Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-29 / 147. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 29. A TÉMA: HADSEREGELLLENŐRZÉS F|V A fegyverzetellenőrzési hivatal igazgatója, Jaroslav Tomáš ezredes az EBESZ-megfigyelésekről A szép rendben tartott gépeken cédula virít: ELADVA Az EBESZ-bizottság látogatásának célja a kölcsönös biztonság- és bizalomerősítő egyezmény ellenőrzése. Avendéglátók mindent „kiteregetnek" a megfigyelők előtt. Danák és Zuzanák - új fegyverek a hadseregben A megfigyelők nemcsak páholyból nézhették meg a fegyvereket, hanem testközelbe is kerülhettek velük. Megtapogathatták, megmászhatták azokat. Mint például ez az angol ezredes, aki még a gépfegyver csövébe is belekukkantott. Előtérben a Zuzana, a háttérben egy negyvencsövü rakétavető löveg. A Zuzana nemcsak a fényképfelvételnek, hanem a megfigyelők érdeklődéAz oldal anyagát írta: Gaál László sének is a középpontjában volt. Hiszen azzal, hogy a hadseregben rendszeresítették, a fegyverkereskedelemben is megnyílhat előtte az út. A szlovák-magyar egyezmény sokkal szigorúbb MiG-eket kilóra? ÉRDEKESSÉG Néhány hónapja kisebbfajta botrányt okozott, hogy nyilvánosságra került: az előző kormány idején a hadsereg fémhulladék árán adta el a kiszolgált MiG-21-es vadászgépeket. A 15 vadászgépet darabonként 52 ezer koronáért adták el, de hogy valójában ki áll az üzlet mögött, az máig sem tisztázott. Jozef Pivarči védelmi államtitkár az előző kormányt okolja, de szerinte a légierő parancsnokának, Štefan Gombík tábornoknak is alá kellett írnia az üzletet. Más vélemények szerint a mostani államtitkár az üzletkötés idején olyan beosztásban volt a légierőnél, hogy neki is tudnia kellett a dologról. Egyik részről azt bizonygatták, az üzlet nagyon előnyös a hadsereg számára, hiszen a gépek már csak hulladékba valók, de azok szakszerű szétdarabolása is többe kerül, mint amennyiért eladták őket. Mások szerint a gépeket külföldre (állítólag Izraelbe) adták el, hogy ott felújítsák és hadrendbe állítsák azokat. Egyesek szerint a gépek teljesen használhatatlanok voltak, mások azt állítják, néhány MiG-21-es még az üzlet megkötése után is repült. Az ügy kivizsgálása még mindig folyik. Az eladott gépeket a Szlovákiába látogató EBESZ-megfigyelők is láthatták. Azok egy része ugyanis a külföldi szakembereknek bemutatott kuchyňai repülőtéren vesztegel. A szép rendben félreállított gépek mindegyikén cédula virít: ELADVA. Hogy kinek, azt a repülőtér illetékesei sem tudták - vagy nem akarták - alárulni. Somogyi Tibor felvétele Május végén az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet húsz tagállamának harminckilenc katonai megfigyelője tett látogatást a szlovák hadseregnél. INTERJÚ Vendéglátójukat, a védelmi minisztérium fegyverzetellenőrzési hivatalának igazgatójától, Jaroslav Tomáš ezredestől megkérdeztük: Mi volt a célja ennek a látogatásnak? Szlovákia az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállama, a Bécsi Dokumentum '94 Ötévenként kell látogatást tenni egy-egy tagállamban. nevű egyezmény pedig az EBESZ mind az ötvenöt tagállamának lehetővé teszi, hogy ellátogasson bármely másik tagállamba. Bárki ellenőrizheti, hogy az adott állam nem fegyverkezik-e mérték felett, nem végez-e túlzott csapatmozgásokat, stb. A Bécsi Dokumentum kimondja, hogy ötévenként egyszer kell látogatást tenni egy-egy tagállamban. A legfontosabb ok, ami miatt mostanra időzítettük az EBESZ-misszió látogatását, a 155 milliméteres önjáró tarackágyú, a Zuzana bemutatása. Ugyanis minden fegyverrendszert a rendszeresítését követő egy éven belúl be kell mutatnunk, és ez a határidő a Zuzana esetében idén júniusban jár le. A fegyveren kívül bemutattuk egy támaszpontunkat, mégpedig a malackai 33. légitámaszpontot, illetJaroslav Tomáš: Szlovákia nyitott mindenféle bizalomerősítő gesztus előtt. (Somogyi Tibor felvétele) ve annak kuchyflai repterét és gyakorlóterét. Az EBESZ-megfigyelők bármit megtekinthetnek a bemutatott támaszponton, vagy csak azt, amit a vendéglátó „kiállít"? A Bécsi Dokumentum '94 politikai dokumentum, amely nem jelent jogi kötelezettséget. Jelen esetben a légitámaszpontnak lehetősége van azt bemutatni, amit a külföldiekkel meg akar ismertetni, a küldöttek pedig megkérdezhetik, amit tudni szeretnének. Például a légibemutató során érdeklődtek a pilóták kiképzése, a légifegyverek harcképessége felől, amire meg is kapták a valós válaszokat. Az említett Bécsi Dokumentumon kívül létezik egy kétoldalú szlovák-magyar bizalomerősítő és biztonsági egyezmény is. Ez miben különbözik az előbbitől? A kétoldalú egyezmény szigorúbb feltételeket szab. Például ha a Bécsi Dokumentum megszabja, hogy bizonyos létszám feletti katonai gyakorlatra EBESZ-megfigyelőket kell hívni, a szlovákmagyar kétszer szigorúbb határt szab. Vagyis amíg EBESZ-megfigyelőket mondjuk hatezernél több katonával végzett gyakorlatra kell meghívnunk, a magyarokat már háromezer fővel végzett gyakorlatra is. De kisebb egységgel, például egy századdal végzett gyakorlatra is meghívhatjuk a szomszéd ország megfigyelőit. Évente körülbelül húsz olyan akción veszünk részt közösen, amely mindkét fél számára hasznos lehet. Ki pénzeli az ilyen látogatásokat, és mennyibe került a harminckilenc külföldi megfigyelő egyhetes itt-tartózkodása? Azzal, hogy Szlovákia csatlakozott az egyezményhez, vállalta, hogy a külföldi megfigyelők itttartózkodásának minden kiadását fedezi. A szállást az élelmezést és egyéb kiadásokat álljuk mi, az ideutazást természetesen a kiküldő állam téríti. A mostani látogatás Szlovákiának mintegy félmillió koronájába került. Az EBESZ-blzottság látogatásának célja a kölcsönös biztonság- és bizalomerősítő egyezmény ellenőrzése. A bizalomnak pedig az a lényege, hogy a vendéglátók mindent „kiteregetnek" a megfigyelők előtt. Például kiállítást rendeznek az új fegyverhez használatos mindenfajta lövedékből. Ez volt az első alkalom, hogy a Zuzana bemutatta tudományát, s annak ellenére, hogy a hadseregben csupán egy éve rendszeresítették, a legénysége már két éve gyakorolja kezelését, a gyártó cég, a dubnicai nehézgépgyár prototípusán megkezdték a Zuzanával való ismerkedést. (Dömötör Ede felvételei)