Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-17 / 138. szám, csütörtök

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 17 A katonai erő elsőbbsége Tokió. A hadseregnek el­sőbbséget kell kapnia, ha Észak-Korea győzelemre akarja vinni a szocializmus ügyét - írta a Nodong Szín­műn című phenjani újság tegnap, a dél-koreai hadiha­jókkal vívott tűzpárbajt kö­vető napon. A Koreai Mun­kapárt lapja nem tett emlí­tést a Sárga-tengeren ked­den történt eseményekről, az észak-koreai hadsereg veszte­ségeiről, egy torpedónaszád elsüllyesztéséről. A katonai hatalom erősítése révén a KNDK gyorsan talpraállítja gazdaságát és virágzásnak in­dul, „leszámol az ellenségnek a válságról, összeomlásról szóló érveivel" - hangsúlyoz­ta a cikk, bővebb érvekkel azonban nem szolgált. (MTI) Mary Robinson Moszkvában Moszkva. Az orosz fővárosba érkezett kedden este Mary Robinson, az ENSZ emberi jo­gi főbiztosa.- Robinson asz­szony munkaprogramja sze­rint megbeszéléseket folytat Szergej Sztyepasin kormány­fővel, Igor Ivanov külügymi­niszterrel, és civil szervezetek képviselőivel. A világszerve­zet főbiztosa az NTV televízió kérdésére válaszolva elmond­ta: rendkívül összetettnek lát­ja a jugoszláviai emberi jogi helyzetet, és a következő útja Koszovóba fog vezetni, hogy személyesen mérje fel a kö­rülményeket. (MTI) Mary Robinson Koszovóba készül. (Archivum) Kiszabadult 33 túsz Bogotá. A kolumbiai Nemze­ti Felszabadítási Hadsereg (ELN) gerillái szabadon en­gedték azt a 33 személyt, akiket május 30-án Caliban, egy római katolikus istentisz­teleten ejtettek túszul. A ge­rillák azután engedték el tú­szaikat, hogy a kormány, en­gedve követelésüknek, pén­teken visszavonta csapatait a Jamundi környéki hegyvi­dékről. Az AFP francia hír­ügynökség emlékeztetett ar­ra, hogy továbbra is az ELN fogságában van 24 személy, akiket április 12-én egy repü­lőgép-eltérítés során hurcol­tak el a gerillák. (MTI) Távol-keleti kalózok Tokió. Pár napja kalózok ra­boltak el egy thaiföldi tar­tályhajót, amely Szingapúr­ból 2000 tonna fűtőolajat szállított. A tengeri rablók nagy sebességű motorcsóna­kon támadták meg a hajót, személyzetét pedig egy em­ber kivételével mentőcsó­nakba kényszerítették. Ti­zennégy órán át hánykolód­tak a vizén, azután a csónak elsüllyedt és a 16 embert egy halászhajó mentette ki. A legénység egyik tagjának hollétéről nem tudnak, való­színű, hogy a kalózok tartják fogva. (MTI) Európában tárgyal az amerikai politikai vezérkar Rendet kell teremteni Szemmel tartják az oroszokat, akik saját felségterületüknek tekintik a pristinai repülőteret. A kanadaiak speciá­lis járműve a közelben cirkál, s monitora mindent megmutat. (TA SR/AP) A szerbek még a békemegállapodás után is tömeggyilkosságokat követtek el Még egy nap haladék Pristina/Brüsszel/London/ Moszkva. A NATO szerda éj­félig haladékot adott a szerb erőknek a Koszovó délnyu­gati szektorából való kivo­nulásra. Az észak-atlanti szervezet és Belgrád béke­egyezsége értelmében kedd éjfélig be kellett volna fejez­ni a szerb csapatkivonást. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Úgy tudni, az észak-atlanti szövet­ség azért egyezett bele a kivonulás idejének meghosszabbításába, mert a viszatérő albán menekültek töme­ge miatt forgalmi dugók keletkeztek a Szerbiába vezető utakon, nehezít­ve a szerb erők kivonulását. Robin Clifford pristinai NATO-szó­vivő kijelentette: a szövetség meg van győződve a jugoszláv fél csapat­kivonási törekvésének őszinteségé­ről. Mint mondta, Koszovó déli ré­szének más körzeteiből minden jel szerint határidőre kivonultak a szerb katonai és rendőri erők. A Pristinában járőröző brit NATO-ala­kulatok szóvivője is megerősítette: minden arra vall, hogy a szerbek tel­jesítik kötelezettségeiket. John Beer őrnagy leszögezte: nem találtak fegyveres szerbeket tegnap hajnali járőrözésük során. Tegnap Pristina repülőterére érke­zett kilenc orosz katonai gépjármű. Része a konvojnak egy üzem­anyagszállító teherautó és egy moz­gó orvosi ellátó központ is. Brit pán­célozott szállító harcjárművek kísér­ték az orosz konvojt Koszovó hatá­rától Pristina külterületéig. Az orosz Brit páncélozott harcjárművek kisérték az orosz konvojt. menetoszlop parancsnoka ragasz­kodott hozzá, hogy onnan kíséret nélkül, a maguk választotta útvona­lon közelíthessék meg a repülőteret, ahol 200 fős orosz osztag tartózko­dik már napok óta. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai Ojdanics tábornok beszámolója a NATO elleni fantasztikus „sikerekről' Egy jugoszláv Háry János MTI-HIR Belgrád. A jugoszláv hadseregnek - saját vezérkari főnöke szerint - a NATO 61 repülőgépét, 30 robotre­pülőgépét, hét helikopterét és 238 manőverező robotrepülőgépét (cir­kálórakétáját) sikerült lelőnie az észak-atlanti szövetség Jugoszlávia elleni légi hadművelete során. Dra­goljub Ojdanics tábornok, vezérka­ri főnök a hadsereg napja alkalmá­ból mondott, s a televízióban is köz­vetített kedd esti ünnepi beszédé­ben közölte ezeket az adatokat. Az állítólagos sikereket a jugo­szláv katonák „ügyes taktikai és stratégiai manővereinek", vala­mint „a hatékony hadvezetésnek" tulajdonította. A sikerek között megemlítette, hogy „sikerült megőrizni a jugo­szláv hadsereg élőerőit és hadi­technikai készleteit", noha - mint mondta - a NATO harmichétsze­res katonai és haditechnikai fö­lényben volt. Ojdanics tábornok egyike annak az öt jugoszláv vezetőnek, aki el­len háborús bűnök és emberiség ellen elkövett bűnök gyanújával vádat emelt május végén a hágai Nemzetközi Törvényszék. A magyar parlament döntései a KFOR-alakulatok áthaladásáról és a légtérről Egységes NATO-politilca HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Budapest/Brüsszel. A magyar Or­szággyűlés kedden késő este ellen­szavazat nélkül, két tartózkodással fogadta el azt a határozati javasla­tot, amely engedélyezi a külföldi fegyveres erőknek a délszláv vál­ság nyomán kialakult humanitári­us szükséghelyzet megoldásában történő segítségnyújtás céljából a Magyarország területén történő áthaladását. Hasonlóan elfogadta a koszovói békefenntartásban részt vevő nemzetközi erők tevé­kenységének elősegítéséről szóló határozati javaslatot, amelynek alapján Magyarországon átvonul­hatnak, s az országban átmeneti­leg állomásozhatnak a külföldi KFOR-alakulatok. Magyarország nem csupán a saját elhatározásától vezetve kezelte az orosz légtérhasználati kérés ügyét, hanem a tizenkilenc NATO-tagor­szág egységes politikáját alkal­mazta - közölte tegnap a NATO szóvivője. Nick Fiorenza hozzátet­te, hogy bár a légtérhasználat en­gedélyezése nemzeti hatáskör, a KFOR esetében a tagországok fi­gyelembe veszik a művelet pa­rancsnokának, Michael Jackson tábornoknak az elképzeléseit. A szóvivő azt is elmondta, hogy Magyarország mellett Románia és Bulgária is azonosan értelmezi a szövetség KFOR-ral kapcsolatos intézkedéseit. Diplomáciai forrá­sok szerint a nyilatkozat azt jelen­ti, hogy a szövetségnek az az állás­pontja: Oroszország ne használ­hassa a tagországok légterét, amíg megegyezés nem születik a KFOR­ban történő részvételéről. A NATO meglátása szerint továbbá a Pristi­nába sietve érkezett orosz egysé­geknek immár nincsenek olyan sürgősen kezelendő utánpótlási gondjaik, amelyek indokolnák a rendkívüli légtérhasználatot. MTI-TUDOSITAS Washington. Kedden este Európá­. ba indult Bili Clinton amerikai el­nök és Madeleine Albright külügy­miniszter, előttük nem sokkal pe­dig William Cohen védelmi minisz­ter repülőgépe szállt fel ugyancsak Európa felé. Útitervük nem azonos, de a legfőbb cél közös: a koszovói, illetve szélesebb értelemben véve a délkelet-európai béke és újjáépítés kereteinek kidolgozása. Clinton hétnapos európai körutat kezdett. Felkeresi Genfet, Párizst, Bonntés Ljubljanát, de a kiemelke­dően legfontosabb programpont a hét végén Kölnben tartandó G8 csúcstalálkozó. Ezen a világ hét ve­zető ipari hatalmának első számú illetékeseivel találkozik, valamint Borisz Jelcin orosz elnökkel, akivel kiegészülve a „Nyolcak csoportját" alkotják. Clinton és Jelcin találkozójáig az amerikai és az orosz illetékesek szeretnék nyélbe ütni a megállapo­dást a koszovói nemzetközi béke­fenntartó erőben, a KFOR-ban való orosz részvétel feltételeiről. A kér­dés az, hogy NATO-kézben lesz-e, egységes lesz-e a KFOR parancs­noksága, illetve hogy kapnak-e Ko­szovóban önálló övezetet az oro­szok. Erről tárgyalt tegnap Helsin­kiben William Cohen Igor Szerge­jev orosz védelmi miniszterrel. A külügyminiszter asszony ma ugyancsak a finn fővárosba utazik, ahol tárgyal Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszterrel. Clinton elnök európai útjának azon­ban nem csupán az a célja, hogy sín­re tegye a koszovói rendteremtés ügyét. Hétfőn Bonnban különösen sok szó lesz az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyáról, még­pedig több vonatkozásban. E vonat­kozások egyike, hogy az ipari hatal­mak immár a Balkán újjáépítésére vetik tekintetüket, és lassan ideje el­dönteni, ki milyen mértékben része­sedik a várható nagy beruházási megrendelésekből. SIPRI-jelentés a fegyveres konfliktusokról A világ tavaly sem lett biztonságosabb szerint több mint 40 ezer szerb me­nekült el Koszovóból múlt csütörtök óta. Mint Jette Sörensen szóvivő Genfben az AFP-nek elmondta, a se­gélyszervezet helyszínen tartózko­dó munkatársainak becslései szerint 30 ezer szerb Közép-Szerbia, leg­alább 10 ezer társuk pedig a kiseb­bik jugoszláv köztársaság, Monte­negró felé vette az irányt. A szerbek által legyilkolt mintegy száz albán holttestét találták meg tegnap Pristina közelében. A Reu­ters hírügynökség helyszínen járt tudósítói három kútban egymásra dobált hullákat láttak, és érezték a műanyag fóliával letakart aljú ne­gyedik kútból jövő, orrfacsaró bom­lásszagot is. Az UCK egyik helyi pa­rancsnoka szerint a közelben öt fris­sen feltárt tömegsír is van. Elmond­ta, hogy a szerbek a múlt héten, két nappal a kumanovói megállapodás után rohanták meg a körzetet, és vad gyilkolásba kezdtek. - Asszo­nyokat, gyerekeket, öregeket, sebe­sülteket öltek meg, még a kutyákat és macskákat is megölték - mondta a Reutersnek a parancsnok. MTI-HIR Stockholm. A gyenge, korrupt ál­lamok léte és a tömegpusztító fegy­verek elterjedése miatt a világ még mindig nem lett biztonságosabb annál, mint amilyen egy évtizeddel ezelőtt, a hidegháború befejeződé­sekor volt - szögezi le idei jelenté­sében a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI. Az összefoglaló szerint 1998-ban 27 nagyobb, azaz legalább ezer halá­los áldozattal járó konfliktus volt világszerte: ez kettővel több, mint az előző évi adat. A legtöbb, össze­sen 4000 halálos áldozatot az algé­riai polgárháború követelte. Az összeállításban szereplő 27 eset közül csak kettő, a Kasmírért foly­tatott indiai-pakisztáni összetűzés és az eritreai-etiópiai határvillon­gás tartozott az államok közötti háború kategóriájába - az összes többi konfliktus az egyes országok határain belül zajlott. A dokumen­tum szerint Afrika középső és déli részein sok esetben nem politikai okokból, hanem egyszerűen a ter­mészeti erőforrások birtoklásáért folynak a harcok. Ugyanakkor a vi­lág számos részén súlyos aggoda­lomra ad okot az agresszív nacio­nalizmusból fakadó etnikai tiszto­gatások gyakorlata, s a kisebbségi, valamint emberi jogok tömeges megsértése. A SIPRI szerinl Európában a ko­szovói albánok és a szerb biztonsá­gi erők közötti, tavaly kirobbant véres incidensek nyomán várható és előrelátható volt a NATO légi csapásainak elindítása. Ugyanak­kor a nemzetközi közösségnek fel­róható, hogy csak kevés figyelmet fordított a koszovói albánokra, amikor ők még békésen próbáltak ellenállni a szerb atrocitásoknak. Az új dél-afrikai elnök ünnepélyes beiktatása Zsákba zárt múlt MTI-HIR Pretoria. Az apartheid nélküli Dél­Afrika második köztársasági elnö­ke, Thabo Mbeki tegnap Pretoriá­ban ünnepélyesen letette a hivata­li esküt. A beiktatással, amely egy­ben két demokratikusan választott dél-afrikai kormány közötti első hatalomátadás jelképe, Mbeki a kontinens leggazdagabb országá­nak élére került, amelyet azonban fenyegetően elborít a bűnözési hullám és megosztanak az óriási vagyoni különbségek. Az 57 éves új államfő az alkotmány­bíróság elnöke és az ország első bí­rája előtt esküdött fel az alkotmány­ra a pretoriai kormánynegyedben, a Union Buildings előtti „amfiteát­rumban". Az eskü szövegét a Dél-Af­rikában hivatalos 14 nyelv közül né­gyen mondta el: sotho, xhosa, angol és afrikaans nyelven. Az eskü el­hangzása után Mbeki és elődje, Nel­son Mandela karjukat magasba emelve köszöntötték az ujjongó tö­meget. A beiktatási ünnepségre mintegy 10 ezer ember sereglett össze, a meghívott külföldi vendé­gek között 130 ország képviselője, köztük 30 államfő, valamint 4500 magas rangú tisztségviselő és hí­resség vett részt az ünnepségen. A díszvendégek sorában volt Jasszer Arafat palesztin elnök, Moamer el­Kadhafi líbiai vezető és Janet Reno amerikai főügyész. Az apartheid szelleme nem zavarhat­ta meg az ünnepséget: a fekete többséget elnyomó, fehér uralmat bevezető történelmi személyiségek szobrait zöld zsákszövettel borítot­ták a kormányközpont területén. India súlyos vádjai Pakisztán címére Megkínzott foglyok MTI-HIR Újdelhi. India szerint Pakisztán sú­lyosan megsértette a hadifoglyok­kal szembeni emberséges bánás­módot előíró genfi megállapodáso­kat, mert pakisztáni katonák meg­kínozták és megölték a kasmíri tér­ségben folytatott harcokban részt vevő indiai légierő egy pilótáját és hat további katonát. A külügymi­nisztérium diplomáciai úton Pa­kisztánnak átadott állásfoglalá­sában követeli, hogy a konvenció megsértői a törvény előtt feleljenek tettükért. Az indiai légierő pilótájá­nak gépét május 27-én lőtték le. A szárazföldi erők főhadnagyát, vala­mint öt közkatonát pedig május 14-én a kasmíri térség indiai részén őrjárat közben gyilkolták meg indi­ai állítás szerint pakisztáni kato­nák, illetve Pakisztán által támoga­tott fegyveres gerillák. A pakisztáni hadsereg június 9-én adta át Indiá­nak a katonák holttesteit.

Next

/
Thumbnails
Contents