Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-12 / 158. szám, hétfő

E

L POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2283. Szivárog a Mir oxigénje Moszkva. A Mir űrállomás levegőjének nemrég felfedezett kisebb elszivárgása nem okoz kritikus helyzetet és nem veszélyezteti az űrhajósokat közölte a Mir repülésirányító központja, cáfolva az Eho Moszkvi rádió szombati hírét, miszerint „súlyos problémák" keletkeztek az űrállomáson. A személyzettel folyamatosan konzultálnak, pánikra pedig nincs ok, mivel az állomás belső légnyomása nem csökken, az űrhajósoknak jelentős oxigéntartaléka van. (MTI) Érvényesek a szankciók New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa üdvözölte a Líbiával kapcsolatos pozitív fejleményeket, de továbbra sem oldotta fel az arab ország ellen 1992-ben bevezetett büntető intézkedéseket. A testület megvitatta Kofi Annan főtitkár Líbiáról készült jelentését. Hat fejlődő ország azt akarta elérni, hogy a BT teljes egészében oldja fel a felfüggesztett szankciók hatályát. (MTI) Több ezren a Kádár-évfordulón Budapest. Több ezren vettek részt a Kádár János halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett munkáspárti megemlékezésen. Thürmer Gyula pártelnök, az esemény szónoka arról beszélt, hogy Kádár János nevéhez fűződik „a XX. századi magyar csoda". Elmondta, míg a mai hatalom a lakosság 10 százalékának boldogulását szolgálja, Kádár János olyan rendszert épített, amelyben mindenki, még az akkori polgárok is megtalálták számításukat. (MTI) Thürmer visszahozná a régi szép időket (Archívum) A tálibok védik bin Ladent Kabul. Az afganisztáni tálib kormány elutasította annak a lehetőségét, hogy kiadja az Egyesült Államoknak Oszama bin Ladent. A tálibok szóvivője megerősítette, hogy a terrorcselekményekkel vádolt szaúdi milliomos még mindig Afganisztánban van, de még a mozgalom több magas rangú vezetője sem ismeri pontos tartózkodási helyét. (MTI) Orbán-Tudjman találkozó Zágráb. Franjo Tudjman horvát elnök a Dubrovniki Nyári Fesztivál megnyitója után Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tárgyalt. A horvát államfő és a magyar kormányfő a két ország közötti politikai kapcsolatokról, integrációs kérdésekről, gazdasági tervekről tárgyalt. A találkozón úgy értékelték: az év végéig várható a két ország közötti gazdasági együttműködésről, valamint a szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás aláírása. (MTI) Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét megfigyelte a román titkosszolgálat Filmre vett Polgári esték Mégis engedélyezték a protestánsok felvonulását Orániai rendetlenség MTI-HIR Bukarest. Súlyos incidens történt július 8-án Székelyudvarhelyen, ahol a helyi tanács szervezésében zajló Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatának meghívottjaként részt vevő Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét - a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága tájékoztatása szerint - titkosszolgálati megfigyelés alá vonták. A udvarhelyi incidens egyik magát megnevezni nem óhajtó szemtanúja azt mondta, hogy a Polgári esték című rendezvény végén, a helyi tanács épületéből kilépve lettek figyelmesek egy Dacia furgonra, mely közvedenül az épület előtt, a tanács gépkocsijai számára fenntartott részen parkolt. Úgy látták, hogy a furgon rakteréből valaki videókamerával felvette az épületből kilépőket. Ekkor mintegy 30-50 ember vette körül a furgont és megakadályozta, hogy elhajtson. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azonnal értesítette az ügyészséget, s kérte, vizsgálják át a tiltott helyen parkoló, gyanús gépkocsit. Időközben a Román Hírszerző Szolgálat helyi vezetője is a helyszínre érkezett. Elismerte, hogy a titkosszolgálat gépkocsijáról van szó, de katonai titokra hivatkozva elutasította a zárt raktér kinyitását. A történtekről beszámoló szemtanú szerint a furgon rakterében feltehetőleg hangfelvételt készítettek a rendezvényen elhangzottakról is. Később bejelentették, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vizsgálatot folytat az incidens ügyében. MTI-HIR Belfast. Az északír felekezeti meneteket szabályzó bizottság szombaton - korábbi elutasító döntése ellenére - engedélyezte az Orániai Rend mára tervezett újabb menetének felvonulását Belfast katolikus negyedében. A protestáns közösségnek ezeket a meneteit a katolikus lakosság kifejezetten „provokációnak" tekinti, mivel azokat a protestánsok katolikusok feletti 1690-es győzelmének az évfordulója alkalmából szervezik. A tavalyi menet súlyos incidensekkel végződött. A hatóságok ennek megismétlődését akarták elkerülni azzal, hogy korábban megtiltották a menet áthaladását. Csakhogy a tiltó rendelkezés ugyancsak robbanásveszélyes belpolitikai konfliktushoz vezethet, ezért a bizottság megváltoztatta korábbi döntését. A hatóságok egyetlen kikötése, hogy a 20-30 ezres tömeg az Ormeau Parkon keresztül egy olyan kapun haladjon át, amely nem esik túl közel a katolikus lakónegyed házaihoz. Verheugen: gyors és szabályos legyen a bővítés A legnagyobb feladat MTI-HIR Bonn. Günter Verheugen kijelölt EU-biztos gondoskodni kíván arról, hogy az Európai Unió keleti kibővítése a lehető leggyorsabban menjen végbe. Kijelentette: amellett van, hogy a bővítés „olyan gyors legyen, amilyen csak lehet, ám a szabályoknak megfelelően". Ez változatlanul azt jelenti, hogy a jelöltek jogrendszerének el kell érnie az EU-joganyag szintjét belépésük idejére. Günter Verhaugen közölte, az érintett országokat időben figyelmezteti majd a deficitre, és azt is jelezni fogja, hogy a hiány miképpen orvosolható. A csatlakozási tárgyalások szavai szerint eddig jól haladtak. Kijelentette, nagy kitüntetésnek és egyben nagy kihívásnak tekinti megbízatását az Európai Bizottságban. Jövőbeni tevékenységi körét, az Európai Unió bővítését élete legnagyobb feladatának nevezte. Jugoszláviát üldözi a sors. A NATO-bombák után az árvizek határozzák meg a szerbek mindennapjait. (ČTK/AP) Koszovóban mindennaposak a tiltakozások az orosz békefenntartók ellen Ibrahim Rugova hazatér Párizs/Róma/Moszkva/ Buka-rest. Ibrahim Rugova koszovói albán vezető közölte, ezen a héten visszatér Pristinába. Hangsúlyozta, eddig biztonsági megfontolásokból maradt Rómában. ÖSSZEFOGLALÓNK Találkozni akar mindenkivel, kezdve a nemzetközi békefenntartó erők parancsnokaival a nemzetközi szervezetek képviselőin át a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőségéig, hogy meghallgassa álláspontjukat a tartomány jövőjéről és a jelenleg végbemenő folyamatokról. Szót emelt a megbékélésért Koszovó valamennyi - albán és szerb nemzetiségű - lakosa között, elutasítva a bosszúállás gondolatát. Kifejtette, hogy az ideális megoldásnak a függetlenséget tartja, de nem híve az általa utópiának ítélt Nagyalbániának. Két újabb orosz katonai szállító repülőgép indult a Moszkvától nem messze lévő Rjazanyból Koszovóba, fedélzetén kétszáz katonával. Ez a 11. és a 12. orosz szállítmány a tervezett ötvenből, amivel a békefenntartók egy részét a helyszínre viszik. A többiek hajón és közúton jutnak el céljukhoz. Az orosz békefenntartók első egysége, amelyik szombaton érkezett meg, megkezdte az elhelyezkedést a KFOR amerikai zónájától nem messze. Az albánok rendszeresen tiltakoznak az orosz békefenntartók érkezése ellen. Orahovacban Fatmir Lima, az UCK parancsnoka nyolcezer ember előtt kijelentette: „Nincs szükségünk az oroszokra". A zsoldosokra utalva hozzátette: „olyan emberek jönnek most békefenntartóként, akik tegnapig bennünket gyilkoltak". A szerb rendőrség a vajdasági Zomborban megakadályozta, hogy ellenzéki aktivisták aláírásokat gyűjtsenek egy petícióhoz, amelyben Milosevics elnök lemondását követelik. A nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) amerikai katonái a koszovói Gnjilane településen tűzharcba keveredtek albán fegyveresekkel. A lövöldözésben egy ember életét vesztette, egy pedig megsebesült. Görögország, Magyarország és Románia harcol a délkelet-európai újjáépítést koordináló központ megszerzéséért. Bár a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodás még nem körvonalazódott, az újjáépítés vezetéséért már tavasz óta folyik a diplomáciai küzdelem. Magyarország úgy véli, jó gazdasági, politikai és földrajzi ütőkártyái vannak. Budapest figyelembe veszi azt, hogy az újjáépítéshez szükséges pénzek az Európai Unió tagállamaiból érkeznek, s Brüsszel kezeli majd azokat. Diplomáciai források a legnagyobb esélyt a görög ajánlatnak adják. Szentpéterváron véget ért az EBESZ idei parlamenti közgyűlése. Az 54 tagország parlamenti küldöttei zárónyilatkozatukban üdvözölték a NATO Jugoszlávia elleni légi hadjáratának befejezését, és támogatták, hogy az ENSZ vezető szerepet játsszon a koszovói béketeremtésben. Az ötnapos tanácskozás Koszovóról szóló határozata - az orosz küldöttség ellenvetése ellenére felszólítja a tagországokat, „minden lehetséges módon támogassák a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéket, és tartóztassák le saját területükön a törvényszék által vád alá helyezett személyeket". Ehud Barak miniszterelnök az első kormányülés után máris találkozott Jasszer Arafattal Izraeli és palesztin ígéretek MTI-HIR Erez. Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin elnök tegnap az erezi találkozón ígéretet tett arra, hogy leküzdik a béke útjában álló akadályokat. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón némi nézeteltérés mutatkozott közöttük a zsidó telepek építésével kapcsolatosan. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy elhárítsük az akadályokat" - hangoztatta Barak a hetvenöt perces találkozó után. Elmondta: tartja magát a Wye Plantation-i átmeneti egyezményhez, de azt szeretné, hogy az egyezmény végrehajtásával egy időben tárgyalások folytatódjanak a végleges, Palesztina állandó státusáról szóló békeegyezményről is. Hasonlóan nyilatkozott Arafat is. „Itt az ideje, hogy véget vessünk az erőszak és a szembenállás korszakának" - mondta. Arafat közölte: a palesztinok azt akarják, hogy az izraeli kormány mihamarabb tegyen eleget a Wye Plantation-i megállapodásban foglalt kötelezettségeinek. A palesztin elnök követelte, hogy Izrael azonnal vessen véget a zsidó telepek építésének Ciszjordániában és a Gázaövezetben. Barak megígérte, új telepeket ugyan nem fognak építeni, de a jelenlegi szakaszban egyetlen felépült lakónegyedet sem bontanak le. Tegnap először tárgyalt az új izraeli kormány. Barak figyelmeztette a kabinet tagjait, hogy mérlegeljék mondanivalójukat és kitiltotta az ülésről a miniszteri tanácsosokat és szóvivőket. Magyarországon folytatódik a Pándy-nyomozás Belga szomszédolás MTI-HIR Brüsszel. Dunakeszi körzetében végeznek vizsgálatokat a Pándyüggyel megbízott belga nyomozók. A magyar származású Pándy Andrást Brüsszelben azzal gyanúsítják, hogy a nyolcvanas évek második felében meggyilkolta két feleségét, és nyolc gyermeke közül négyet. Pándy az ötvenes évek közepétől 1992-ig lelkészként és hitoktatóként tevékenykedett Belgiumban. A több mint másfél éve belga börtönben ülő Pándy három brüsszeli házában emberi maradványokat találtak, amelyekről kiderült, hogy nem azonosak a családtagokéval. A hatóságok azonban még nem vetették el azt a gondolatot, hogy a csontok a gyanúsított további áldozatainak maradványai. A nyomozás kezdete óta tudott, hogy Pándy András a múlt évtized második felétől házassági hirdetésekkel magyar származású nőket csábított Brüsszelbe. Egyrészt ezeket a fontos tanúkat keresik fel a nyomozók Magyarországon, másrészt kihallgatják Pándy szomszédait és ismerőseit Dunakeszi körzetében. Ott lakott Pándy András azután, hogy visszaköltözött Brüsszelből. India cáfolja a Pakisztánnal kötött tűzszünetet Kasmíri békegyanú MTI-HIR Iszlámábád. Csapatszétválasztási megállapodás született indiai és pakisztáni katonai illetékesek találkozóján. Szártádzs Aziz pakisztáni külügyminiszter bejelentette, a felek szektorról szektorra történő tűzszüneti megállapodásban egyeztek meg. Egy pakisztáni főtiszt közölte: a csapatszétválasztás már meg is kezdődött India északi területén fekvő Kasmír egyik övezetében. Ezzel lehetővé vált a muzulmán fegyveresek viszszavonulása a Pakisztán által ellenőrzött területekre. Később indiai részről cáfolták, hogy a Pakisztánnal kötött megállapodásban bármilyen formában szerepelne a „tűzszünet". Atal Behari Vadzspaji miniszterelnök szóvivője szerint tűzszünetről nem állapodtak meg. Ugyanakkor elismerte: vannak bizonyos jelek, hogy Muskoh völgyéből megkezdődött a visszavonulás de azt még „tisztjeinknek meg kell erősíteni". Forradalmi hangulat Teheránban a rendőri durvaság miatt Inog Hatami széke? MTI-HÍR Teherán. Hatami elnök nem fogadta el Mosztafa Mom Nadzsaabadi iráni felsőoktatási miniszter lemondását, tiltakozásul az egyetemistákkal szemben alkalmazott rendőri erőszak miatt. Legalább öt halálos áldozata és tucatnyi sebesültje volt a diákok között az egyetem területére berontó rendőrök durvaságának. A miniszter szavai szerint az iszlám köztársaságban megengedhetetlen a rendőri erők ilyen durva fellépése. A Szalam című, mérsékelten baloldali napilap betiltása ellen békés felvonulással tiltakozó egyetemistákra csütörtökön este egy szélsőséges muzulmán csoport tagjai, később pedig rendőrök támadtak botokkal, könnygázzal és kövekkel. A rendőrök szerint a tüntető diákokkal csupán polgári személyek csaptak össze, s a rendőrség csak megfékezte a verekedést. A diákok elbeszélése szerint az egyetemi épületekbe behatoló rendőrök válogatás nélkül támadtak a fiatalokra, még a kollégiumban békésen alvókat is ütlegelték. Szombaton délután az 1979-es forradalom idejére emlékeztető felfokozott hangulatban diákok ezrei tüntettek több városban, hangoztatva, hogy addig nem tágítanak, amíg szabadon nem bocsátják letartóztatott társaikat. A diákok már nemcsak a sajtószabadság kiterjesztését, hanem mélyreható reformokat is követelnek, beleértve a konzervatív elit uralmának beszüntetését. A teheráni főiskolák rektorai elrendelték tanintézeteik bezárását, amíg le nem váltják a rendőrfőnököt. Hatami megígérte, a felelősök nem kerülik el a büntetést.