Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-16 / 137. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 16. KOMMENTÁR Pompás öt esztendő GRENDEL ÁGOTA Feszültséggel, indulatokkal, elszántsággal, viharokkal tele tize­nöt hónap után végre Európa felé forduló országnak érezheti magát Szlovákia. Az útjelzőtábla a legutóbbi parlamenti válasz­tás után mozdult nyugati irányba. Mint egy tisztességes rend­szerváltás után szokás, amikor már nem az a lényeg, hogy a szó­noki emelvényről - a parlamentből, a kormányfői székből ­olyan dörgedelmek szólnak az istenadta néphez, amilyeneket az hallani akar, s amelyek mögött nem tettek, szándékok, hanem puszta - többségében megvalósíthatatlan - ígérgetések vannak és a mindenek fölötti hatalomvágy. Mely ugyancsak távol áll azoktól az elvárásoktól, amelyeket egy államfővel szemben tá­maszthatunk. Igaz, miért s hogyan is várhattuk el egy olyan kor­mányfőtől, vagy a parlament olyan elnökétől, hogy bölcs legyen - ami legalább annyit jelent, hogy tettei és kijelentései összhang­ban vannak -, akinek egyik legfőbb célja az volt, hogy a köztár­sasági elnöki jogköröket is megkaparintsa, s azokkal is, mint ko­rábbi tisztségéből eredő hatalmával nemcsak választói, hanem egy ország bizalmával visszaéljen. A múltnak e részére reméljük mindörökre fátylat boríthatunk. A demokratikus irányt vett kormánykoalíció mellé demokratiku­san megválasztottuk az ország első emberét. Rudolf Schuster Kassa főpolgármestereként már bizonyított - adja Isten, hogy úgy fölvirágoztassa Szlovákiát, mint legkedvesebb városát. Elvileg megvan rá az esély, hiszen a választási kampányára a Nyugat is felfigyelt. Most már tulajdonképpen csak arra van szükség, hogy a lakosság is bizonyítsa, nemcsak áhítja a demok­ráciát, nemcsak azt lesi-várja, hogy a jólét a maga sült galamb mivoltában landol a szájában - lehetőleg apró falatokban hogy még a kés, villa használatával se kelljen bajlódnia. Sem a kor­mánykoalíció, sem az államfő nem olyan időben tölti be poszt­ját, amikor már csak aratni kell - termést, babérokat. Sőt, az előző kormány ránk testált békáit ők is nyelik. Egy ország meg­reformálása pedig úgy nem megy, ha csak fönt van meg az aka­rat, lentről pedig csupán a sóhajok szállnak. Rudolf Schustert európai pompával iktatták be hivatalába. Öt év múlva, reményeink szerint a pompa megismétlődik, jelezvén: pompás öt év áll mögöttünk. JEGYZET Finnyás-e Európa? MOLNÁR NORBERT Mégsem olyan finnyás ez az Európa, mint ahogy azt erede­tileg hittük. Legalábbis Milan Kňažko és Ján Figeľ szavai ezt bizonygatják. A miniszter és az államtitkár hágai kirándulása nyelvtörvényügyben nagy­szerűen sikeredett, pontosan úgy, mint annak idején Tótho­vá, Garajová és Slobodník kor­teskörútjai Európa-szerte. A nemzetközi szervezetek ér­tenek bennünket, dicsérnek minket, hogy micsoda nagy­szerű munkát végzünk a ki­sebbségi jogvédelem terén, és még az is elképzelhető, hogy a nyelvtörvényt az euró­pai normarendszer részévé teszik - hangoztatták előszere­tettel a letűnt nemzeti rezsim képviselői. S most, 1999 nyarán, a Ma­gyar Koalíció Pártjával együtt megalakított demokratikus kormány jeles egyéniségei utaznak Hágába, hogy meggyőzzék Max van der Sto­elt (is), mi tudjuk és (át)érez­zük, mi az, ami jó, mi az, ami kell és mi az, ami európai. És állítólag Stoel hevesen bólo­gat, dicsér, minimális kiigazí­tásokat ajánl, de amúgy min­den rendben. Csak azon döb­ben meg, hogy az MKP elkészí­tett és beterjesztett egy saját javaslatot, ami igazán nem taktikus húzás. Stoelnak telje­sen igaza van, nem taktikus. De mit csináljon az a párt, amelyiket - és választóit ­a legjobban érinti a törvény, s véleményét nem hallgatták meg partnerei, pusztába kiál­tott paragrafusok maradtak az előkészített kitételek. Tavaly történt meg utoljára, hogy a külföldi véleményt másképpen értelmezték Szlo­vákiában a magyarok és a kor­mánypártok (akkor éppen más kormánypártok). Márpedig, ha hinni lehet saját szemünk­nek és fülünknek, Stoel a Mi­kuláš Dzurinda kormányfőnek írott levelében, amit szer­kesztőségünk nagy asztalán véletlenül megtaláltunk, hatá­rozottan a koalíciós törvényt bírálja. Pontosabban az egyko­ri Csáky-javaslatot tartja jobb­nak, ami csak apró részletei­ben tér el az MKP tervezetétől. Kérdezem én: miért veregette volna vállon a két szlovák kor­mánytagot javaslatukért, ha korábban fanyalgott fölötte? Vagy mégis inkább visszatér­tünk a mečiari gyakorlathoz? Netán már Stoel memóriájá­ban sem lehet bízni? Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hirfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Tudod, komám, én úgy gondolom, a nyelvtörvény legjobb alkalmazása, hogy a nyelvedbe harapsz, mielőtt megszólalsz. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ SME Rudolf Schuster államfőt jellemzi Róbert Kotian a lap hasábjain, megjegyezve, hogy megbízatási idejét hasonlóan kezdi, mint előd­je, Michal Kováč: „Nem nagyon kí­vánt vagy az állampolgárok által nem kifejezetten szabadon válasz­tott államfőként kerül posztjára, ami tekintettel a közvetlen elnök­választásra paradoxnak tűnhet, de a valóság lehet paradox. Pláne, ha a politikusok segítik világra. Schuster múltjával együtt lép hiva­talába és csak rajta múlik, hogy az enciklopédiákban elsősorban Kas­sa sikeres főpolgármestereként, vagy az SzlKP KB volt tagjaként fogják emlegetni, vagy az állam­polgárok által választott államfő­ként, aki tudatában van ennek a ténynek. Olyan köztársasági el­nökként, aki az állampolgárok ál­tali megválasztását jobban tudato­sítja, mint a pártok élvonalához és irodáihoz, médiumokhoz és medi­ális ügynökségekhez vagy lobbizó csoportokhoz való kötöttséget, ami nem egészen önálló politikai lénnyé alakítaná." Max van der Stoel EBESZ-főbiztos levele Mikuláš Dzurindához, Szlovákia miniszterelnökéhez Bábeli nyelvtörvényzavar? Milan Kňažko kulturális mi­niszter azzal tért haza Hágá­ból, hogy ott sikerült meg­győzni az EBESZ, az ET és az EU képviselőit a szlovák kor­mány kisebbségi nyelvhasz­nálati törvénytervezetének elfogadhatóságáról. DOKUMENTUM Kňažko külön hangsúlyozta, hogy Max van der Stoel, az EBESZ ki­sebbségi főbiztosa is jónak tart ja a koalíciós tervezetet, és áldását adta elfogadására. A tervezetben az elmúlt hetekben nem történt érdemi változás, ezért ma is mérvadónak tekinthető van der Stoel Mikuláš Dzurindához inté­zett levele, amely május 14-én kelt, és amelyben felsorolja kifo­gásait és javaslatait. A levelet az „asztalunkon találtuk" és közöl­jük kivonatos fordítását. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megtiszteltetés számomra, hogy megszólíthatom önt a kisebbségi nyelvhasználati törvény terveze­tével kapcsolatban. Szeretném összefoglalni azokat az észrevéte­leket, amelyeket az EBESZ, az Eu­rópa Tanács és az Európai Bizott­ság szakértői ismertettek a szlo­vák kormány képviselőivel április 29-30-i pozsonyi tárgyalásaikon. Remélem, ha az alábbi pontokra összpontosítanak, ez segít a szlo­vák kormánynak azoknak a prob­lémáknak a megoldásában, ame­lyek akadályoznák a törvény elfo­gadását. A fő pont, amelyet a megfigyelők a távolabbi és közelmúltban is han­goztattak, a kisebbségekhez tarto­zó állampolgárok jogbiztonságá­nak megteremtése az anyanyelv használatával a hivatalos érintke­zésben. Az államnyelvről szóló tör­vény elfogadása nem volt össz­hangban, sőt megkérdőjelezte a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 34 paragrafusában szavatolt ki­OLVASÓI LEVÉL Jó volt köztük lenni! Kitűnő hangulatban zajlott az Új Szó és a Vasárnap zenés keresz­telője június 11-én Komárom­ban. Jó volt együtt látni annyi kis és nagy diákot, az iskolák, a pe­dagógusok is örültek egymásnak. No és a 100 Folk Celsius olyan hangulatba hozta a közönséget, hogy az együtt énekelt a zene­sebbségi jogokat és a Szlovákia ál­tal elfogadott nemzetközi egyez­ményeket - például a kisebbségek védelméről szóló keretegyez­ményt. A nyelvtörvény átfogóan rendelkezett a hivatalos nyelv­használatról, míg a kisebbségi nyelvhasználat szabályozását kü­lön rendelkezésekre hagyta, s ez­zel egyenlőtlenséget teremtett. Ezért átfogó kisebbséginyelv-hasz­nálati törvény elfogadását javasol­tuk, amely kiegészítené az állam­nyelvről szóló törvényt. A specifikus kérdések közül a szakértők legtöbbet a kisebbségi Átfogó kisebbséginyelv­használati törvény elfogadását javasoltuk. nyelvek hivatalos érintkezésben való használatával foglalkoztak. Örömömre szolgál, hogy az Ön kormánya úgy döntött, ismét megadja a kisebbségeknek ezt a jogot azokon a településeken, ahol számarányuk eléri a lakos­ság 20 százalékát. De ezen túl több fontos kérdést is szükséges rendezni. Ilyen például a kisebb­ségi nyelvek általános használa­ta. E kérdésekkel kapcsolatban gyakran felmerül a szabad véle­ménynyilvánítás, vagy például az anyanyelvű oktatás kérdése. Ez­zel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az em beri jogokról szóló nemzetközi keretegyezmények csak a jogi mi­nimumot tartalmazzák. A jó kor­mányzás elve az állampolgárok legitim követeléseinek lehető leg­szélesebb teljesítésén alapszik. Különösen érvényes ez azokban az esetekben amikor már egy ko­rábban jól bevált gyakorlatról van szó, illetve annak visszaállí­tásáról. Remélem, hogy ennek szellemében a szlovák kormány egyeztetni tudja a különböző né­zeteket, hiszen e legitim elvárá­karral. A gyerekek vidáman do­bogtak, tapsoltak, dúdolták vagy harsogták a televízióból és a le­mezekről ismert dalokat. A „Csipszi" névre keresztelt bábu alkotója is elégedett volt. Gondo­lom, ezek után a „Csipszi" -hez szóló versek, énekek is szület­nek, hiszen nincs más hátra, mint Csipszi születésnapját min­den évben ilyen rangosan meg­ünnepelni. Bár az iskolák tudták, hogy sok-sok ajándék vár rájuk, de minden bizonnyal nemcsak ezért jöttek. A falusi gyerekek ­sok teljesítése nem ró különösebb terheket az államra, miközben a polgárok lehető legnagyobb sza­badságáról és emberi méltóságá­ról van szó. A nemzetközi szakértők továbbra is azon a véleményen vannak, hogy a kisebbségi nyelvhasznála­ti törvény egyes részeit össze kell hangolni az államnyelvről szóló törvény egyes rendeleteivel. Ez azért szükséges, mert bár a nyelv­törvény kimondja, hogy nem sza­bályozza a kisebbségi nyelvhasz­nálatot (1 paragrafus, 4. bekez­dés), egyes rendeletei mégis vi­tán felül érintik e területet. Szá­momra természetesen világos, hogy ezek egy része szükséges az államigazgatási szervek és bíró­ságok szempontjából. De úgy gondolom, a jogbiztonság és a nyilvánosság bizalma erősödne, ha világosan definiált elvek alap­ján kidolgozott rendelettel ren­deznék az ezzel kapcsolatos kér­déseket. Ezenkívül továbbra is fontosnak tartom, hogy a kisebb­ségi nyelvtörvény derogációs ki­tételeket is tartalmazzon, tehát hatályon kívül helyezze az állam­nyelvről szóló törvény egy részét. Ilyen például a törvény 3. parag­rafusának 1. bekezdése, amely a közigazgatásban használatos nyelv­re vonatkozik, illetve a 8. paragra­fus 2. bekezdése, amely a jogi tranzakciók nyelvére vonatkozik. Szükség lenne annak beiktatásá­ra, hogy a hivatalos nyelv mellett ezen a területen a kisebbségi nyelv is használható azokban a régiókban, amelyben jelentős számban élnek valamely kisebb­séghez tartozó állampolgárok. Miniszterelnök úr, remélem, hogy ezek a meglátások segítségére lesz­nek a szlovák kormánynak és a kor­mány törvényelőkészítő tanácsának a koalíciós törvénytervezet elkészí­tésében. Mint az legutóbbi megbe­szélésünkön is elhangzott, a nemzet­közi szakértők a napokban további megjegyzéseket fűznek a koalíciós tervezethez. Engedelmével, a levél másolatát megküldöm Csáky és Fo­gaš miniszterelnök-helyetteseknek és Kukán külügyminiszter úrnak. Tisztelettel Max van der Stoel EBESZ-főbiztos Max van der Stoel: „Remélem, meglátásaim segítségére lesznek a szlovák kormánynak és a kormány törvényelőkészítő tanácsának." (Archívum) különösen, akik egy-két osztá­lyos iskolába járnak - nem min­den nap jutnak el kulturális ese­ményre. Olyan pedig még ritkáb­ban, amely róluk szól, nekik szól, amelyen ők játsszák a főszere­pet. Talán ezért is lehetett, hogy minden nyereménynek örültek, tapsoltak, függetlenül attól, ki nyerte. Igazi felhőtlen hangulat uralkodott a sportcsarnokban. Senki sem irigyelt senkitől sem­mit, persze, annak az iskolának a tanulói voltak a legboldogabbak, akik értékes ajándékkal - számí­tógéppel - mehettek haza, de ez a többieket legföljebb arra ösztö­nözte, legközelebb még több is­kolatársukat, rokonukat beszél­jék rá, jöjjenek. Az Új Szó és a Vasárnap szerkesztőinek, min­den egyes szervezőnek köszönet e bőkezű ajándékot osztogató örömünnepért. A vakáció előtt ilyenfajta jutalmazás többszörö­sen gyümölcsöző midn az isko­lák, mind az egyének a gyer­mekek számára. Hajtman Kornélia Nána

Next

/
Thumbnails
Contents