Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-17 / 138. szám, csütörtök
6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 17 A katonai erő elsőbbsége Tokió. A hadseregnek elsőbbséget kell kapnia, ha Észak-Korea győzelemre akarja vinni a szocializmus ügyét - írta a Nodong Színműn című phenjani újság tegnap, a dél-koreai hadihajókkal vívott tűzpárbajt követő napon. A Koreai Munkapárt lapja nem tett említést a Sárga-tengeren kedden történt eseményekről, az észak-koreai hadsereg veszteségeiről, egy torpedónaszád elsüllyesztéséről. A katonai hatalom erősítése révén a KNDK gyorsan talpraállítja gazdaságát és virágzásnak indul, „leszámol az ellenségnek a válságról, összeomlásról szóló érveivel" - hangsúlyozta a cikk, bővebb érvekkel azonban nem szolgált. (MTI) Mary Robinson Moszkvában Moszkva. Az orosz fővárosba érkezett kedden este Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.- Robinson aszszony munkaprogramja szerint megbeszéléseket folytat Szergej Sztyepasin kormányfővel, Igor Ivanov külügyminiszterrel, és civil szervezetek képviselőivel. A világszervezet főbiztosa az NTV televízió kérdésére válaszolva elmondta: rendkívül összetettnek látja a jugoszláviai emberi jogi helyzetet, és a következő útja Koszovóba fog vezetni, hogy személyesen mérje fel a körülményeket. (MTI) Mary Robinson Koszovóba készül. (Archivum) Kiszabadult 33 túsz Bogotá. A kolumbiai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) gerillái szabadon engedték azt a 33 személyt, akiket május 30-án Caliban, egy római katolikus istentiszteleten ejtettek túszul. A gerillák azután engedték el túszaikat, hogy a kormány, engedve követelésüknek, pénteken visszavonta csapatait a Jamundi környéki hegyvidékről. Az AFP francia hírügynökség emlékeztetett arra, hogy továbbra is az ELN fogságában van 24 személy, akiket április 12-én egy repülőgép-eltérítés során hurcoltak el a gerillák. (MTI) Távol-keleti kalózok Tokió. Pár napja kalózok raboltak el egy thaiföldi tartályhajót, amely Szingapúrból 2000 tonna fűtőolajat szállított. A tengeri rablók nagy sebességű motorcsónakon támadták meg a hajót, személyzetét pedig egy ember kivételével mentőcsónakba kényszerítették. Tizennégy órán át hánykolódtak a vizén, azután a csónak elsüllyedt és a 16 embert egy halászhajó mentette ki. A legénység egyik tagjának hollétéről nem tudnak, valószínű, hogy a kalózok tartják fogva. (MTI) Európában tárgyal az amerikai politikai vezérkar Rendet kell teremteni Szemmel tartják az oroszokat, akik saját felségterületüknek tekintik a pristinai repülőteret. A kanadaiak speciális járműve a közelben cirkál, s monitora mindent megmutat. (TA SR/AP) A szerbek még a békemegállapodás után is tömeggyilkosságokat követtek el Még egy nap haladék Pristina/Brüsszel/London/ Moszkva. A NATO szerda éjfélig haladékot adott a szerb erőknek a Koszovó délnyugati szektorából való kivonulásra. Az észak-atlanti szervezet és Belgrád békeegyezsége értelmében kedd éjfélig be kellett volna fejezni a szerb csapatkivonást. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Úgy tudni, az észak-atlanti szövetség azért egyezett bele a kivonulás idejének meghosszabbításába, mert a viszatérő albán menekültek tömege miatt forgalmi dugók keletkeztek a Szerbiába vezető utakon, nehezítve a szerb erők kivonulását. Robin Clifford pristinai NATO-szóvivő kijelentette: a szövetség meg van győződve a jugoszláv fél csapatkivonási törekvésének őszinteségéről. Mint mondta, Koszovó déli részének más körzeteiből minden jel szerint határidőre kivonultak a szerb katonai és rendőri erők. A Pristinában járőröző brit NATO-alakulatok szóvivője is megerősítette: minden arra vall, hogy a szerbek teljesítik kötelezettségeiket. John Beer őrnagy leszögezte: nem találtak fegyveres szerbeket tegnap hajnali járőrözésük során. Tegnap Pristina repülőterére érkezett kilenc orosz katonai gépjármű. Része a konvojnak egy üzemanyagszállító teherautó és egy mozgó orvosi ellátó központ is. Brit páncélozott szállító harcjárművek kísérték az orosz konvojt Koszovó határától Pristina külterületéig. Az orosz Brit páncélozott harcjárművek kisérték az orosz konvojt. menetoszlop parancsnoka ragaszkodott hozzá, hogy onnan kíséret nélkül, a maguk választotta útvonalon közelíthessék meg a repülőteret, ahol 200 fős orosz osztag tartózkodik már napok óta. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai Ojdanics tábornok beszámolója a NATO elleni fantasztikus „sikerekről' Egy jugoszláv Háry János MTI-HIR Belgrád. A jugoszláv hadseregnek - saját vezérkari főnöke szerint - a NATO 61 repülőgépét, 30 robotrepülőgépét, hét helikopterét és 238 manőverező robotrepülőgépét (cirkálórakétáját) sikerült lelőnie az észak-atlanti szövetség Jugoszlávia elleni légi hadművelete során. Dragoljub Ojdanics tábornok, vezérkari főnök a hadsereg napja alkalmából mondott, s a televízióban is közvetített kedd esti ünnepi beszédében közölte ezeket az adatokat. Az állítólagos sikereket a jugoszláv katonák „ügyes taktikai és stratégiai manővereinek", valamint „a hatékony hadvezetésnek" tulajdonította. A sikerek között megemlítette, hogy „sikerült megőrizni a jugoszláv hadsereg élőerőit és haditechnikai készleteit", noha - mint mondta - a NATO harmichétszeres katonai és haditechnikai fölényben volt. Ojdanics tábornok egyike annak az öt jugoszláv vezetőnek, aki ellen háborús bűnök és emberiség ellen elkövett bűnök gyanújával vádat emelt május végén a hágai Nemzetközi Törvényszék. A magyar parlament döntései a KFOR-alakulatok áthaladásáról és a légtérről Egységes NATO-politilca HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Budapest/Brüsszel. A magyar Országgyűlés kedden késő este ellenszavazat nélkül, két tartózkodással fogadta el azt a határozati javaslatot, amely engedélyezi a külföldi fegyveres erőknek a délszláv válság nyomán kialakult humanitárius szükséghelyzet megoldásában történő segítségnyújtás céljából a Magyarország területén történő áthaladását. Hasonlóan elfogadta a koszovói békefenntartásban részt vevő nemzetközi erők tevékenységének elősegítéséről szóló határozati javaslatot, amelynek alapján Magyarországon átvonulhatnak, s az országban átmenetileg állomásozhatnak a külföldi KFOR-alakulatok. Magyarország nem csupán a saját elhatározásától vezetve kezelte az orosz légtérhasználati kérés ügyét, hanem a tizenkilenc NATO-tagország egységes politikáját alkalmazta - közölte tegnap a NATO szóvivője. Nick Fiorenza hozzátette, hogy bár a légtérhasználat engedélyezése nemzeti hatáskör, a KFOR esetében a tagországok figyelembe veszik a művelet parancsnokának, Michael Jackson tábornoknak az elképzeléseit. A szóvivő azt is elmondta, hogy Magyarország mellett Románia és Bulgária is azonosan értelmezi a szövetség KFOR-ral kapcsolatos intézkedéseit. Diplomáciai források szerint a nyilatkozat azt jelenti, hogy a szövetségnek az az álláspontja: Oroszország ne használhassa a tagországok légterét, amíg megegyezés nem születik a KFORban történő részvételéről. A NATO meglátása szerint továbbá a Pristinába sietve érkezett orosz egységeknek immár nincsenek olyan sürgősen kezelendő utánpótlási gondjaik, amelyek indokolnák a rendkívüli légtérhasználatot. MTI-TUDOSITAS Washington. Kedden este Európá. ba indult Bili Clinton amerikai elnök és Madeleine Albright külügyminiszter, előttük nem sokkal pedig William Cohen védelmi miniszter repülőgépe szállt fel ugyancsak Európa felé. Útitervük nem azonos, de a legfőbb cél közös: a koszovói, illetve szélesebb értelemben véve a délkelet-európai béke és újjáépítés kereteinek kidolgozása. Clinton hétnapos európai körutat kezdett. Felkeresi Genfet, Párizst, Bonntés Ljubljanát, de a kiemelkedően legfontosabb programpont a hét végén Kölnben tartandó G8 csúcstalálkozó. Ezen a világ hét vezető ipari hatalmának első számú illetékeseivel találkozik, valamint Borisz Jelcin orosz elnökkel, akivel kiegészülve a „Nyolcak csoportját" alkotják. Clinton és Jelcin találkozójáig az amerikai és az orosz illetékesek szeretnék nyélbe ütni a megállapodást a koszovói nemzetközi békefenntartó erőben, a KFOR-ban való orosz részvétel feltételeiről. A kérdés az, hogy NATO-kézben lesz-e, egységes lesz-e a KFOR parancsnoksága, illetve hogy kapnak-e Koszovóban önálló övezetet az oroszok. Erről tárgyalt tegnap Helsinkiben William Cohen Igor Szergejev orosz védelmi miniszterrel. A külügyminiszter asszony ma ugyancsak a finn fővárosba utazik, ahol tárgyal Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. Clinton elnök európai útjának azonban nem csupán az a célja, hogy sínre tegye a koszovói rendteremtés ügyét. Hétfőn Bonnban különösen sok szó lesz az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyáról, mégpedig több vonatkozásban. E vonatkozások egyike, hogy az ipari hatalmak immár a Balkán újjáépítésére vetik tekintetüket, és lassan ideje eldönteni, ki milyen mértékben részesedik a várható nagy beruházási megrendelésekből. SIPRI-jelentés a fegyveres konfliktusokról A világ tavaly sem lett biztonságosabb szerint több mint 40 ezer szerb menekült el Koszovóból múlt csütörtök óta. Mint Jette Sörensen szóvivő Genfben az AFP-nek elmondta, a segélyszervezet helyszínen tartózkodó munkatársainak becslései szerint 30 ezer szerb Közép-Szerbia, legalább 10 ezer társuk pedig a kisebbik jugoszláv köztársaság, Montenegró felé vette az irányt. A szerbek által legyilkolt mintegy száz albán holttestét találták meg tegnap Pristina közelében. A Reuters hírügynökség helyszínen járt tudósítói három kútban egymásra dobált hullákat láttak, és érezték a műanyag fóliával letakart aljú negyedik kútból jövő, orrfacsaró bomlásszagot is. Az UCK egyik helyi parancsnoka szerint a közelben öt frissen feltárt tömegsír is van. Elmondta, hogy a szerbek a múlt héten, két nappal a kumanovói megállapodás után rohanták meg a körzetet, és vad gyilkolásba kezdtek. - Asszonyokat, gyerekeket, öregeket, sebesülteket öltek meg, még a kutyákat és macskákat is megölték - mondta a Reutersnek a parancsnok. MTI-HIR Stockholm. A gyenge, korrupt államok léte és a tömegpusztító fegyverek elterjedése miatt a világ még mindig nem lett biztonságosabb annál, mint amilyen egy évtizeddel ezelőtt, a hidegháború befejeződésekor volt - szögezi le idei jelentésében a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI. Az összefoglaló szerint 1998-ban 27 nagyobb, azaz legalább ezer halálos áldozattal járó konfliktus volt világszerte: ez kettővel több, mint az előző évi adat. A legtöbb, összesen 4000 halálos áldozatot az algériai polgárháború követelte. Az összeállításban szereplő 27 eset közül csak kettő, a Kasmírért folytatott indiai-pakisztáni összetűzés és az eritreai-etiópiai határvillongás tartozott az államok közötti háború kategóriájába - az összes többi konfliktus az egyes országok határain belül zajlott. A dokumentum szerint Afrika középső és déli részein sok esetben nem politikai okokból, hanem egyszerűen a természeti erőforrások birtoklásáért folynak a harcok. Ugyanakkor a világ számos részén súlyos aggodalomra ad okot az agresszív nacionalizmusból fakadó etnikai tisztogatások gyakorlata, s a kisebbségi, valamint emberi jogok tömeges megsértése. A SIPRI szerinl Európában a koszovói albánok és a szerb biztonsági erők közötti, tavaly kirobbant véres incidensek nyomán várható és előrelátható volt a NATO légi csapásainak elindítása. Ugyanakkor a nemzetközi közösségnek felróható, hogy csak kevés figyelmet fordított a koszovói albánokra, amikor ők még békésen próbáltak ellenállni a szerb atrocitásoknak. Az új dél-afrikai elnök ünnepélyes beiktatása Zsákba zárt múlt MTI-HIR Pretoria. Az apartheid nélküli DélAfrika második köztársasági elnöke, Thabo Mbeki tegnap Pretoriában ünnepélyesen letette a hivatali esküt. A beiktatással, amely egyben két demokratikusan választott dél-afrikai kormány közötti első hatalomátadás jelképe, Mbeki a kontinens leggazdagabb országának élére került, amelyet azonban fenyegetően elborít a bűnözési hullám és megosztanak az óriási vagyoni különbségek. Az 57 éves új államfő az alkotmánybíróság elnöke és az ország első bírája előtt esküdött fel az alkotmányra a pretoriai kormánynegyedben, a Union Buildings előtti „amfiteátrumban". Az eskü szövegét a Dél-Afrikában hivatalos 14 nyelv közül négyen mondta el: sotho, xhosa, angol és afrikaans nyelven. Az eskü elhangzása után Mbeki és elődje, Nelson Mandela karjukat magasba emelve köszöntötték az ujjongó tömeget. A beiktatási ünnepségre mintegy 10 ezer ember sereglett össze, a meghívott külföldi vendégek között 130 ország képviselője, köztük 30 államfő, valamint 4500 magas rangú tisztségviselő és híresség vett részt az ünnepségen. A díszvendégek sorában volt Jasszer Arafat palesztin elnök, Moamer elKadhafi líbiai vezető és Janet Reno amerikai főügyész. Az apartheid szelleme nem zavarhatta meg az ünnepséget: a fekete többséget elnyomó, fehér uralmat bevezető történelmi személyiségek szobrait zöld zsákszövettel borították a kormányközpont területén. India súlyos vádjai Pakisztán címére Megkínzott foglyok MTI-HIR Újdelhi. India szerint Pakisztán súlyosan megsértette a hadifoglyokkal szembeni emberséges bánásmódot előíró genfi megállapodásokat, mert pakisztáni katonák megkínozták és megölték a kasmíri térségben folytatott harcokban részt vevő indiai légierő egy pilótáját és hat további katonát. A külügyminisztérium diplomáciai úton Pakisztánnak átadott állásfoglalásában követeli, hogy a konvenció megsértői a törvény előtt feleljenek tettükért. Az indiai légierő pilótájának gépét május 27-én lőtték le. A szárazföldi erők főhadnagyát, valamint öt közkatonát pedig május 14-én a kasmíri térség indiai részén őrjárat közben gyilkolták meg indiai állítás szerint pakisztáni katonák, illetve Pakisztán által támogatott fegyveres gerillák. A pakisztáni hadsereg június 9-én adta át Indiának a katonák holttesteit.