Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-12 / 134. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 12. A TÉMA: A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ Pácin-Nagykövesd Nagy a forgalom Négy évvel ezelőtt hatalmas sajtóvisszhangot keltett a magyarországi Pácin község és a szlovákiai Nagykövesd polgármestereinek éhségsztrájkja, amely 12 napig tartott, és győzelemmel végződött. Az ügyintézést gyorsító sajátos ötletet díjazta a közvélemény, olyannyira, hogy a nyíregyházi összejövetelen Pácin polgármestere átvehette a legjobb magyaroszági eurorégiós projektért járó fődíjat. A hatvanas és hetvenes években sorra szűntek meg a kis határátkelőhelyek, így történhetett meg, hogy az egymástól csupán két kilométerre fekvő két falu lakosai 150 kilométert voltak kénytelenek utazni, hogy a legközelebbi határátkelőn át eljuthassanak egymáshoz. A két polgármester kérvényekkel bombázta a két ország kormányát, hogy engedélyezzék az 1945ig zavartalanul működő kishatárforgalmat. Magyar részről 1992ben meg is született a kormányhatározat, amely hozzájárult a kishatár újranyitásához, a szlovák kormány azonban hajthatatlannak bizonyult ez ügyben. A polgármesterek radikális lépésre szánták el magukat, a határ két oldalán egyszerre kezdtek éhségsztrájkot. A tizenkettedik napon érkezett a szlovák kormány beleegyezése, az átkelőhely hamarosan megnyílt, ma pedig nagyobb a forgalma, mint bármelyik környékbeli átkelőnek. A tízezer dolláros fődíj összegét egy kultúrtörténeti emlékpark létrehozására fordítják, amely a határon keresztül húzódik majd. Az oldalt összeállította: Juhász Katalin A Nyugat által legtámogatottabb és legelismertebb szervezet a Kárpátok Eurorégió A lecke a kormányoknak is fel van adva Régiók Európája A napokban ünnepli megalakulásának négyéves évfordulóját a Kárpátok Eurorégió, amely szervezet öt kelet-európai állam régióit szeretné felvirágoztatni. JUHÁSZ KATALIN Eurorégióból szerencsére sok van kontinensünkön, kisebb, nagyobb, aktívabb, passzívabb, ismert és kevésbé ismert, közülük jelenleg a Kárpátok Eurorégió a Nyugat által legtámogatottabb és legelismertebb szervezet. Lengyelország, Ukrajna, Magyarország, Románia és Szlovákia, ám ahogy azt már megszokhattuk, hazánk tagságával a kezdetek óta problémák vannak. Szlovákia mind a mai napig nem teljes jogú tagja a szövetségnek, az elmúlt időszakban ennek politikai okai voltak, jelenleg pedig elsősorban az új kormány közismert „fürgesége" okolható a helyben topogásért. Vladimír Mečiar kormánya rendeletben tiltott meg a településeknek mindennemű szomszédos barátkozást, féltvén a határokat. A rossz nyelvek szerint az akkori állami vezetők nem is igen tudták, miről van szó, mi az, amiről ilyen könnyed kézmozdulatokkal döntöttek. Nos, a határ menti együttműködés gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat jelent az egyes régiók polgárai között, igazi alulról jövő módon, a helyi önkormányzatok támogatásával és segítségével. Szerencsés esetben ez akár új munkalehetőségeket, a szociális mutatók javulását is magával hozhatja. A határ menti települések saját adottságaikat használhatják ki úgy, hogy közben ők is profitálhatnak a határ túloldalán elterülő régió adottságainak Az eurorégió kapcsolata az Európai Unióval Vladimír Mečiar kormánya rendeletben tiltott meg a településeknek mindennemű szomszédos barátkozást, féltvén a határokat. (Illusztrációs felvétel) köszönhetően. A „szomszédok" természetesen egymás hibáiból is tanulhatnak, egymás tapasztalatait is felhasználhatják minden téren. Románia példája azt mutatja, hogy a belpolitikai helyzet demokratizálódását követően gyorsan fel lehet zárkózni az eurorógiós tagországokhoz, ezért is érthetetlen legalábbis a nyugati megfigyelők számára - a szlovákiai lassú ügymenet. Ennek oka a központosítottság, az, hogy nálunk nincsenek regionális önkormányzatok, amelyek jogilag képviselni tudnának egy adott régiót. E szerepet a kerületi hivataloknak kell(ene) átvinniük, ezek viszont csak a legfelsőbb állami szervek utasítására cselekedhetnek. A Kárpátok Eurorégió tagországainak legutóbbi, nyíregyházi tanácskozásán részt vettek az öt állam kormányainak képviselői is. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes üzenetet intézett az egybegyűltekhez, amelyből kiderült, hogy a kormány támogatja a regionalizmus fejlődését szolgáló kezdeményezéseket. A külügyminisztérium a közelmúltban fejezte be a jogköröket szabályozó dokumentumok előkészítését. A kormánybiztos e hónapban terjeszti elő ezt a javaslatot, és 2000-ben remélhetőleg sikerül elfogadtatni azt. Fel kívánják oldani hazánk központosítottságát, és tisztában vannak azzal is, hogy az itt élő népek egymásra vannak utalva, csak egymást támogatva boldogulhatnak. A decentralizációban partnernek tekintik a regionális gazdasági szervezeteket, iparkamarákat és egyéb kezdeményezéseket. Beszélgetés Dittel Laurával, a Kárpátok Eurorégióért Alapítvány szlovákiai igazgatónőjével Minden kezdeményezésben volt valami egészen eredeti és újszerű ötlet INTERJÚ Ez a nemzetközi alapítvány a polgári társadalom fejlesztésének és a civil szervezetek segítésének céljából alakult. Igyekeznek elérni, hogy az egyes települések polgárai aktívan részt vegyenek a községük által kezdeményezett akciókban. Ennek érdekében versenyt hirdettek az öt eurorégiós tagállam leginkább újító jellegű kezdeményezéseinek díjaiért. Összesen hány település vett részt a versenyen? Az öt országból hetven, Szlovákiából pedig tizenöt projekt érkezett, ezt nagyon szép eredménynek tarNehéz olyan időpontot találni, amelyik mind az öt országnak megfelel. tom, mivel számunkra eléggé mozgalmas időszakban, a parlamenti választások előtt kellett jelentkezniük az önkormányzatoknak. Nehéz olyan időpontot megjelölni, amelyik mind az öt ország számára ideális lenne. A nemzetközi igazgatótanács nehezen tudottválasztani, mivel minden kezdeményezésben volt valami egészen eredeti és újszerű ötlet. Mi volt az alapítvány célja ezzel a versennyel, és vajon elérte-e? Ösztönözni akartuk a helyi önkormányzatokat arra, hogy dicsekedjenek el nyilvánosan is az egyes településeken működő kezdeményezésekkel, melyek beváltak, de más helyeken nem tudnak róluk. Gyakran maguk a megvalósítók sem tekintik ezeket túl érdekesnek, nem tudatosítják, mennyire fontos dolgot csinálnak, és milyen mértékben segítik az adott település fejlődését. Sokan nem „projekteknek" tekintették tevékenységüket, hanem magától értetődő, természetes cselekedetnek, amely azonban máshol az újdonság erejével hathat. Ezért tartottuk fontosnak, hogy nyilvánosan ismertessék ezen a nyíregyházi találkozón megvalósult ötleteiket, valamint, hogy az arra legérdemesebbek díjat kapjanak munkájukért. Ezzel természetesen a többi helyi önkormányzatot is ösztönözni szeretnénk, hogy jövőre ők is kapcsolódjanak be a versenybe. Ez tehát hagyományteremtő akciónak tekinthető? Igen, ezentúl évente szeretnénk megrendezni ezt a találkozót, mindig más-más tagországban. AlkalGyakran maguk a megvalósítók sem tudatosítják, mennyire fontos dolgot csinálnak, és milyen mértékben segítik az adott település fejlődését. mat szeretnénk teremteni a régió önkormányzatainak arra, hogy beszéljenek községeikről, ötleteket adjanak egymásnak. Egy-egy ilyen találkozó konkrét együttműködéseket is megalapozhat. Úgy érzem, az alapítvány idén elérte a célt, amelyet ebben a programban kitűzött maga elé. Ez volt az eddigi legnagyobb szabású programunk, és örömmel tölt el, hogy az általam megkérdezett résztvevők is pozitívan vélekedtek a mostani találkozóról. A községek bármilyen jellegű projekttel benevezhettek, vagy voltak tematikus megkötések? Elsősorban helyi szociális problémák megoldására törekvő kezdeményezéseket, környezetvédelmi jellegű projekteket, közművelődést elősegítő ötleteket vártunk. Alkalmat szeretnénk teremteni a régió önkormányzatainak. Azt hiszem, elég széles volt a skála, témáink fedték az összes olyan területet, melyeken az önkormányzatok működnek valamennyi tagországban. A témákhoz a kritériumokat is megadtuk, amelyek alapján az igazgatótanács értékelte őket. A legfontosabb ilyen kritérium a konkrét közösség konkrét tevékenységbe való bevonása volt. Épp ezért kapta a szlovákiai községek közül Torna az első díjat. Ők ugyanis a szelektív hulladékgyűjtést oldották meg helyi szinten, bevonva a lakosokat az aktív környezetvédelembe. Összesen öt első díjat osztottunk ki, azaz tagországonként egyet-egyet. ÖSSZEÁLLÍTÁS A magyar önkormányzati törvény nagy szabadságot biztosít a helyi önkormányzatoknak, gyakorlatilag megkötések nélkül munkálkodhatnak a határ menti együttműködés elősegítéséért. Ebben a sok vihart megélt régióban a fejlődés üteme lelassult, ezért jelentős anyagiakra van szükség a felzárkózáshoz. Ez azonban még nem minden: maguknak a lakosoknak is érdekük kell hogy legyen saját településük fejlesztése az egyes konkrét kezdeményezésekben. A lecke fel van adva nemcsak a helyi önkormányzatoknak, hanem a kormányoknak is, amelyek tulajdonképpen ugyanúgy bizonyos pénzeket szeretnének elnyerni fejlődésükhöz. Az a kérdés, vajon nem hat-e negatívan a határ menti együttműködésre, ha az egyes országok más-más időpontban lépnek be az Európai Unióba. Magyarország EU-csatlakozásának éve előreláthatóan 2003, és ez a tény valószínűleg hatással lesz a regionális önkormányzatokra is. Ebből a szempontból (is) fontos tehát, hogy Szlovákia bekerüljön a csatlakozni kívánó országok első csoportjába. Egy-egy régió sikere azon áll vagy bukik, hogyan tud kooperálni a szomszédos régiókkal. Jelenleg a tanulóidőszak folyik, mivel a fejlesztéshez szakemberek kellenek, a jelenlegiek szókincséből azonban hiányzik a „regionális fejlesztés" kifejezés, helyette a „népgazdaságfejlesztés" szerepel benne, ami tudvalevően egészen mást jelent. A régi történelmi kereskedelmi kapcsolatokat mesterségesen szakították meg, ezeket felújítani már sokkal nehezebb. A nyugat-európai szellemi és anyagi segítséggel létrehozott értékeket fenn is kell tudni tartani, ehhez újabb pénzforrások szükségeltetnek, melyek megszerzése az EU-tagországoknak természetesen könnyebb, mint a kinnrekedteknek. Illusztrációs felvétel A szlovákiai Haniska második díjat nyert a versenyen Fényképek, kiadványok HIR A május 27-én és 28-án megrendezett COMMUNAL EXPO találkozónak az adott valódi „expo", azaz kiállítás-jelleget, hogy az egyes önkormányzatok rögtönzött kis standokon mutatkozhattak be. Egyesek igyekeztek a lehető legjobban kihasználni ezt a lehetőséget, példa erre az északkelet-magyarországi Tarcall község, amely borairól híres, és erre az alkalomra magát a bort hozta el Nyíregyházára. A szlovákiai Haniska község, amely második díjat nyert a versenyen, bemutatta azokat a saját kiadású videokazettákat, melyek elnyerték az igazgatótanács tetszését. A kazettákon látni lehet többek közt azt, milyen hibákat követnek el leggyakrabban a polgármesterek, hogyan fogjanak hozzá az önkormányzatok a településfejlesztéshez, és miért fontos a kerékpárutak építése egy-egy község számára. „A legfurcsább nevű magyarországi község" címre is minden bizonnyal sikerrel pályázó Jászfényszaru kiállítóstandján a fotóké volt a főszerep, a többszáz fénykép tanúsága szerint arrafelé szinte minden községi eseményt megörökítenek az utókor számára. Sok település gondolt a turistákra is: többnyelvű prospektusokat, ismertetőket adtak ki, az oda látogatók nagy örömére. Az egyes önkormányzatok rögtönzött kis standokon mutatkozhattak be. (A szerző felvételei)