Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-29 / 147. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 29. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Recesszió Közép-Európában Bécs. A Die Presse osztrák lap cikke szerint, mintha minden rossz irányban haladna Kelet- és Közép-Európában. Feltételezése­ik illusztrálásaképpen a gazda­sági visszaesést, az oroszországi tartós pénzügyi válságot, a kül­földi beruházók tartózkodó ma­gatartását nevezi meg. Az egyet­len reménysugárnak a jugoszlá­viai háború befejezését látja. Mi­vel azonban Szlobodan Milose­vics elnök hatalmon marad, ezért továbbra is politikailag és gazdaságilag bizonytalan térség­ként írja le a Balkánt. A közép­és kelet-európai országok hely­zetét sem látja túl rózsásan a cikkíró. Megállapítása szerint az EU bővítése szintén mellékvágá­nyon álldogáll. (MTI) Tőzsde az Interneten Párizs. Az America Online fran­cia leányvállalata az AOL France, internet-szolgáltatóján keresztül, elsőként lépett a piac­ra tőzsdei szolgáltatásokkal. Az AOL 400 ezer felhasználójának folyamatosan frissített pénzügyi és tőzsdei információkkal szol­gál. Az amerikai anyavállalat hasonló módon már csaknem 10,5 millió felhasználóhoz jut­tatja el információit. (SITA) Dráguló bérletek Pozsony. A Pozsonyi Közlekedé­si Vállalat július 1-jei hatállyal növeli az egyes bérletek árát. A havi bérletért a 420 koronát fi­zethetünk, ugyanez a diákoknak és nyugdíjasoknak 210 koroná­jába fog kerülni. A negyedéves bérlet 1100, diákoknak és nyug­díjasoknak 550 korona lesz. Az egy évre szóló bérlet 4200 koro­nára emelkedik, a nyugdíjasok 2100 koronát fizetnek majd az éves bérletért. Megszűnik a ja­nuár elsején bevezetett, 6-16 éves gyermekeknek szóló 54,8%-os kedvezmény. (SITA) Együttműködés az építésügyben Pozsony. Harna István építés­ügyi miniszter tegnap együtt­működési egyezményt írt alá a Szovák Építészmérnöki Kamara és a Szovákiai Építészmérnökök Szövetségének képviselőivel. A minisztérium és az építésügyi szervezetek megállapodtak, hogy az építésügy szakmai szín­vonalának emelése érdekében a jövőben szorosabbra fogják együttműködésüket a szakma minden területén, (ú) Szép nyár a Globtelnél Pozsony. A Gobtel GSM június 29-én indítja „Szép nyár" rek­lámakcióját, amely során elő­nyös áron aktiválják az általuk kínált mobiltelefonokat, ame­lyek kínálata nyáron újabb tí­pussal bővül. Újdonságnak szá­mít a Globtel fórum is, aminek köszönhetően a felhasználók, a Markíza magántelevízió teletextszolgálatán keresztül, bekapcsolódhatnak a nyilvános vitafórumokba, (ú) OECD a foglalkoztatás javításáról: részmunkaidő, állandó képzés, munkahelyvédelem és rugalmas munkaszervezés Lefaragható a munkanélküliség A járás munkaképes lakosságának negyede segélyből él Sok az állastalan fiatal ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nagymihály. A tavasz, illetve a nyár kezdete sem hozott változást a Nagymihályi járás munkaerő-pi­acán. A munkanélküliek számának fokozatos növekedése a régióban a peremvidékekre jellemző kedve­zőtlen gazdasági helyzetnek tud­ható be. A túlsúlyban agrárjellegű járásban a mezőgazdasági szövetkezetek meggyengítésével, néhányuk fel­számolásával emberek százai vál­tak munkanékülivé, s ehhez jelen­tős mértékben hozzájárult az épí­tőipari cégek megszüntetése, az ipari üzemekben és vállalatokban végrehajtott szerkezetváltás során bekövetkezett létszámcsökkentés is. Áprilisban csaknem 14,4 ezer munkanélkülit jegyeztek a járási munkahivatalban, vagyis a mun­kaképes lakosság 25,60 százaléka állástalan a régióban. A nyilván­tartásban lévők közül 4720 sze­mély több mint két éve nem jutott semmilyen munkához. A munkanélküliek legnagyobb tá­borát a 19-24 év közötti fiatalok al­kotják. Helyzetükön (ha csak rövid időre is) sokat segítnének az éssze­rűbb közmunkaprogramok, de saj­nos ezek az utóbbi időben vajmi ke­vés munkanélkülit juttattak állás­hoz. Jelenleg mindössze 106 köz­hasznú munkaerőt tartanak nyil­ván, beleértve a járáshoz tartozó Ung-vidéket is, ahol a legszomo­rúbb a helyzet a munkanélkülisé­get illetően. Annak ellenére, hogy az ungi régióban két ipari nagy­üzem is működik - a vajáni hőerő­mű és a tranzit-gázvezeték komp­resszorállomás a helyieknek rit­kán nyílik lehetőségük arra, hogy itt munkához jussanak. Ebből kö­vetkezik, hogy a járásban a munka­hivatal által nyilvántartottak közül 214 személy jut egy szabad mun­kahelyre. Úgy tűnik, júliusban és augusztusban a munkát keresők száma még tovább nő, főleg a ta­nulmányaikat befejező fiatalok so­raiból. Elhelyezkedési lehetőségeik ugyanis nagyon csekélyek, (kat) Csak két közlekedési vállalat marad a Nyitrai kerületben Lépés a magánosítás felé ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nyitra. Augusztus l-jétől mind­össze két autóbusz-közlekedési vállalat marad a Nyitrai kerület­ben, az eddigi kilenc helyett. A nyitrai vállalathoz fog tartozni az aranyosmaróti, a verebélyi és a nagytapolcsányi, az érsekújvári­hoz pedig a lévai, az ipolysági, a komáromi és a vágsellyei. Ján Vrba, a nyitrai közlekedési vállalat igazgatója lapunknak elmondta, hogy az összevonás lényegében az első lépést jelenti a közlekedési vállalatok magánosítása felé, és ily módon szeretnék megakadályozni az esetleges gazdasági visszaélése­ket is. A költségvetési részesedés összege ezután is változatlan ma­rad, de a járatok ésszerűsítése után talán sikerül valamennyi pénzt megtakarítani. Erre azért is szük­ség lesz, mert az üzemanyagok adójának emelése csak a nyitrai vállalatnál havi egymillió, a fo­gyasztási adó emelése pedig havi 4 millió korona többletkiadást fog jelenteni. Az összeg augusztustól emelkedik, hiszen míg jelenleg a nyitrai vállalatnak 196 autóbusza és 541 alkalmazottja van, addig augusztustól 426-ra emelkedik az autóbuszok, és 1064-re az alkal­mazottak száma. Bár a buszsofő­rök között elbocsájtásokról is be­szélnek, Ján Vrba szerint ezt még korai lenne kijelenteni, hiszen sze­mélyzeti és szervezési kérdések­ben a két központi vállalat pályá­zat útján kiválasztott új igazgatója hivatott dönteni, (vm) Részmunkaidős foglalkozta­tást, a munkahelyvédelem ésszerű alkalmazását, a fo­lyamatos képzést és a rugal­mas munkaszervezést ajánl­ja tagállamainak legutóbbi jelentésében az OECD a fog­lalkoztatási problémák leküzdésére. ÖSSZEFOGLALÓ Az OECD elemzése szerint - ame­lyet a Világgazdaság című napilap ismertetett - a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet 29 tagállamában összességében az idén és jövőre a tavalyinál egy tizedponttal alacsonyabb, azaz 7 százalékos munkanélküliség vár­ható. A 15 EU-tagállamban az idén átlagosan 10,1 százalék lesz a munkanélküliség átlagos rátája, szemben a tavalyi 10,5 és a jövőre előre jelzett, árnyalatnyival 10 százalék alatti aránnyal. A reform­államok közül Csehországban fo­lyamatosan nő, Lengyelországban stagnál, Magyarországon pedig csökken az állástalanok aránya. Az OECD egészében tavaly 1 szá­Az állás megőrzésének elemi feltétele az állan­dó tanulás. Allékra... mérséklődött... a... fog-, lalkoztatás növekedése a két évvel ezelőtti 1,5 százalékról. A tagor­szágokban a munkaerő létszáma valamelyest lassabban növeke­dett. .raicu. a .t'ogUlk«t9tá&. A. sú-. lyozott adatok mögött az átlagos­nál lényegesen nagyobb számú munkahely teremtése áll Íror­szágban, Mexikóban, Luxemburg­ban és Spanyolországban. Romlott viszont a foglalkoztatottság Dél­Koreában, Csehországban, Japán­ban, Törökországban és Új-Zélan­don. A munkanélküliség mértékét döntően meghatározza a bérter­hek szintje. Az egy foglalkoztatott­ra számított javadalmazás tavaly 2,6 százalékkal növekedett, szem­ben az 1986-96-os időszak 4,1 százalékos átlagával. A foglalkoztatás javításának egyik módjaként a részmunkaidős fog­lalkoztatást ajánlja az OECD, egyúttal azonban felhívja a figyel­met a módszer néhány buktatójá­ra. Az egyik az, hogy az arányosan indokoltnál is rosszabb az ilyen ke­retek között foglalkoztatottak ja­vadalmazása. További problémát jelent a korlátozott érvényesülési lehetőség, ami részben összefügg azzal, hogy ilyen státusban rosz­szabb az esély valamilyen képzési programban való részvételre. A részmunkaidős férfiak körében jó­val nagyobb a késztetés, hogy tel­jes munkaidőre váltsanak, mint a nők között. Az állástalanság kezelésének egyik további módjaként említi az OECD a foglalkoztatásvédelmi törvénykezést, de felhívja a figyel­met a vitákra, amelyek az eljárás alkalmazását kísérik. Ahol szigorú törvények védik a munkavállalót és annak foglalkoztatását, ott jó­val nagyobb a hosszú időre szóló állástalanság aránya, mert a mun­káltatók kétszer is meggondolják, beállítsanak-e valakit. A védelem főleg az elsődleges munkavállalói korú férfiak körében csökkenti az utcára kerülés veszélyét, hátrál­tatja viszont a fiatalok és a nők el­helyezkedését. Emiatt komoly el­méleti viták folynak arról, hogy összességében javítja-e a foglalkozatatási viszonyokat a munkahelyek védelmét célzó tör­vénykezés, vagy pedig inkább rontja a munkaerőpiac rugalmas működésének feltételeit. A képzéssel kapcsolatban az OECD megismétel néhány ismert tételt arról, hogy a kor a szétágazó isme­retekkel bíró munkavállalóknak kedvez. Hozzáteszi azonban, hogy az állás megőrzésének ma már ele­mi feltétele az élethosszig tartó ta­nulás, amiben a munkaadónak is óriási szerepe van. Az állandó ok­tatásnak egy sikeres mechaniz­mussá való tétele feltételezi, hogy a munkavállaló sikeres alapkép­zésben részesüljön, ami viszont az iskolarendszer jelentőségét igazol­ja - írja az OECD jelentésére hivat­kozva a Világgazdaság. Az állástalanság leküzdésének egyik sajátos eszközeként ismerte­ti az OECD a rugalmas munkavég­zés rendszerét, amelyben a bonyo­lultabb ismereteken kívül különös jelentősége van a csoportmunká­nak és tevékenységek komplex megszervezésének. Az új módsze­rek mindenekelőtt korszerű infor­mációs és kommunikációs techno­lógiákra támaszkodnak, egyúttal távolodást mutatnak a korábbi A munkanélküliség mér­téke függ a bérterhek szintjétől. monoton tömegtermeléstől. Az új szervezési módszerek egyik sajá­tossága, hogy visszaszorulóban van a hierarchikus és bürokratikus irányítás, ehelyett terjed az in­kább horizontális jellegű munka­szervezés. Munkalehetőségek Magyarországon: A hatályos jogszabályok értelmében 800 személy vállalhat munkát Elavult az 1959-es államközi egyezmény KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. Szlovákia és Magyarország között kedvező légkörben folytatódnak a kölcsö­nös foglalkoztatáspolitikai, mun­kaerőcsere-egyezetető tárgyalá­sok, melynek eredményeként to­vább szilárdult a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal és a Győr-Moson Megyei Központi Munkaügyi Hivatal együttműkö­dése a munkanélküliségi problé­mák enyhítése érdekében. A hatá­ron túli megyei székhelyen a munkanélküliek számaránya alig haladja meg az 5 százalékot, a Dunaszerdahelyi járásban ez az arány 18, sőt a nagymegyeri kör­zetben a 20 százalékot is megha­ladja. Varga Tibor, a Dunaszedahelyi Járási Munkaügyi Hivatal helyet­tes igazgatója lapunknak elmond­ta: a hatályos munkaerőcsere­egyezmény nemcsak a külföldi munkahelyek felkutatását, ha­nem a vendégmunkások kiküldé­sét is lehetővé tette. A szerződés értelmében - országos méretben - 800 szlovákiai idénymunkás szerződhet Magyarországon, eb­ből 400 egy évre stabil munkahe­lyet kaphat, 400 személy alkalmi munkára - hat hónapos idényre ­szerződhet. A Dunaszerdahelyi járásból fokozatosan mintegy 100, főként munkanélkülinek kí­nálkozik munkalehetőség a Mo­són megyei körzetben. A munkanélküliség alakulása Szlovákiában 1999. május 1999. április 1999.március 1998. május Munkanélküliségi ráta (%) 16,5 16,4 16,7 12,9 Az állástalanok száma 465 380 462 393 469 143 358 131 Forrás: SITA Június 21-én a Dunaszerdahelyi járásból a győri ARVIT Hűtőipari Rt. munkaerő-toborzásának kö­szönhetően Győrbe utazott a csal­lóköziek első 38 fős csoportja. Al­kalmi, hat hónapos munkára, zöldség- és gyümölcsfélék tartósí­tására szerződtek. A pillanatnyi tárgyalások alapján remény van arra, hogy létszámuk a közeljövő­ben tovább növekszik. A Rába-parti városban több mun­kalehetőség kínálkozik a csalló­közieknek. A megye kórházaiban mintegy ötven egészségügyi nő­vért tudnának foglalkoztatni. Dunaszerdahelyről máris húsz je­lentkezőt, ebből tizenhat végzős diákot, pályakezdő fiatalt regiszt­ráltak. A munkáltató a vendég­munkások számára szállást is biz­tosít. Munkaerőt toboroz a sopro­ni ruhagyár, a rajkai varroda, ke­resett szakmának számít továbbá a szakács, pincér, felszolgáló, kárpitos, asztalos, és nőtt az ér­deklődés a faipari munkások iránt is. Győrben a multinacioná­lis vállalatok elektromérnököket, gépipari végzettségű fiatalokat keresnek. A bérek - főként a műszaki szak­emberek és a mérnöki diplomával rendelkezők esetében - jóval ma­gasabbak, mint nálunk. A többi szakmában, a betanított munkák esetén 40-50 százalékkal jobbak a fizetések. Egy varrónő az itteni 5­6 ezer koronával szemben Magya­rországon 8-9 ezer koronát keres­het. Az egészségügyben csupán 20 százalékkal magasabbak a bé­rek, mint nálunk, de ehhez társul­hatnak még a különböző pótlé­kok. Mielőtt a vendégmunkások útnak indulnak, magyarországi egész­ségbiztosítást kell kötniük, és ki kell váltaniuk a magyarországi munkaengedéllyel járó vízumot, ami nem kis anyagi kiadást jelent. Különösen magas ez az összeg ak­kor, ha a vendégmunkás nem in­gázik, hanem tartós elszállásolás­sal tartózkodik az országban. To­vábbi komoly gondot jelent, hogy még mindig az 1959-es, ma már elavult államközi egyezmény van érvényben, amely nincs feltöltve hazai egészségügyi, szociális biz­tosítással. Ha az idénymunkás idehaza megbetegszik, és ha nem kötött kettős, hazai és magyaror­szági egészség- és szociális bizto­sítást, akkor nem jogosult a hazai ingyenes gyógykezelésre. Ha Ma­gyarországon létszámleépítés kö­vetkeztében munkanélkülivé vál­na, akkor a hazai munkanélküli­segélytől is elesik. Csupán a hazai egészségbiztosítás megkötése ha­vi 411 koronás többletkiadást je­lent a külföldi munkavállalónak. Ezért az 1959-ben elfogadott, ma már hátrányos egyezményt a két ország munkaerőcsere-egyezmé­nyére vonatkozóan mielőbb mó­dosítani kellene. A jelenleg érvényes kölcsönös munkaerőcserére vonatkozó szer­ződések, kvóták egy évre szólnak, így a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal indítványozni fogja, hogy a foglalkoztatáspoliti­ka területén a jövőben a magyar féllel magasabb kvótákban egyez­zenek meg, tehát hogy ne 800, hanem jóval több személy juthas­son Magyarországon munkalehe­tőséghez, és ugyanennyi magyar állampolgár Szlovákiában talál­hasson magának tartós vagy idénymunkát. Ahol szigorú törvények védik a munkavállalót és foglalkoztatását, ott jóval nagyobb a hosszú ideig tartó szó­ló állástalanság aránya. (Archívumi felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents