Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-29 / 147. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 29. POLITIKA 5 Az ET-megfigyelés korai befejezése egyelőre csak a szlovák küldöttek vágyálma, nem Strasbourg terve Szlovákiáról a következő ülésen A múlt héten tartotta Stras­bourgban harmadik rendes ülését az Európa Tanács Par­lamenti Közgyűlése. Erről beszélgettünk Duka Zólyomi Árpáddal, a szlovákiai dele­gáció MKP-s képviselőjével. SÓKI TIBOR Melyik volt a mostani tanács­kozás legfontosabb program­pontja? Tekintettel arra, hogy az ET parla­menti közgyűlése főtitkárának, a svéd Daniel Tarschysnek augusz­tus 31-ével lejár a hivatali ideje, az egyik legfontosabb feladatunk most az új főtitkár megválasztása volt. Három jelölt indult: Hanna Suchocka asszony, Lengyelország jelenlegi igazságügy-minisztere, a szocialista Terry Davis Nagy-Bri­tanniából és az osztrák keresz­tény-konzervatív Walter Schwim­mer. Az első forduló eredményte­len volt, a másodikban pedig na­gyon szoros eredmény született. Csák két szavazaton múlott, hogy Walter Schwimmer győzött. Ön hogyan értékeli az ered­ményt? Elégedett vagyok. Jómagam a nép­pártok és a konzervatív pártok frakciójában tevékenykedem, s Walter Schwimmer a mi frakciónk vezetője. Politikailag a magyar ko­alíció is ehhez az irányvonalhoz áll közel. Bizonyára Koszovó is a fontos témák között szerepelt. Igen, a balkáni helyzet most is ki­emelkedő téma volt, megvitattuk až aktuális helyzetet. Meghallgat­Duka Zólyomi Arpád: „A tervek szerint a szeptemberi ülésen foglalko­zunk a raportőrök jelentésével, miután Pozsony is kialakította saját állás­pontját." (Somogyi Tibor felvétele) » Csernomirgyin természetesen mindenért a . . NATO-t vádolta. N\ tuk Viktor Csernomirgyinnek, Bo­risz Jelcin orosz elnök kiilönmeg­bízottjának felszólalását is. Ez egyértelműen tipikus orosz nagy­hatalmi beszéd volt. Cserno­mirgyin természetesen mindenért a NATO-t vádolta. A vitának volt egy érdekes vetülete: azzal is fog­lalkoztunk, hogy környezetvédel­mi szempontból milyen károkat okoztak a támadások. A téma azért is érdekes, mert az ezzel kapcsolatos beadványt a Mihail Gorbacsov által létrehozott Nem­zetközi Zöld Kereszt terjesztette a közgyűlés elé. Foglalkoztak az egyes államok monitorozásával is? Igen. Sokáig tárgyaltunk Ukrajná­ról, a raportőrök jelentése alapján értékeltük az ottani helyzetet. Ázt, hogyan teljesíti Kijev a csatlakozás feltételeit és a vállalt kötelezettsé­geket. Sajnos meg kellett állapíta­nunk, hogy sok probléma van az emberi és kisebbségi jogok betar­tása terén. Ukrajna kötelezte ma­gát, hogy egy éven belül ratifikálja az európai emberjogi egyezményt, eltörli a halálbüntetést, és további egy éven belül a nyelvi chartát is elfogadja. Mindez eddig nem tör­tént meg. Éppen ezért nagyon he­ves vitát folytattunk Ukrajna kér­désében. Az illetékes bizottságok kemény szankciókat fogalmaztak meg, melyek közt az ország szava­zati jogának megvonása is szere­pelt, de végül kompromisszumos megoldás született. Úgy döntöt­tünk, adunk még egy esélyt Kijev­nek, de ha ezzel sem él, a szankci­ók életbe lépnek. Törökországban végéhez köze­ledik Öcalan pere, s egyesek sze­rint itt is születhet halálos ítélet. Törökországban még érvényben van a halálbüntetés, s ez az Öcalan-per miatt most aktuálissá is vált. Ha a kurd vezért halálra ítélnék, Törökországgal mint tag­állammal szemben különböző szankciókat kellene foganatosíta­nunk. Szó volt a többi megfigyelt or­szágról is? A Lettországról készült jelentést is megvitattuk. Itt érdekes kérdések merültek fel a nyelvtörvénnyei kapcsolatban, mivel Lettország­ban két hivatalos nyelv van. A bal­ti állam hiányossága, hogy egyelő­re nem ratifikálta a kisebbségvé­delmi keretegyezményt, de azért elmondhatjuk, hogy közel áll a fel­tételek teljesítéséhez. Egyes hírek szerint a szlovákiai helyzet is szerepelt a témák kö­zött. Természetesen szó esett Szlovákia monitorozásáról is, mivel elké­szült a raportőrök, Göran Mag­nusson és Juris Sinka jelentése. A monitorozási bizottság áttekintet­te a dokumentumot, de véleményt egyelőre nem fogalmazott meg, mert a jelentést előbb a szlovák fél­nek is meg kell kapnia. A tervek szerint a szeptemberi ülésen fog­lalkozunk majd vele, miután Po­zsony is kialakította saját állás­pontját. Az egyik honi hírügynökség sze­rint az ET egyes vezetői kijelen­tették, szeptemberben véget ér­het Szlovákia megfigyelése. Több szlovák küldött - köztük elsősorban Robert Fico - is kife­vv Én az MKP állás­" pontját képvise­lem, s eszerint nem kell leállítani . . a megfigyelést. \\ jezte ebbéli reményét. Valóban elhangzottak ilyen vélemények Strasbourgban? A szlovák delegáció nagyon erős nyomást fejtett ki ez ügyben. Való­ban szeretnék, ha az ország moni­torozása mielőbb véget érne, s ezt minden adandó alkalommal han­goztatják is, de ez a kérdés egyelő­re egyáltalán nincs lezárva. Az Eu­rópa Tanácsban olyan vélemények is vannak, hogy a monitorozást minden országra ki kellene ter­jeszteni. Én az MKP álláspontját képviselem, s eszerint nem kell le­állítani a megfigyelést. Az egyálta­lán nem megalázó. Sőt, ha egy or­szágbanjói mennek a dolgok, s így kedvező jelentés készül róla, az növelheti az adott állam hitelessé­gét. A jelentés ráadásul titkos anyag, s annak tartalmát nem sza­bad terjeszteni. Lehet, hogy egy­egy elejtett nyilatkozatra épül a hír, vagy a szlovák delegáció tagja­inak óhaját tükrözi. Rudolf Schuster szakértők meghallgatása után mérlegelni fogja, kiír-e népszavazást a nyelvtörvényről Szeretné, ha az MKP is megszavazná VRABEC MARIA Nyitra. „Nem olyan turistaként akarom az országot járni, aki min­dent megnéz, mindenkit meghall­gat, és aztán mindezt elfelejti, ha­nem a tapasztaltak alapján az ille­tékeseknél is indítványozni fogom a gondok megoldását, és számon kérem az ígéreteket" - mondta teg­napi nyitrai látogatása alkalmával Rudolf Schuster. A köztársasági el­nök megbeszélést folytatott a kerü­leti, ajárási és a városi hivatal kép­viselőivel, belvárosi sétája közben szóba elegyedett a polgárokkal, és meglátogatta Korec bíborost is. A megbeszéléseket követő sajtótájé­koztatón Rudolf Schuster elmond­ta: meglepte őt, hogy a Nyitrai Ke­rületi Hivatal adóssága „csak" 150 millió korona, hiszen például a Kassai kerületé ennek a duplája, de ugyanakkor elkeserítőnek tartja, hogy az összeg 88 százalékát az ok­tatásügy tartozásai teszik ki. Szó esett a múlt heti árvizekről is, az ál­lamfő megerősítette, hogy szakér­tői vizsgálatot kezdeményezett an­nak megállapítására, történt-e em­beri mulasztás Ipolyságon, amikor a lakosságot csak az utolsó pilla­natban figyelmeztették. Kérdésünkre, kiírja-e a népszava­zást arról, hogy a közigazgatási ügyvitel nyelve továbbra is kizáró­lag a szlovák legyen, Rudolf Schuster a balján ülő Jozef Prokeš gúnyos mosolyától kísérve a követ­kezőket válaszolta: „Minden politi­kai szubjektumnak jogában áll alá­írásgyűjtést szervezni, feltéve ha ez nem sérti az alkotmányt. Épp ezért szakértők véleményét fogom kérni az üggyel kapcsolatban, s csak azu­tán döntök. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a kisebbségi nyelvtörvényre szükség van, és a jogszabályt még az előző kormány­koalíció, tehát a mostani aláírás­gyűjtő pártok ígérték meg nemzet­közi fórumokon is. Személyes véle­ményem az, hogy a parlament el fogja fogadni ezt a törvényt, és én azt szeretném, ha az MKP is meg­szavazná." Ukrajna az Európai Uniót bírálja Végre dönteni kell Hollandiába szerződtették az utcalányt Utazott és visszatáncolt MTI-TUDÓSÍTÁS Kijev. Az Európai Unió sorsdöntő tévedést követ el azáltal, hogy elté­rő módon kezeli Kelet-Közép-Euró­pát, mert e megközelítés új, a föld­részt megosztó vonalak kialakulásá­val fenyeget - jelentette ki Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy az EU és Ukraj­na közeledése szempontjából az el­múlt egy év kétségtelenül sikeres, ez a folyamat azonban lelassulhat, ha az unió végre nem határozza el ma­gát és dönt a nyilvánosság előtt: mi­kor válhat a szovjet utódállam az EU-tagjává. Taraszjuk szerint Nyu­gat-Európa előtt óriási feladatok áll­nak. Az európai integráció folyama­tában azonban a Nyugat nem nélkü­lözheti Kelet-Európa politikai, kul­turális és intellektuális forrásait. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Még 1998. május 11-én történt, hogy Peter H. a Jiŕí P.-vei és Emília P.-vel történt megállapo­dás alapján megszervezte a talál­kozót a hnušťai Jana B.-vei azzal a céllal, hogy a lányt rábeszéljék: mint prostituált vállaljon munkát Hollandiában. A lány elfogadta az ajánlatot, s ezt követőn elintézték a kiutazásához szükséges iratokat, és el is szállították őt Hollandiába. Csakhogy ott a lány feljelentést tett, aminek alapján a szlovák rendőrség és a holland rendőrség együttműködésével bűnvádi eljá­rást indított a három leánykeres­kedő ellen. Peter H. szabadlábon védekezhet, de Jin P. és Emília P. előzetes letartóztatásban várja a vizsgálatot, (gl) RÖVIDEN Martinka visszaadja a részvényeket Pozsony. Megegyezés született Karol Martinka és a Nemzeti Va­gyonalap közt arról, hogy a pöstyéni fürdők magánosítója vissza­adja a részvényeket a Vagyonalapnak, a megegyezés szerint erre a jövő héten kerül sor. Ugyanakkor mindez nem befolyásolja azt a bűnvádi eljárást, amit Martinka ellen folytatnak törvénytelen pri­vatizáció miatt. (SITA) Elfogadjuk a megszorításokat Pozsony. A közügyekkel foglalkozó intézet felmérése szerint az SZDK választóinak 83,4 százaléka elfogadja és támogatja a kor­mány gazdasági megszorító intézkedéseit. Az MKP választóinak 66,7 százaléka gondolja úgy, hogy ezek a lépések elkerülhetetle­nek, a DBP esetében az arány 56,3, a PEP-nél 54,5 százalék. Az SZNP-választók 68,8, a DSZM-hívek 78 százaléka egyértelműen el­utasítja a megszorításokat. (TA SR) Solana Szlovákiába látogat Pozsony. Valószínűleg Javier Solana NATO-főtitkár is részt vesz a szlovák nemzeti felkelés 55. évfordulójára rendezett besztercebá­nyai ünnepségen. A meghívót a város nevében Ján Králik polgár­mester küldte a főtitkárnak. (TA SR) Zsarolt és csalt a SZISZ volt tagja Pozsony. Vádat emeltek Gejza V., a Szlovák Információs Szolgálat egykori tagja ellen, akii zsarolás és csalás elkövetésében találtak bűnösnek. Gejza V.-t korábban ifj. Michal Kováč elrablásában való részvétellel is vádolták. A SZISZ volt osztályvezetője azzal zsarolt egy építési vállalatot, hogy ha nem végzi el házának tatarozását, a titkosszolgálat felbontja a vállalattal kötött szerződést. A SZISZ­nek ezzel közel egymillió koronás kára keletkezett. A bírói döntés értelmében a vádlott szabadlábon védekezhet. (SITA) Korrupciógyanús Frekvenciatanács Pozsony. Mikuláš Dzurinda kormányfő kezdeményezi, vizsgálják ki, milyen körülmények között adták el a VTV televízió sugárzási engedélyét. A törvény értelmében ugyanis az engedély nem adha­tó el, nem ruházható át, odaítéléséről a Frekvenciatanács dönt. A kormányfő szerint alapos a gyanú, hogy a tanács néhány tagja nem a köz érdekében cselekedett, amikor jóváhagyta az eladást, hanem személyes érdekeit helyezte előtérbe, (ú) 70 kilogramm danubit egy Trabantban Budapest. Hetven kilogramm robbanószert, Szlovákiában gyártott danubitot találtak a rendőrök tegnap egy Trabant csomagtartójába rejtve a magyar főváros XIII. kerületében. Ezután nyomban meg­kezdődött a 27 éves magyar állampolgárságú fiatalember kihallga­tása, de további részletek még nem ismeretesek. (MTI) A Likud elutasította a koalíciót Jeruzsálem. Izraelben kudarcba fulladtak a tárgyalások a jobboldali Likud párt és az Ehud Barak megválasztott kormányfő vezette Mun­kapárt között a Likud kormányba lépésének lehetőségéről. (MTI) Bandaháborúról van szó Bonn. A szexiparban zajló bandaháborút gyanít az ügy kivizsgálá­sára létesült különbizottság a Merseburgban történt véres merény­let hátterében - közölte tegnap Szász-Anhalt német tartomány bel­ügyminisztere. A vasárnapi merénylet következtében húszan sebe­sültek meg, heten közülük súlyosan. (MTI) A moszkvai kánikula áldozatai Moszkva. Júniusban 114 ember vesztette életét a Moszkva folyó­ban és az orosz főváros környékén fekvő tavak vizében. Száz éve nem volt hasonló kánikula Moszkvában, a lakosok a rendkívüli hő­ség elől kerestek menedéket a vizek környékén. 1895 óta ez az első június, amikor több héten keresztül 33 fok fölé emelkedett a hő­mérő higanyszála az orosz fővárosban. (MTI) A szakszervezetek követelései a kormánytól Húsz kemény pont TA SR-HLR Pozsony. A Szakszervezeti Szövet­ségek Konföderációja tegnap eljut­tatta Mikuláš Dzurinda kormány­főhöz húsz pontban összefoglalt kö­veteléseit, melyeket az érdekképvi­seletek közgyűlése hagyott jóvá. A szakszervezetek arra kérik a kabi­netet, hogy szeptember 30-ig fo­gadja el a foglalkoztatás nemzeti programját, törvényben garantálja a végzős diákok első munkahe­lyének biztosítását, és ugyancsak biztosítsa a munkavállalók bérre való jogát. A konföderáció olyan munka törvénykönyv-módosítás t javasol, mely megerősítené a szak­szervezetek helyzetét, és lehetővé tenné, hogy bekapcsolódjanak a vállalatok, intézmények vezetésé­be. Ugyanakkor a munkaidőt heti 40, esetleg az ebédszünet nélkül 37,5 órára csökkentené, nyugdíjba vonulás esetén lehetővé tenné lelé­pő kifizetését. A munka törvény­könyve módosított változatának a konföderáció szerint meg kell hatá­roznia, hogy a bérezést érintő kér­déseknek kollektív egyeztetés tár­gyát kell képezniük, illetve lehetet­lenné kell tenniük a bérreguláció bevezetését. A módosításnak ugyancsak érvénytelenítenie kell a szakszervezetek azon kötelességét, hogy munkabeszüntetés esetén a munkáltató rendelkezésére kell bo­csátaniuk a sztrájkolok névsorát. A konföderáció javasolja a közszolgá­latról szóló törvény elfogadását, mely a 13., illetve 14. fizetés beve­zetéséről is rendelkezne. A kor­mánynak csökkentenie kell a vállal­kozók és a természetes személyek adóterheit, ugyanakkor semmi eset­re sem csökkentheti a táppénz napi összegét. A kabinetnek be kell bizto­sítania a reálbérek növekedését mind a vállalkozói, mind az azon kí­vül eső szférában. A szakszerveze­tek szerint a lakbérek túlszabályozá­sát csak abban az esetben szabad al­kalmazni, ha bevezetik a lakás-hoz­zájárulás intézményét.

Next

/
Thumbnails
Contents