Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-03 / 126. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 3. KOMMENTÁR Az időtényező SÓKI TIBOR Közeleg az újabb határidő, amikorra a kabinetnek el kellene fogadnia a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetét, s egyre élesedik a vi­ta, forrósodik a hangulat. Dzurinda miniszterelnök többször kijelen­tette, a tervezet és a törvény időben elkészül, illetve időben elfogadta­tik. Akár hihetünk is neki, ha nagyon akarunk. Más kérdés, milyen lesz a törvény. A koalíciós partnerek közti feszültség nem sok jóról árulkodik. Talán az egyre inkább időhúzás szagú késlekedést is ez okozza. Meglehet, a szlovák pártok az utolsó pillanatig húzzák majd az időt, hogy ezzel kényszerítsék az MKP-t engedményekre. Elvégre ha szorít az idő, az ember másképp gondolkodik. A megoldás érdeké­ben olyan kompromisszumokra is hajlandó, amelyekbe egyébként nem menne bele. S ha nem, az sem baj, lehet rá mutogatni, hogy őmi­atta nem készült el a törvény, mert ő kötötte az ebet a karóhoz. Azon is érdemes elgondolkodni, mely pontokban nem hajlandó az MKP en­gedni. Ha az ember alkudozni készül, támasszon olyan magas igénye­ket, amelyekből engedni is lehet. Ezt minden profi így csinálná. Hogy pontosan min is vitatkoznak a koalícióban, azt nem lehet tudni. Az egyik vitatott pont az a bizonyos 10 százalékos küszöb. Ebben a kér­désben az MKP nyakassága érthető. A 10 százalékhoz a többi kisebbség érdekében ragaszkodnak a magyar politikusok. Elvégre, ha már lesz kisebbségi nyelvtörvény, az ne csak nekünk, magyaroknak szóljon. (Abba ugyanis a bennünket nem igazán kedvelő szlovák nemzetiek belekapaszkodhatnának). Egyes nyilatkozatokból úgy tű­nik, az MKP által kívánt küszöb a többi kisebbségnek is jobban megfe­lelne, mint a szlovákok általjavasolt 20 százalék. Ebben a kérdésben tehát érdemes kitartani, a középiskolai felvételik esetében azonban már kicsit más a helyzet. Elvégre aki szlovák tannyelvű középiskolá­ban akar továbbtanulni, annak bírnia kell a szlovák nyelvet. Márpe­dig ha bírja, a felvételi sem jelenthet neki gondot. Meg aztán, kedves szülők, nem lenne jobb gyermekeinket inkább magyar iskolába járat­ni? Ott nemcsak felvételizhetnének anyanyelvükön, hanem azon is tanulnának. A felvételik ügye tehát az a pont, amelyben az MKP en­gedhetne, s talán megszülethetne a kompromisszum. S ha megszüle­tik, a politikusok veregethetik egymás vállát, micsoda brilliáns taktika volt. Csak nehogy ennek is mi, átlagpolgárok igyuk meg a levét. JEGYZET A nemakarás művészete VRABEC MARIA Lesz valami igazság abban, hogy minden rosszban van valami jó. Szlovákiában egyeseknek még a korona mélyrepülése is kapóra jött. Most aztán érvelhetnek, mi­ért nem lehet június végéig elfo­gadni a kisebbségi nyelvtör­vényt, hiszen azt senki sem von­hatja kétségbe, hogy a gazdasági reformcsomag most sokkal fon­tosabb. A nyelvtörvénnyel tehát várni kell addig, amíg az ország minden gondja-baja megoldódik - mondják a koalíciós pártok né­mely képviselői, mert azt azért mégsem merik bevallani, hogy minden porcikájuk tiltakozik a jogszabály ellen. Igaz, eddig is csak ímmel-ámmal támogatták, hiszen olyan nyilatkozatot még nem hallott a választópolgár, amelyben valamelyik szlovák kormánytag azt mondta volna: ezt a törvényt mi is akarjuk, mert erősíti csenevész demokrácián­kat és tartozunk vele az itt élő nemzetiségeknek. Ehelyett arra hivatkoznak, hogy a nyelvtör­vény EU-társulásunk feltétele, meg különben is megígértük egy óvatlan pillanatban, egyszerűen nincs mit tenni, most már nem fogjuk megúszni. De azért biztos belátják a szigorú EU­raportőrök, hogy hirtelen annyi fontosabb dolgunk akadt, ment­jük, ami menthető. Az biztos, hogy Szlovákia polgárainak többsége vevő erre az érvelésre, talán még a józan demokratákat is el lehet altatni vele, elvégre a saját pénztárcája mindenkit job- . ban érdekel, mint holmi elvek és ígéretek. Elég azzal etetni a né­pet, hogy a magyarok megint csak magukra gondolnak, ami­kor a kormány ki se látszik a számoszlopok mögül, és Malí­ková biztos lehet benne, hogy nem kell a tűző napon utcára vo­nulnia a nemzetiek élén. Mert miközben időhiányról és más sürgető teendőkről beszélnek, arról mindegyik politikus megfe­ledkezik, hogy a kisebbségi nyelvtörvényt három éve ígérgeti a mindenkori szlovák kormány, és nem „add uram, de rögtön" alapon hozakodott vele elő az MKP. Ha ez a garnitúra a magya­rázkodásra fecsérelt időnek csak a felét a jogszabályon való mun­kálkodással tölti, mostanra kitűz­ték volna a tervezet parlamenti megvitatásának időpontját is. Még akkor is, ha időközben ösz­szeomlott rozoga gazdaságunk, mert nem hiszem, hogy Hamžík és Šimko két hete mást se csinál, mint az életszínvonal-csökkenés mértékét számolja, az meg biz­tos, hogy Schmögnerová vagy Mikloš eddig sem a nyelvhaszná­lati kúszöb tíz vagy húsz százalé­kán törte a fejét. A kettőnek az égadta világon semmi köze egy­máshoz, mégis úgy kapcsolták össze őket, mintha az egyik ki­zárná, vagy legalábbis hátráltat­ná a másikat. De a nem akarás­nak nyögés a vége. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), -kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant I .illa - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamin! a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Ne panaszkodjatok, mi már évek óta árakat sem emeltünk (Peter Gossányi karikatúrája) Számba vehetjük, micsoda pusztítást végzett sorainkban a parttalan nacionalizmus Most érnek be Mečiar rezsimjének gyümölcsei Elegáns fiatal nő áll előttem az autóbuszon. Amikor meg­szólal a mobiltelefonja, bele­csicsergi a nevét. Közben ka­mionok dübörögnek mellet­tünk, mentőautó vijjog. VOJTEK KATALIN „Ne haragudjon, rettenetes itt a zaj, egyetlen szavát sem értem ­mondja. - Hiába beszél, kérem, nem hallom" - kiabál a készülék­be, majd ugyanezt megismétli vagy négyszer. Úgy látszik, ha­laszthatatlan ügyről van szó, mert a hívó fél kitartó. „Tizenöt percen belül hazaérek, kérem, hívjon fel otthon" - fejezné be a telefonálást, de a vonal túlsó végén nem teszik le a kagylót. Közben elhúztak mel­lőlünk a kamionok, elhallgatott a sziréna. „Ál Aha! - mondja most a hölgy, majd kissé később így szól: - Hm. Ha. He? Ehe. Ó. Ccc. Á. Mm." Még mielőtt rájönnék, mi­csoda nyelv lehet az, amely ilyen tömör konverzációt tesz lehetővé, a hölgy fojtott hangon ezt hadarja, ezúttal magyarul: „Akkor hívjon fel otthon. Viszlát." Utána lopva körülnéz. Nyaka, feje nem, csak a szemei mozognak jobbra-balra: A sorozatos stressz­helyzetek hatása nem mutatkozik rögtön. hallotta-e valaki az utolsó monda­tot? Ezt a pillantást ismerem, a rossz színészek használják, ha go­nosztevőt alakítanak. Hirtelen eszembe jut egy másik telefonáló, aki úgy robbant be a Mihálykapu utcai magyar könyvesbolt csendjé­OLVASÓI LEVELEK Parlament előtti bemutató Bemutatóra, vagyis országos színjátékra készül Szlovákia. A bemutató pontosan akkor lesz, amikor a nyelvtörvényről tárgyal­nak a parlamentben. Az előké­születek folyamatban vannak, sőt, a rendezőket is távoltartásra kérik a színjátszók, mert nemcsak a parlament előtt, hanem a parla­mentben is lesz bemutató. Ezt tudtára adták Harach képviselő be, mint az orkán. A fülére tapasz­tott mobiltelefonba üvöltözött ola­szul, közölve, hol van, és azt is, hogy várostérképet kíván venni. „Ez valami könyvesbolt, attól a to­ronytól nem messze, a bal oldalon. Gyertek ide, van térkép!" Senki nem utasította rendre, nem nézett rá ferde szemmel, s ha netán még­is megtette volna, az olasz aligha jött volna zavarba. Pedig, ugye, ő itt nincs is otthon. Mi otthon vagyunk, de nyilvános helyen sokan közülünk csak sut­tognak, hümmögnek, úgy érzik, nem comme il faut magyarul be­szélni. Most érnek be a Mečiar­rezsim durva magyarellenességé­nek gyümölcsei. Ha valaki netán azt mondaná, hogy a két dolognak nincs egymáshoz semmi köze, gondoljon arra, hogy a fáradtság nem azonnal, a fárasztó tevékeny­ség közben jelentkezik, ahogy a so­rozatos stresszhelyzetek hatása sem mutatkozik rögtön. Úgy látszik, most jött el az ideje annak, hogy számba vehessük, micsoda pusztítást végzett sora­inkban a parttalan többségi naci­onalizmus. Ez leginkább a ma­gyar iskolákba íratott gyerekek számán mérhető le. A kecsői kisis­kolában már tudják, hogy a 2000/2001-es tanévben nem lesz egyetlen magyar elsős sem, és a kecsőiek nincsenek egyedül. A magyar iskolák - nemcsak a de­mográfiai hullámvölgy okozta ­elnéptelenedése a Nyitrai kerület­ben és a keleti régióban megállít­hatatlannak tűnő folyamat. Egy okkal több, hogy megmaradó is­koláinkat vonzóbbá tegyük, aho­vá beíratni a gyereket biztonságot jelent a jövőre nézve. A gyerek jö­vőjére nézve. Tehetséges gyerek mindig akad, csak akadjon peda­úrnak, aki az egyik telefonos pár­beszéd vendége volt, és azt is, hogy mivel a nyári szabadságok idején mással foglalkoznak az emberek, félő, hogy kevesen fog­ják látni az előadást. Gondolom, az élő tévés közvetítés nem ma­rad el, és így utólag is megtekint­hető ma jd az előadás, amelyet az önzés szülte hatalmaskodók ad­nak elő (kábult fejű emberek), akik a bosszú, a gyűlölet erejével akarják meggyógyítani a kínjai­ban szenvedő (fetrengő) világot. Jó lesz odafigyelni, hogy kik a fő­szereplők, a közvetítők és a szín­játszók, és kíváncsi vagyok a kö­gógus is, aki a tehetségét felisme­ri, és tud vele mit kezdeni. Mert ez nemcsak pénz kérdése, hanem elsősorban hozzáállásé. Ne tör­ténhessék meg, hogy alapos felké­szítés nélkül menjen a gyerek a tantárgyi versenyre, ahogy esik, úgy puffan alapon. S még kevésbé történjék meg, hogy a felkészítést elhanyagoló pedagógus éreztesse vele a neheztelését, amiért nem úgy szerepelt, ahogy képességei alapján elvárta tőle. Mert ennek Színt és lelket vin­ni az iskolákba - erre van szükség. esetleg az lehet a következménye, hogy a gyereknek örökre elmegy a kedve a tantárgytól, de a pedagó­gustól is. Tehetséggondozásra csak a magát szakmailag folyama­tosan formában tartó, az új irány­zatokra is figyelő, kreatív tanár képes. Sajnálatos tény azonban, hogy a pedagógusok nyári egyete­meire, erre a szinte tálcán nyúj­tott önképzési lehetőségre a taní­tóknak csupán szűk köre reflek­tál. Czeizel Endre egyik rádiónyi­latkozatában elmondta, hogy a századforduló idején a Felvidék valósággal ontotta a tehetsége­ket, a remek iskoláknak, az euró­pai szintű, kitűnő pedagógusgár­dának köszönhetően. Gimnáziu­mi tanárok végeztek kutatómun­kát, és maradtak partnerei idő­közben felnőtt, és ismert tudóssá vált tanítványaiknak. A lakosság, amely ezeket a kiválóságokat ad­ta, nem változott, csak az iskolák szürkültek el. Színt és lelket vinni az iskolákba - erre van szükség. A többi jön magától is. zönség, a parlament, az ország véleményére. Mekkora lesz a taps, az előadás sikere. Hajtman Kornélia Nána Kell-e a NATO Szlovákiának? A kemény szlovák hazafiak egy­ből, minden gondolkodás nélkül azt mondják, nem, nem kell a NA­TO. Az Észak-atlanti Szövetség a szegény szláv szerb testvéreket gyilkolja. De arról hallgatnak, hogy a szerb testvérek Koszovó­TALLOZO SME Azok a diákok, akik több főiskolára vagy egyetemre jelentkeztek, szá­míthatnak arra, hogy nem tudnak majd részt venni valamennyi felvé­teli vizsgán, a befizetett illetéket pedig nem kapják vissza. Az idén több ezer diák egyszerre több felső­oktatási intézménybe jelentkezett. A Comenius Egyetem 19 260 je­lentkezőt tart nyilván, ebből 3500­an két, 842-en három jelentkezőla­pot nyújtottak be. Mivel a felvételi időpontok gyakran fedik egymást, a jelentkezők azt kifogásolják az egyes karokon, hogy nem egyeztet­ték a napokat, az illetéket viszont a jelentkezéskor kellett megfizetni. A dékánok ezt azzal magyarázzák, hogy az idő rövidsége miatt lehe­tetlen az összeegyeztetés. A mate­matika-fizika karon azonban lehe­tőség van a felvételi időpontjának módosítására. Az orvosi karok már évek óta különböző terminusokra időzítik a felvételiket. PRAVDA Brigita Schmögnerová pénzügymi­nisztert azzal a feladattal bízta meg a kormány, hogy dolgozzon ki az okatásügyi, az egyészségügyi és a kulturális tárca számára a kabinet hétfőn elfogadott megszorító intéz­kedéseinek hatását enyhítő intézke­déseket. A tárcák ugyanis saját költ ségvetésükből erre képtelenek - je­lentette ki Milan Ftáčnik oktatás­ügyi miniszter. Szerinte az idei költ­ségvetési keretet a tárca csak abban az esetben nem lépi túl, ha mielőbb rendezik a tavalyi adósságot. Né­hányjárásban olyannyira kritikus a helyzet, hogy szeptemberben akár zárva maradhatnak az iskolák. A kormány ezért magára vállalta az elmúlt év költségeinek fedezését. A miniszter szerint az ágazaton belül is megoldásokat kell keresni. Példá­ul a pénzügyi eszközök gazdaságo­sabb elosztásával javítani lehet a kö­zépiskolák helyzetét. ABC A spanyol lap „Páneurópa" megjelö­léssel közölte Habsburg Ottó „Az egyesítő Duna" című cikkét, amely elsősorban Magyarország jószom­szédi viszonyainak dicséretét zeng­te, és megállapította, hogy Buda­pest a legfontosabb kohéziós erő a térségben. ,A Duna mentén több centrifugális erő működik, de van­nak centripetális erők is. Az utóbbi időkben kézzelfogható közeledés fi­gyelhető meg a Duna menti népek közt" - fogalmazott. „A Magyaror­szág és Szlovákia közti feszültség rövid idő alatt megszűnt a demagóg Mečiar bukása után. Pozsony és Bu­dapest közeledése tény, mivel a gaz­dasági és földrajzi valóság itt erő­sebb, mint az, amit a politikusok diktálnak. Az, akinek lehetősége van sokat utazni a Duna mentén, megfigyelheti, hogy a közeledés megfelel az érintett országok lakos­sága elvárásainak. Felismerték, a közeledés a rend és a béke egyetlen útja, különösen ha az egység az EU keretein belül jön létre. A legna­gyobb nehézség a nacionalista fe­szültségekből eredt. Szerencsére az utóbbi időkben ezek közül sok felol­dódott. Nyilvánvaló, hogy a Duna­vidék igazi megbékélése, évezre­dünk modelljéhez igazítva, mutatja a követendő utat" - mutatott rá Habsburg Ottó. ban az ártatlan albánokat űzik el szülőföldjükről, népirtással egy­bekötve. Mert az albánok nem testvérek, csak idegenek. Az ide­genből pedig nem vér folyik... A NATO pedig azzal dicsekedik, hogy olyan bombája van, amely egy focipálya nagyságú területet képes tönkretenni. Ezen el lehet gondolkodni, mert Szlovákiának van egy olyan embere, aki rövid idő alatt egész Szlovákiát tönkre­tette. Pedig a két terület közt nagy a különbség. Ezt is tudomásul kel­lene venni. Katona László Beretke

Next

/
Thumbnails
Contents