Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-14 / 160. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók - hiRdETÉs ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 15. HiR/IAORZSÁK Rádioaktív hulladékok Pozsony. Az alacsony és közepes radioaktivitású atomerőművi hulladékokat a tárolóba helyezés előtt cement, illetve bitumenes kitöltéssel kétszáz literes hordókba töltik. A tavalyi év elején a bohunicei atomerőmű területén 431 darab cementes és 796 bitumenes hordó volt. Ezek idővel a Mohi Atomerőmű mellett kialakított tárolóba kerülnek. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a cementtel megkötött hulladékot újtípusú konténerbe csomagolják át írta az Enviromagazínban Tölgyessy György és Harangozó Margit. A kiégett fűtőelemekkel kapcsolatban az egyetlen megoldásnak azt tartják, hogy ezeket olyan nagymélységű geológiai formációkba kell elhelyezni, ahol a százévesre tervezett ellenőrzési időszakokon belül nem következnek be változások. Ennek módszerein több országban is dolgoznak, műszaki szempontból a kérdés már megoldott, már csak a finanszírozás legelőnyösebb modelljét kell megtalálni. (U) Miklós László a Slovnaftban Pozsony. Az 520 millió dolláros EFPA projekttel ismerkedett a Slovnaft kőolajfinomítóban a múlt csütörtökön Miklós László környezetvédelmi miniszter. Ennek köszönhetően nemcsak a kőolaj feldolgozottsági foka javul, hanem az üzemanyagokból a levegőbe kerülő kén mennyisége is csökken. A vállalat környezetvédelmi központjában Vlasta Pastušáková főosztályvezető mutatta be a cég ilyen jellegű programját, a kibocsátott szennyezőanyagok mérlegét, a környezetvédelmi célú beruházásokat, a megfigyelőrendszerek működését. A Slovnaft 1997 óta rendelkezik az environmentális menedzsment minőségét igazoló ISO 14 001 tanúsítvánnyal. Néhány nappal ezelőtt sikeresen zárult az ehhez kapcsolódó ellenőrzés is. Miklós László azt javasolta, hgy a tárgyalásaikon felvetett legfontosabb témákat a Fenntartható Fejlődés Kormánybizottság is vitassa meg legközelebbi ülésén. (Ú) Ökotábor a Vág mentén Pozsony. A Föld Anyáért nevű környezetvédelmi szervezet idén július 17 és 27 között Považská Teplán szervezi meg hagyományos ökotáborát. Ebben a hazai és külföldi előadók tartanak előadásokat, filmvetítéseket, illetve konkrét példákon igyekeznek bemutatni a környék lakosságának a házak szigetelésének, illetve a kompakt égők használatának előnyeit. Az erre szolgáló anyagokat az érintett lakosok az eredeti ár egyharmadáért vásárolhatják meg. A környéken ezenkívül felvilágosító anyagokat is terjesztenek majd. A táborba a 0903/791060 telefonszámon lehet jelentkezni. (U) Zöld ötletek Besztercebánya. A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség október 21-én megrendezi a Fenyőtoboz elnevezésű ötletbörzét, amely a környezeti neveléssel foglalkozók megoldásait vonultatja fel. Lehetőséget adnak kb. tízperces gyakorlati bemutatóra is, illetve megvásárolhatóak lesznek a metodikai anyagok, projektek. Az érdeklődők a következő címen jelentkezhetnek: A. Babjaková, tel.: 088/413 21 53, fax: 088/423 06 94, e-mail: ev@sazp.sk (Enviromagazín) Nitrogén-oxid kibocsátás A hazai szervezők épp a legfontosabb dolgot hanyagolták el, nem működtek együtt a szakemberekkel Olimpiai hatástanulmány Szlovákia N

20 kg/lakos Csehország Magyarország i 1 Lengyelország Ausztria | OECD max (Ausztrália) OECD átlag C 20 40 60 80 100 120 ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A Fenntartható Fejlődés Társasága javaslatára a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet idén májusban ellenőrizte az 1999-es Téli Universiádé, illetve a 2006-os Téli Olimpiai Játékok előkészítéséhez kötődő engedély nélküli aktivitásokat. Megállapították, hogy a Csorba tói síugró sáncok átépítését és a Lopušná-i völgyben folyó építkezéseket engedély nélkül kezdték, vagyis fekete építkezéseknek minősülnek. Az ellenőröknek viszont nincs felhatalmazásuk büntetések kiszabására, ez az illetékes építési hivatalokra tartozik. Szintén engedély nélkül kezdődött meg az Alacsony-Tátrában, a Deményfalvi völgyben lévő lesiklópálya átalakítása. Emiatt a Liptószentmiklósi Járási Hivatal már tavaly augusztusban megbüntette a Szlovák Testnevelési Szövetséget. Az ellenőrzés egy érdekes ellentmondásra is fényt derített. A környezetvédelmi minisztérium tavaly január 18-án határozatot adott ki, amely értelmében a téli univerziádéhoz kötődő tevékenységekre környezeti hatástanulmányt (EIA) kell készíteni. Ennek ellenére augusztusban ugyanez a minisztérium úgy döntött, hogy az akció részét képező felújításokra nem vonatkozik a környezeti hatástanulmányról szóló törvény. Végezetül a kormány 1997 december 16-án arról döntött, hogy a 2006-os téli olimpiával kapcsolatos javaslat egészére, illetve az ehhez kapcsolódó egyes építkezésekre környezeti hatástanulmányt kell kidolgozni. Ugyanezt kezdeményezte tavaly január 13-án a Poprádi Járási Hivatal is, ennek ellenére ilyen jellegű minisztériumi döntés a mai napig nem született, (-tl-) Amint várható volt, Szlovákia sikertelenül kérte a téli olimpia rendezési jogát. Az ötlet azonban itthon sem aratott osztatlan sikert, már csak azért sem, mert a szervezők sem tettek meg mindent a problémák tisztázása érdekében. Erről beszélgettünk Zdenka Tóthovával, a környezetvédelmi minisztérium államtitkárával és a Szlovákiai Zöldek Pártja elnökével. TUBA LAJOS Mi váltotta ki a legtöbb vitát az olimpiai játékok megszervezésével kapcsolatban? Az olimpiai játékokkal kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy egyszerre két nemzeti park területét is érintette volna. Ez nem nagyon szokás, de ha már sor kerül rá, akkor különleges figyelmet szentelnek a szakértőkkel való egyeztetésnek, amit viszont a hazai szervezők teljesen ignoráltak. Nekem nem az olimpiai gondolattal van problémám, de elsősorban arra kell választ adni, hogy megvan-e ennek az anyagi fedezete, illetve arra, hogy betartják-e azokat az elveket, amelyeket maga az olimpiai bizottság állított fel. Vagyis a szervezés során nagyon érzékenyen kell bánni az environmentális összefüggésekkel. Mit lehet konkrétan a szervezők számlájára írni? Véleményem szerint több alapvető hibát is elkövettek. Az első anyagi természetű. Már két jelentkezéssel kapcsolatban használtak fel költségvetési pénzeket, arról viszont, hogy ezeket az előkészítő bizottság mire költötte el, nem készült beszámoló. Valószínűleg hamarosan javasolni fogjuk, hogy a kormány kérje egy ilyen kidolgozását. A második dolog, hogy olimpia megrendezését csak gazdag országok engedhetik meg maguknak, mivel ez mind az ország, mind pedig az adott régió számára veszteséges. Csak időleges élénkülést hoz, de utána ott maradnak a kihasználhatatlan megalomániás létesítmények és a lepusztult természet. Nálunk az ellenállás azért alakult ki, mert a szervezők teljeZdenka Tóthová környezetvédelmi államtitkár: egy nemzeti parkban nincs szükség megalomániás, később kihasználatlanul maradó létesítményekre (Archív felvétel) sen ignorálták a környezetvédelem szempontjait. A kormány már 1997-ben kötelezte az olimpiai bizottságot, hogy a törvénynek megfelelően terjessze be az elképzeléssel kapcsolatos környezeti hatástanulmányt. Az illendőség azt kívánta volna, hogy a hivatalos jelentkezés beadása előtt legalább a keretelképzelést vizsgáltassák meg a környezetvédelmi minisztériummal. Ók viszont ezen a téren semmit sem tettek. Pontosan tudatában voltak annak, hogy a legnagyobb problémákkal a nemzeti parkokban szembesülnek: a Csorba tói sífutópályáknál, illetve az Alacsony-Tátrában a FIS II lesiklópályánál. Tudták, hogy erre nem kapnak engdélyt, mivel ezek óriási beavatkozással járnak, amely a Magas Tátrában ráadásul éppen a legszigorúbban védett állami természetvédelmi rezervációt érintette volna. Amikor beléptem a minisztériumba, csodálkozva tapasztaltam, hogy idejárnak és utasításokat osztogatnak az alkalmazottainknak. Kénytelenek voltak megtanulni, hogy a törvényes eljárás rájuk is vonatkozik. Ügyanis az univerziádéval kapcsolatban több száz fára kértek vágási engedélyt. Sőt, azt is állították, hogy az universiádéra kiadott részengedélyek már az olimpiára is érvényesek. Ez egyáltalán nincs így, mivel a környezeti hatástanulmány csak abban az esetben végezhető el, ha már ismert a beruházó. Az olimpia esetében pedig ez nem létezett. Tehát aki nemzeti park területén akar olimpiát rendezni, az nagyon szorosan működjön együtt az illetékes minisztériummal. Ők viszont nyolc év alatt semmit sem változtattak az eredeti koncepciójukon. Sőt, még a lengyeleknek is felajánlották, hogy amennyiben ők kapják meg a rendezés jogát, akkor használhatják azokat a pályákat, amelyekkel kapcsolatban nálunk éppen a legnagyobb viták folytak. Ezt is a nemzeti parkokat felügyelő hazai szervek megkérdezése nélkül tették meg. Vannak adatok arról, hogy mennyibe került volna az olimpia megrendezése? Bár a kormány végül nem tárgyalta meg, de készült egy anyag az olimpia költségvetéséről. A szervezők nullszaldóról beszéltek. A következő részben viszont felsorolták, hogy az előkészítő fázisban mi mindenre lenne szükség és igényeiket lebontották az egyes tárcákra. A tárcaközi egyeztetés során ezt az összes érintett irreálisnak ítélte. Tőlünk például másfél milliárd koronányi beruházást vártak el, miközben a teljes éves költségvetésünk nem éri el az egymilliárdot. Végeredményben kiderült, hogy a felkészültségi szint még a húsz százalékot sem éri el. Ez alapján a prezentáció is felesleges kiadás volt, hiszen gazdasági szempontból semmi esélyünk sem volt a rendezési jog megszerzésére. Mit szól ahhoz, hogy a döntés után többen az újbóli jelentkezésre készülnek? Én azt tanácsolnám nekik, hogy ezt felejtsék el. Egyrészt azért, mert a következő olimpiát várhatóan más kontinensen rendezik meg, de azért is, mert Szlovákia egyszerűen nem rendelkezik olyan potenciállal, amely lehetővé tenné a hosszabb távú kihasználás nélküli megalomániás beruházásokat a nemzeti parkokban. Szlovákia vonzereje másban rejlik, a tátrai és tátraalji régióba a turisták az ottani természeti és a kulturális értékek miatt látogatnak el. Ameddig én a helyemen vagyok és nem kérvényezik a környezeti hatástanulmány kidolgozását, a nemzeti parkokban nem lesz olimpia. Mert ha ilyesmire nagy ritkán más országban sor is kerül, akkor ott a döntő szó a természetvédelmi szakembereké. Ilyen például a megfigyelő szolgálatok megerősítése és az információszolgáltatás javítása. Nálunk napjainkban a földművelésügyi minisztériummal fennálló hatásköri vita miatt ott tartunk, hogy az egész MagasTátrai Nemzeti Parkkal mindössze hat ember törődik. Az 1997-es 123 ezer tonnás hazai kibocsátás 46 százaléka volt az 1990ben mért értéknek. Ez lakosonként 22 tonnát jelentett, ami majdnem csak a fele az OECD-átlagnak. (Forrás OECD) Az engedély nélkül épülő sportlétesítmények ellen Ellenőrzés a Tátrában Árvízvédelem keleten Amit személyesen tehetünk a természet védelméért Külföldi segítségre szorul a kárpátaljai árvízvédelem Zöld védjegy két terméknek ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Két termék számára ítélte oda június végi ülésén a „környezetbarát termék" használatának jogát a környezetvédelmi minisztérium illetékes bizottsága. Mindkét esetben vízben oldódó festékről van szó, a pozsonyi PAM Kft. SADAKRIN elnevezésű gipszkartonra használható, illetve PAMAKRYL IN belső diszperz termékéről. A bizottság ezenkívül újabb három termékcsoport esetében a miniszter elé terjesztette a cím megítélésének kritériumait, így ezentúl a háztartási hűtők és fagyasztók, a normál légnyomású égővel felszerelt gázüzemű kazánok és a téli karbantartásra szolgáló anyagok gyártói is kérvényezhetik a környezetbarát termék lógójának használatát. Róbert Brňáktól, a minisztérium ezzel foglalkozó osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy a környezetbarát termék cím odaítélése hosszantartó folyamat, amelybe esetenként több tucat intézményt is bekapcsolnak. Ennek során megítélik a termék, illetve a gyártása során alkalmazott technológia hatását a környezetre, ilyen szempontból összehasonlítják a piacon szereplő többi termékkel, megítélik a teljes körforgást a gyártástól a felhasználáson keresztül a felszámolásig. Ilyen védjegyet elsőként Németország vezetett be 1977ben, ott már több mint négyezer termék használja. Nálunk két éve dolgoznak rajta és eddig hat termék kapta meg. Róbert Brňák szerint legalább ennyire fontos munka az egyes termékcsoportokra vonatkozó kritériumrendszerek felállítása, nálunk eddig 12 ilyen készült. Köztük a személygépkocsi abroncsokra vonatkozó, amely még az Európai Unió vonatkozásában is párját ritkítja és nagy érdeklődést váltott ki. A védjegy egyik legfontosabb szerepe ugyanis éppen abban rejlik, hogy a vásárlók ez alapján lehetnek biztosak abban, hogy a környezetet a legkevésbé terhelő árut vásárolnak, vagyis így maguk is tesznek valamit a fenntartható fejlődés biztosításáért. (tuba) ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Nem sok jó hírrel érkezett haza a parlament környezetvédelmi bizottságának küldöttsége Kárpátaljáról, ahol az árvizek elhárításában való együttműködésről tárgyalt. Köteles Lászlótól, a küldöttség tagjától megtudtuk, hogy egy ilyen igény a tavalyi és az idei bodrogközi árvíz idején merült fel. Az ukrajnai oldalról ugyanis csak nagyon későn szokták értesíteni a hazai szakembereket az árhullám közeledtéről és az illetékes szerveknek egyébként sincs szinte semmilyen hivatalos kapcsolata a túloldallal. A képviselők arra voltak kíváncsiak, hogy milyen állapotban vannak az ottani védművek, illetve miként lehetne kiépíteni egy hatékony árvízvédelmi együttműködést. A találkozóra június elején Ungváron került sor. A hazai képviselők nem túl jó benyomásokkal érkeztek haza. A kárpátaljai folyókon szinte egyáltalán nincsenek árvízvédelmi gátak, nem alakítottak ki szükségtározókat sem. Nincsenek vízszintmegfigyelő műszerek, a vízszintváltozásokat a gátőrök szubjektív megítélésére bízzák, de szükség esetén az sem biztos, hogy működik a bejelentésre szolgáló telefon. Eközben az árhullámok kialakulásának veszélye egyre nagyobb. Azzal az ukrán szakemberek is tisztában vannak, hogy a globális felmelegedés következtében a kontinens felett a korábbinál jóval nagyobb felhők koncentrálódnak és ezek elsősorban épp a Kárpátok keleti lejtőin csapódnak le. Itt azután egy újabb kedvezőtlen tényező lép be. Kárpátalján az utóbbi időszakban a kevés exportképes cikk egyike éppen a nyersfa, amely kereskedelme nagy mértékben szlovák cégek közreműködésével folyik. Márpedig az erdőirtás a könynyen megközelíthető völgyekben összpontosul és ennek következményeként folyamatosan csökken azok csapadékvisszatartó képessége. A lezúduló víz pedig olyan hullámszerű árvizeket okoz, amelyek kivédése még az ukrán határ utáni jól szervezett védelem számára is nagyon nehezen megoldható feladatot jelent. A kárpátaljai tárgyalásokon abban egyeztek meg, hogy mindkét kormányt felkérik az árvízvédelmi együttműködés hivatalossá tételére. A szlovák parlament környezetvédelmi bizottsága a küldöttség beszámolója alapján a múlt héten úgy döntött, hogy kezdeményezik a három érintett ország: Ukrajna, Magyarország és Románia közös fellépését. Köteles László ennek alapján még a nyáron felkeresi a kelet-magyarországi megyék parlamenti képviselőit, (tuba)