Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-22 / 142. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 22. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK H EU-határozat a csirkenevelésről - genetikailag módosított terményekkel és növekedésserkentőkkel nem táplálhatok Áttérnek a biocsirkére Luxemburg. Miniszteri szinten hoztak döntést az Európai Unióban a közelmúlt csirkehússal, illetve tojással kapcsolatos problémáinak, a mérgezéses eseteknek a megelőzésére. Luxemburgi ülésükön az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei az úgynevezett biológiai csirkenevelésről állapodtak meg, kimondván, hogy a biocsirke neveléséhez bizonyos feltételek szükségesek, elsősorban az, hogy genetikailag módosított terményekkel és növekedésserkentőkkel nem táplálhatok és az állatok megelőzés céljából antibiotikumokkal sem kezelhetők. Egy másik keddi uniós határozat szerint az eddigi telepes tojócsirketenyésztést 2011 végén meg kell szüntetni, pontosabban az egy állatra eső minimális területnek a nevelőhelyen addigra el kell érnie a háromnegyed négyzetmétert. (MTI) Pavel Koncoš miniszter ismét lemondással fenyeget - éles szóváltás a pénzügyi és a földművelésügyi tárca között Lesz elegendő kenyérnek való Pozsony. Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter ismét kilátásba helyezte lemondását a tárcafőnöki posztról, amennyiben a kormány a jövő évi állami költségvetésben nem ad több pénzt a földművelésügynek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS Koncoš miniszter megerősítette, maradását attól teszi függővé, miként alakul a jövő évi állami költségvetés. Emlékeztetett arra, hogy a földművelésügy az idén 1,1 milliárddal kevesebbet kapott az államkasszából, mint a múlt évben. - Ez reálértékben mindössze 81 százaléka annak, amit az ágazat 1993-ban kapott állami forrásból - szögezte le. A legfrissebb Zöldjelentés szerint a mezőgazdasági őstermelés vesztesége a múlt évben elérte az 1,6 milliárd koronát, az élelmiszeripar vesztesége 1,5 milliárd koronára rúg. A földművelésügyi miniszter emlékeztetett a vidékfejlesztés fontosságára is. Azt mondta: „amennyiben a pénzügyi tárca nem ad 2000-ben legalább minimális 100 millió koronát a vidékfejlesztésre, úgy Szlovákia nem kapja meg az áhított EU-támogatást a SAPARD-programból". Koncoš valószínűsítette: ha távozik a kormányból, úgy nem tér vissza a Demokratikus Baloldal Pártja képviselői klubjába. Szavaira reagálva Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter kifejtette: megérti a mezőgazdászok aggodalmait, ám az ágazatban dolgozóknak is meg kéne érteniük az ország nehéz gazdasági helyzetét. Pavel Koncoš nyilatkozatát sajnálja, ugyanakkor szerinte a jövő évben nem növelik a mezőgazdaságnak szánt dotációkat. Legfrissebb statisztikai kimutatások szerint az idén összesen 740 ezer hektáron termesztettünk gabonanát. Ez 130 ezer hektárral kevesebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Búzát 298 ezer hetáron termesztünk, ami 130 ezerrrel kevesebb, mint 1998-ban. Pavel Koncoš szerint nem lesz hiány kenyérgabonából. A miniszter csodálkozását fejezte ki, hogy a dekA földművelésügy 1,1 milliárddal kevesebbet kapott az államtól. larált támogatás ellenére az idén az árpa vetésterülete is csökkent 4 ezer hektárral az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva. Erőteljesen növekedett viszont az olajos növények termesztési területe - a napraforgóé 30 ezer hektárral, a repcéé 50 ezer hektárral. A földművelésügyi miniszter nem tart attól, ez a tény kihatással lenne az árakra, azaz leszorítaná azokat. Megerősítette, hogy tárgyalások folynak a jegybankkal és a kereskedelmi bankokkal arról, miként és miből fedezni az újtermést. A miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján kitért a dioxin-botrányra is. Sajnálatát fejezte ki, hogy az egészségügyi tárca és a közegészPavel Koncoš földmüvelésügyi miniszter maradását a tárca élén attól teszi függővé, miként alakul a jövő évi állami költségvetés. (Somogyi Tibor felvétele) ségügyi szervek csak a szűkített, tizennégy áruterméket tartalmazó jegyzéket hagyta jóvá. Annak ellenére, hogy a földművelésügyi tárca negyvennégy termék áruforgalomból való kivételét javasolta. (A jegyzékről még egyeztetnek a földművelésügyi és az egészségügyi tárca illetékesei, illetve a közegészségügyi szervek). Pavel Koncoš szavai szerint jelenleg Szlovákiában állítólag egyetlen egy laboratórium képes mérni az élelmiszerek dioxintartalmát. Arról, hogy a laboratórium valóban alkalmas-e a munka elvégzésére, az illetékesek a napokban győződnek meg. A miniszter nem tudta megválaszolni lapunk kérdését, vajon létezik-e Szlovákiában olyan hulladékégető, amely alkalmas lenne a dioxinmérgezett élelmiszerek megsemmisítésére. A tárcafőnök ismeretei szerint a kereskedelemben előfordul, hogy - mihelyt az ellenőrök kihúzták lábukat az üzletből - a pultokra visszakerültek a tilalmi listán szereplő termékek, (gyor, mi) Javasolt felvásárlási árak - az Agrárkamara követelései érvényesítése érdekében kész az erélyesebb fellépésre Bővült a mezőgazdászok válságstábja ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöksége múlt heti ülésén javaslatot tett a legfontosabb növényi eredetű termények ajánlott felvásárlási árára vonatkozóan. Az őstermelők és a feldolgozók érdekeit egyaránt figyelembe véve az idei termésre kötendő szerződések megkötése során a következő felvásárlási árakat javasolja: az élelmiszeripari búza és sörárpa esetében 4200 koronát tonnánként, a takarmányborsónál 4500, a kukoricánál 4100, az élelmiszeripari rozsénál 4000, a takarmánybúza és -árpa esetében pedig 3000 koronát tonnánként. A kamara szerint a kvótáit növények, vagyis a cukorrépa és a burgonya minimális árának megállapítása során 40 (cukorrépa), illetve 20 (burgonya) tonnás hektárhozamot alapul vevő termelési költségekből kell kiindulni. Pavol Magdolen, a Agrárkamara elnöke a Belgiumban kirobbant dioxin-botránnyal kapcsolatban arra szólította fel a lakosságot, hogy az élelmiszerek vásárlása során részesítse előnyben a hazai gyártmányúakat, amelyek teljesítik a szigorú minőségi, higiéniai és egészségügyi követelményeket. - Míg nálunk egy hektár termőterületre 1,2 kilogramm növényvédő szert alkalmaznak, addig az EU-ban ötször többet. A műtrágyák felhasználása pedig 34-szer kisebb, mint az említett országokban. Szlovákia azon kevés országok egyike, amely nem alkalmaz kémiai növekedésserkentő szereket, amelyek használatát az Európai Unió augusztus elsején kívánja betiltani - mondta. Az Agrárkamara kéri a kormányt, hogy biztosítsa be az EU-ból szárA lakosság részesítse előnyben a hazai élelmiszereket. mazó élelmiszerek szigorúbb vizsgálatát, amelyek esetében fennáll a dioxinnal történő mérgezés veszélye. A kormány továbbá különítsen el pénzt olyan műszer megvásárlására, amely lehetővé tenné a minták hazai vizsgálatát, jelenleg ugyanis külföldön kell megrendelni ezeket a vizsgálatokat. Az Agrárkamara válságstábját az elnökség további tagokkal bővítette ki, mivel továbbra is fennáll a válságkészültség. Pavol Magdolen az Ivan Mikloš gazdasági ügyekért felelős miniszterelnökhelyettessel június 29-ére tervezett találkozója előtt még tárgyalni kíván Pavel Koncoš földművelésügyi miniszterrel is. Amennyiben a mezőgazdasági önkormányzati szervezet javaslatai ismételten „süket fülekre találnak", a kamara követelései érvényesítése érdekében kész az eddigieknél erélyesebben fellépni. (v-s) TANACSADO Az ebédpénz joga Takarítónők: Egy maszek takarítóvállalatnál dolgozunk, illetve egy kórházban takarítunk (8,5 órás munkaidőben), ahol arra is lenne lehetőség, hogy napi 40 koronáért ebédeljünk. A munkáltatónk azonban nem járul hozzá az ebédünkhöz, holott mások még haza is hordanak a családnak. Van-e jogunk kiharcolni az ebéd támogatását? Ha nem járhatunk ebédre, a cég nem köteles valamilyen többletpénzt adni, amit esetleg levásárolhatnánk? FEKETE MARIAN A munkáltatók kötelességeit az alkalmazottaik étkeztetésével kapcsolatban a Munka Törvénykönyv 140. paragrafusa szabályozza, és ez a szabályozás gyakorlatilag minden egyes munkáltatóra vonatkozik. E szerint a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottai közvetlenül a munkahelyükön vagy legalább a munkahelyük közelében étkezhessenek. A munkáltató ezt az étkeztetést a saját létesítményében, vagy egy másik munkáltató létesítményében, esetleg olyan jogi vagy magánszemély révén biztosítja, akinek jogosultsága van az étkeztetési szolgáltatások közvetítésére. A Munka Törvénykönyve 140. íjának (4) bekezdése szerint a munkáltató egy meleg főétel és a megfelelő ital árának 55 százaléka összegében, de legfeljebb annak az összegnek 55 százaléka összegében köteles hozzájárulni az étkezéshez, amelyet a szolgálati útra kiküldött alkalmazottnak lenne köteles fizetni, ha az legalább öt és legfeljebb 12 órát töltött szolgálati úton. A törvény által előírt hozzájárulás összege jelenleg 33 korona. Ezen kívül a munkáltató a szociális alapról szóló 152/1994. Tt. számú törvény alapján is hozzájárul az étkezési költségekhez. Á munkáltatók gyakran élnek azzal a lehetőséggel is, hogy az alkalmazottaiknak étkezési utalványokat adnak, amelyekkel az alkalmazott étteremben, bisztróban, büfében fizethet, illetve helyenként még élelmiszerüzletben is fizethet ezekkel az utalványokkal élelmiszerért, üdítőkért. A fent említett jogok bíróságon is érvényesíthetőek. Ugyanakkor, ilyen esetben a szakszervezetnek kellene lépnie, de Önöknél nyilván nem működik szakszervezet. Ezért az lenne a legcélszerűbb, ha ügyvédhez vagy jogtanácsoshoz (komerčný právnik) fordulnának. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Japán intervenciók Az elmúlt héten az euró az 1,02-1,05 dollár, a dollár a 117-120 jen szinteken ingadozott. A devizapiacok figyelmének középpontjába a hét első felében a japán központi bank árfolyampolitikája került. A jen dollárral szenbeni egyre gyorsuló erősödését látva ugyanis agresszív jeneladásokba kezdtek, amit több napon keresztül folytattak, vélemények szerint mintegy 5-10 milliárd dollárnyi értékben. A szigetországi valuta a beavatkozásnak köszönhetően gyengült. Gyengült az angol font is, mivel a devizapiacokon erősek a további kamatcsökkentést célzó várakozások. Az eurónak nem sikerült tartósan erősödnie a koszovói helyzet rendeződése után, a várakozásoknak megfelelően az ismét előtérbe került gazdasági kilátások nyomasztották jegyzéseit. Ezen a héten előreláthatólag az 1,02-1,05 dollár szinteken fognak ingadozni az euró jegyzései. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A devalváció kihatása Pozsony. A korona árfolyamvesztése tavaly 4,4 milliárd koronával növelte a szlovák külkereskedelmi hiányt. A csökkenés a kivitelt 12,7 milliárd koronával övelte, viszont a behozatal is 17, 1 milliárddal nőtt - álla kormány által megtárgyalt exporttámogató programban. A tavalyi külkereskedlemi hiány 80,79 milliárd korona volt, az idei terv 44 milliárd korona. (ČTK) Invanco, a kárpátaljai megyei tanács elnöke szerint pontosan kidolgozott programmal vátják a befektetőket. (MTI) Találkozó Kárpátalján Ungvár. Ukrajnai, magyarországi és szlovákiai üzletemberek részvételével tartottak találkozót Ungváron. Fő témaként a kárpátaljai szabad gazdasági övezetről és a különleges befektetési rendszerről elfogadott ukrán törvények szerepeltek. Ivan Nem mértek szennyezést Pozsony. A Jugoszláviával szomszédos országok egyelőre nem mértek komoly környezetszennyezést - tudta meg Miklós László környezetvédelmi miniszter a múlt héten Londonban magyar és bolgár kollégájától. Mindkét ország a háború sújtotta szomszédjával határos részén mérőműszereket működtet a bombázások okozta és a határokon áthatoló esetleges szennyeződés felderítésre érdekében, eddig azonban nem tapasztaltak különösebb elváltozásokat. A bolgárok a Dunán találtak kisebb olajfoltokat, de ezek nem haladták meg az korábban is tapasztalható balesetek mértékét, (-tl) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. június 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,485 Magyar forint (100) 18,220 Angol font 69,828 Német márka 23,256 Cseh korona 1,234 Olasz líra (1000) 23,491 Francia frank 6,934 Osztrák schilling 3,306 Japán jen (100) 35,792 Spanyol peseta (100) 27,337 Kanadai dollár 29,905 Svájci frank 28,454 Lengyel zloty 11,205 USA-dollár 43,786 (Archívumi felvétel) Ezek biztosan biocsirkék