Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-25 / 136. szám, péntek

1945 Gazdaság ÉS fogyaszTók ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 16. KOMMENTÁR Miért jöttek el? SÓKI TIBOR Tüntetnek. Tiltakoznak valami ellen. Valami ellen, ami miatt olyan fontos tiltakozni, hogy képesek buszra ülni, és elmenni a kormány épülete elé. A gazdasági csomagokat, a magasabb árakat zokszó nélkül lenyelték, de ezt az új dolgot... ezt már nem. Tiltakoznak az ellen, hogy az ország nem szlovák nemzetiségű állampolgárai is szabadon használhassák anyanyelvüket. A „nem szlovák nemzetiségű állampolgárokon" természetesen elsősorban bennünket, magyarokat értenek. De miért? Miért jó nekik, ha mi nem beszélhetünk itthon anyanyelvünkön? A válasz talán ott rejtőzik egy következő kérdésben. Honnan ered az az irántunk érzett gyűlölet, amelytől annak a liptói szlováknak is kinyílik a „magyar" szó hallatán a bicska a zsebében, aki még nem látott élő magyar embert? Mert tanult rólu(n)k az iskolában. Es nem éppen jó dolgokat. Persze nem egyenesen azt mondták neki, hogy a magyarokat gyűlölni kell, de a félszavakból, a megfelelően elhelyezett félmondatokból összeállt egy kép, ami az arra fogékonyakban ellenszenvet váltott ki. Néha hallani olyan magyar gyermekekről is, akik szlovák iskolába jártak, s meggyűlölték a magyarokat. Mit várhatunk hát attól a szlováktól, aki nem rendelkezik rólunk más információval, csak azt tudja, amit a tanítók mondtak neki. Merthogy ők a történelem- és az irodalomkönyvekhez hasonlóan - nem mesélnek arról, mit értünk el együtt. Csak arról, hogyan szenvedett Štúr a magyar iga alatt. Arról azonban már hallgatnak, hogyan harcolt magyar és szlovák vállvetve a Habsburg elnyomás ellen. Végigmehetnénk így egész közös múltunkon, majd a történelemkönyveken, s látnánk, hogy azok még mindig csak a bennünket elválasztó dolgokról szólnak. Nem csoda hát, ha az egyszeri szlovák fogékony a soviniszta gondolatokra, s azonnal (be) indul, ha nemzeti vezérei harcba hívják az „idegenek" ellen. Talán még a tankokba is beülnének a Vezér mellé, ha arra kémé őket. Pedig mindezen lehetne változtatni. Csak le kellene ülni egyszer, s rendezni végre közös dolgainkat. Mondjuk, el lehetne dönteni, milyen új tankönyvek kerüljenek az iskola

1'ba. Merthogy írtak már olyanokat, amelyek nem a gyűlöletről szólnak, csak az előző kormány nemzeti oktatásügyi minisztere elutasította őket. A forró fejek lehűtéséhez talán az is hozzájárulna, ha a kormány kevesebb huzavonával készítené elő a törvény tervezetét, s ha egyes tagjai tartózkodnának a néha magyarellenes ízű kijelentésektől. Mert mit várhatunk a nemzeti ideológiával preparált agyaktól, ha néha a magukat liberálisoknak és demokratáknak mondó politikusok is megeresztenek egy-egy sovén kijelentést... Tartozik és lcövetel(ne) TÓTH MIHÁLY Rég volt olvasmányainkból tudjuk, ha új seri ff érkezett a vadnyugat rossz erkölcseiről hírhedt városába, az ivóban öt perc alatt felbecsülte, hány évtized börtönt kell rendteremtés apropóján a jelen levő lótolvajok, saját zsebre dolgozó cowboyok, hamiskártyások és aranyásók között „kiosztania". Amerikai tévéfilmekre hivatkozva azt állítják némely kárpát-medencei közgazdászok, vannak országok, ahol bármilyen óriásvállalat gazdasági helyzete fél nap alatt felmérhető. Megfelelő ember megfelelő helyen csak betekint a főkönyvbe, és közli, mennyi a Tartozik és mennyi a Követel. Amióta jó egy éve arról értesített a miniszterelnök, hogy fogalma sincs, kié lett Szlovákia néhány csodatyúkja, aranytojásaival együtt, amióta arról értesültem, hogy az értékpapírközpontnak sejtelme sincs arról, ki az aranytojások értékét megtestesítő részvények mlajdonosa, amióta megtudtam, hogy Poór urat, a legnagyobb aranytojás privatizátorát addig ijesztgették a bűnüldözők, mígnem elunta, és az évek óta ragozott Nafta Gbelyt lábon eladta egy amerikai érdekeltségnek, azóta azt is kétségbe vonom, hogy élt valaha Buffalo Bill, az igazságosztó seriff, és hogy léteznek könyvvizsgálók, akik csak belepillantanak a főkönyvbe, és legott tisztában vannak vele, hányadán áll a cég. Miközben a jogászok azon morfondíroznak, hogy a privatizátorok esetében abszolút és kétségbe vonhatatlan értéknek kell-e tekinteni az adótitkot, miközben arról folyik a vita, jogszerű-e vagy sem az adócsalók és a törlesztésről megfeledkezők údevelének bevonása, Pöstyén gyógyfürdőinek privatizálója egy alpesi üdülőben a térképet tanulmányozza. Arra kíváncsi, mely országoknak nincs kiadatási szerződése Szlovákiával. Hogyne lennének bátrak az adócsalók és a privatizálok! Tudják, hogy ez az állam nemcsak azt nem vette nyilvántartásba, kié lett a magánosított állami vagyon, hanem arról sem létezik kimutatás, mennyit törlesztettek a privatizálók. Tartoznak az államnak. Ez kijelentő módban konstatálható. Az állam pedig - nagyon feltételes módban - követelhetne. Ha tudná, kitől és mennyit. Az már valóban csak cseresznyebefőtt a tejszínhabon, hogy vannak helyzetértékelők - közgazdászok és közgazdasággal kacérkodó újságírók -, akiket mintha egy fordított KGST-csúcsértekezletről szalajtottak volna. Fordítottról, mert ezúttal amerikai partnerekről van szó. Ájult csodálattal konstatálják, hogy a „naftás" Poór amerikaival szűrte össze a levet. Seriff kerestetik. Es a tisztánlátás érdekében legalább egy hites könyvvizsgáló. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Iilla - régió- (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poäta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redÄcia@voxnova.sk - Vedd tudomásul, hogy néhány politikushoz képest amatőr vagy (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME Bebizonyosodott, hogy egyes amerikai politikusok kissé hiányos információkkal rendelkeznek Közép-Európa gazdasági és társadalmi felépítéséről. Erre figyelmeztet a SME első oldalán megjelent rövid „beszélgetés" az egyik ismert amerikai politikussal. Az újságíró azonnal rátért a NATO-tagságra. „Elsőrangú információim vannak Szlovákiáról" - jelentette ki a napilapnak George W. Bush, az Egyesült Államok legesélyesebb elnökjelöltje. „Értesüléseimet egyenesen az Önök külügyminiszterétől szereztem, aki nemrég Texas államban tett emlékezetes látogatást. Tőle tudom, hogy országuk nagyon fejlett, gazdasága virágzó, jó eséllyel pályázhat a NATOtagságra" - mondta. Hogy a rejtélyes külügyminiszteren kit ért, nem sikerült megtudni: „nincsenek nálam a jegyzeteim" - szabadkozott Bush. Az utóbbi években Szlovákia egyetlen magas rangú képviselője sem volt Texasban. Néhány hónapja viszont Bush nagyon szívélyesen fogadta Janez Drnovšeket, Szlovénia kormányfőjét. Mit tartalmaz a Magyar Koalíció Pártja által kidolgozott önálló nyelvhasználati törvénytervezete? Európa és a szlovák alkotmány A kormány Max van der Stoel EBESZ-főbiztos ajánlásainak figyelembevételével a héten elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvény koalíciós tervezetét. KORPÁS ÁRPÁD Ez a június végén kezdődő parlamenti ülésszakon sürgősségi eljárással kerül a képviselők elé, hiszen a kormány az Európai Unió előtt kötelezte magát, hogy a törvényhozás július 9-ig jóváhagyja a tervezetet. A parlamenti vita tárgyát tehát elsősorban ez, a kormány által is támogatott javaslat képezi. A kormányülésen az MKP három minisztere tartózkodott a szavazáskor, amivel jelezni kívánta, a tervezet a Stoel-ajánlások bedolgozásával sem fogadható el a szlovákiai kisebbségek számára, mert csak a hivatali nyelvhaszná lattal foglalkozik, azzal sem kielégítő módon. A párt képviselői bízA párt bízik abban, hogy a parlamenti vitában bővíthető a javaslat. nak abban, hogy a parlamenti vitában bővíthető a javaslat. Az MKP ugyanakkor benyújtotta saját tervezetét is, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint elsősorban azért, hogy a párt tisztázza elvi alapállását, és a dokumentumra hivatkozva előzhesse OLVASÓI LEVELEK Először, de reméljük, nem utoljára Verőfényes napra ébredt a múlt vasárnap a dercsikaiak aprajanagyja. Délelőtt a hazai tűzoltócsapat és a csallóköznádasdi ificsapat tűztámadási gyakorlatot hajtott végre. Az igazi buli kora délutántól késő estig tartott. Soha ennyi ember nem volt még a dercsikai futballpályán. Az óvónők és tanítónők ontották a jobbnál jobb ötleteket, mókákat: volt családi lovacskázás, talicskázás, kötélhúzás. A szponzorok - Fekete Erzsébet, Fekete Lipót, a községi hivatal, a dunazerdahelyi Családi könyvklub, a CSÍK espresso, Somogyi Tibor, Vida Ferenc, Végh Jenő, Soós Zoltán és Fekete István - bőséges támogatásából minden gyereknek jutott ajándék. Aki meg az esetleges támadásokat. A javaslat indoklása tételesen kifejti, milyen törvényre van szükség és miért. Az MKP önálló kisebbségi nyelvhasználati törvénytervezete a szlovák alkotmányra és az európai jogi normákra hivatkozik. A kormány által is elfogadott koalíciós tervezethez hasonlóan a szlovák alkotmány két cikkelyére is hivatkozik. A 6. cikkely 2. bekezdése szerint a kisebbségi nyelvek hivatali használatát külön törvény rendezi. A tervezet második alkotmányjogi alappilllére az alaptörvény 34. cikkelyének 2. bekezdése, amely a nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak a törvény által meghatározott feltételek mellett - az államnyelv elsajátításának jogán kívül - anyanyelvük hivatali használatának jogát is garantálja. Az MKP-tervezet általános indoklása figyelmeztet, hogy ilyen törvényt mindeddig nem adtak ki, ugyanakkor az alkotmányra való hivatkozás nélkül szentesítették az államnyelvről szóló 270/1995. számú törvényt. Az államnyelvtörvény nem rendelkezik a nemzetiségi kisebbségek és az etnikai csoportok nyelvhasználatáról. A szovák kormány már többször megígérte, lefekteti a nyelvhasználati törvényt, ám a jogszabály mindmáig hiányzik. A törvény szlovák jogrendbe illesztése már 1993-ban előfeltétele volt Szlovákia Európa Tanácsba való felvételének. A Mečiar-kormány az Európai Unióhoz intézett megéhezett, gulyást, sült halat, kuglófot ehetett, és bőségesen fogyott a limonádé is. Az est fénypontja a hatalmas tábortűz meggyújtása volt és egy újabb élmény: virslit sütöttek a parázsnál. A sebtében megalakult ifjúsági csapat a nádasdi ificsapattal futballozott. Gratulálok a szervezőknek: a községi hivatalnak, a sportszervezetnek, az óvoda és iskola szülői szövetségének és a pedagógusoknak. Remélem, a siker újabb tervek szövésére öztönzi Dercsika lakosságát. Bóna Zsuzsa Csallóköznádasd Tisztességes nyelvtörvényt! Az Új Szó június 17-i számában megjelent Csoda három nap alatt c. cikkét többször is el kellett olvasnom, hogy valamit kihámoztagfelvételi kérelméhez csatolt emlékeztetőben is kötelezte magát a törvény elfogadására. A kötelezettségről az Unió és a szlovák törvényhozás közös parlamenti bizottságának 1997-es, tavalyi és idei közös határozata is megemlékezik, legutóbb pedig az Unió Bi zottsága is, a Szlovákia csatlakozási felkészültségét elemző állásfoglalásában. Az MKP-tervezet indoklása megA Vladimír Mečiar vezette kormány kerülte a kérdés rendezését. jegyzi, hogy a vállalás alapos és tárgyilagos teljesítése helyett az előző kormány kerülte a kérdés rendezését, arra hivatkozva, hogy a nyelvhasználati jogot a Büntetőtörvénykönyv és a Polgári Perrendtartás több jogszabálya is taglalja. Az MKP szerint ezek nem jelentik a kérdés lényegi megoldását, mert az állampolgárságtól függetlenül szabályozzák az anyanyelv használatának jogát, arra viszont nem adnak feleletet, milyen feltételek mellett használhatják anyanyelvüket az ország kisebbséghez tartozó állampolgárai. Az indoklás megállapítja, hogy az államnyelvről szóló törvény elfogadása előtt a parlament ugyan jóváhagyott néhány jogszabályt a nyelvhasználatról (név- és táblatörvény, a Szlovák Televízióról szóló törvény), ezek azonban csak részleges megoldásnak tekinthezak belőle. Gondolom, valamilyen kulisszatitkokat is kellene ismernie az olvasónak ahhoz, hogy az írást teljes mértékben megfejthesse. Hajói értelmeztem, a szöveget, valamilyen rózsaszínű szemüvegen keresztül való látást - talán egy kis naivitást is - lehetett mögötte sejteni. Az itteni magyarság „atyjaihoz" hasonlóan én sem háromnapos tapasztalatok alapján ítélem meg a helyzetet. Tudni kell, hogy a többségi nemzet vezetőinek nyolcvan éven át követett stratégiája nem változott, bár nevezzük őket Masaryknak, Benešnek, Husáknak vagy bárki másnak. Csak az eszközök cserélődtek (nagyjából ebben a sorrendben: telepesek idehozatala, állampolgárság megvonása, iskolák általános megszüntetése, nyelvi elnyomás, politikai perek, vagyonelkobzás, lakosságcsere, deportálás, reszlovakizálási akció, a lakosság etnikai felhiígítása muntők. Az indoklás a továbbiakban azzal érvel, hogy a törvény megalkotásának szükségességét a szlovák-magyar alapszerződés is leszögezi, márpedig ez a szerződés parlamenti ratifikációja és a törvénytárban való megjelentetése után a szlovákiai jogrend részévé is vált. A szerződéssel Szlovákia azt is elismerte, hogy kisebbségi állampolgárai jogosultak anyanyelvűk korlátozások nélküli használatára a hivatali érintkezésben. Az ország a felsorolt dokumentumokon kívül több olyan nemzetközi jogi norma érvényesítésére is ígéretet tett, amelyek a nyelvhasználat kérdését is érintik. Ezek a következők: Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye(1995. 2. 1.). Ez a szlovák jogrend része, az MKP-tervezet elsősorban erre épül. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet koppenhágai dokumentuma (1990. 6. 29.). Az ENSZ Közgyűlés 47/135, számú nyilatkozata a nemzeti, etnikai, felekezeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó egyének jogairól. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201. számú ajánlása (1993). A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája (1992). Ez még nem része a szlovák jogrendnek. Az MKP tervezet hangsúlyozza, ha elfogadnák a törvényt, ez a jelenlegi állapottal egybevetve nem terhelné jobban sem az állam, sem az önkormányzatok költségvetését. kahelyek és lakások juttatásával, nyelvtörvények, alternatív iskolák erőltetése, magyar iskolák és pedagógusok ellehetetlenítése, szelektív privatizáció stb.), de a cél megmaradt: a nemzetiségi viszonyok megváltoztatása. Sajnos, az utóbbi események - nem csak a három nap eseményei - megerősítik, hogy a pár valóban demokrata szlovákot kivéve a gondolkodás e téren a múlt évi választások után sem nagyon módosult. A jövőre nézve egyedül a Nyugat nyolcvan év utáni megváltozott hozzáállása jelenthetett egy kis reményt és esélyt, amit mindenáron ki kell használni. Egy tisztességes kisebbségi nyelvtörvényre van szükségünk, nem pedig fércmunkára. Ez a szlovákiai magyarság létkérdése. Ezért ebben a kérdésben frakcióharcoknak és felelőtlen politizálásnak, de még tréfának sincs helye. Kelecsényi Imre Pozsony