Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-01 / 149. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUSI A TÉMA: VÍZ [ A vízpocsékolás ideje lejárt. A jövő században az emberiség könnyen víz nélkül maradhat Érdekes adatok Egy átlagos csapból tíz másodpercenként folyik ki egy liter ivóvíz Költséges szokás a pazarlás Folyadékból születünk Az ivás aranyszabályai Reggel éhgyomorra igyunk meg egy pohár ásványvizet, ez jót tesz a bőrnek, és lendületbe hozza emésztésünket is. Igyunk óránként! Szervezetünk akkor jut hozzá a megfelelő mennyiségű folyadékhoz, ha óránként lehajtunk egy pohár vizet. Mindig legyen kéznél egy üveg ásványvíz, akkor nem feledkezünk meg a folyadékpótlásról. Változtassuk italainkat! Nem unjuk meg az ásványvizet, ha mindig más ízű gyümölcslével keverjük össze. A kávé mellé mindig kérjünk vizet is! Ugyanígy - ahogyan ezt az olaszok és a franciák teszik a borhoz is igyunk ásványvizet. Ha este kirúgtunk a hámból, másnap minél több ásványvízzel ellensúlyozzuk az alkohol hatását. Ilyenkor a legjobb a szénsavmentes változat. Kedvencünk, a tenger Az édes és a sós víz nemcsak sótartalmában különbözik, a tenger vize sokkal gazdagabb ásványi anyagokban és nyomelemekben, mint a tavaké vagy a folyóké. Érdekes módon a tengerek sem egyformák, az Északitenger például jóval sósabb a Keleti-tengernél. Az orvosok nem véletlenül javasolnak tengerparti tartózkodást számos betegségre vagy egyszerűen erősítőként, a parti levegő és a víz makro- és mikroelemei sekentik a vérkeringést, az anyagcserét, a hormon- és immunrendszer működését. A tengeri klíma ideális allergiások számára, mert az itteni levegő a megszokottnál jóval kevesebb allergént (például port vagy virágport) tartalmaz. A tengervizes inhaláció tisztítja a légutak nyálkahártyáját javítja a légzést. Jó hatású köhögés, nátha, hörghurut, allergia és asztma ellen. A Kneipp-kúra során alkalmazott hideg-meleg váltófürdő serkenti a vérkeringést, javítja a vérellátást és ellazít. Jól beválik alvászavarok és fejfájás esetén. A vízi aerobic során a víz alatt végzett gyakorlatok hatásosságát fokozza a víz ellenállóereje. A módszer kíméletesen edzi a csontokat és az izmokat. A hideg-meleg vizes tusolás edzi az ereket, erősíti, rugalmassá teszi a bőrt. A tengeri fürdő otthon, a fürdőszobában is elkészülhet: egy kádnyi vízbe két maroknyi tengeri sót keverjünk. Segít reuma, bőrbetegségek, megfázás és kimerültség esetén. Az oldalt összeállította: Klein Melinda Olyan drága lesz, mint a kőolaj? • A Föld víztartaléka 1383,7 milliárd liter. 97,5 százalékát az óceánok, 1,8 százalékát a jégmezők, 0,6 százalékát a föld alatti vízmezők 0,015 százalékát a folyók és tavak, 0,0009 százalékát a vízgőzök, 0,00004 százalékát az élőlények adják. • Egy kifejlett emberi test hatvannégy százalékát víz alkotja, a nőknél ez az arány valamivel magasabb, hetven százalék. • Évente átlagosan nyolcszáz liter vizet iszunk fejenként. Ez ötven köbmétertje lent az ember élete során. Meg lehetne vele tölteni egy kisebb medencét. • Víz nélkül eddig tizennyolc napig bírta ki ember. A rekordot 1979-ben állította fel egy osztrák elítélt, akit véletlenül a cellájában felejtettek! A vízhiány három-négy nap után más súlyos zavarokat okoz, s tizenöt nap után következményei visszafordíthatatlanok, végzetessé válik. Kezdetben volt a víz. Vízből lett minden, és minden a vízbe tér vissza - írta az időszámításunk előtti hetedik században a milétoszi Thalész. A görög tudós elméletét azóta a tudomány is igazolta: körülbelül négymilliárd évvel ezelőtt a vízben keletkezett az élet, és mi, a legelső élőlények késői utódai sem élhetünk víz nélkül. Földi életünk első hónapjait valamennyien testmeleg vízzel telt magzatburokban töltjük el. Talán ez a kellemes emlék ösztönöz minket arra, hogy mindig a vizet keressük, hogy örömmel merüljünk bele a kádba vagy a tenger hullámaiba. A víz valóban a legfontosabb elem az ember számára: a szervezetünk kétharmad részben vízből áll, ez az arány a csecsemőknél valamivel nagyobb, az időseknél kissé alacsonyabb. Evés nélkül akár hetekig is kibírjuk, de ivás nélkül csak néhány napig, mert testünk anyagcsere-folyamatai csak nedves közegekben képesek lejátszódni. A víz szervezetünkben oldó- és szállítószerként szolgál, körülbelül kéthetente tökéletesen kicserélődik, és ezzel eltávolítja belőlünk a salak- és méreganyagokat. A víz gondoskodik legnagyobb felületű érzékszervünk, bőrünk simaságáról, feszességéről is. A kiszáradás veszélye Naponta 2,5-3,5 liter vízre van szükségünk, amelyhez ételeinkből és italainkból juthatunk hozzá. A folyadékpótlásnak különösen nyáron, nagy melegben, illetve sportoláskor van jelentősége, hiszen már kis mértékű vízveszteség is kibillenti egyensúlyából szervezetünket: 2 százaléknyi veszteségnél csökken testünk teljesítőképessége, 5 százaléknál görcsök és hányás alakul ki, 10 százalékos folyadékvesztés hallucinációhoz vezet, míg 15 százalék fölött beáll a halál. Izotóniás italok Az izzadással nemcsak vizet, hanem számos ásványi anyagot és nyomelemet is veszítünk, olyan életfontosságú anyagokat, mint a nátrium, a magnézium, a kálium, illetve a kalcium, a vas és a cink. Éppen ezért nem mindegy, milyen folyadékkal állítjuk helyre szervezetünk vízháztartását. Ha nemcsak a meleg, hanem a testi megerőltetés miatt is izzadunk, a legjobb választást az úgynevezett izotóniás italok jelentik. Ezek olyan hígításban tartalmazzák az ásványi anyagokat, hogy töménységük megfelel a testnedvek összetételének - így hozzájárulnak az élettani folyamatok fenntartásához-, a bennük lévő cukor pedig gyorsan felszívódik és energiává alakul. Mi magunk is készíthetünk izotóniás italt, ha ásványvizet gyümölcslével keverünk össze, könnyebb sportnál 1:3 (víz: gyümölcslé), nehezebbnél 1:1 arányban. René Dumont francia ökológus a tévékamerák előtt lassan megivott egy pohár vizet, majd elmagyarázta a nézőknek, megtörténhet, hogy erre a természetes műveletre a jövő évezredben már nem lesz lehetőségünk. ÖSSZEÁLLÍTÁS TUDNIVALÓK Érdemes végiggondolni „vízgazdálkodásunkat", hiszen - néha csak megrögzött, rossz szokásainkat feladva - nagyobb körültekintéssel sok vizet és vízdíjat takaríthatunk meg. (me néhány példa: A kádfürdőzés a háztartási vízfogyasztás 25 százalékát is kiteheti. A kádfürdőzés a háztartási vízfogyasztás 25 százalékát is kiteheti. Célszerű inkább zuhanyozni, mert ilyen módon akár 80 százalékkal kevesebb víz fogy, és esetenként 100 liter vizet is megtakaríthatunk. A zuhanyozással nemcsak vizet és engeriát takaríthatunk meg, de egészségesebb, frissítőbb is, mint a kádfürdő. A vécé szintén sok vizet fogyaszt, hagyományos tartállyal mintegy 10 litert. Ezt csökkenthetjük oly módon, hogy tiszta téglát vagy sima nagy köveket helyezünk a tartály aljába. Ha új vécét szereltetünk be, akkor érdemes például az úgynevezett kettős öblítési rendszerűt választani. Ezek csak 4-5 litert használnak öblítésenkét, de szükség esetén nagyobb teljesítményre (9-10 liter) is képesek. Sokat pazarolhat a csordogáló WC-tartály, belőle naponta akár 700 liter is elfolyhat. Egy átlagos csapból 10 másodpercenként folyik ki 1 liter víz. Ne folyassuk feleslegesen! Ezért - állandóan nyitott csapnál - fogmosás, borotválkozás, mosogatás közben akár 100 liternyi vizet is elpazarolhatunk. A mosogatógép használata akkor gazdaságos, ha telepakoljuk. Kevesebb edényt inkább kézzel mosogassunk. Á piszkos edényt ne folyóvíz alatt, hanem vízzel teli mosogatóban mossuk előbb el, és utána öblítsük le az edényeket. Ellenőrizzük időnkét a lakásunk, házunk vízmérőjét. Ha minden vízcsapot, szerelvényt jól elzártunk, a mérőnek nem szabad fogyasztástjeleznie. Amennyiben a vízmérő mutatója mégis forog és fogyasztást jelez, abban az esetben vízszivárgás van a vezetékrendszerben. Észrevétlen hibák több száz koronás többletet is okozhatnak a vízszámlán. Nemcsak a pénztárcánk, a Föld vízháztartása miatt is jobban kell figyelnünk. Ellenőrizzük időnkét a lakásunk, házunk vízmérőjét. Húszmillió ember ivóvizéről van szó! kétezer tonna foszfát kerül. A szerelem városában a gyilkos algák teljesen ellepték a csatornákat, elpusztították a vízi faunát, az emberre is káros gázokat bocsátanak ki. A tisztaságáról híres Bajkál-tó körül ipartelepek sora épült; drámai a helyzet Kanadában (itt található a világ édesvíztartalékának kilenc százaléka!), ahol tízennégyezer tóban, savas jellege miatt, már az élet semmilyen formája nem létezik, s a szakemberek szerint további százakra vár hasonló sors. Oka a túlzott műtrágyázás és rendszeres szenynyeződés. Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában az esőerdők eltűnése jelent óriási veszélyt. Az Aral-tó területe a túlzott igénybevétel miatt Reális veszélyként fogalmaztc meg, hogy a Föld édesvíztartaláks az elkövetkezendő évszázadokbar nem fogja fedezni a szükségletet 2000-ben hat-, 2025-ben nyolc-, £ jövő század közepén már tizenegy milliárdan leszünk; s huszonhat ország kétszázhuszonhatmillió la kosa kritikus vízhiányban fog szevedni, vagyis az egy főre eső éves fejadag ezer köbméter körül lesz, négyszázmillió pedig eléri a kritikus küszöböt. Az első áldozatok azok az országok lesznek, ahol már most gond van a tisztavíz-ellátással. Egyes borúlátó előrejelzések szerint négy év múlva Afrika az 1950-ben egy főre jutó mennyiségnek csak a negyedével rendelkezik majd. Hasonló lesz a helyzet Ázsiában és Dél-Amerikában. Ez súlyos konfliktushoz, háborúkhoz vezethet. Az értekezeleten magyar-szlovák konfliktus forrásaként emlegették a Duna vizének elterelését is! Nyilvánvaló tehát, hogy sürgős intézkedésekre van szükség. Ehhez két nagy szektornak kell alaposan a zsebébe nyúlnia. Az egyik a mezőgazdaság, amely a fejlett ipari országokban az édesvíz kétharmadát használja el. Az élelmezésügyi világszervezet, a FAO kimutatása szerint nagy pazarlás folyik, az öntözésre használt vízmenniységet jelentősen csökkenteni kell. A számok nyelvére fordítva: az öntözésre szánt mennyiség ötven százaléka (!) a szállítás, tárolás során elvész, a megmaradt víz húsz százalékát hatékony öntözési módszerekkel meg lehetne spórolni. Néhány országban ezen a téren látványos eredményeket értek el. Nemcsak a víz mennyisége, de a minősége is egyre nagyobb gondot okoz. Az elmúlt években sokat emlegetett felmelegedés, az üvegházhatás súlyosan károsította a környezetet. Az ipari hulladék beszivárgott a kellően védettnek hitt víznyerő kutakba, a folyókba, tavakba, már az Északi-sarkon is találtak szennyezett vizet! Sok helyütt a tengert ürítőtelepnek használják. A kiömlött kőolaj hártyaként vonja be több ezer mérföld területen a víz felületét, az igazi veszély azonban a földről jön, a mezőgazdaságból. A nagy mennyiségben alkalmazott műtrágyázás miatt a víz nitráttartalma megkétszereződött. A vegyület fokozatosan beszivárog a földbej, eléri az édesvíz szintjét, és hosszú úton a tengerekbe jut. A Rajna, Európa egyik legnagyobb folyója olyannyira szennyezett, hogy az Európai Unió külön program kidolgozását vette tervbe. Nem jobb a helyzet Európa déli tájain sem. A velencei lagúnákba évente kilencezer tonna nitrogéntartalmú anyag, (archívumi felvétel) rohamosan és vészesen csökken. Bonyolítja a helyzetet az eltérő vízfogyasztás. Míg az Egyesült Államokban egy amerikai naponta átlagosan hétszáz liter vizet használ, az európai kétszázat, addig a fejlődő országok lakosai alig tízet! Mi történik akkor, ha a jelenlegi helyzetben a harmadik világ országaiban is nőni fog a fogyasztás? Vajon az emberiség képes felmérni a rá leselkedő veszélyt? Megannyi kérdés, amelyekre egyelőre nincs megnyugtató válasz. A rövidesen beköszöntő új évezred nyugtalanító, konfliktusokat előidéző problémákat örököl. A szakemberek szerint nincs sok idő a gondolkodásra, sürgősen cselekedni kell!