Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-16 / 137. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 15. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK FL RÖVIDEN Beszélgetés Jarábik Balázzsal, a Márai Sándor Alapítvány munkatársával az ET kisebbségi szemináriumáról Megújult az államfői munkahely Kassa. A kassai óvárosi városházán felújítva várja az új államfőt az elnöki hivatal kihelyezett munkahelye. Süli János, az óváros pol­gármestere közölte, az 1994-től a köztársasági elnök céljaira fenn­tartott helyiségeket a városrész önkormányzata saját költségén újíttatta fel. A jelképes egykoronás bérleti díjat Süli nem kívánja megemelni, s ha elődjéhez hasonlóan Schusternak is gondja akad­na a kormánnyal, a díjat 50 fillérre csökkenti. Schuster egy besz­tercebányai hivatal felállítását is tervezi. (TA SR) A MEMO '98 a tájékozódás jogáért Pozsony. A MEMO '98 üdvözli a tájékozódás szabadságáról szó­ló törvény előterjesztését. A kezdeményezés révén a polgárok bepillantást nyerhetnének az államigazgatási szervek gazdálko­dásába, ami a MEMO '98 szerint erősítené a hivatalok iránti bi­zalmat. (SITA) A NATO főtitkárhelyettes Pozsonyban Pozsony. Holnap és pénteken egyebek közt Szlovákia NATO­csatlakozásáról és a balkáni helyzetről tárgyal Pozsonyban az Észak-atlanti Szövetség főtitkárhelyettese. Klaus-Peter Klaiber találkozik Rudolf Schuster államfővel, Mikuláš Dzurinda minisz­terelnökkel, Jozef Migaš házelnökkel és Pavol Kanis védelmi mi­niszterrel is.(TA SR) Krajči vállalja a felelősséget Pozsony. Gustáv Krajči exbelügyminiszter, aki ellen a népszavazás meghiúsítása miatt a napokban nyújtják be a feljelentést elmondta: sosem akart kibújni a felelősség alól. Felvetődött az a javaslat, hogy a meghiúsult népszavazásra fordított 79 millió koronát Krajčinak kell megtérítenie. Szerinte azonban a bíróságnak kell eldöntenie, hogy a költségek kárnak minősülnek-e. Rudolf Žiak, a DSZM alel­nöke megerősítette, hogy a mozgalom Vladimír Mečiar elnököt akarja az árnyékkormány élére állítani. (SITA, TA SR) Ellenőrzés a védelmi minisztériumban Pozsony. A parlament biztonsági és védelmi bizottságának tag­jai tegnap megkezdték vizsgálatukat a védelmi minisztérium­ban. Elsősorban a MIG-21-es vadászgépek és a T-55-ös harckocsik eladásának körülményeit, illetve a tárca ez évi költ­ségvetési keretének felhasználását ellenőrzik. Peter Ošváth, a bizottság tagja elmondta: a harckocsik eladása helyes lépés, mivel a hadsereg létszámcsökkentése miatt csökkentik a műsza­ki felszerelést is. A repülőgépek eladásáról az előző kabinet döntött. (SITA) Legnépszerűbb lapok, tévé- és rádióadók Pozsony. Szlovákia legkedveltebb napilapja a Nový čas, naponta 1,27 millióan lapozzák, ami 31 százalékos olvasottságot jelent­derül ki az AISA ügynökség felméréséből. Második helyen a Pravda végzett, melyet a Sport követ. A további sorrend: Sme, Slovenská republika, Práca. A hetilapok népszerűségi listája a következő: Život, Slovenka, Plus 7 dní. A leghallgatottabb rádió a Slovensko 1 és a Rock FM. Továbbra is a Markízát nézik a legtöbben, a kereskedelmi tévét az SZTV 1 és a Nova követi. (TA SR) Hiába tanultak a besztercebányai egyetem hallgatói Rudolf Schuster köztársasági elnökként is arra törekszik, hogy őszinte kapcsolatokat alakítson ki a polgárokkal Akkreditációs problémák Nem mindegy, milyen a törvény Köszönetet mondott a választóknak SÓKI TIBOR Pozsony. Ha Európa részévé aka­runk válni, nem mondogathatjuk, hogy a kisebbségi nyelvtörvény el­fogadásával várhatunk még - je­lentette ki tegnap este az új szlo­vák államfő, amikor a jogszabály felől kérdezték. Szerinte az, hogy a törvény milyen lesz, a megalkotó­in múlik, a lényeg az, hogy min­denki számára elfogadható le­gyen. Rudolf Schuster azt is kije­lentette, a koalíciónak nem kell megijednie az ellenzék fenyegető­zésétől és az előre beharangozott tüntetésektől. Schuster délután ellépett az elnöki palota díszőrsége előtt, majd az el­nöki hivatal vezetőjétől, Ján Find­rától átvette új rezidenciája és lak­helye jelképes kulcsait. Ez alka­lomból kijelentette, a kulcs nem­csak az államfő előtt nyitja meg az ajtókat, hanem a jó szándékkal ér­kező polgárok előtt is. Schuster azt is megígérte, a kampányban mon­dottakhoz híven a palota kertjét is megnyitja a nagyközönségnek. Ez­után az új államfő beszédet inté­zett az épület előtt összegyűlt töb­bezres tömeghez. Elmondta, to­vábbra is őszinte kapcsolatokra tö­rekszik az emberekkel, ezért ellá­togat az ország minden régiójába. Ezt később is megerősítette jelez­ve, előbb az egyes kerületek veze­tőivel akar találkozni, hogy meg­beszélje velük gondjaikat, csak azután kezdi meg a párbeszédet a parlamenti pártok vezetőivel. Schuster hangsúlyozta a békés egymás mellett élés fontosságát. Mint mondta, eljött az ideje, hogy a szavak visszakapják korábbi sú­lyukat, s ez csak akkor történhet meg, ha tettek követik őket. Eh­hez azonban meg kell tanulnunk meghallgatni és megérteni egy­más véleményét. Ő éppen ezért párbeszédre törekszik nemcsak a polgárokkal, hanem a parlament­tel, a kormánnyal és az ellenzék­kel is, s ha kelí, a nyílt kritikától sem riad vissza. Azt is elmondta, bár tiszteli a pol­gári társadalmat, a nemzeti elvet sem hanyagolja el. Ez azonban szerinte magába foglalja a kisebb­ségekkel mint egyenrangú polgá­rokkal való együttélést is. A biza­lom felújítása szerinte az elkövet­kező évek egyik legfontosabb fel­adata. Ez azonban nem lesz köny­nyű munka. Az új államfő köszönetet mondott a polgároknak, hogy a választások idején az urnákhoz járultak. Azok­nak is megköszönte a részvételt, akik az ellenjelöltekre szavaztak, majd megígérte, senkinek sem okoz csalódást. Mint mondta, bí­zik benne, hogy öt év múlva opti­mistábban nézünk egymásra. A beszédet többször szakította meg taps, végül éljenzés. Néhányan Václav Havel cseh - és korábbi csehszlovák - köztársasági elnö­köt is megéljenezték. Az amnesztiával kapcsolatban Schuster elmondta, óvatosan ke­zeli a kegyelmi rendeleteket. Egy­ről sem dönt, mielőtt alaposan meg nem vizsgálta az ügyet. így van ez Jaroslav Svéchota eseté­ben is, akinek ügyét nem ismeri részletesen, s akinek kegyelmi kérvényét a kormányfő már visz­szautasította. Schuster kijelentet­te, kétszer is meggondolja, mie­lőtt egy ilyen rendeletet aláír. A rendezvénysorozat körül egy kellemetlen bonyodalom is kelet­kezett: a szervező bizottság koráb­ban jelezte, Johannes Rau, a né­met államfő is eljön Pozsonyba, ő azonban időhiányra hivatkozva le­mondta a részvételt. Az elmúlt hét végén az Euró­pa Tanács és a horvát kor­mány szervezésében Zágráb­ban zajlott az a szeminári­um, melynek a kisebbségi szervezetek szerepvállalása a kisebbségi jogok gyakorla­ti alkalmazása terén volt a témája. A rendezvényen 11 ország kormányának és ki­sebbségi szervezeteinek képviselői vettek részt. SZABÓ MÓNIKA MOLNÁR NORBERT A szlovák kormányt Jana Kvie­činská, az Inforoma jogvédő egyesü­letet Sylvia Rigóvá, a magyar intéz­ményeket Jarábik Balázs képviselte. Mi a célja az ilyen rendezvé­nyeknek? Ehhez hasonló szemináriumokat négy éve rendeznek, és céljuk, hogy az Európa Tanács, illetve a résztvevő országok képviselői ké­pet kapjanak az adott állam jog­helyzetéről, jelen esetben a ki­sebbség jogállásáról. A rendez­vény lehetőséget kínál az általános kisebbségi problémák megoldásá­ra. A szeminárium egyik központi témája éppen Szlovákia volt. Be­számolónkban a legnagyobb hang­súlyt a kisebbségi nyelvtörvény kö­rüli helyzet felvázolására fektet­tük. Bebizonyosodott, hogy az ügyben a kormánykoalíció által el­rendelt médiamoratórium szeren­csétlen volt. Az európaiak nem ér­v v Beszámolónkban a legnagyobb hang­súlyt a kisebbségi nyelvtörvény körü­li helyzet felvázo- .. lására fektettük. N N tették - és bevallom, mi sem -, ez miért volt jó az MKP-nak. Hogyan vélekedtek a szlovákiai kisebbségi nyelvtörvényről az ET és a kisebbségek képviselői? Románia kivételével mindenki A holland nyelvtörvényt nálunk is fel lehet használni egyetértett abban, hogy nem lehet jó az a törvény, illetve Európa nem fogadja el azt a törvényt, melyet a Magyar Koalíció Pártja nem támo­gat. Ezt elsősorban az ET képvise­lői hangsúlyozták. Hogyan viszonyulnak a szlováki­ai romák a kisebbségi nyelvtör­vényhez? A szlovák küldöttség megegye­zett abban, hogy az egyes kérdé­sekben a kormány és a kisebbségi szervezetek képviselői közös véle­ményüknek adnak hangot a sze­mináriumon. A romák nem foglal­tak állást a törvénnyel kapcsolat­ban. Véleményem szerint őket nem is érinti olyan mértékben, mi­vel egyelőre nincs kodifikált nyel­vük. Amíg ezt a problémát nem oldják meg, nem is alkotnak véle­ményt a jogszabályról. (Archívum) Kik képviselték a többi országot? Feltűnő volt, hogy azokat az álla­mokat, melyek jelentős előrelépést értek el a kisebbségi jogok védel­mében, a kisebbségi szervezetek tagjai képviselték. A magyar kor­mányt például az etnikai és kisebb­ségi hivatal horvát származású fő­osztályvezetője. A másik két tag a magyarországi szlovák, illetve horvát kisebbségi szervezet képvi­selője volt. Negatív példaként Ro­mániát említhetném, melyet egy „lojális" roma és egy horvát szerve­zet tagjai képviseltek. A román de­legáció ignorálta a magyar kisebb­ség problémáját. A szlovák kül­döttség tagjai közt nagyon jó volt az együttműködés. Ez az ET képvi­selőinek is feltűnt. Más országok nyelvtörvényei is terítékre kerültek? Érdekes részleteket tudhattunk meg a többi ország kisebbségi nyelvtörvényeinek előkészületei­ről. Az olasz delegáció beszámolt a parlament alsóháza által most elfogadott törvényről, mely az önkormányzatok hatáskörébe utalná a különböző autonómiák kihirdetésének jogát. Ez a jogsza­bály az európai jogrendben is pél­daértékű, a Hollandiában hasz­nálatos kisebbségi nyelvtörvény­hez hasonlóan, amely nem a nemzeti kisebbségek, hanem a bevándorlók nyelvét is védi. Vé­leményem szerint a holland nyelvtörvényt fel lehet nálunk is használni. Az ET szerint milyen a kisebbsé­gek helyzete a európai orszá­gokban? A szemináriumon elsősorban a magyar kisebbségi jogvédelmi rendszert értékelték nagyra. Az ombudsmani hivatal és a kisebb­^ Az európai képvi­selők csakis olyan törvényt tartanak elfo­gadhatónak, amely megfelel a magyar ki­sebbség érdekei­nek is. ^ ségi önkormányzatok létrehozása Magyarországon mérföldkő Kö­zép-Kelet-Európában. Szlovákia hova tartozik a ki­sebbségvédelem területén? Amíg nem fogadjuk el a kisebbségi nyelvtörvényt mint az egyik leg­fontosabb feltételt, Szlovákiát se­hova sem sorolják. Hogy a jogsza­bály jóváhagyása után hova sorol­nak minket, az attól függ, milyen lesz ez a törvény, és milyen körül­mények között fogadják el. A szlo­vákok nagyon tévednek, mikor azt hangsúlyozzák, hogy a lényeg a törvény elfogadása és nem tartal­ma. Ez nem igaz. Az európai kép­viselők csakis olyan törvényt tar­tanak elfogadhatónak, amely megfelel a magyar kisebbség érde­keinek is. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Főiskolások Diáktaná­csa figyelmezteti a felsőoktatási in­tézményekbe jelentkezőket, hogy előzetesen győződjenek meg, va­jon az általuk választott szakot jó­váhagyta-e az Akkreditációs Bizott­ság. Amennyiben nem, fennáll a veszély, hogy tanulmányaik befe­jeztével a diákok nem nyerik el a végzettségüknek megfelelő akadé­miai titulust (Be., Mgr., Ing. stb.). Az óvatosság elsősorban az újon­nan alakult egyetemek esetében indokolt. A diáktanács nyilvános figyel­meztetésének apropójául a besz­tercebányai Bél Mátyás Egyete­men kialakult helyzet szolgált. Ott ugyanis a Természettudomá­nyi Kar alkalmazott kibernetika szakának hallgatói ötéves ma­giszteri tanulmányaik befejezése után nem tehetnek államvizsgát, az általuk látogatott szak ugyanis nem nyerte el az Akkreditációs Bizottság jóváhagyását, (vk) A mníšeki határátkelőn tegnap zarándokok ezreit várták, hiszen a pápa ma a falutól mindössze 16 kilométerre tart misét. Kora estig azonban gyér volt a forgalom, csak a helyi gazdák vették igénybe az átkelőt. (TA SR-felvétel) (Dömötör Ede felvétele) Egy csók az elnöki zászlóra

Next

/
Thumbnails
Contents