Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-12 / 158. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 12. MOZI POZSONY HVIEZDA: Analizálj... (am.) 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 16,18 Rush Átkozott boszorkák (am.) 21.15 TATRA: Karakter (hol.), Antónia (hol.) 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Analizálj... (am.) 18, 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Hilary és Jackie (am.) 15.15 Az élet szép (ol.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mulan (am.) 18 Armageddon (am.) 20 Taxi (fr.) 17, 21 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szl.) 18.30 Szerelmes Shakespeare (am.) 18 Álmaid nője (sp.) 18.30 Canterbury mesék (ol.) 20.15 Vadállatok pavilonja (szl.) 20 KASSA DRUŽBA: Joe, az óriásgorilla (am.) 17.45, 20 TATRA: Briliáns csapda 17.45, 20 ÚSMEV: Never Been Kissed (am.) 18, 20 CAPITOL: Joe, az óriásgorilla 18, 20.15 IMPULZ: Sling Blade 19.15 DEL-SZLOVAKIA GÚTA-VMK: Penge (am.) 19.30, 22 GYÖR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Pókerarcok 15.30, 18 Egyiptom hercege 13.30 Múmia 14.45, 17.15, 19.45 Kegyetlen játékok 14, 16, 18, 20 A légiós 16, 18, 20 Egy bogár élete 14 Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15 A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20 Kísértethajó 14, 16, 18, 20 Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30,15.45,18, 20.15 A ravasz, az agy és... 17.15, 19.45 Mulan 14.45 A technorajongók eddigi legnagyobb összejövetele Love Parade hajnalig MTI-TUDÓSÍTÁS Berlin. A technorajongók eddigi legnagyobb összejövetelét rendezték meg szombaton Berlinben. A szervezők szerint a másfél milliót is elérte a Love Parade elnevezésű, féktelen mulatságba torkollott óriásfelvonulás idei résztvevőinek száma. A világ legkülönbözőbb részeiről érkezett sokaság 14 órától kezdve hömpölygött négy és fél kilométeren át, szinte egymás hegyén-hátán táncolva, rikoltozva és fütyülve a német főváros Tiergarten kerületében. Teherautókon elhelyezett nagy teljesítményű hangszórókból áradt a térséget betöltő zene, 51 járműről a techno műfaj nemzetközi lemezlovasnagyságai fűtötték a hangulatot, Kiosztották a Karlovy Vary-i filmfesztivál dijait Fődíj a Jana barátainak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Karlovy Vary. A Thermal Szálló nagytermében szombaton este adták át az idei filmfesztivál díjait. A fődíjat, a Kristályglóbuszt az elsőfilmes izraeli rendező, Arik Kaplun vehette át Jana barátai című filmjéért, amely egy szerelmi tragikomédia. A zsűri különdíját és a közönségdíjat a Mondd, mi a szerelem? című svéd-dán film kapta. A nemzetközi filmkritikusok díját Jan Hŕebejk cseh rendező Kuckók Kiállításon követhető nyomon, mi minden történt a magyar festészetben az avantgárdtól a transzavantgárdig Elvtársak helyett elvont képek amelyet lengén öltözött go-gogörlök igyekeztek fokozni. A műfaj magyarországi képviselői is kivették részüket. Ez volt all. berlini Love Parade. Idei mottója: A zene a kulcs. Mint a Der Tagesspiegel am Sonntag megjegyzi, e jelszó egyetlen célt takart: táncolni, szórakozni és feltűnni. Az esemény utáni szemételtakarítással és az italárusítással összefüggésben régóta vita van a berlini hatóságok és a Love Parade rendezői között. A vita odáig fajult, hogy a Dr. Motte nevű lemezlovas köré tömörült rendezők azzal fenyegettek: 2000-ben más városba helyezik át a parádé helyszínét. A techno-esemény és a berlini szenátus képviselői július végén megbeszélést tartanak a parádé jövőjéről. Dunaszerdahely. Az avantgárdtól a transzavantgárdig címmel rendezett Pogány Gábor budapesti művészettörténész kiállítást a Kortárs Magyar Galériában, a képtár gyűjteményéből válogatva a közönség elé tárt festményeket. TALLÓSI BÉLA Kérdésemre, hogyan született a kiállítás, és milyen rendezői elv alapján kerültek a panelokra a képek, Pogány Gábor a Kortárs Magyar Galéria gyűjtőmunkájáról kezdett beszélni. Elmondta, a három szakaszban végzett eddigi gyűjtés arra irányult, hogy az anyag, amely a művészek adományaiból került a galériába, teljességében adjon képet a magyar kortárs művészetről. Szavaiból kiderült: ezt a célt, annak ellenére, hogy a teljességet csak kis darabszámmal, alacsony, statisztikai reprezentáltsággal tudják bemutatni, többé-kevésbé sikerült elérni. A Kortárs Magyar Galéria raktárában összegyűlt műtárgyak teljesebb összképet adnak a kortárs magyar művészetről, mint az ismert magyarországi kortárs gyűjtemények bármelyike. „Igen ám, de ez az összkép szedett-vedett - mondta a budapesti művészettörténész. - Éppen a teljességre való törekvés miatt van itt minden, amit magyar művészek művelnek a világban festészetben, grafikában és az iparművészet egyes területein is. Csakhogy ez így összességében olyan, mint egy lexikon. Senki se olvas lexikont úgy, hogy elkezdi az első címszónál, és befejezi az utolsónál. Igen, kell egy ilyen lexikon, kell egy ilyen gyűjtemény, kell egy ilyen képtár, ahol mindent fel lehet mutatni. De a lényeg, hogy olykorolykor bizonyos koncepciók szerint egységekbe rendezve fel is mutascímű filmje érdemelte ki. A legjobb rendezésért járó díjat orosz rendező, Alekszandr Rogozskin vehette át, aki Határátkelőhely című filmjével vett részt a Karlovy Vary-i fesztivál versenyprogramjában. A legjobb női főszereplőnek járó díjat Evelyne Kaplun vehette át a Jana barátaiban nyűtott alakításáért. A legjobb férfi főszereplő pedig Hilmar Thate lett, aki Ándreas Kleinert Utak az éjszakába című filmjében nyújtott kimagasló alakítást. (szgl) Pogány Gábor suk, ne csak raktárba gyűjtve őrizzük a műtárgyakat. A képtár előző gyűjteményes kiállítása például grafikai vonulatot tárt közönség elé a Kortárs Magyar Galéria sokszorosított grafikai gyűjteményéből. Már ez is egy szűkített képet mutatott a meglévő anyagból. A galéria kuratóriuma azt a feladatot tűzte ki, hogy úgy mutassunk be évek során keresztmetszeteket a Dunaszerdahelyen rendelkezésre álló műtárgyanyagból, hogy abból a magyar művészet fő csapásai válhassanak megismerhetővé. Az avantgárdtól a transzavantgárdig ennek a tervezett kiállítássorozatnak, ha a grafikait beleszámítom, a második darabja, festészeti tekintetben pedig az első. Ez a kiállítás azt a fajta stílust, szemléletet, gondolkodást vázolja fel, illetve jó néhány nagyon fontos festménnyel bemutatja azt a csapásirányt, amely a kommunista időkben a kényszer kultúrpolitikája által Magyarországon 1949-től kötelezővé tett stílrealizmus mellett élt, illetve azzal helyezkedett szembe. Azok a művészek ugyanis, akik az európai klasszikus avantgárd hagyományokhoz kötődtek, a szocialista országokban két lehetőség közül választhattak. Vagy beálltak munkást, parasztot, értelmiségit, illetve elvtársakat festeni, vagy festhettek maguknak. Magyarországon a háború után, 1945-ben létezett egy Európai iskola nevű művészeti csoportosulás. Az ide tartozó művészeknek kifejezetten a franciás és az absztrakt avantgárd volt a példaképük. Teljesen naprakészek voltak egészen 1949-ig, amikor az ajtóbecsukás megtörtént. Innen indul tulajdonképpen ez a kiállítás. Egyik legfontosabb darabja Gyarmathy Tihamér Mikro-makro gondolatok című munkája. Ez 1965-ben, tehát jóval a fordulat után készült, de azért meghatározó a kiállítást illetően, mert Gyarmathy volt az, aki soha nem adta be a derekát. Ó volt az Európai iskola élő lelkiismerete. Aztán a hatvanas évek vége felé, amikor Magyarországon egy kicsit kezdett Ezek a művészek az izzó parazsat jelentették a hamu alatt. szabadabb lenni a kulturális légkör, felcsapott egy avantgárd hullám, amelynek tagjait az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika nem támogatta ugyan, de nem is üldözte. Ezzel az avantgárd hullámmal kapcsolatban kell megemlíteni a mára már művészettörténeti fogalommá vált Iparterv-generációt, amelynek tagjai az Iparterv nevű tervezőintézetnek a kultúrtermében állítottak ki. Kiállításunkon ennek a társaságnak is vannak képviselői, mint például Bak Imre vagy Csáji Attila, aki egyébként a másik avantgárd társasághoz, a Szüremonhoz is tartozott. Ók a szürrealizmus irányából próbáltak szabadítani az akkori idők magyar festészetén. Ezek a művészek és alkotásaik az izzó parazsat jelentették a hamu alatt." Helyet kapott a kiállításon a klaszszikusabb, a szigorúbb, stilisztikailag jobban meghatározott avantgárd, ezen belül részint a festőileg egy kissé lazább, részint a festőileg egy kissé konstruktívabb, geometrikusabb vonulat. Ezzel az iránynyal szembe állítva követhetők nyomon a stilisztikailag, tehát szerkesztésmódban hasonló, de már az egészen új, posztmodern gondolkodásmódot mutató alkotások. A tárlat ízelítőt ad abból is, ami e vonulatok között van. Láthatók a hagyományosabb, a félig az avantgárd, félig az olasz arte brutale nyomdokain haladók munkái, illetve a neobrutált, valamint a modernesített németes és franciás stílust képviselők egy-egy alkotása. „így végül is teljes kört írunk le az avantgárd, neoavantgárd, transzavantgárd vonulatban - mondta a kiállítás rendezője. - E festészeti bemutatót sikerült néhány plasztikával is kiegészíteni." Pogány Gábor arról is szólt, hogy jövő nyáron, ugyancsaka festészeti anyagból egy nagyon kemény realista-naturalista vonalat szeretnének kiállítani kifejezetten a csontkeményen ábrázoló művészek munkásságából. „Ebben az lesz majd meglepő - tette hozzá -, hogy egy-két olyan mű is bekerül abba a kollekcióba, amely ezen a kiállításon is szerepel, hiszen ezzel azt is megmutatjuk, hogy végül is a transzavantgárd, nagyon nyitott és sokféle megnyilvánulási lehetőséget magába foglaló műfaj?, gondolkodásmód?... stílusnak semmiképpen nem nevezném." Macsovszky Péter Álbonctan című kötete kapta a Szlovák Irodalmi Alap Madách-díjának 1999-es nívódíját Még „a végső verzió is csak piszlcozat" GOROZDI JUDIT Elsősorban: tiszteletteljes kalapemelés a Szlovák Irodalmi Alap 1999-ben odaítélt nívódíja alkalmából. Másodsorban: nívódíj (vagy egyéb más díj) ide vagy oda, vannak könyvek, amelyeket kellemes elolvasni, és vannak, amelyek valódi élményben részesítik olvasójukat. Macsovszky Péter bonctanának verscsontvázai igazi kalandot ígérnek. Az általuk kiprovokált versolvasói pozíció nem valamiféle azonosulás a lírai alannyal, nem bús derű a társadalomra vagy a létre irányított fricska fölött, egyszerűen a mindattól való távolságtartás szüntelen tudatosítása, amit versbe szokás foglalni. Macsovszky Péter Álbonctana a dolgok nyelvi megfogalmazhatóságán túl a megragadhatóságot és a leképezhetőséget kérdőjelezi meg, történjen az bármilyen jelképrendszerre - szavakra is akár. Alaphelyzete a szólás hitelességének megkérdőjelezése. Hiszen a kötet szerint bárminemű értelmezés, ami szólásban, versben ölt alakot, egy líraialany-szerep koncepciótól és esztetizálástól terhes vallomása önnön zárt teljességének általánossá fogalmazott kijelentései által. Persze megoldás azért mégiscsak van. Már ami a versírás értelmét, okát és célját illeti. A költő, amint vizsgálatra készíti elő az anyagot. A lét anyagát. A versbe tuszkolt lét anyagát. A költő, amint preparál: „mindig kell egy preparátor. Aki majd magában hordozhatná az összes egyéni poklot... /.../ aki majdan krónikákba festi bizarr párviadalaid olcsó meséit..." Avagy: ,jól jönne egy preparátor..." De leginkább boncnok van. Aki a csontvázig meztelenít, aki széttrancsíroz. A verset is akár. Nehogy hamisan csengjen. S aki szikár és kérlelhetetlen következetességgel fedi fel a legkülönbözőbb oldalról a létértelmezés (?) álságait. Önmaga bonctanával bezárólag. Az Álbonctan végpont vagy értelmezés helyett egyetlen szilárd pontot kínál: a versírás tényét. A folyamat tényét. Nehogy elhigygyük valamiről, hogy valódi kijelentés. Miközben útonlevés, leleplező és játszadozó működés. (A vers így és így funkcionál, továbbá így vagy úgy a szerző és az olvasó is funkcionál, természetesen előfordulhat, hogy mégsem; de ennél több nem rögzíthető.) „A végső verzió is csak piszkozat." Harmadsorban: zárszóként. Macsovszky Péter kétnyelvű költő, szlovákul írt kötetei mellett az Álbonctan az első magyarul megjelent verseskötete, amely a Kalligram Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1998-ban, s melyet a Szlovák Irodalmi Alap 1999-ben a Madách-díj nívódíjával jutalmazott. Egyediségét a szlovákiai magyar költők alkotásainak sorában érzékenysége, bölcseleti héttere és a kétely adja, mely révén a működések és mechanizmusok mögé tekintés kalandjára lendíti az olvasót. A kiállítás megnyitóján (Somogyi Tibor felvételei) A Kristályglóbuszt az elsőfilmes izraeli rendező, Arik Kaplun vehette át (ČTK-felvétel)