Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-04 / 127. szám, péntek
ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 2. KULTÚR A G. Nem véletlenül tűzte műsorára a közelmúltban, egymást követve a cseh közszolgálati televízió mindkét csatornája azt a több mint egyórás beszélgetést, mely még tavaly nyáron készült, az akkor 90. életévét betöltő neves francia íróval, Robert Merlével. KISS JÓZSEF Talán volt ebben némi kajánság is, hogy a néző tettenérhesse a világ alakulásának a nagy írókon is kifogó kiszámíthatatfanságát. Merle ugyanis vidéki kastélyának udvarán sétálgatva, korát meghazudtolóan jó karban levő, szálfaegyenes tartású öregúr szellemi frissességével válaszolgatva a beszélgetőtárs kérdéseire, kitért az európai kontinens helyzetére is. Átszellemültséggel beszélt arról, hogy a második világháború óta az öreg földrészen nem tört ki országok közötti háborús konfliktus, mert a második világégés szörnyűségeinek emléke megteremtette a megértés és az összefogás gondolatának táptalaját. Sőt, addig ment lelkesedő bizakodásában, hogy nyomatékosan kijelentette: Európában már kiveszett az a barbár gondolkodás, mely a népeket alá- és fölérendeltekké osztaná... Amikor Merle a fentieket kimondta a cseh televízió kamerája előtt, lehet, hogy volt némi ok a reménytkeltő jövőbelátásra is. De emlékezzünk csak, mi is zajlott ez idő tájt azon a kölcsönös gyűlöletektől izzó Balkánon, ahol már ekkor a boszniai öldöklések után ugyancsak kétessé vált, hogy a daytoni békeszerződés Szavatolójának tekinthető-e Milosevics, és felsejlett a koszovói folytatás. Igaz, 1998 júliusában amerikai diplomáciai lépés történt, és körvonalazódott a nemzetközi koszovói béketerv. A NATO a bombázást kilátásba helyező ultimátumát viszont - aminek bekövetkezésében szinte senki sem akart hinni csak később, szeptemberben intézMESTERSÉGEM A HAL A L te Milosevicshez. Ki tudja, milyen naprakészséggel figyelte ezeket az eseményeket az a Robert Merle, aki a szóbanforgó interjúban a történelem menete iránti viszonyáról némi derűlátással, az emberbe vetett hittel nyilatkozott. Viszont egy negyedszázaddal korábban magyar kérdezőtársának, Köves Erzsébetnek a rangos Valóság című folyóirat hasábjain úgy vallott, hogy a nagybetűs Történelem áldozatának tekinti magát, minthogy az a háború elején, 1939-ben elkapta, s annak végéig markában tartotta. Ennek közvetlen hatása alatt született a fancia összeomlásról szóló regénye, amely saját szavai szerint még bizonytalanságot tükröz az „erőszak és nem erőszak" kérdésében. A háVajon ma is derűlátóan bízna-e Robert Merle abban, hogy az ember az erőszakkal szemben végül is eljut odáig, hogy embernek tekinthesse magát? A nagy írókon is kifog a jövő kiszámíthatatlansága ború azonban megérlelte benne a meggyőződést, hogy az igazságtalanság ellen nincs más eszköz, mint az erőszak. így sejthető, hogy amennyiben a tavalyi beszélgetés szembesülnE a történelemnek a Balkánon előállt újabb fejleményeivel, miképp is vélekedne a mostani beavatkozásról. De vajon az erőszakkal szembe kerülő ember magatartásával kapcsolatban ezek után is derűlátásának adna hangot? Huszonöt évvel ezelőtt a Történelem iránt, ami alatt a mindent alakító és változtató jelenkori történetet értette, pesszimista érzelmeket is táplált. A cseh televízió munkatársának nyilatkozva tavaly augusztusban viszont az emberbe vetett hit áradt szavaiból, abban reménykedve, hogy „az ember végül is eljut oda, hogy valóban embernek számíthat". Utána mintha kissé megtorpant volna, és sietett hozzátenni, hogy ez nagyon hosszadalmas folyamat lesz, és nagyban függ majd a környezet hatásától. Talán nem afféle találgatás arra gyanakodni, hogy Merlének most erre gondolva eszébe jutna a környezet fogságába került ember elfajulásának mementójaként született regénye, a Mesterségem a halál. Az olvasóban ugyanis Merlével kapcsolatban elkerülhetetlenül ennek lelkiismeret-ébresztő hatása indít el ugyancsak lélekbemarkoló párhuzamokat. Rudolf Lange alakjában, az auschwitzi haláltábor megszervezőjének fiktív életrajzában ugyanis arra a szörnyűségre világít rá, hogy miként válhatott egy ember a náci gyilkos masinéria fogaskerekévé. A regény 1970-ben a pozsonyi Madách Kiadó és a budapesti Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent harmadik kiadásának fülszövege szinte az olvasóval maradéktalanul azonosulva teszi fel az önkéntelenül előtörő kérdéseket: „Mi történt ezzel az emberrel? Tébolyodott-e vagy épelméjű? Hiszen bizonyára Rudolf Lang is normális csecsemőként született. Mi okozta hát jellemének iszonyú károsodását? Ki a bűnös? Hol kezdődik környezetének felelőssége, és hol kezdődik az övé?" A regény magyar fordításának megjelenését követően, az ötvenes évek második felében Fábry Zoltán az Irodalmi Szemle hasábjain rámutatott, hogy Lang a „példás kötelességember" nem szörnyeteg, a tömeggyilkosság mint mesterség számára egy mechanikus funkció eredménye. S Fábry az atombomba birtoklásával meghatványozott „katasztrófa-tökéletesMerle Rudolf Langjának egyfajta alteregóivá válnak. ségben" a világveszély irtózatos lehetőségére figyelmeztetett. Kevéssé figyelt a parancs ésengedelmesség maradéktalan egybefonódásának társadalmi-lélektani okaira. Viszont Merle regényének mai üzenete éppen ebben rejlik. A háborút vesztett húszas évekbeli Németország frusztráltságának, a tömegméretű kilátástalanságból kiutat kínáló demagógia pszichózisának roppant hatóerejében. Emlékezzünk csak vissza, mit is mond a börtönigazgató a hányódó munRobert Merle (Archívumi felvétel) kanélküli Rudolf Langnak, az első világháború utáni német szabadcsapatosnak arra a kijelentésére, hogy csalásnak tekintené, ha volt gyámjának bűnbocsánatot színlelve folyamodna amnesztiáért. Az igazgató azért nevezi Lángot veszedelmesnek, mert lelke mélyén tisztességesnek tartja. Csak a söpredék veszélytelen, mert csupán érdekből cselekszik - mondja. Igen, lehet, hogy Koszovó esetében is valójában nem Seselj vajda elvetemült banditái jelentik az igazi veszedelmet, hanem a garázdálkodásukat szenvtelenül eltűrő szerb közhangulat. Csakhogy ez lényegét tekintve nem puszta néphangulat. Szerbia - történelmi szindróma. így nevezik a történészek a szerb népiélekben mélyen gyökerező öröklött történelmi atavizmusokat és komplexusokat. Ezek egyike a szerbek ellen még a török időkben elkövetett mészárlások teremtette létfélelem, a másik a szerb hegemóniával azonosított, hálátlansággal találkozó áldozatvállalás és mártírkomplexus, ami a hegemónia fokozatos elvesztése nyomán elemi erővel tör a felszínre. Érzékletes közelségbe hozzák ezt az újvidéki Symposion című posztmodern lapnak a bombázások megindulásakor Budapesten rekedt főszerkesztőjétől, írói nevén Szerbhorvát Györgytől származó írások. Szerzőjük kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik a szerb liberális értelmiség körében. Írásaiból kiderül, hogyha valaki szóba hozza előttük a koszovói albánokkal szembeni etnikai tisztogatást, hitetlenkedő értetlenséggel reagálnak: hogy jön ez ide, ha egyáltalán igaz, mi ez ahhoz képest, hogy a sokat szenvedett szerb nép ellen öszszeesküszik az egész világ... A szindróma feloldatlansága, a meg nem emésztett történelem erősen közrejátszik abban, hogy a „meghalni Nagy-Szerbiáért politikai és erkölcsi kötelesség" ámokfutó jelszavának parancsát követő gyilkosok Merle Rudolf Langjának egyfajta alteregóivá válnak. Milosevics messzire jutott ezen az úton. Vajon megbűnhődik-e Rudolf Lánghoz hasonlóan, s kiveti-e közösségéből maga a szerb nép... FELHÍVÁS Tábor drámapedagógusok, amatőr rendezők, színészek részére ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A békéscsabai Művelődési Központ és Kézműves Szakiskola gyakorló amatőr színházi rendezőcsoportvezetők és a színházrendezés műhelytitkaival megismerkedni vagy ez ismereteiket bővíteni kívánó drámapedagógusok, valamint amatőr színészek számára, 1999. július 19-25. között, intenzív nyári tábort szervez. A tábor munkájában részt vehetnek már működő csoport tagjai is. Részükre és a színészmesterséget megismerni kívánók részére a rendezőképzéssel párhuzamosan önálló és a „rendezőkkel" közös foglalkozások keretében) mesterségképzést biztosítunk. (A program terveink szerint az 1999 őszétől megvalósítandó egyéves, alapfokú színházrendezőképzés bevezető programja.) A jelentkezési lap beszerezhető: az 5600 Békéscsaba, Művelődési Központ és Kézműves Szakiskola, FÁBIÁN TAMÁS (színházi tábor) címen és/vagy az interneten a http//www. nexus.hu/sj52 honlapon. A programmal kapcsolatos kérdéseire választ kaphat a fenti címen, telefonon a (66) 442-122-es számon vagy interneten a steinwender.jozsef@mail.datanet.hu címen. A jelentkezéseket 1999. június 20ig a fenti postacímre kérjük megküldeni. A jelentkezés feltételei: a/ a jelentiezési lap megküldése; b/ a résztvételi díj befizetése (amely történhet részletekben vagy egy összegben); c/ amatőr színész szekcióba jelentkezhetnek: 14 éves kortól, d/ amatőr rendező szekcióba jelentkezhetnek 18 éves kortól. A program részleteiről: 1. Két meghatározó „work-shop". 2. Néhány szó az előadókról. 3. Általános, napi program, időbeosztás. 4. A költségekről. 1. „IMPROKREART" - MŰHELY PLESKONICS ANDRÁS kurzusa A kurzus célja: a könnyed, játékos, kreatív műhelymunkától a felszabadult és nyitott, élő improvizációkon keresztül az elmélyült meditatív technikákig való eljutás. Az univerzális játékelv a szemléleti bázis. F.rre épül a közös stúdiumok sora: a csoportos, páros vagy egyéni kreációk szabadiskolája. A személyiség rejtett kapcsolatteremtő és teremtő képességeit, énfelszabadító mechanizmusait elemi él ményszerző játékokkal és rituálékkal fogjuk mozgósítani. A vizsgálódás/élményszerzés alapkörei: a/ befelé figyelés (introverzió) b/ a másik ember (extraverzió) c/ az emberi kapcsolat („NATURA") d/ hang- és zenevarázslások e/ mozdulat (mim) és jelentéslehetőségei f/ komplex élmények (szünesztézia-kísérletek) Néhány érdekesebb stúdium (experimentum) napirendi tájolással: - délelőtt: ÉRZEKEINK PRÓBÁJA (mimikamókák, szemmisztika, a csend hangjai, neszmisztika, hangfirhang) Élményeink prezentációi: zeneérintések, test-tesztek, empátiapróbák, natura-krea-túra, szómágia, zene-mim, total(gesamt)kunst stb. - délután: egyéni/csoportfeladatok - műhelymunka improvizációs tréning - este: élményrögzítés, elemzés zenevarázslatok (akár más műhelyekkel együtt is) - éjjel: „lelkímia" ezoterikus lelkigyakorlatok, mágia, éjjeli hangvarázslatok stb. STEINWENDER JÓZSEF kurzusa A kurzus célja: olyan kreatív műhelymunka közös megvalósítása, amely lehetőséget biztosít bármely: a/ jelenkori és/vagy múltbéli eseménysor; b/ klasszikus dráma, vagy c/ drámai fércmű színpadképes bemutatásához vezető út gyakorlatának megismerésére gyakorlati megoldásokat ajánl, tár fel a közös munka eredményeként, a nem hivatásos színházrendezők és/vagy színészek, illetve a dráma eszközeit oktató munkájukban használók - drámapedagógusok számára: a/ dramaturgiai, Az amatőr színész szekcióba 14 éves kortól lehet jelentkezni (Dusza István felvétele) b/ színészvezetési, c/ szerepépítési, d/ darab, műválasztás módszereinek mindenkor legmegfelelőbb technikáira. Alapvetésül használva a „múzsák neveletlen gyermekének" nevezett színházi formát, a commedia deli' arte-t, amely egyszerre volt zenés, tragikus, lírai, komikus, aktuális, klasszikus színház, amely ugyanolyan könnyedséggel használta a veretes szöveget, mint az improvizációt, élt a „tipi-fusi" kínálta biztos „szerep sikerrel", és soha nem mondott le az „üzenet" megfogalmazásáról. 2. PLESKONICS ANDRÁS Több mint tíz esztendje dolgozik amatőr színházrendezőként. Számtalan intenzív tábor kurzusvezető mestere volt. Több országos és nemzetközi szinten elismert előadás rendezője. Programjaira jellemző a könnyed játékos, kreatív műhelymunka, a felszabadult és nyitott, élő improvizációk és az elmélyült meditatív technikák eredeti élményeken alapuló felfedezése. Mindebben meghatározó szerephez jut a zene és a mozgás. STEINWENDER JÓZSEF Pedagógus, drámapedagógus, ,jB" kategóriás színházrendező. így egyaránt ismeri a nem hivatásos és a hivatásos „színházcsinálás" módszereit. Kurzusvezetőként egyaránt dolgozott színész-, rendezőés drámapedagógiai képzésben. Több országos és nemzetközi elismerést szerzett rendezéseivel. (Ezek alapvetően a közös munkát tekintették a „katarzist teremtő célnak".) Több éves - színházi és pedagógiai - gyakorlata révén alaposan ismeri a két területet elválasztó (és összekötő) sajátosságokat. a/ A tábor munkájában - terveink szerint - részt vesz továbbá több, a színházművészet további szakterületeit képviselő előadó. 3. ÁLTALÁNOS MUNKATERV Beérkezés: 1999. július 19-én, 17 óráig; 19.00-tól a tábor programjának ismertetése - egyeztetés (kölcsönös elvárások, igények egyeztetése és bevezetés a másnapi intenzív munkába). NAPI PROGRAMTERV - július 2021-22-23-24. a/ 9—13-ig szekciófoglalkozások (színész, rendező szekciók) b/ 15—18-ig szekciófoglalkozások c/ 20-22-ig közös munka d/ július 24. 20.00-tól a közös munka eredményeinek „fel- és bemutatása" e/július 25.9-12-ig összegzés, értékelés. 4. A KÖLTSÉGEKRŐL A program költségei a résztvevők teljes ellátását (háromszori étkezés, szállás előadások díja) fedezik. Ez 18.000 Ft/fő, amely befizethető egy összegben vagy két részletben. Az utóbbi esetben az első részlet (9.000 Ft) június 31-ig, a második július 19-ig fizetendő be postautalványon a Művelődési Központ és Kézműves Szakiskola, 5600 Békéscsaba, Luther u. 6. - Fábián Tamás (színházi tábor) - névre, címre.