Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-19 / 140. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 19. VENDÉG KOMMENTÁR Kerékpártúra a csúcsra A biciklizés igen népszerű nálunk, elég csak végigtekinteni hétvégén a Duna-parti kerékpárúton. Mindenki teker. A választási kampány idején Mikuláš Dzurinda is nyeregbe pattant és néhány ambiciózus fiatallal átkerekezte szinte egész Slovákiát. Jól festettek: sportos, fiatalos miniszterelnök-jelölt, s egy csapat fiatal gurul a guru után városról városra. Alig telt el egy év és a „Dzurinda és biciklástái" szókapcsolatot nehezen és inkább megvetéssel ejtjük ki. Egyre világosabbá válik ugyanis, hogy Dzurinda kísérői nem puszta lelkesedésből tekerték a pedált. Például Martin Urmanič ma a Nemzeti Sajtókommunikációs Központ igazgatója, melynek működése eléggé értelmetlennek tűnik. A fiatal igazgató nem is titkolja csalódottságát, amiért csak ennyit sikerült kitaposnia. Viszont Braňo Orava igazán elégedett lehet - az SZDK parlamenti képviselője és egyúttal a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója. És éppen az ő neve merült fel legutóbb a GSM 1800as mobilhálózati rendszer tenderével kapcsolatban. Becsületesen bevallotta, hogy „szervezett néhány nem hivatalos találkozót a lehetséges külföldi befektetők képviselőivel". De ez az ország Eva Čobejová annyira kicsi, hogy nem maradhatott titokban, ezek a „nem hivatalos találkák" nem voltak teljesen „ártatlanok" és a külföldi befektetőkegyáltalán nem voltak elragadtatva tőlük. Szintén nem hivatalos minőségben találkozott a kormányfő egy másik fiatal tanácsadója, Roman Filistein a Telenor képviselőjével. Fiatalokra, új arcokra valóban szükség van a politikában, nemcsak Robert Fico kiált utánuk. Dzurinda cselekedett is, kiválasztotta őket a kerékpáros mezőnyből és komoly pozíciókba ültette őket. Nem tudni, hogy gyanús és politikailag inkorrekt viselkedésük csak tapasztalatlanságuknak tudható be, vagy az erkölcsi tartás nélküli túlzott ambícióiknak. A tanulság egyértelmű: a fiatal kor önmagában még nem elég, a hatalom és befolyás után áhítozó rámenős ambíciózusság pedig végképp nem erény. Mielőtt a fiatal politikusok bekerülnek a nagypolitikába, nem árt, ha néhány évig kevésbé látványos feladatokat látnak el például a városi képviselőtestületekben, vagy szürke pártfeladatok végzésén edződnek, amihez alázat, türelem és karakter szükséges. A szerző a Domino Fórum munkatársa JEGYZET Heti egy gyógyszerstop PÉTERFI SZONYA Szerdán újabb minibotrány rázta meg az országot, a hazai gyógyszergyártók társulása bejelentette: gyógyszerstopot rendel el. Azért, mert a gyógyszergyártáshoz szükséges nyersanyagokra kivetett behozatali vámpótlék egymilliárd koronával növeli kiadásaikat. A pénzügyminisztérium ugyanis nem vette figyelembe a 175 tételből álló listájukat, a vámpólték alóli kivételt csupán 14 adalékanyag esetében hagyta jóvá. Ezért aztán bekeményítettek: egyelőre egy hétig felfüggesztik termékeik szállítását. Köztudott, hogy a hazai orvosságok piacrészesedése csupán 13-15 százalékos, valamint az is, hogy nagyon kevés eredeti gyógyszert állítanak elő. Erről persze sem a Slovakofarma, sem a többi gyártó nem tehet, hiszen ha nincs pénz kutatásra, - súlyos százmilliókról van szó - nem várható új felfedezés sem. Ennek ellenére termékeik (a külföldi szerek másolatai) megállják a helyüket, de csak addig, amíg nem jelennek meg még hatásosabb, jobb, - igaz drágább - de mellékhatások tekintetében kímélőbb orvosságok. Persze külföldiek. A hazai gyártóknak az fáj, hogy ezek a szerek mentesültek a behozatali vámpótlék alól. Igaz, nem simán: a forgalmazók ugyancsak gyógyszerszállítási stoppal erőszakolták ki a számukra megfelelő döntést. Állították ugyanis, hogy az amúgy is drága korszerű orvosságok méginkább elmélyítenék az egészségügy eladósodását, az egészségbiztosítókgyógyszertárak-forgalmazók körbetartozását. Csatát nyertek nemcsak ők, hanem főleg az orvosságra szorulók. Most annak ellenére, hogy a patikusok és a forgalmazók állítása szerint hazai orvosságból nincs hiány, sok beteg újabb veszélytől tart. Attól, hogy ha kifogynak a készletek, készpénzfizetés ellenében jutnak majd napi adagjukhoz. Feltételezhető, hogy a külföldi gyógyszergyártók egyik napról a másikra feltöltik a patikák polcait, s míg a hazaiak észhez térnek, elfoglalhatják helyüket. Akár úgy (is), hogy eleinte leszorítják termékeik árát, majd amikora kedélyek lehiggadnak, kissé megemelik azokat. Úgy tűnik, mintha a hazai gyógyszergyárak képviselői nem látnának tovább az orruknál vagy szándékosan szítanák a kedélyeket... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella-panoráma- (58238338), Boleniam Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Gyere ki a vendéglő teraszára, mutatok valamit. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME A lapban Marián Leško a Szlovák Demokratikus Koalíció vasárnapi kongresszusa előtt az öt pártból álló tömörülés jövőjét latolgatja. „Az SZDK azért vált a kormánykoalíció legerősebb pártjává, mert a legmeggyőzőbben képviselte a gyökeres változás eszméjét. A koalíció és öt pártjának sorsa attól függ, miként tudja megvalósítani a győzelmét biztosító eszmét. Nyolc hónap elteltével megállapítható, hogy az SZDK ebben a tekintetben elmarad a várakozásoktól. A változást kívánó akarata a választások után nem annyira átható, mint amilyenek képviselőinek választások előtti kijelentései voltak. A következő választásokon való szereplésük sikere azonban már nem csupán a kijelentésektől függ majd, hanem elsősorban az ország állapotától. Az SZDK-nak már csak három éve maradt a sikerre." Az egyén szándékos megölése a legalapvetőbb emberi jogot - az élethez való jogot - sérti; nincs helye a világban Az Amnesty éves jelentése London. Az Amnesty International (Al) nemzetközi emberi jogvédő szervezet szokásos éves jelentése büntetlenség elleni harc történelmijelentőségű lépéseinek nevezte az állandó Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság egy éwel ezelőtti életre hívását és Augusto Pinochet volt chilei államfő tavaly októberi letartóztatását. MTI-HÁTTÉR Az Al 1998-99. évi jelentésében a halálbüntetés gyakorlatát vette górcső alá olyan országokban, mint az Egyesült Államok, Kína, Szaúd-Arábia és Sierra Leone, s egyben a kivégzések végleges világméretű betiltását sürgette a millenium évében. „Az egyén szándékos megölése a legalapvetőbb emberi jogot - az élethez való jogot - sérti, s ezért nincs helye a mai világban. A halálbüntetés eltörlése világszerte igen nagyra törő cél, de a nemzetközi emberi jogok védelmében az elmúlt években végbement pozitív fejlemények jól példázzák, hogy az egyesített, közös fellépéssel nagy változások érhetők el„ - hangsúlyozza a szervezet. Az Al 400 oldalas jelentése részletesen feltárja a kormányok és az ellenzéki csoportok általi jogsértéseket a világ 142 országában. 47 országban dokumentált törvénytelen, 36 országban pedig bírói végzés alapján végrehajtott halálos ítéleteket. 78 országban szerzett tudomást lelkiismereti okokból bebörtönzöttekről, 125 országban kínzásokról és bántalmazásokról, 37 országban pedig eltűnésekről. A halálos ítéletek gyakorlatát elemezve az Amnesty International rámutat arra, hogy az Egyesült Államok a világ egyetlen országa, ahol még 1998-ban is végeztek ki fiatalkorú bűnözőket. Kínában, ahol a Hsziancsing-Ujgur autonóm terüleOLVASÓI LEVÉL Komám asszony, hol az Új Szó? Szeretek olvasni - mindent. Jó, tudom, ez nem jó, szelektálni kell, már egyik Nóbel-díjas tudósunk is megmondta, hogy nem kell mindenféle szecskával megtömni az agyunkat; japán szumobírkózó körlevél is figyelmeztetett: a fejünk nem éléskamra, hanem gondolkodásra való; meg egy enyhén szenilis járási tudós is több cetlin megjelent válogatott műveivel bizonyította: aki keveset olvas, az többször beolvashat, az egyszerre ten folytatódott az ujgur nacionalisták és a függetlenséget sürgető muzulmán vezetők elleni fellépés, csak 1999 első két hónapjában 33 embert - többségében ujgurt - végeztek ki igazságtalan, gyorsított tárgyalás nyomán. Az autonóm térség az egyetlen terület a Kínai Népköztársaságban, ahol az elmúlt években politikai foglyokat végeztek ki. Tibetben is folytatódtak az önkényes letartóztatások és a bebörtönzöttek kínzása, és a hazafias nevelési kampány kolostorok bezárását, apácák és szerzetesek elüldözését okozta. Európa egyes területein a faji és etnikai feszültségek továbbra is fontos szerepet játszottak az emberi jogok megsértésében. Az Al még a koszovói válság kiéleződése előtt több száz jelentést kapott a koszovói albánokkal szemben elkövetett jogsértésekről, a szerb biztonsági erők számlájára írható eltűnésekről. A A 400 oldalas jelentés feltárja a jogsértéseket a világ 142 országában. Jugoszlávia elleni légi csapások megindulása után az Al felhívta az érdekelt felek - a jugoszláv kormány, az UCK és a NATO - figyelmét a polgári életek védelmére vonatkozó kötelezettségeikre, a foglyokkal való megfelelő bánásmódra. Az erőszakkal elűzött albán menekültek beszámolói szerint a szerb rendőrség, a jugoszláv katonai és félkatonai erők által végrehajtott erőszakos kilakoltatás, elűzés gyilkoságokkal, nemi erőszakkal, verésekkel, önkényes fogvatartásokkal, otthonok felgyújtásával párosult. A jelentések szerint az UCK szintén felelős erőszakcselekményekért, igaz, jóval kisebb mértékben, különösen civilek szándékos és önkényes legyilkolásáért és túszejtésért. Jugoszláviában márciusban a szerb független média megszűnt létezni, több (négy féldeci után egész háremre való) zöldszilváni eszmeraldát láthat, nyolc percig is hallhat tankokról, tankolásokról és a világhírű szoborfiúcska elődjét megszégyenítő pisilésről... és még tovább folytathatnám a sort, de akkor átmenne a mellette levő hasábba és a szerkesztő kihúzná (a gyufát). Lám és íme: jöjjön hát a lényeg! Kórházban vagyok, de legkedvesebb szlovákiai magyar napilapomtól még itt sem tudok elszakadni. Reggel, amikor az óra elüti a hatot - és a részeg autós az első gyalogost -, én nem dohányozni emigrálok, hanem friss levegőt és Új Szót veszek. Pontosabban: vennék. Ha volna. Néhány betiltották a három maradék albán nyelvű napilapot és a B-92 rádiót. Áprilisban megölték a kormányt harsányan bíráló újságírót, Szlavko Csuruviját, és Montenegróban is folytatódtak a támadások a független sajtó ellen. A konfliktusról beszámoló külföldi újságírókat is bántalmazták, számosat közülük a jugoszláv hadsereg letartóztatott és fogva tartott. Európában pozitív lépésnek minősíti a jelentés, hogy Azerbajdzsánban, Bulgáriában, Észtországban és Litvániában eltörölték a halálbüntetést, míg Türkmenisztánban és Kirgizisztánban egyelőre moratóriumot hirdettek ki. Magyarország esetében az őrizetesek bántalmazását említi a jelentés. Az Al emlékeztet arra, hogy novemberben az ENSZ kínzások elleni bizottsága, áttekintve a kínzásokról és más embertelen bántalmazási módszerekről szóló ENSZ-konvenció magyarországi megvalósításáról készített jelentést, aggodalmának adott hangot az őrizetesek rendőrségi bántalmazásáról. Az Al maga is kapott jelentéseket rendőrségi bántalmazásokról. Ezek közül részletesen leírja 111 Mártonnak, a Magyar Emberi Jogvédő Központ igazgatójának esetét, akit egy éve Budapesten, miközben éppen egy vidéki bírósági tárgyalásra tartott, a rendőrjárőr feltartóztatott, bántalmazott, majd a sértettet bekísérték a helyi rendőrkapitányságra. Az Al tavaly júliusban kérte a legfőbb ügyészt, hogy azonnal és függetlenül vizsgáljanak ki minden bántalmazási esetet Magyarországon. Írország amiatt kapott bírálatot az Amnestytől, hogy tisztességes meghallgatás nélkül, elfogult eljárást alkalmazva utasít ki az országból egyes menedékjog-kérőket. Írország gyors gazdasági gyarapodásával és nemzetközi presztízsének növekedésével párhuzamosan a szigetországban menedékjogot kérő külföldiek száma az utóbbi napja imígyen szóla a kedves, de hervasztóan kedvetlen néni: kevés Új Szót kaptunk. - Hányat? kérdezem én, a naiv beteg. - Az üzleti titok! - csattan a meglepő válasz. Új stílussal próbálkozom: vennék más újságot is, Republikát (alacsony a vérnyomásom) meg egyéb toleráns lapokat. Jaj, most látom, egy Új Szó még van, mit vesz még? - néz rám felcsillanó szemüveggel a sajtótermékek éber őre. Másnap önbizalomtól dagadó pénztárcával, kellő alázattal járulok az üvegablak elé. Kép tehát már van, aztán jön a szöveg: ma nem kaptunk Új Szót, de a faktúrán itt van! Hát mit mondjak: a faktúrákat köteévekben hirtelen megugrott. A dublini kormányt bírálók szerint Írország nagyon lassan fogadja csak el, hogy szegény országokból egyre több bevándorlót kell fogadnia. Az utóbbi években az embercsempészek nagy hasznot húztak abból, hogy kamionokban - főleg romániai - menekülteket szállítottak az országba. Az ír kormány tavaly az 1400 menedékkérőből több mint 1200-at utasított ki. A líbiai hatóságok több száz politikai foglyot tartanak börtönben bírósági eljárás nélkül. Mintegy százukat tavaly júniusban és júliusban tartóztatták le, s közöttük mérnökök, egyetemi tanárok is vannak. Az értelmiségieket azzal vádolják, hogy egy olyan, titokban működő iszlám csoportot, az al-Dzsamáa alIszlámija al-Líbia elnevezésűt támogatnak, amely nem arról ismert, hogy erőszakhoz folyamodna vagy hogy erre buzdítana. A londoni központú emberi jogi szervezet felszólítja a líbiai kormányt arra, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon a lelkiismereti okokból bebörtönzött személyeket, és biztosítson gyors és igazságos bírósági eljárást a többi politikai fogolynak is vagy engedje őket szabadon. Irakban tavaly több tízezer feltételezett politikai ellenzéki személyt vagy lelkiismereti okból szabadságától megfosztott embert tartottak börtönben vagy őrizetben, és több száz foglyot végeztek ki. Az Al éves jelentésének az arab országról szóló részében a bebörtönzöttek kínzásáról, illetve rossz bánásmódban való részesítéséről is beszámol. Az Amnesty arról is szól, hogy 1998ban több ezer polgári személy halt éhen, vagy vesztette életét Irakban gyógyszerek hiánya miatt - az ENSZ 1990 óta büntető intézkedéseket tart érvényben az ország ellen. Az Al szerint az iraki hatóságok tavaly több mint 100 kurd családot űztek ki az ország északi részén fekvő Kirkuk tartományból. lező olvasmányként már betegségem kialakulása előtt sem szerettem. Töprengéseimből a „bemondónő" tanácsa ébreszt fel: - Megnézheti a szomszédos standon! vagy az interneten - dünnyögöm csak úgy kisebbségi vakmerőséggel. De azért elbaktatok a szomszédos standig. Ott sincs. Irány egy újabb hírlapáruda. Zárva. A kör is. Pedig itt árukapcsolásként bármit megvettem volna. Na jó, azért a Zmenát nem. A műtét utáni bódulat kezd elmúlni, kezd tisztulni a fejem. Marad a meglepő (költői?) kérdés: hol van az Új Szó? Dr. Gilányi Sándor Kassa