Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)
1999-07-10 / 157. szám, szombat
E L POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2268. Leállított egyházi kárpótlás Prága. A cseh kormány leállította az államosított egyházi vagyon visszaadását addig, amíg a parlament nem fogadja el a megfelelő törvényt. A kisebbségi szociáldemokrata kabinet ezzel hatályon kívül helyezte a Václav Klaus vezette jobboldali kormány 1997es döntését, amely lehetővé tette, hogy a kormány a parlament megkérdezése nélkül is bizonyos esetekben kárpótlást nyújthasson az egyházaknak. Az új törvény elfogadásáig Csehországban csak a II. világháború idején elkobzott zsidó vagyon visszaadása folytatódik. (MTI) Végh Ferenc lemondott Budapest. Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök tegnap Göncz Árpád köztársasági elnöktől felmentését kérte. „Ma a körülmények úgy alakultak, hogy más területen fogom hazámat, a Magyar Köztársaságot szolgálni" - írta a sajtónak szánt közleményében a vezérezredes, akire nagyköveti poszt vár. Az MSZP szerint a kormány kikényszerítette Végh Ferenc lemondását, s az üggyel kapcsolatban kérni fogja a parlament honvédelmi bizottságinak összehívását. (MTI) Végh Ferenc nem hajlandó nyilatkozni távozása hátteréről (Archívum) Argentína a NATO-ba? Buenos Aires. Carlos Menem argentin államfő csütörtökön hivatalosan kérte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete fogadja be Argentínát társult tagként. Menem feljegyzésben továbbította erre vonatkozó kérését Bili Clinton amerikai elnöknek és a NATO nagyköveti tanácsának. Az argentin elnök a társult tagságra irányuló kérést azzal indokolta, hogy szükségesnek tartja a hatékonyabb részvételt a nemzetközi biztonsági rendszer újradefiniálásának jelenlegi szakaszában, úgy az észak-atlanti szövetség ellenőrzése és parancsnoksága alatt folyó hadműveletek esetében, mint a XXI. század küszöbén kialakuló új rendszerről folyó vitákban. (MTI) Furcsa tálib beismerés Iszlámábád. A terrorista cselekmények szervezésével vádolt Oszama bin Laden még mindig Afganisztánban tartózkodik különleges tálib őrizet alatt - ismerte el az afganisztáni tálib kormányzat az Egyesült Államok egyre növekvő gazdasági és diplomáciai nyomásának hatására. A beismerés furcsasága abban rejlik, hogy egy nappal korábban a tálibok legfőbb vezetője, Mohammed Omar molia kijelentette: az ország vezetése nem tud semmit a szaúdi milliárdos hollétéről. (MTI) Zorán Djindjics a Prokupljéban rendezett ellenzéki tüntetésen. Hashim Thaqi Koszovó számára immár nem lehetséges a közös élet Szerbiával Újabb, nagy tömegsír Pristina/Belgrád/Párizs/Or ahovac. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) újabb, minden eddiginél nagyobb tömegsírról kaptak bejelentést - közölte tegnap a KFOR Pristinában. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jan Joosten őrnagy, a békefenntartók szóvivője újságíróknak elmondta: a közlés szerint feltételezett tömegsír a szerbiai tartomány nyugati részén, a Pec melletti Ljubenic község határában fekszik. Á sírban állítólag 350 holttest van. Amennyiben a hírek valósnak boizonyulnak, ez a legnagyobb a Koszovóban eddig fellelt mintegy száz tömegsír közül. A KFOR olasz szektorához tartozó területet a békefenntartók biztosítják a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék szakértőinek megérkezéséig. Valerij Jevtuhovics tábornok, a KFOR zászlaja alatt Koszovóban szolgáló orosz békefenntartó kontingens szóvivője tegnap elégedetten szólt az orosz katonák és a KFOR többi egységének együttműködésével kapcsolatban. A koszovóiak viszont nincsenek jó véleménnyel az oroszokról: közel háromezer koszovói albán tüntetett csütörtökön Orahovacban az ellen, hogy orosz békefenntartókat készülnek telepíteni lakóterületükre. A tüntetők azt hangoztatták, hogy nem bíznak egy olyan ország katonáiban, amely a szerbek oldalán áll. Koszovó számára immár „nem lehetséges a közös élet Szerbiával" jelentette ki Hashim Thaqi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikai vezetője a francia LibéraA szocialista pártszékházból egy férfi a levegőbe lőtt. tionban tegnap megjelent interjújában. Thaqi szerint a koszovói polgárok óriási többsége számára elfogadhatatlan a Szerbiával való „közös élet" folytatása a szerb katonaság, rendőrség és félkatonai szervezetek által elkövetett tömeggyilkosságok és pusztítások után. Áz atrocitások semmivé tették Belgrád fennhatóságát Koszovó felett - vélte a koszovói albán politikus. Egyre aktívabb a szerb ellenzék. Csütörtökön este Prokupljéban a legnagyobb szerb ellenzéki tömörülés, a Szövetség a Változásokért (SZP) újabb kormányellenes tüntetést tartott, amely egy kisebb incidenstől eltekintve viszonylag békés körülmények közepette ért véget. A parlamenten kívüli szerb ellenzéket képviselő SZP tiltakozó megmozdulásán mintegy ötezren jelentek meg a Koszovó közelében, Nistől mintegy húsz kilométerrel délnyugatra fekvő város főterén. Zorán Djindjics, az ellenzéki Demokrata Párt (DS) elnöke és az SZP egyik vezetője beszédében olyan kormány megalakítását követelte, amely úgymond tekintélyt élvezne a világban, és megszerezhetné a nemzetközi közösség támogatását. Djindjics beszéde alatt kisebb incidens zavarta meg a tüntetést. A Beta belgrádi független hírügynökség szerint a közeli szocialista pártszékházból egy férfi pisztollyal a levegőbe lőtt, de senki sem sérült meg. A szocialista párthívek előzőleg szóváltásba keveredtek az ellenzéki tüntetőkkel. A lövöldözést követően a feldühödött tömeg kövekkel dobálta meg a szocialista pártszékházat. Minisztere szerint Borisz Jelcin nem akar az orosz-fehérorosz unió elnöke lenni Visszavonulási kényszerhelyzet MTI-HÍREK Moszkva. Borisz Jelcin nem lehet és nem is lesz az orosz-fehérorosz únió elnöke - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Leonyid Dracsevszkij, a Független Államok Közösségének ügyeivel foglalkozó orosz miniszter. „Megerősítem, hogy az orosz-fehérorosz únió szerződésének ilyen értelmű tervezetét terjesztettük a két parlament elé, s fogadta el az orosz elnök" - hangsúlyozta Dracsevszkij, puszta spekulációknak nevezve e feltételezésnek az orosz tömegtájékoztatási eszközökben folyó tárgyalását. „Az orosz és a fehérorosz fél abban álapodott meg, hogy az új szövetséges állam irányító szerve a legfelsőbb tanács lesz, amely a két ország államfőjéből, miniszterelnökéből és törvényhozásának házelnökeiből áll majd fejtette ki a miniszter, elsőként árulva el lényegi részleteket az utóbbi napokban rendkívül felgyorsult uniós tárgyalások tartalmáról. Borisz Jelcin tegnap egyebek közt az uniós szerződésről is tárgyalt Sztyepasin kormányfővel. Még a találkozó előtt bejelentette: mától szabadságra megy, egyelőre nem messzire, Zavidovóba, a Moszkvától 95 kilométerre északnyugatra lévő elnöki rezidenciára, előreláthatóan tíz napra. Moszkva az EBESZ-hez és az Európa Tanácshoz fordul a lett nyelvtörvény miatt Az izraeli kormányfő Egyiptomban tárgyalt Nem épít új telepeket MTI-HIR Alexandria. Ehud Barak izraeli kormányfő tegnap Egyiptomban kijelentette: eltökélt szándéka, hogy egyidejűleg haladjon előre a palesztinokkal, Szíriával és Libanonnal megteremtendő béke útján. A miniszterelnök Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott tárgyalásai utáni sajtóértekezleten kijelentette: kormánya nagy erőfeszítéseket tesz, hogy véget vessen az izraeliek és az arabolcközött száz éve tartó kofliktussorozatnak. Az új kormány keresni fogja az előrelépés lehetőségeit, anélkül, hogy bármelyik partnert előnyösebb bánásmódban részesítené a többinél, vagy mellőzné. Hozzátette: szívesen találkozna Háfez Asszad szíriai elnökkel is. „Minden lehetőt meg fogunk tenni, hogy bárki létfontosságú érdekeinek vagy biztonságának veszélyeztetése nélkül haladjunk előre" jelentette ki Barak. Mubarak kijelentette: a békefolyamat életbevágó a térség egészének stabilitása szempontjából. Úgy vélekedett, hogy nem várható gyors előrelépés a szíriai- izraeli békefolyamatban, de a lényeg az, hogy a béketárgyalások újra megkezdődjenek. Az izraeli kormány telepes-politikájáról feltett kérdésre Barak elmondta: nem akar sem új telepeket építeni, sem a régieket lebontani, de hozzátette, hogy e kérdésben még egyeztetések folynak. Hillary Clinton meglepő nyilatkozata Jeruzsálemről „Örölc és oszthatatlan" MTI-HIR (TA SR/AP) Washington. Meglepő, mi több, a hivatalos washingtoni politikának ellentmondó nyilatkozatot tett Hillary Clinton, az amerikai elnök felesége: egy New York-i székhelyű ortodox zsidó szervezetnek írt, csütörtökön nyilvánosságra került levelében leszögezte, hogy ő Jeruzsálemet „Izrael örök és megoszthatadan fővárosának" tartja. Egyben közölte, hogy ha beválasztják az Egyesült Államok szenátusába, támogatni fogja egy „erős Izrael" létét, és azt, hogy az izraeli amerikai nagykövetséget költöztessék át Jeruzsálembe. A washingtoni kormányzat nagyon óvatos Jeruzsálem kérdésében: hivatalosan azt a nézetet képviseli, hogy a város hovatartozásáról az izraelieknek és a palesztinoknak kell egymás között megállapodniuk, s nyilvánosan soha nem fogadta el az „örök és megoszthatadan fővárosról" szóló izraeli álláspontot. Hillary férje, Bili Clinton pedig éppen egy hónapja szögezte le, hogy az izraeli amerikai nagykövetségnek egyelőre TelAvivban kell maradnia. Az amerikai First Lady véleményét valószínűleg befolyásolta, hogy mint levelében is jelezte - jövőre harcba akar szállni New York egyik szenátori helyéért, márpedig az amerikai nagyvárosban erős a zsidó közösség befolyása. Súlyos harcok a kolumbiai főváros közelében Több tucatnyi halott MTI-HIR Bogotá. A kolumbiai hadsereg 40 katonája és 37 baloldali gerilla vesztette életét csütörtökön 12 óra leforgása alatt a főváros közelében kirobbant súlyos harcokban. Fernando Tapias tábornok, a kolumbiai fegyveres erők parancsnoka elmondta, egyelőre csak becsléseken alapul a halottak számáról szóló adat. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők egyik legfélelmetesebb hírű parancsnoka, Henry Castellanos (alias Romana) által irányított gerillák csütörtök reggel támadták meg a kormány csapatait az Andok 3000 méter magas hegycsúcsai között fekvő Gutiérrez falu körül. Tapias tábornok szerint a főváros irányába előretörő gerilláknak az lehet a céljuk, hogy erősebb pozíciókat vívjanak kí a kormány és a lázadók között január óta tartó béketárgyalásokon. Elképzelhetetlennek tartja azonban, hogy a célpont Bogotá közvetlen környéke lenne, ahol a La Picota nevű börtönben tartanak fogságban több gerillát. Összeesküvés vádjával iraki katonatiszteket tartóztattak le Szaddám éber volt MTI-HIR Bagdad/Ankara/London. Szaddám Húszéin iraki elnök rendszerének megdöntésére irányuló összeesküvést hiúsítottak meg állítólag Bagdadban. A Milliyet című török napilap jelentése szerint az iraki biztonsági szervek ezzel összefüggésben letartóztattak 73 iraki katonatisztet. A különböző rangfokozatú tisztek őrizetbe vételére Húszéin elnök maga adta ki a parancsot Tahir Dzselil Hannusnak, az iraki belbiztonság főnökének. A katonák ellen puccskísérlet miatt már vádat emeltek. A hírt eredetileg a Londonban megjelenő az-Zaman című arab újság közölte. Utóbbi iraki forrásokból szerezte értesüléseit. Egyik újság sem írta meg azonban, hogy mikor leplezték le az államcsíny kitervelőit. A Milliyet az összeesküvők ártalmatlanná tételéről szóló jelentésében megemlíti, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nyíltan beszél az iraki rendszer megdöntésére irányuló óhajáról. E két ország illetékesei és iraki ellenállók rendszeresen találkoznak, hogy megvitassák Szaddám Húszéin megbuktatásának kérdéseit - írta a török napilap. Kasmírban változatlanul heves harcok dúlnak Megszegett ígéret Riga szankciókra is számíthat MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez és az Európa Tanácshoz fordult a lett parlamentben előző nap elfogadott nyelvtörvény miatt, amely rendkívüli mértékben korlátozza az orosz nyelv használatát a balti köztársaságban - jelentette be a kormány tegnapi ülésén Igor Ivanov külügyminiszter. Szergej Sztyepasin kormányfő tőle szokatlanul indulatosan - kijelentette, hogy „a kérdést keményen kell az Európa Tanácsban felvetni". Sztyepasin emlékezten rá, hogy a lett főváros lakóinak mintegy fele orosz. „Részt vettek a város építésében, védték a fasisztákkal szemben, megmentették a gazdaságot, és most mégis kirekesztettként élnek Lettországban" mondta. Ivanov külügyminiszter nyomban leszögezte, hogy nem érdemes a nyelvtörvényre válaszul teljesen leépíteni a balti országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatokat, mivel ezt elsősorban az orosz ajkú lakosság szenvedné meg. Mindazonáltal nem zárta ki egyoldalú gazdasági szankciók bevezetését Lettországgal szemben. MTI-HIR Musko-völgy. Heves harcok törtek ki Kasmír Indiához tartozó részében, a Musko-völgyben. Az indiai hadsereg és az indiai-pakisztáni ellenőrző vonalon keresztül az országba behatoló muzulmán fegyveresek összecsapásaiban 120 harcos és 44 katona halt meg. Indiai katonai források szerint az ellenőrző vonaltól hat kilométerre található, termékeny talajú völgyben két nap óta folyik a harc. A fegyveres konfliktus május eleji kezdete óta ez a legvéresebb önálló hadművelet. A völgytől 100 kilométerrel északkeletre, a bataliki szektorban a katonák visszahódítottak a területfoglalóktól két hegycsúcsot. Az indiaiak szerint a pakisztáni kormányfő ígérete ellenére, hogy visszavonulásra szólítja föl a gerillákat, nem látszik, hogy valóban visszavonulnának.
