Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-09 / 156. szám, péntek

6 Tévé és rádIó ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 9. Dicséret Romániának Bukarest. Romániának vezető szerepe van a térségbeli stabilitás biztosításában, s az ország vezetése képes sikerrel megfelelni e feladatnak hangsúlyozta tegnap Bukarestben Javier Solana, a NATO főtitkára. Rövid látogatását záró sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a koszovói válság idején Románia bebizonyította: nagyon közel áll a NATO-hoz. Kifejezte köszönetét azért a megértésért és együttműködésért, amely a válság idején volt tapasztalható. (MTI) Első elnöknő térségünkben Riga. Letette tegnap a hivatali esküt Közép- és Kelet-Európa egyetlen női államfője, a lett Vaira Vike-Freiberga. A lett törvényhozás épületében megrendezett ünnepségen az elnökasszony ígéretet tett arra, hogy a balti köztársaság felvirágoztatásáért fog munkálkodni és lelkiismeretesen ellátja államfői teendőit. (MTI) Geremek cáfolata Varsó. Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter tegnap cáfolta, hogy a NATO főtitkárjelöltjei között lenne. A lengyel hírközlés ugyanis idézte a Washington Post című napilapnak azt a szerdai jelentését, amely szerint Javier Solana megüresedő helyére három jelölt van: Geremek mellett Hans Haekkerup dán védelmi miniszter és Paddy Ashdown, a brit Liberális Demokrata Párt volt elnöke. (MTI) Amikor mér Walesa tanácsadója volt (Archívum) Különös iraki vád Bagdad. Tegnap reggel elhagyta Bagdadot Ian Broughton, az ENSZ tűzszerész szakértője, aki az iraki-iráni határ közelében lévő aknamezők felszedésének az ENSZ által irányított programjában vett részt. Az iraki hatóságok azzal vádolták, hogy sáskapetékkel próbálta megfertőzni az iraki termőföldeket. (MTI) Országos megemlékezés Szöul. Észak-Koreában tegnap országszerte gyűléseket rendeztek az öt esztendeje elhunyt Kim Ir Szen köztársasági elnök, pártfőtitkár emlékére. A legfőbb ünnepségen, a Kumsusan Emlékpalotában, ahol a 82 éves korában elhunyt vezető bebalzsamozott holtteste fekszik üvegkoporsóban, a néhai el nök fia, a nyilvánosság előtt ritkán szereplő Kim Dzsong II is megjelent. (MTI) Kouchner megvált kormánytisztségétől — találkozó Madeleine Albrighttal Energikus megbízott Párizs/Washington/Moszkva/Belgrád. Jacques Chirac francia államfő szerdán hivatalosan is felmentette a kormányban viselt tisztségéből Bemard Kouchnert, akit az ENSZ-főtitkár nevezett ki állandó koszovói képviselőjévé. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A francia politikus, aki a Koszovó polgári igazgatását ellátó ENSZmissziót fogja vezetni, a héten még a világszervezet képviselőivel folytat tanácskozásokat, és a tervek szerint a jövő héten utazik Koszovóba, hogy átvegye hivatalát Sergio Vieira de Mellótól, az ENSZ-főtitkár ideiglenes megbízottjától. Bemard Kouchner szerdán találkozott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel, aki jelenleg az ausztriai Innsbruckban tölti szabadságát. A két órahosszáig tartó munkaebéden a Kouchnerre váró feladatokat vitatták meg. James Foley amerikai külügyi szóvivő elmondta, hogy a találkozó igen pozitív volt, Madeleine Albrightra nagyon jó benyomást tett az az energia, szenvedély és elkötelezettség, amellyel Bemard Kouchner feladatairól beszélt. Tegnapk délben Tuapsze kikötőjéből kifutott az orosz feketetengeri hadiflotta három hajója, fedélzetén a koszovói orosz békefenntartó kontingens újabb katonáival. A védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy a 182 ejtőernyős katonát, valamint 13 páncélozott harcjárművet, 16 más gépjárművet és mintegy száz tonnányi egyéb rakományt szállító három hajó a tervek szerint öt nap múlva érkezik meg a görögországi Szalonikibe, ahonnan vasúton viszik tovább a béketeremtőket a dél-szerbiai tartományba. Tuapszéből még két, békefenntartókat szállító hajót indítanak a közeljövőbenjúlius 18-án. Közben Óroszország nemcsak légi, hanem szárazföldi és tengeri folyosót is kért Bulgáriától a Koszovóba Tuapsze: behajózzák az orosz békefenntartókat tartó békefenntartók számára. Moszkva 15 partraszállító hajó bolgár felségvizeken való áthaladását kérte, az áthaladás július 26-ig bonyolódna le. Oroszország ezen kívül 17 vonat áthaladásának engedélyezését is kérte katonák és katonai felszerelések szállítására. A szerb ellenzék legfontosabb vezetői támogatják, hogy az ellenzéki pártok kössenek egymás között „megnemtámadási" egyezményt, s jelenleg tárgyalásokat folytatnak a megállapodás kidolgozásáról - közölte egy tegnap megjelent belgrádi lapinterjújában Dusán Mihajlovics, az ellenzéki Új Demokrácia elnöke. A „megnemtámadási" egyezmény megkötését Zorán Zivkocsics, a A cseh Právo revizionizmussal vádolja a magyar kormányt, s Mečiarral fenyeget Vajdaság után a többiek? MTI-HIR Prága. A Právo című cseh baloldali napilap tegnap közölte A hatalmi harcok nem biztosítják a Balkánon a békés együttélést című cikket. Az írás szerint egyes nyugat-európai és amerikai politikusok nyilatkozatai kétségeket támasztanak afelől, hogy be kívánják-e tartani az ENSZ BT határozatát, hogy Koszovó Jugoszlávia része marad. A szerző szerint olyan szándék is megjelent, hogy Szerbiát fokozatosan szorítsák vissza az 19121913-as balkáni háborúk előtti határai közé, s úgy véli: ezeket az aggodalmakat „Magyarország legutóbbi álláspontja váltja ki". „Az még egyedi, szélsőséges nézetnek tekinthető, ha a magyar kisebbség által lakott Vajdaság Magyarországhoz csatolását Csurka, a szélsőjobboldali politikus követeli. Viszont komolyan el kell gondolkodni, ha Orbán magyar miniszterelnök nyíltan beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe, leplezetlenül támogatva néhány vajdasági magyar pártnak a tartomány új jogállására irányuló követeléseit" - olvasható a cikkben, amelynek szerzője ezutána felteszi a kérdést: „Vajon ez Budapest első lépése valamiféle újkori revizionizmus felé, hasonlóan Horthy Magyarországához?" „Amennyiben Orbán és kormánya ilyen politikát kíván folytatni a viszonylagosan kicsi jugoszláviai magyar kisebbség irányában, akkor vajon milyen lesz az álláspontja a kétmilliós romániai vagy a félmilliós szlovákiai magyar kisebbséggel szemben? Az ilyen politika csak Vladimír Mečiarnak a hatalomba való gyors visszatérését könnyítené meg" - véli a szerző. Tovább dúl a Nációnál horvát hetilap és a kormány háborúja - a lap áll nyerésre Zágráb önvédelemből taktikázott MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Újabb ütközet kezdődött a horvát hatóságok és a Nációnál című hetilap közötti háborúban. Az ellenzéki újság a hatóságok minden eddigi intézkedése - házkutatások, újságírói kihallgatások - ellenére hetek óta bizalmas dokumentumok sorozatát tárja a nyilvánosság elé. A nyomozás nem tudta még kideríteni, hogyan jutottak a lap birtokába titkosszolgálati dokumentumok, közöttük telefonlehallgatási jegyzőkönyvek, amelyek valódiságát a hatóságok elismerték. Az újság e heti számában újabb „bombát" robbantott: ismertette annak a jegyzőkönyvnek a fénymásolatát, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszékkel fentartott kapcsolatokkal foglalkozó horvát bizottság tavaly novemberi üléséről készítettek. Ebből kiderül, hogy a több kormánytag részvételével tartott ülésen megvitatták annak lehetőségét: hogyan lehetne elkerülni, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszéknek kiadjanak olyan horvát tábornokokat, akik részt vettek a Vihar elnevezésű horvát területvisszaszerző akció irányításában, amellyel 1995 augusztusában a horvát fegyveres erők visszafoglalták a krajinai szerbektől a Knin környéki területeket. A lap szerint az is a vitatémák között szerepelt: hogyan lehetne elkerülni, hogy a nemzetközi bírói fórum ne vonhassa felelősségre azokat a Az Egysült Államok nem követi London példáját Majd ha Líbia fizet MTI-HIR Washington. Az Egyesült Államok nem követi Nagy-Britannia példáját, és nem állítja helyre diplomáciai kapcsolatait Líbiával mindaddig, amíg Tripoli kártérítést nem kínál azoknak az amerikaiaknak, akiknek a hozzátartozói 1988-ban vesztették életüket a Lockerbie felett felrobbantott repülőgépen. Ezt az amerikai külügyi szóvivő közölte, a brit-líbiai diplomáciai kapcsolatok teljes körű felvételének bejelentését kommentálva. Hozzátette, hogy Líbia sajnálatát fejezte ki a londoni nagykövetségénél 1984-ben történt lövöldözés miatt, együttműködést ígért a brit rendőrségnek, és kártérítést ajánlott fel a lövöldözés áldozatául esett brit rendőrnő családjának. James Foley hangsúlyozta, hogy a PanAm Lockerbie felett felrobbantott járatának ügyében Washington ugyanazt követeli, mint London az 1984-es eset kapcsán. Izraeli miniszter nyilatkozata egy arab televíziónak Bélce két éven belül MTI-HIR Dubaj. Joszi Beilin, az új izraeli kormány igazságügy-minisztere a katari ai-Dzsazera tévéállomásnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy két éven belül Izrael végérvényesen rendezheti kapcsolataiat a palesztinokkal. Beilin leszögezte, hogy az izraeli nagykoalíció békét akar, s kész felújítani a tárgyalásokat a a szíriaiakkal is. Az izraeli politikus hangsúlyozva, hogy Damaszkusszal nem a nulláról kezdenék újra a megbeszéléseket, hanem arról a pontról, ahol 1996ban megrekedt a párbeszéd. Damaszkuszi vélemény szerint Jichak Rabin néhai izraeli kormányfő beleegyezett abba, hogy Szíria visszakapja a Golán-fennsíkot, amelyet Izrael az 1967-es háborúban foglalt el. Beilin az inteijúban elmondta: a szíriaiak közölték', hogy a két ország közötti problémák 70-80 százaléka megoldottnak tekinthető. (ČTK/AP) Borisz Jelcin fogadta a fegyveres erők vezetőit Feltűnő önbizalom Zorán Djindjics vezette Demokrata Párt alelnöke vetette fel nemrégiben, vélhetően elsősorban a Szövetség a Változásokért (SZP) tömörülés tagjaira gondolva. Az SZP tüntetésekbe kezdett, és többek között Szlobodan Milosevics távozását követeli. A jugoszláv elnök lemondását sürgeti az Új Demokrácia is. Mihajlovics szerint az ideiglenes szerb és jugoszláv kormány megalakítása jelentené a legjobb kiutat a válságból. Az idő előtti választások kiírását mindazonáltal nem tartja elegendőnek, mondván hogy a korábbi (választójogi) feltételek mellett kudarchoz vezetnének és a nemzetközi közösség sem ismerné el törvényesnek a voksolást. MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Oroszország nem fog elszántan veszekedni a NATO-val, de hízelegni sem kíván neki. Figyelni fogja lépéseit, és azoknak megfelelően dolgozza majd ki taktikáját fejtette ki tegnap Borisz Jelcin orosz elnök a fegyveres testületek és titkosszolgálatok vezetőivel tartott találkozón. A Kremlben megrendezett fogadáson - amely egy héten belül második találkozója a hadsereg főtisztjeivel - Jelcin megállapította, hogy a fegyveres erők reformja végre megindult. Megerősítette, hogy továbbra is különleges figyelemmel kísérik a hadsereg ellátását és hadrafoghatóságának erősítését, mindazonáltal leszögezte: a hadsereg a nehézségek ellenére képes garantálni Oroszország biztonságát, „és nem árt, ha ezzel mindenki tisztában van a világban". Az osztrák kormány az EU-jelöltek atomerőműveiről Bohunicét nem akarják HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Bécs/Brüsszel. Az osztrák kormány szembehelyezkedik azoknak az EÚ-ba belépni szándékozó országoknak a felvételével, amelyek területén nem kellően biztonságos atomerőművek működnek, s megköveteli, hogy ezeket a tagjelöltek még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt kapcsolják ki, vagy állítsák le az építkezést. Bulgáriát, Csehországot, Lettországot és Szlovákiát érintő döntésről van szó. A határozat szövegét - amelyről az illetékes miniszterek haladéktalanul tájékoztatják kollégáikat az EU-ban és az érintett országokban - a kormány a Greenpeace és a Global elnevezésű környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve dolgozta ki. A határozat lényege: az atomerőműveknek a legszigorúbbnak számító német előírások szerinti biztonsága az EU-hoz való csatlakozás alapfeltétele. Ezért a szlovákiai Bohunicében, a lettországi Ignaliában és a bulgáriai Kozlodujban lévő erőműveket illetően a bővítés kérdését is tárgyaló, Helsinkiben idén decemberben tartandó EU-csúcs előtt elő kell terjeszteni a 2000-ig történő kikapcsolás tervét, míg a csehországi Temelín csak akkor épülhet fel, ha elkészültekor eleget tesz a német biztonsági követelményeknek és megfelelő engedélyezési eljárásnak vetik alá. Ausztria az EU Agenda 2000 című dokumentumában foglaltakhoz tartja magát, s amennyiben feltételei nem teljesülnek, kész vétót emelni a bővítés ellen. Nemcsak Ausztriának vannak kifogásai a bővítéssel kapcsolatban: az Európai Unió lakosságának kevesebb mint fele támogatja az EU-tagságra pályázó országok belépését derül ki egy friss brüsszeli közvélemény-kutatásból. A kelet- és középeurópai államok sorát a lakosság körében még mindig Magyarország vezeti 46 százalékkal. A nem NATOtag tagjelöltek helyzete még kevésbé kedvező. Észtország felvételét például 36 százaléknyi EU-lakosság kívánja, a lett, a szlovák, a litván és a bolgár belépést 35 százalék támogatja. Románia csatlakozását 33, Szlovéniát 32, Törökországét 29 százalék helyesli. horvátokat, akik szerb civileket gyilkoltak meg az akció idején, fosztogattak és házakat gyújtottak fel, és ne vizsgálhassa meg mindezekkel kapcsolatban Franjo Tudjman elnök felelősségét. A jegyzőkönyvből kiderült, hogy David Rivkin, a hágai Nemzetközi Törvényszéknél Horvátországot képviselő amerikai ügyvéd javasolta: Zágráb nyilvánítsa „nem fegyveres" összecsapásnak az akciót, így az kikerülne a törvényszék illetékességi köréből, és nyújtson be keresetet agresszió vádjával Jugoszlávia ellen, hogy a bírósági eljárásra hivatkozva ne kelljen kiadnia Hágának olyan horvát tábornokokat, akik részt vettek a horvátországi háborúban. Az Emberjogi Bíróság ítéletei Törökország ellen Tizenötszörös vétkes MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. Az Európa Tanács Emberjogi Bírósága 15 esetben mondta ki vétkesnek Törökországot a kurd kisebbség szólásszabadságának megsértése, valamint emberkínzás és gyilkosság ügyében. A tegnap Strasbourgban közzétett ítéletek szerint az Európa Tanács 41 bírája többségi döntésével összesen 1,7 millió franknyi anyagi és erkölcsi kártérítésre kötelezte Ankarát az áldozatokjavára. A bíróság például 13 panaszból 11-nek helyt adva a szólásszabadság súlyos törökországi megsértését ítélte el, valamint 9 esetben a pártatlan bírósági döntéshozatal hiányát a helyi perekben jelen volt katonai bíró miatt. A Strasbourgban benyújtott felülvizsgálati peranyagok többsége kurd nemzetiségű újságíróktól, íróktól s ügyvédektől érkezett, akiket súlyos pénz-, illetve börtönbüntetésre ítélt a török jogszolgáltatás a kurd kérdésben közzétett nézeteik, cikkeik alapján.