Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-25 / 136. szám, péntek

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 25. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újraindítják a Coca-Cola gyártását Brüsszel. Újraindulhat a Coca­Cola termékek gyártása a cég két belgiumi üzemében, a genfiben és a wilrijkiben. Nem teheti ugyanezt a Dunkerque­ben található Coca-Cola gyár, miután francia részről még nem kaptak engedélyt a termelés folytatására. Az enyhe lefolyású betegségeket a három üzemben két különböző okra vezették vissza. Egyrészt átlagosnál gyen­gébb minőségű széndioxidot használtak, másrészt gombaölőszer került a dobozok festékanyagába. Tartós mérge­zésre utaló nyomot azonban egyetlen egészségügyi vizsgálat­tal sem tudtak kimutatni. (MII) Az EU enyhít? Brüsszel. Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy enyhíti a belga mezőgazdasági termékek­re a díoxinmérgezés miatt kisza­bott tilalmakat - közölte a testü­let egyik szóvivője. A bizottság azután véli elérkezettnek az enyhítés idejét, hogy a jelek sze­rint a belga hatóságok azonosí­tották a mérgezés okát. Kide­rült, hogy a belga Fogra cégtől ered a mérgezés, amely a táphoz használt étkezési fáradtolajhoz - valószínűleg véletlenül - mű­szaki fáradtolajat is kevert. A termékekbe jutott dioxin az ed­digi vizsgálatok szerint nem ér­het el olyan mennyiséget, hogy emberi megbetegedést, például rákot okozzon. (MTI) Szlovákiában nem mérik a dioxint Pozsony. A szlovák élelmiszer­ügyi felügyelőség elutasította a Bel/Novamann International Kft. néven bejegyzett nemzetkö­zi társaság ajánlatát az élelmi­szerek dioxinszinszintjének mé­résére. A földművelésügyi tárca sajtószóvivője közölte: az aján­lat elutasítására azért került sor, mert a berendezés, amellyel az élelmiszerek dioxinszintjét mér­ték volna, nem volt elég érzé­keny, másrészt a méréseket kül­földön végezték volna, ami há­romszor drágább, mint a munka helybeli elvégzése. Az Állami Ál­lategészségügyi Felügyelőség ezért azt szorgalmazza, hogy a kormány 28 millió koronát külö­nítsen el a szükséges berendezés megvételéhez. (SITA) Munkanélküliség alakulása Kassa. A Kassai kerületben csak­nem minden negyedik munkaké­pes polgár állastalan - ez derül ki a kerületi munkaügyi hivatal leg­frissebb statisztikai összegzésé­ből. Kilenc járásban növekszik a munkanélküliség, a regisztrált ál­lástalanok száma meghaladta a 87,6 ezer főt. A munkanélkülisé­gi ráta a következő járásokban a legmagasabb: Rozsnyó (30,7 százalék), Tőketerebes (30,6 szá­zalék), Nagymihály (28%). A legkedvezőbb helyzet Kassán van, ahol a munkanélküliség ará­nya 13% körül van. (SITA) A Tipos növelte nyereségét Pozsony. A pozsonyi Tipos sze­rencsejáték részvénytársaság, amely teljes mértékben állami kézben van, a múlt évben 30,7 millió korona nettó nyereséget ért el, ami 57,6 százaiékos növe­kedés 1997-hez viszonyítva. Az adózás előtti nyereség 52,6 mil­lió koronát tett ki. Nyeremé­nyekre - az rt. statútumának megfelelően - 1,103 milliárd ko­ronát fordítottak. (SITA) Törleszt a Szlovák Villamosművek Pozsony. A kormánytámogatá­sok elfogadása és a villanyener­gia árának július elsejei emelése után a Szlovák Vilamosművek Rt. az állam hozzájárulása nél­kül is képes törleszteni a vállalat által korábban felvett hiteleket ­áll a vállalat lapunkhoz eljutta­tott nyilatkozatában. A Szlovák Villamosművek az idén 11 milli­árd koronányi hiteltörlesztést kénytelen visszafizetni. A pontos összeg jelentős mértékben függ a korona aktuális árfolyamától, mivel a hitelek nagy részét kül­földi valutában vették fel, s tehát abban is törlesztik, (ű) Kormánygaranciát kaptak Pozsony. A kormány garanciát nyújtott a pozsonyi Gáz-gőz­rendszer Rt. (PPC) Európai Be­fektetési Banktól felvett 100 millió márkás hitelére. Az állam a garancianyújtással a Szlovák Villamosművek Rt. pénzügyi stabilizációát is szeretné elérni. Két éwel ezelőtt ugyanis külföl­di bankok nyújtottak 170 millió márkás áthidaló hitelt a PPC­nek, aminek a visszafizetése idén július 16-án esedékes. Ha a PPC nem fizetné vissza a hitelt, akkor a bankok 140 millió már­kát követelnének a Szlovák Villamosművektől, a hitelért ugyanis a villamosságiak vállal­tak kezességet. (SITA) Tovább nőtt a hiteltömeg Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank jelentése szerint májusban a forgalomban lévő pénz meny­nyisége 2,2 milliárd koronával nőtt, elérve a 481,8 milliárdot. Májusban a hitelek kumulált összege 411,3 milliárd koroná­ra rúgott, azaz 3,8 milliárddal több volt, mint 1999 áprilisá­ban. (SITA) AZ EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA Új kormánybizottság alakult - elsősorban a gazdasági ágazatok tevékenységét igyekeznek befolyásolni A fenntartható fejlődésért A Fenntartható Fejlődés Kor­mánybizottsága néven új tes­tület debütált a héten Csáky Pál miniszterelnök-helyettes vezetésével és a környezetvé­delmi minisztérium szakmai garanciájával. A testület kül­detéséről Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszterrel, a bizottság alelnökével be­szélgettünk. TUBA LAJOS Miként határozható meg a fenntartható fejlődés lényege? A fenntartható fejlődés alapvető meghatározása, hogy a természeti erőforrásokat úgy kell felhasználni, hogy azokból a jövő generációi is tudjanak meríteni. Az elképzelés al­kalmazása államigazgatási szinten szerte a világon úgy történik, hogy v v A természeti erő­** forrásokat úgy kell felhasználni, hogy azokból a jövő generá­ciói is tudjanak me- > > rite ni. >> azoknak az ágazatoknak, amelyek a természeti erőforrások felhaszná­lásával kapcsolatban gazdasági ér­dekkel rendelkeznek, van egy ellen­lábasuk egy ilyen irányban nem el­kötelezett ágazat képében. Ez a sze­rep általában mindenütt a környe­zetvédelmi minisztériumra hárul. A környezetvédelmi szektor fizikai értelemben nem lép be a természet­be, de alakíthatja a megfelelő sza­bályozókat. A dolog természetéből adódóan a fenntartható fejlődés csak akkor valósulhat meg, ha a többi szektor elfogadja ezeket a szabályokat. Ez csak akkor biztosít­ható, ha ezeket mind a két fél szá­mára elfogadható módon, közösen dolgozzuk ki. Miben segíthet ennek elérésében a kormánybizottság? A bizottság tanácsadó szerv ugyan, de úgy próbáljuk majd irányítani, hogy a hangsúly ne a kormány elé kerülő anyagok véleményezésén legyen. Sokkal fontosabb a politi­kai funkció, főként a problémák tisztázása. Ennek jegyében folyt le az első ülésünk is, amelyen a kör­nyezetvédelmi tárca a bizottság tagjainak igyekezett megvilágosí­tani a fenntartható fejlődés külde­tését. Miként reagáltak erre a bizottság tagjai? A bizottságban helyet foglalnak a miniszterek, a kerületi hivatalok elöljárói, rajtuk kívül három hely­lyel rendelkeznek a kormányon ld­vüli szervezetek, illetve egy küldött képviseli az önkormányzatokat. Véleményem szerint pozitívan fo­gadták az elhangzottakat, a jelen­lévő miniszterek talán egy kicsit meg is lepődtek, hogy mi minden rejlik e mögött. A többiek inkább gyakorlati oldalról közelítették meg a kérdést. Szemléletváltozás. A fenntartható fejlődés akkor lesz sikeres, ha a termé­szeti erőforrások használatában a környezetvédők kompromisszumra jut­nak a gazdaság szereplőivel. (Archívumi felvétel) Melyik lesz az első terület, ahol a környezetvédelmi minisztérium beleszól a fejlesztési stratégia ki­dolgozásába? Tulajdonképpen most is hozzászó­lunk minden egyes kormányanyag­hoz, a bizottság inkább a hosz­szútávú anyagokkal foglalkozik majd. Abban már megegyeztünk, hogy a következő ülésen envi­ronmentális szempontból megtár­gyaljuk a jövő évi állami költségve­tést. Ezenkívül szó lesz az ún. stra­tégiai környezeti hatástanulmány­ról, az ország új energetikai kon­cepciójáról és az Agenda 21 teljesí­téséről. A fenntartható fejlődés, mint megközelítési mód miként nyil­vánul majd meg a hétköznapi életben? A mi feladatunk annak elérése, hogy a produktív ágazatok a tevé­kenységük során minél kisebb mér­tékben károsítsák a környezetet. A hétköznapi életben nem kell vala­miféle teljesen új viszonyokra gon­dolni, inkább csak a szabályozók változására lehet számítani. Ez a legfontosabb, hiszen így érhető el, hogy például az újonnan telepített gyárak már rendelkezzenek víztisz­títóval. Azt is nehéz kívülről követ­ni, hogy mondjuk egy bánya meny­nyi szenet termel vagy egy városban egyre kevesebb a katalizátor nélküli gépkocsi. Márpedig ha sikeres lesz a munkánk, akkor az ilyen jellegű vál­tozásokban nyilvánul meg. Prága, Zágráb és Vilnius az euró gyors bevezetését sürgeti - az Európai Központi Bank óvatosságra int Kitört az euróláz Közép-Európában HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Csehország gyors EMU­csatlakozását sürgette a minap a prágai jegybank elnöke. A Horvát Nemzeti Bank vezetője szerint Zágráb már most gondolkodik az euró bevezetéséről, noha az or­szág még csak nem is EU-tagjelölt. Az Európai Központi Bank (ECB) viszont óva inti a kelet-európaia­kat valutaárfolyamaik túl korai rögzítésétől - írja a Világgazdaság. - Hagyományos forgatókönyv sze­rint egy országnak az EU-belépés után két éven át stabilitási kritériu­mokat kell teljesítenie az euró be­vezetéséhez. En azonban egy gyor­sabb forgatókönyvet is el tudok képzelni - közölte egy lapinterjú­ban Josef Tošovský, a Cseh Nemze­ti Bank elnöke. A prágai kormány korábblan három-négy éves átme­neti időt tartott szükségesnek a 2003-ra tervezett EU-felvételt kö­vetően ahhoz, hogy csatlakozhas­son a gazdasági és monetáris unió­hoz is. Az első körös közép-európai EU-tagjelöltek közül eddig csak Lengyelország fejezte ki hivatalo­san azon szándékát, hogy már rö­viddel az uniós csatlakozást köve­tően szeretné bevezetni az eurót. Magyarország 2004-re tervezi az egységes valuta bevezetését, a fo­rint árfolyamát azonban jövő janu­ártól kizárólag az euróhoz mérve alakítja. Lengyelországot leszámít­va a tagjelöltek az eddigi megnyi­latkozások tükrében betartanák a kétéves „szolgálati utat". Az euró bevezetésének egyik krité­riuma Nyugat-Európában az volt, hogy a beléptetni kívánt nemzeti valuta legalább két évig változatlan központi paritással legyen tagja az uniós árfolyamrendszernek. Erre viszont csak az EU-felvételt követő­en van lehetőség. Tošovský szerint viszont az euró korábbi bevezetése stabilitást nyújtana Csehországnak a „globalizáció háborgó tengerén". Az uniós felvételtől távolabb álló országok között azonban radikáli­sabb pénzintegrációs elképzelések is hangot kaptak - emlékeztet a Reuters. A második körbe sorolt Litvánia pénzügyminisztere a kö­zelmúltban kijelentette: néhány éven belül nemzeti fizetőeszköz­ként kívánják bevezetni az eurót. Vilnius egyelőre dollárbázisú valu­tatanácsot alkalmaz, de már kilá­tásba helyezte, hogy ezt a közeljö­vőben dollár-euróbázissal váltja fel. Horvátország jegybankelnöke a The Wall Street Journal Europe szerint azt fontolgatja, hogy nem­zeti fizetőeszközként vezeti be az eurót a kuna helyett. Marko Skreb szerint a konkrét lépések még odébb vannak, de az esetleges vál­tás képessé tehetné az országot a valutakockázatok minimalizálásá­ra. A Balkán országainak Soros A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövidlejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Priemyselná banka 20,00 21,00 22,00 ČSOB 21,75 21,75 21,75 Postabank 21,50 22,00 individ. Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 Ľudová banka 20,75 20,75 20,75 Szlovák Takarékpénztár individ. individ. individ. Általános Hitelbank (VUB) 23,00 24,00 25,00 IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-26,00 20,00-26,50 ­Bank Austria Creditanstalt 20,00 20,00-22,00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Dopravná banka 20,00 23,00 ­Istrobanka 21,00-tól 21,50-től 21,50-től Slovenská kreditná banka 21,50-25,00 Rövidítések: BRIBOR - Pozsonyi Bankközi Piac, ind. 21,50-25,00 - individuális. (Forrás: SITA) György javasolta a közelmúltban a valuták euróhoz kötését. Lettország a másik utat látszik jár­ni: egyik vezető jegybanki tisztvi­selője szerint egyelőre nem fontol­gatják a lat euróhoz rögzítését, mert így kisebbek az árfolyam-in­gadozások. Bulgária és Észtország az általuk alkalmazott valutata­nácsban viszont máris az euróhoz rögzítették a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát. - A tagjelölteknek teljes a szabad­ságuk az árfolyamrendszer meg­határozásában, az ECB nem szól ebbe bele - idézi a Világgazdaság az intézmény egyik szóvivőjét, aki szerint az adott országoknak „ér­demes odafigyelniük" arra, hogy az inflációs ráták kellő szintre csökkenése előtt ne kössék elha­markodottan valutájukat az euróhoz. Ez ugyanis egyensúlyi problémákat okozhat a fizetési mérlegben. Segítség az IRB-nek A kormány mentőöve Pozsony. A kormány szerdai ülé­sén bizalmas anyagot fogadott el az 1997 decembere óta kényszerfel­ügyelet alatt álló Beruházási és Fej­lesztési Bank (IRB) megsegítéséről. Az egymásnak némileg ellentmon­dó, kiszivárgott hírek szerint az ál­lam a Szlovák Nemzeti Bank révén fedezi az IRB június 30-ig felhalmo­zódó veszteségeit (kb. 9,2 milliárd korona), továbbá a bank 3 milliárd koronás alaptőkéjét csökkentik 3 millió koronára (miközben kártala­nítják a jelenlegi főrészvényes Szlovák Biztosítót), további 1 milli­árd koronát kap a kedvezményes lakáshitelek okozta veszteségek törlesztésére, végezetül a Konso­lidačná bankára átruházzák a mi­nősített hiteleinek egy részét. E műveletek után is az IRB 8,2 milli­árd korona behajthatatlan hitelál­lománnyal rendelkezik majd. (Ú) Euró/dollár

Next

/
Thumbnails
Contents