Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-07 / 129. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 7. KOMMENTÁR Türelmetlen rikkancs TÓTH MIHÁLY A két világháború között születettek legtöbbjének volt egy-két dédelgetett karriertörténete. Mese arról, hogyan lett 1908 és 1913 között az eredetileg nincstelen utcai cipőpucoló (újságkihordó, kifutófiú stb.), mindazonáltal szorgalamas és célratörő európai bevándorlóból amerikai áruházlánc-tulajdonos (bankár, mosóporgyáros stb.). Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban nem egészen egy évszázad alatt kihaltak az igazán tehetséges és ambiciózus rikkancsok és az óriásvállalati vezérigazgatóságról álmodó bolti küldöncök. A trösztök igazgatótanácsaiban kivétel nélkül negyedikötödik generációs tőkések ülnek. Büszkén hivatkoznak felmenőik élniakarására. Talán hírzárlatot kellene elrendelni a postai hírlapszolgálat (PNS) privatizálása ügyében, nehogy némely nosztalgiázó amerikai újságárusok megtudják, milyen határtalan lehetőségek kínálkoznak a szakma legjobbjainak Szlovákiában. Ha megtudják, hogy egyik kollégájuk 24 óra alatt csaknem 900 újságárusító helynek vált gazdájává, elözönlik kis hazánkat, és 100 amerikai rikkancs közül legalább 25 nálunk kíván majd nagytőkéssé válni. A (múlt) századforduló újvilági mikrovállalkozójára még a türelem voltjellemző. John Taylor (korábban Szabó Jancsi) 1903-ban még megelégedett azzal, hogy a tegnapi 150 példány helyett holnap már 250-et adott el. Volt türelme várni az alkalmas pillanatra. Kései utódja, szlovákiai kollégája Ján Krajčír türelem dolgában a politikusoktól vesz példát, azoknak is a legfiatalabbjaitól. Hallatlan dolog - ordítja pl. R. F., a politikus-, hogy már elmúltam 30, lassan tíz éve volt rendszerváltás, és még mindig nem vagyok miniszterelnök! Ugyanígy érvelt 1998 agusztusában KT. PRJNT „úr" is, aki ahogy mondani szokás - lábon és en gros megvásárolta szinte az összes újságárusító kioszkot. Még a megvásárlás napján bérbe adta KT PRINT „úr" az összes árusítóhelyet az eredeti tulajdonosnak, a PNS-nek. Darabonként 9 ezer koronáért történt a megvásárlás, a PNS havonként 1200 korona bérleti díjat fizetett egy-egy árusítóhelyért. Tehát 8 hónap alatt a PNS kamatostól visszafizette KT PRINT „úrnak" a vételárat. Közben több ezer újságíró tűnődik Szlovákiában azon, miként lehet az újságforgalmazás ráfizetéses, ha egyszer a PNS úgyszólván az újságeladási ár felét megtartja. És a légszomjjal küzdő lapkiadók tucatjai is tűnődnek: vajon mivel magyarázható, hogy a PNS fizetésképtelen. Komoly közgazdászok azon törik a fejüket, hogyan lehetne más nyelvekre lefordítani e szót: „tunelovanie". A kifejezést nem lenne szabad lefordítani, hanem nemzetközivé kell tenni, magyarázatul mellékelve a PNS privatizációjának részletes leírását. A nyomozók eddig annyit tettek közzé, hogy a 861 kioszkot a KT PRINT Kft. vette meg. Ahogy én a hazai viszonyokat ismerem, valószínűleg sohasem derül ki, kit tiszteljünk a KT PRINT elnevezés mögött. JEGYZET Boldogulunk vagy sem? KORPÁS ÁRPÁD Boldogfa kisközség nevét kopó és koptató - egyben megújuló mindennapi eszközünk, anyanyelvünk csiszolta rövidebbre a Boldogasszonyfalva névalakból. Mellette békésen megfért a szlovák Matka Božia elnevezés is, mígnem a második világháború utáni proletár forradalomnak kényelmetlenné vált. így lett a falu szlovákul - sokáig csak ezen a nyelven idvezítve Boldog, mondhatnánk, így „Boldogult", még ha a lakosok továbbra is csak boldogfaiak maradtak. Aztán jött a tábla törvény, felvésetett Szlovákia törvénytáblájára, és az immár boldog boldogfaiak éltek a joggal; a szlovák feliratú Boldog községtábla alá magyarul is odakerült: Boldogfa. Mondják, hol volt, hol nem volt (hol van?), nem is olyan régen, ereje teljében, hatalma csúcsán Ő is megmártózott a tábla közelében levő falu végi tóban. Nem tudjuk, szellemét megőrizte-e a hely, de úgy tűnik, genius lociként egyvalakire hatott. Valamilyen sötét koponya ugyanis - örök éjszakájának leple alatt - a magyar feliratú táblán lefestette a két utolsó betűt. Képzelem, lopva, sűrűn pillantva körül, ne lássa senki, hogyan dolgozik benne kisebbrendűségi érzése, vagy más furcsa kór. Talán azt hitte, ettől lesz Boldog. Talán azt hitte, ettől lesz boldog. A tábláról azóta elmondható: lelke rajta. Isten ments, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény táblája is ilyenre sikeredjék, mert az maga a kudarc lenne. Csak Ő lubickolna örömében az ország tavában. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: I lolop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdelőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teqeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Apám mindig mondta, hogy ne kalaposinas legyek, hanem inkább suszter (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ DIE PRESSE Az osztrák lap azt a kérdést teszi fel azzal kapcsolatban, hogy elbocsátották az MTV 1-ből Juszt Lászlót, a Kriminális bűnügyi televíziós-sorozat felelős szerkesztőjét, veszélyben van-e a sajtószabadság Magyarországon. A műsor akkor „avatkozott be" a magasabb politikai érdekekbe, amikor Juszt ellenérveket és bizonyítékokat akart szerezni, hogy megdöntse Orbán Viktor miniszterelnök állítását, miszerint őt és családját a szocialista kormány alatti időkben állandó megfigyelés alatt tartotta a magyar titkosszolgálat. A hatóságok államtitkok megsértésének vádjával kihallgatták Jusztot. A Kriminális c. lap csütörtökön ugyan még a boltokba kerülhetett, de a bűnügyi televíziós-sorozat sugárzását azonnali hatállyal beszüntette a közszolgálati magyar televízió erősen jobboldali szemléletű műsorvezetősége. Magyar médiakörök az esettel kapcsolatban úgy vélik, hogy az országban lassan eltűnik a sajtószabadság és egyértelműen Juszt mellé álltak. Juszt állítólag számos magyar magántelevíziós társaságtól kapott felkérést arra, hogy folytassa a Kriminálist. Csehországban a több mint hét évtizednyi közös állami együttélés ellenére nem túl nagy az érdeklődés irántunk Prága és a szlovákiai magyarok Bár a szlovákiai magyarság problémái időnként kapnak kisebb vagy nagyobb teret a cseh médiákban, az azonban mégsem mondható el, hogy a cseh közvélemény ismeretei jelenünkről és múltunkról a több mint hét évtizednyi közös állami együttélés ellenére is az átlagot meghaladóak lennének. KOKES JÁNOS Akár tetszik, akár nem, a csehek körében nem túl nagy az érdeklődés e téma iránt. A szlovákiai magyarság mindennapjait egyetlen prágai médium, a Cseh Távirati Iroda (ČTK) kíséri rendszeres figyelemmel, míg a televízióban, a rádióban és az újságokban általában és inkább a szlovák-magyar államközi viszony kapcsán kapnak problémáink nagyobb teret. A magyar kisebbség helyzetének, élete egy-egy gondjának önálló bemutatása aránylag ritka. Sorsunkat a legnagyobb figyelemmel Prágában a Mladá Fronta Dnes, liberális és a Lidové Noviny, konzervatív napilapok kísérik. Mindkét újság ilyen szempontból még „magyarbarátnak" is nevezhető, hiszen a rólunk szóló írásokat - Ľuboš Palata, Karol Wolf, vagy Peter Schutz tollából - az objektivitás és a megértés jellemzi. Mindkét lapban, főként a Lidové Novinyben az utóbbi hónapokban számos írás jelent meg a beneši dekrétumokról is, amelyek a hivatalos állásponttól eltérően figyelmeztetik a politikusokat és a közvéleményt: ideje lenne átértékelni az akkori német- és magyarellenes intézkedéseket, s legalább erkölcsi OLVASÓI LEVÉL Ez lenne a megoldás? Elbocsátják Agócs Bélát, olvasom az Új Szóban. A hír szomorú, hiszen olyan emberről van szó, akire egykor még jelenlegi főnökei is büszkék voltak. A rendszerváltást követő hét hónap alatt rendezni kellett volna rendezetlen dolgainkat, de ez nem történt meg, vagy egyszerűen csak kicsúsztak feljebbvalóink az időből? Egyre megy: a hibákért nem Agócs a felelős. Jól emlékszem a választásokat megelőző időszakra, képviseelégtételben részesíteni a megkárosítottakat. Mint tudjuk, a hivatalos álláspont e tekintetben továbbra is merev. Aránylag rendszeresen ismerteti a szlovákiai magyarság problémáit, de inkább csak a hírek szintjén a baloldali Právo is. Csehországban két olyan lap van, amelyben a szlovákiai magyarsággal összefüggésben eléggé gyakori a „szélsőséges", „nacionalista", és a „revizionista" jelző. Az egyik a kommunista párt szócsövének számító Haló Noviny, amely a szlovákiai valóságot általában Vladimír Mečiar mozgalmának prizmáján keresztül látja, elsősorban Ján Risko cikkeiben. Ennél mérsékeltebb, de ugyancsak magyarellenes hangot üt meg kommentárjaiban Mečiarék egy másik híve, Oldrich Zábojník, a tekintélyes Hospodárské Noviny pozsonyi tudósítója. Ez az újság egyébként az egyetlen Prágában, amely naponta egy teljes oldalt szentel Szlovákiának. A szlovákiai magyar politikusok nem túl ismertek Csehországban. A leggyakrabban Bugár Béla, Duka Zólyomi Árpád, illetve Csáky Pál neve merül fel a lapokban. Duray A szlovákiai magyar politikusok nem túl ismertek Csehországban. Miklós, aki korábban gyakran szerepelt a cseh újságok hasábjain, az utóbbi időben „kiveszett" a sajtóból. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes múlt heti hivatalos prágai tárgyalásai sem kaptak nagy nyilvánosságot az újságokban. A mérvadó lapok szombati kiadásaikban rövid hírben csak azt jelentették, lőink fűt-fát ígértek, biztattak bennünket, hogy bírjuk ki, ha megnyerik a választásokat, visszaállítják az eredeti állapotokat, s jogállamhoz méltóan rendezik a problémákat. Mi hittünk nekik, és ők lettek a választások győztesei. Reméltük, hogy felelősségre vonják a Slavkovská- meg Nemčokféléket (a lista nem teljes, ezek az emberek továbbra is fontos funkciókat töltenek bejárási, kerületi szinten). Biztosak voltunk benne, hogy a rendszerváltás után a kétnyelvű bizonyítványokat mi adjuk ki, azok, akik a legtöbbet tettek érte, vállalva a megaláztatást és félreállítást, az elbocsátást és munkanélküliséget, az anyagi csőMiloš Zeman és Csáky Pál hogy Prága és Pozsony közösen kívánnak fellépni a roma-kérdésben, illetve hogy a felek megvitatták a kettős állampolgárság ügyét. A Mladá Fronta Dnes fényképet is közölt Miloš Zeman és Csáky találkozásáról, s idézte a cseh kormányfő megfontolásra érdemes szavait: „Úgy gondolom, hogy a kisebbségek helyzetén mindig van mit javítani." Vezető cseh politikusok ugyanakkor nem látnak semmi különöset abban, hanem természetesnek tartják, hogy a szlovák kormánynak magyar tagjai is vannak. „Úgy gondolom, hogy ez a szlovákiai választók ügye. Ezen a téren nincsenek semmiféle előítéleteim. Jónak, természetesnek tartom, hogyha valaki felkészültsége alapján érdöt és a család széthullását. Ez az áldozat nem volt elégséges. A forgatókönyv közben változott, s képviselőink is csak részmegoldásokig jutottak el (visszakerült posztjára a búcsi és bátorkeszi igazgató, feszített tempóban viszszaállítottuk a kétnyelvű bizonyítványokat). Mindez szép gesztus volt, csak ne követték voina elhamarkodott nyilatkozatok, melyek szerint a leváltott igazgatók kérdése megoldódott. A legtöbb leváltott igazgató még ma sem dolgozik abban az iskolában, ahol egykor a pofonokat kapta, így sérült emberként inkább visszavonultak, pedig nagy szükség lenne szakmai ismeretükre, gerincessé(ČTK-felvétel) vényesül egy politikai csoportosulásban, legyen az akár nemzeti kisebbségi is, akkor felelős tisztséget viselhessen egy nem nemzeti, hanem országos szervben is" - nyilatkozta lapunknak Libuše Benešová, a cseh szenátus elnöke, aki az alkotmány szerint Václav Havel államfő után az ország második főméltósága. Petr Uhl, ismert polgárjogi harcos, a cseh kormány emberi jogi biztosa pedig ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem a politikusok nemzeti hovatartozása, hanem felkészültségük kell hogy eldöntse, viselhetnek-e valamilyen felelős tisztséget vagy sem. A szerző állandó prágai munkatársunk gükre. Agócs Béla ezért küzd makacsul tovább. Egy személyben tüntet, éhségsztrájkot folytat, egyezkedik politikusainkkal. Az egyik nap megegyeznek, a másikon megkapja az elbocsátást. „A mór megtette kötelességét, hát mehet" alapon tudom csak felfogni a galántai járási vezetés nevetséges indoklását, mely szerint megsértette a munkafegyelmet. Az olvasó pedig eltöprenghet azon, miért nem az okozatot kiváltó okot szüntetik meg, s nem lenne többé Agócs-kérdés. Lehet, hogy idők múltával ezt is megtudjuk. Ma csak egyet tudok: Agócsnak igaza van! Mészáros László Szene