsinki-Szentpétervár-Moszkva autópálya és a PárizsMoszkva összeköttetés építésének támogatásával. De még a távoli Törökország is számíthat Finnországra, amely Ankara hivatalos tagjelöltté nyilvánításával Idvánja helyrebillenteni a török-EU kapcsolatokat. Körforgás az EU-elnökségben Finnország - 1999, 2. félév Németország - 1999, 1. félév Ausztria 1998, 2. félév Portugália 2000, 1. félév Franciaország 200:: 2. félév Nagy-Britannia - 1998, 1, félév Írország 2004, 1. félév Olaszország 2003, 2. félév tettek, hogy a műsor végén senki sem rohant haza, ült, dalolt, dúdolt, valahogy úgy éreztem, itt mindenki jól érzi magát, hiszen az itt látottak, hallottak a mi lelkünkből fakadnak. Jó volt látni a gyökerek mellett a zöld levelecskéket, a nagyszülők mellett az utódok, a legkisebbek, az ifjúság szereplését. Nemzetiségünk erejének bizalomfája úgy táplálja a gyökereket, hogy zöldje sem sápad el. A kitűnő hivatásos művészek mellett a kultúrát ápolók mindegyike hazai tehetség, és ez jó érzés. Méltóképpen kellene erkölcsileg és anyagilag támogatni e csoportokat, akárcsak továbbtanuló fiataljainkat. Hajtman Kornélia Nána