Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-19 / 140. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 19. Klausék újra vezetnek Prága. Csehországban má­jusban is tovább emelkedett a Václav Klaus vezette Polgá­ri Demokratikus Párt (ODS) népszerűsége. Ha most len­nének a parlamenti választá­sok, akkor azokat 23,9 szá­zalékos támogatottsággal Klaus pártja nyerné. Ez a mutató 1,4 százalékkal ma­gasabb, mint áprilisban. A Cseh Szociáldemokrata Párt a második helyen végezne 18 százalékkal, ami 3 száza­lékkal kevesebb, mint áprilisban. (MTI) Három nyelven feliratozva Budapest. Jűlius második hetétől három nyelven fel­iratozva sugározza hírössze­foglalóit a Duna Televízió. A Virradóra című reggeli mű­sorban a hírek 7 óra 30 perc­kor angol nyelvű felirattal lesznek olvashatók. A hír­összefoglalókat reggel szlo­vák, délben pedig román nyelvű írásos szöveggel szer­kesztik. (MTI) Lettország új államfője Riga. A lett parlament csü­törtökön este a köztársaság elnökévé választottak Vaira Vike-Freibergát. A 61 eszten­dős, kanadai-lett állampol­gárságú pszichológusnő a 100 tagú parlament 53 tagjá­nak szavazatával nyerte el az ország legfőbb közjogi méltó­ságnak tisztét, míg Valdis Birkavs külügyminiszter 20 szavazatot kapott. Vike­Freiberga asszony nem tagja egyetlen lett pártnak sem. 38 éven keresztül Montrealban élt, és sokáig az ottani egye­temen tanított. Ó az első nő, akit egy kelet-közép-európai országiján demokratikus vá­lasztással a legfőbb állami méltóságba emeltek. (MTI) Vaira Vike-Freiberga tavaly tért vissza véglegesen Lettor­szágba. (TA SR/EPA) Elhunyt Hume érsek London. Elhunyt Basil Hume érsek, Anglia és Wales katoli­kus egyházának vezetője. A 76 éves érseket csütörtökön este rövid, súlyos betegség után egy londoni klinikán ér­te a halál. (MTI) Lukanov gyilkosa Prága. A cseh rendőrség ­együttműködve a bolgárok­kal -június elején letartózta­tott egy bolgár állampolgár­ságú férfit, akit azzal gyanú­sítanak, hogy 1996 októberé­ben meggyilkolta Andrej Lukanov volt bolgár kor­mányfőt. A merénylet feltéte­lezett elkövetője, Andrej Vaszilev és két társa a me­rénylet után Argentínába szöktek, majd Vaszilev más­fél éwel ezelőtt Prágába tet­te át székhelyét. (MTI) Incidensek töréntek a britek és a kivonuló szerbek, az oroszok és az UCK között Moszkva makacs Kínai-amerikai tárgyalások, katonai diplomácia Elvetett magyarázat Brüsszel/Helsinki/London/ Pristina. Tegnap estére ha­lasztották a NATO-tagor­szágok védelmi és külügymi­nisztereinek találkozóját, amelyre az eredeti tervek szerint kora délutántól ke­rült volna sor. Brüsszel a Helsinkiben folyó orosz-amerikai miniszteri szintű egyeztetés eredmé­nyeire várt. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A tárgyalásokról lapzártáig nem érkezett jelentés. Igor Szergejev orosz és William Cohen amerikai védelmi miniszter tegnap reggel kezdte meg a harmadik tárgyalási fordulót a koszovói békefenntartó erőkben részt vevő orosz alakulat szerepéről, az előterjesztett moszk­vai javaslatokról. Madeleine Al­bright amerikai külügyminiszter röviddel a megbeszélés kezdete után csatlakozott a tárgyaló felek­hez. A megbeszélést egész éjszaka tartó szakértői egyeztetések előz­ték meg. Kisebb incidens történt tegnap dél­előtt Koszovóban a kivonuló szerb belbiztonsági erők és a nemzetközi békefenntartók (KFOR) brit kato­nái között. A brit katonák a Pristinától északra fekvő Podu­jevóban néztek farkasszemet a ki­vonuló jugoszláv katonákkal. A vá­rosközpontban egy jugoszláv pán­célozottjármű próbált végighalad­ni a főutcán, de egy brit harcjármű elállta az útját. A katonák között élénk gesztusokkal kísért szóváltás tört ki, de a jugoszlávok végül A katonák között élénk gesztusokkal kísért szó­váltás tört ki. meghátráltak. Hasonló „inciden­sek" történtek Podujevo külterüle­tein is. A csapatkivonási egyez­mény értelmében a jugoszláv had­erőnek holnap éjfélig kell elhagy­nia a tartományt. Az orosz békefenntartók pedig szakadár albán fegyveresekkel ke­rültek szembe a pristinai repülőtér mellett. Fegyverhasználatra itt sem került sor, ám a helyzet rend­kívül feszült volt - közölték pristinai NATO-források. A Tanjug jelentése szerint Pavle szerb ortodox pátriárka csütörtö­kön késő este, a Pristina melletti Gracanica kolostornál tartott tö­meggyűlésen maradásra és kitar­tásra buzdította Koszovó szerb és montenegrói lakosait. Artemije raskai-prizreni szerb ortodox püs­Igor Szergejev Helsinkiben. A gesztus többértelmű. pök és John Derventiyevich, a brit KFOR-katonák parancsnoka szin­tén maradásra hívta fel a koszovói szerbeket. Az AFP a montenegrói rendőrség­re hivatkozva arról számolt be, hogy csütörtökön életét vesztette egy 16 éves szerb fiú, miután a Ko­szovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) fegyveresei Montenegróból hazatérő szerb menekülteket tá­madtak meg. Szemtanúk szerint a menekültek válaszul tüzet nyitot­tak, egy támadót megöltek, kettőt pedig megsebesítettek - tette hoz­zá a hírügynökség. A jugoszláv külügyminiszter-he­lyettes szerint a KFOR nem nyújt megfelelő oltalmat a tartomány­ban élő szerbeknek. Nebojsza Vujovics csütörtökön este Pristinában külön tárgyalásokat folytatott a szerb lakosság védel mérői Michael Jackson tábornok­kal, a KFOR parancsnokával és Sergio Vieira de Mellóval, az ENSZ ideiglenes koszovói különmegbí­zottjával. Vujovics az elnöke an­nak a jugoszláv bizottságnak, amely az ENSZ koszovói missziójá­val való együttműködésért felelős. A politikus tegnap Pristinában eré­lyesen követelte, hogy az ENSZ A seremetyevöi repülőtéren magyar állampolgároktól megtagadták a belépést Az orosz birodalom visszavág MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz külügyminisz­tériumnál jegyzékben kíván tilta­kozni a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövetségének kon­zulátusa, amiért az orosz határ­őrök a seremetyevöi repülőtéren több magyar állampolgártól meg­tagadták a belépést Oroszország területére, noha a Malév-géppel érkezők rendelkeztek a kétoldalú vízumegyezmény által előírt ok­mányokkal, tájékoztatott Molnár Lajos vezető konzul. A diplomata jelezte, hogy kérni fogják a repülé­si költségek megtérítését a felelő­söktől - de erre elég kevés a re­mény. Molnár Lajos vezető konzul szerint a Moszkvában dolgozó ma­gyarok egy része - akik eddig cé­gük által adott kiküldetési rendel­vénnyel utaztak -, most igyekez­nek a biztonság kedvéért konzuli meghívólevelet is beszerezni, te­kintettel arra, hogy az orosz határ­őrség immár csoportosan fordítja vissza a magyarokat a határról. Mihail Tyimoskin, az orosz külügyi tárca konzuli főosztályának he­lyettes vezetője csütörtöki nyilat­kozatában arról tett említést: az orosz fél rendelkezik olyan infor­mációkkal, hogy egyes kelet-euró­pai országok, mint például Szlové­nia, Lengyelország, Csehország és Magyarország „már a közeljövő­ben vízumkényszert szándékoz­nak bevezetni a területükre érkező orosz állampolgárokkal szemben". Tyimoskin megjegyezte: az orosz polgárok jogai nem szenvednek csorbát és „a vízumrendszer beve­zetésére haladéktalanul megfelelő válaszlépést tesznek". A válaszlé­pés így minden jel szerint meg­előzte magát a lépést. A magyar-orosz kapcsolatokban keletkezett feszültség Budapest NATO-tagságával vált kitapintható­vá, s erősödött az orosz-fehérorosz segélykonvoj záhonyi kényszerpi­henőjével, Martonyi János külügy­miniszter májusra tervezett moszk­vai látogatásának elhalasztásával, a budapesti orosz nagykövet konzul­tációkra való hazatérésével, illetve legutóbb azzal, hogy Budapest ha­tározott álláspontot képvisel ab­ban, milyen feltételekkel használ­hatják a magyar légteret az orosz csapatok. A légtérhasználat ügye is­mét élezte a kétoldalú viszonyt, a héten bőrfejűek tüntettek a szent­pétervári magyar főkonzulátus előtt, a Moszkovszkij Komszomolec című orosz napilap pedig indítvá­nyozta az orosz gázcsapok elzárá­sát, a magyar és bolgár konzervek bojkottját, s még azt is felvetette, hogy a moszkvai amerikai nagykö­vetséghez hasonlóan a magyar kül­képviseletet is rondítsák el tintás­üvegekkel és tojásokkal. Az MTI in­formációi szerint nemcsak az orosz határőrök, hanem a vámosok és a közlekedésrendészet is „kipécézte" a magyarokat, mindennapos a kö­tözködés, amiről főleg a kamionso­főröknek vannak kellemetlen ta­pasztalataik. MTI-HÍR Peking/Washington. Az amerikai vezetésnek nem sikerült meggyőz­nie Kínát arról, hogy „szörnyű té­vedés" okozta az ország belgrádi nagykövetségének május eleji, há­rom halálos áldozattal és húsz em­ber megsebesülésével járó bombá­zását - ismerte el a washingtoni külügyminisztérium egyik illeté­kese. Thomas Pickering külügyi ál­lamtitkár az elmúlt napokban Pe­kingben járt, ahol tárgyalópartne­rei elé terjesztett egy részletes je­lentést az ügyről: a dokumentum megismétli azt a már ismert állí­tást, hogy a tévedést egy régi, el­avult térkép használata okozta. Azonban a kínai sajtó jelentései szerint Tang Csia-hszüan külügy­miniszter elvetette ezt a magyará­zatot. A pekingi vezetés az elmúlt napok­ban a bűnösök példás megbünteté­sét követelte Washingtontól, és megfelelő kárpótlást igényelt a ha­lottak, sebesültek és az anyagi károk miatt. Az Egyesült Államok viszont csak azt ígérte, hogy kár­pótlást ad a halálos áldozatok csa­ládjainak, illetve a sebesülteknek. Amerikai illetékesek mindenesetre arra számítanak, hogy a téma hosszabb távon nem fogja megter­helni a kért ország viszonyát. Lövöldözés a csecsen-dagesztáni határon Csecsen csúcsrombolás (TA SR/AP) missziója kötelezettségeinek meg­felelően cselekedjen, „demilitari­zálja és fegyverezze le a a terroris­tákat és az albán szakadárokat", és teremtse meg a teljes biztonságot Koszovó szerb, montenegrói és más, nem albán lakosainak. Robin Cook brit külügyminiszter a NATO-tagországok politikusai kö­zül elsőként a jövő héten Pristinába látogat, ahol az albán közösség vezetőivel folytat tárgya­lásokat a tartomány gazdasági, po­litikai talpraállításáról. Robin Cook maga jelentette be utazási tervét a brit parlament alsóházá­ban. Közölte azt is, hogy látogatá­sa idején határozott üzenetben szólítja fel a tartomány lakosságát a megbékélésre. A BBC-nek adott tegnapi nyilatko­zatában Cook a holocausthoz ha­sonlította a koszovói albánok töme­ges deportálását és a KFOR-erők ál­tal most feltárt tömegmészárláso­kat. Az akkori és a mostani rémtet­tek alapja ugyanaz a „mérgező doktrína": a faji felsőbbrendűségé ­mondta a miniszter. Hozzátette mindamellett, hogy a koszovói ese­mények méreteikben nem vethetők össze a zsidóknak a nácizmus alatti megsemmisítésével. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Moszkva. Csecsen fegyveresek tegnapra virradóra támadást in­téztek az orosz belügyi csapatok három ellenőrzőpontja ellen a da­gesztáni határon. Legkevesebb há­rom orosz katona meghalt, sokan megsebesültek. A támadó csopor­tok ellen több orosz helikoptert is bevetettek, amelyek a fegyveresek csecsen területen levő állásaira mértek rakétacsapásokat. Nem ez volt az egyetlen incidens: a sztavropoli kerület határán négy járőrszolgálatot teljesítő kozákot megöltek, ötödik társukat pedig feltehetőleg elrabolták. A kozákok a határ mentén haladtak gépkocsi­jukkal, amikor ismeretlen tettesek lesből tüzet nyitottak rájuk. A fegyveres összetűzések Aszlan Maszhadov csecsen elnök szerint azt a célt szolgálják, hogy megza­varják Borisz Jelcin elnökkel a nyári hónapokra tervezett találkozóját. Grozniji források szerint a támadá­sok mögött a szaúdi Hattab pa­rancsnok vahabita - az iszlám szél­sőséges irányzata - fegyveresei áll­nak, akik szent háborút hirdettek a Kaukázus „felszabadításáért". Az orosz kormányfő tegnap utasí­totta a belügyi erőket, hogy min­den rendelkezésükre álló eszköz­zel verjék vissza a támadásokat. Amerikai törvénytervezet az ifjúsági bűnözés ellen Jöhet a Tízparancsolat MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Az amerikai Kong­resszus képviselőháza csütörtökön jóváhagyta az ifjúsági bűnözés el­leni törvénytervezetet, amelynek az előkészítését meggyorsították az elmúlt hónapokban történt gyil­kos iskolai lövöldözések, illetve más erőszakos cselekmények. A törvény egyfelől kötelezően ki­szabandó börtönbüntetési mini­mumtételeket állapít meg a fiatal­korúak által lőfegyverrel elköve­tett bűncselekményekre, másfelől másfél milliárd dollár támogatást Kelet-Timor Aggasztó a helyzet Tokió. Az indonéz hadsereg kato­nái irányítják azokat a milíciákat, amelyek Kelet-Timoron házakat égetnek fel, embereket bántalmaz­nak - hangsúlyozta tegnap a tarto­mányban rendezendő népszava­zást ellenőrző ENSZ-képviselő. Ian Martin szerint a tartomány Indo­néziától való elszakadását ellenző milíciák otthonokat dúlnak fel és a falvakból távozásra kényszerítik az embereket. A volt gyarmattartó, Portugália és Indonézia májusi megállapodása értelmében Kelet-Timoron augusz­tus 8-án rendeznek népszavazást a terület további sorsáról, ám az ENSZ képviselője tegnap „komoly aggodalmát" hangoztatta a tarto­mány biztonsági helyzete miatt. Kofi Annan ENSZ-főtitkár várható­an szerdán ad majd értékelést arról, vajon ilyen körülmények között kor­rekt módon meg lehet-e tartani a népszavazást. A világszervezet ille­tékesei szerint az eseményt esedeg kénytelenek lesznek elhalasztani. Kelet-Timor 400 ezer lakosa a ki­terjesztett autonómia, illetve az Indonéziától való elszakadás kö­zött választhat majd. Az ENSZ 53 millió dollárt áldoz a népszavazás megrendezésére és közel ezer szakértőt küld annak lebonyolítá­sára. (MTI) szán a különböző közösségeknek az ifjúsági bűnözés elleni akció­programokra. A képviselőház azt is megszavazta, hogy a teljes vallásszabadság, illetve az állam és az egyház szétválasztása mellett sem tekinthető alkotmány­ellenesnek, ha az iskolákban intel­mül kifüggesztik a Tízparancsola­tot. Az a javaslat azonban szerdán „elvérzett" a képviselőházban, hogy ötéves börtönnel legyen sújtható, aki erőszakot bemutató, illetve su­galló filmet, zenét, képet, könyvet vagy szobrot ad el vagy kölcsönöz 17 éven aluli személynek. Ciszjordánia - Gáza Áthidaló megoldás Jeruzsálem. Ehud Barak megvá­lasztott izraeli miniszterelnök ma­gasépítésű autópályát, azaz gya­korlatilag egy hosszú, 47 kilométe­res hidat szándékozik építtetni Ciszjordánia és Gáza között. Az autópálya négysávos lesz, s építé­sét a lehető leghamarabb el akar­ják kezdeni - közölte tegnap a kije­lölt kormányfő szóvivője. Izrael eddig biztonsági okokra hi­vatkozva nem volt hajlandó új utakat nyitni a két terület között. Márpedig a Palesztin Autonómia két része, Ciszjordánia és Gáza kö­zött - mivel az útvonalak izraeli területet kereszteznek - a közle­kedés és a szállítás igen körülmé­nyes: a palesztinoktól külön enge­délyt kérnek ahhoz, hogy Izraelen keresztül utazhassanak. Különö­sen nagy gondok merülnek fel, amikor Izrael - nem is olyan rit­kán - biztonsági okokból teljes ha­tárzárlatot rendel el. Az új út meg­építése fontos lépés lenne a pa­lesztin területek összekapcsolása, s így távlatilag egy palesztin állam létrehozása felé. Az autópályát a gázai Beit Hanun és a ciszjordániai Dura között épí­tenék. A hídon a közúttal párhuza­mosan egy vasútvonal, valamint vízvezetékek és távközlési kábelek is lennének.

Next

/
Thumbnails
Contents