Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-12 / 134. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 12. A TÉMA: A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ Pácin-Nagykövesd Nagy a forgalom Négy évvel ezelőtt hatalmas sajtó­visszhangot keltett a magyaror­szági Pácin község és a szlovákiai Nagykövesd polgármestereinek éhségsztrájkja, amely 12 napig tartott, és győzelemmel végző­dött. Az ügyintézést gyorsító sajá­tos ötletet díjazta a közvélemény, olyannyira, hogy a nyíregyházi összejövetelen Pácin polgármeste­re átvehette a legjobb magyar­oszági eurorégiós projektért járó fődíjat. A hatvanas és hetvenes években sorra szűntek meg a kis határátke­lőhelyek, így történhetett meg, hogy az egymástól csupán két kilo­méterre fekvő két falu lakosai 150 kilométert voltak kénytelenek utazni, hogy a legközelebbi határ­átkelőn át eljuthassanak egymás­hoz. A két polgármester kérvények­kel bombázta a két ország kormá­nyát, hogy engedélyezzék az 1945­ig zavartalanul működő kishatár­forgalmat. Magyar részről 1992­ben meg is született a kormányha­tározat, amely hozzájárult a kisha­tár újranyitásához, a szlovák kor­mány azonban hajthatatlannak bi­zonyult ez ügyben. A polgármeste­rek radikális lépésre szánták el ma­gukat, a határ két oldalán egyszer­re kezdtek éhségsztrájkot. A tizen­kettedik napon érkezett a szlovák kormány beleegyezése, az átkelő­hely hamarosan megnyílt, ma pe­dig nagyobb a forgalma, mint bár­melyik környékbeli átkelőnek. A tízezer dolláros fődíj összegét egy kultúrtörténeti emlékpark létreho­zására fordítják, amely a határon keresztül húzódik majd. Az oldalt összeállította: Juhász Katalin A Nyugat által legtámogatottabb és legelismertebb szervezet a Kárpátok Eurorégió A lecke a kormányoknak is fel van adva Régiók Európája A napokban ünnepli megala­kulásának négyéves évfor­dulóját a Kárpátok Euro­régió, amely szervezet öt ke­let-európai állam régióit sze­retné felvirágoztatni. JUHÁSZ KATALIN Eurorégióból szerencsére sok van kontinensünkön, kisebb, nagyobb, aktívabb, passzívabb, ismert és ke­vésbé ismert, közülük jelenleg a Kárpátok Eurorégió a Nyugat által legtámogatottabb és legelismer­tebb szervezet. Lengyelország, Uk­rajna, Magyarország, Románia és Szlovákia, ám ahogy azt már meg­szokhattuk, hazánk tagságával a kezdetek óta problémák vannak. Szlovákia mind a mai napig nem teljes jogú tagja a szövetségnek, az elmúlt időszakban ennek politikai okai voltak, jelenleg pedig elsősor­ban az új kormány közismert „für­gesége" okolható a helyben topo­gásért. Vladimír Mečiar kormánya rendeletben tiltott meg a települé­seknek mindennemű szomszédos barátkozást, féltvén a határokat. A rossz nyelvek szerint az akkori ál­lami vezetők nem is igen tudták, miről van szó, mi az, amiről ilyen könnyed kézmozdulatokkal dön­töttek. Nos, a határ menti együtt­működés gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat jelent az egyes régiók polgárai között, igazi alulról jövő módon, a helyi önkormányzatok támogatásával és segítségével. Szerencsés eset­ben ez akár új munkalehetősége­ket, a szociális mutatók javulását is magával hozhatja. A határ menti települések saját adottságaikat használhatják ki úgy, hogy közben ők is profitálhatnak a határ túlol­dalán elterülő régió adottságainak Az eurorégió kapcsolata az Európai Unióval Vladimír Mečiar kormánya rendeletben tiltott meg a településeknek min­dennemű szomszédos barátkozást, féltvén a határokat. (Illusztrációs felvétel) köszönhetően. A „szomszédok" természetesen egymás hibáiból is tanulhatnak, egymás tapasztalata­it is felhasználhatják minden té­ren. Románia példája azt mutatja, hogy a belpolitikai helyzet demok­ratizálódását követően gyorsan fel lehet zárkózni az eurorógiós tag­országokhoz, ezért is érthetetlen ­legalábbis a nyugati megfigyelők számára - a szlovákiai lassú ügy­menet. Ennek oka a központosí­tottság, az, hogy nálunk nincsenek regionális önkormányzatok, ame­lyek jogilag képviselni tudnának egy adott régiót. E szerepet a kerü­leti hivataloknak kell(ene) átvin­niük, ezek viszont csak a legfel­sőbb állami szervek utasítására cselekedhetnek. A Kárpátok Eurorégió tagországai­nak legutóbbi, nyíregyházi tanács­kozásán részt vettek az öt állam kormányainak képviselői is. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes üze­netet intézett az egybegyűltekhez, amelyből kiderült, hogy a kor­mány támogatja a regionalizmus fejlődését szolgáló kezdeményezé­seket. A külügyminisztérium a kö­zelmúltban fejezte be a jogköröket szabályozó dokumentumok előké­szítését. A kormánybiztos e hónap­ban terjeszti elő ezt a javaslatot, és 2000-ben remélhetőleg sikerül el­fogadtatni azt. Fel kívánják oldani hazánk központosítottságát, és tisztában vannak azzal is, hogy az itt élő népek egymásra vannak utalva, csak egymást támogatva boldogulhatnak. A decentralizáci­óban partnernek tekintik a regio­nális gazdasági szervezeteket, iparkamarákat és egyéb kezdemé­nyezéseket. Beszélgetés Dittel Laurával, a Kárpátok Eurorégióért Alapítvány szlovákiai igazgatónőjével Minden kezdeményezésben volt valami egészen eredeti és újszerű ötlet INTERJÚ Ez a nemzetközi alapítvány a pol­gári társadalom fejlesztésének és a civil szervezetek segítésének céljá­ból alakult. Igyekeznek elérni, hogy az egyes települések polgárai aktívan részt vegyenek a községük által kezdeményezett akciókban. Ennek érdekében versenyt hirdet­tek az öt eurorégiós tagállam leg­inkább újító jellegű kezdeménye­zéseinek díjaiért. Összesen hány település vett részt a versenyen? Az öt országból hetven, Szlovákiá­ból pedig tizenöt projekt érkezett, ezt nagyon szép eredménynek tar­Nehéz olyan időpontot találni, amelyik mind az öt országnak megfelel. tom, mivel számunkra eléggé mozgalmas időszakban, a parla­menti választások előtt kellett je­lentkezniük az önkormányzatok­nak. Nehéz olyan időpontot meg­jelölni, amelyik mind az öt ország számára ideális lenne. A nemzet­közi igazgatótanács nehezen tu­dottválasztani, mivel minden kez­deményezésben volt valami egé­szen eredeti és újszerű ötlet. Mi volt az alapítvány célja ezzel a versennyel, és vajon elérte-e? Ösztönözni akartuk a helyi önkor­mányzatokat arra, hogy dicseked­jenek el nyilvánosan is az egyes te­lepüléseken működő kezdeménye­zésekkel, melyek beváltak, de más helyeken nem tudnak róluk. Gyak­ran maguk a megvalósítók sem te­kintik ezeket túl érdekesnek, nem tudatosítják, mennyire fontos dol­got csinálnak, és milyen mérték­ben segítik az adott település fejlő­dését. Sokan nem „projekteknek" tekintették tevékenységüket, ha­nem magától értetődő, természe­tes cselekedetnek, amely azonban máshol az újdonság erejével hat­hat. Ezért tartottuk fontosnak, hogy nyilvánosan ismertessék ezen a nyíregyházi találkozón megvalósult ötleteiket, valamint, hogy az arra legérdemesebbek dí­jat kapjanak munkájukért. Ezzel természetesen a többi helyi önkor­mányzatot is ösztönözni szeret­nénk, hogy jövőre ők is kapcsolód­janak be a versenybe. Ez tehát hagyományteremtő ak­ciónak tekinthető? Igen, ezentúl évente szeretnénk megrendezni ezt a találkozót, min­dig más-más tagországban. Alkal­Gyakran maguk a megvalósítók sem tudatosítják, mennyire fontos dol­got csinálnak, és milyen mértékben segítik az adott település fejlődését. mat szeretnénk teremteni a régió önkormányzatainak arra, hogy be­széljenek községeikről, ötleteket adjanak egymásnak. Egy-egy ilyen találkozó konkrét együttműködé­seket is megalapozhat. Úgy érzem, az alapítvány idén elérte a célt, amelyet ebben a programban kitűzött maga elé. Ez volt az eddigi legnagyobb szabású programunk, és örömmel tölt el, hogy az általam megkérdezett résztvevők is pozití­van vélekedtek a mostani találko­zóról. A községek bármilyen jellegű projekttel benevezhettek, vagy voltak tematikus megkötések? Elsősorban helyi szociális problé­mák megoldására törekvő kezde­ményezéseket, környezetvédelmi jellegű projekteket, közművelő­dést elősegítő ötleteket vártunk. Alkalmat szeretnénk te­remteni a régió önkor­mányzatainak. Azt hiszem, elég széles volt a skála, témáink fedték az összes olyan te­rületet, melyeken az önkormány­zatok működnek valamennyi tag­országban. A témákhoz a kritériu­mokat is megadtuk, amelyek alap­ján az igazgatótanács értékelte őket. A legfontosabb ilyen kritéri­um a konkrét közösség konkrét te­vékenységbe való bevonása volt. Épp ezért kapta a szlovákiai közsé­gek közül Torna az első díjat. Ők ugyanis a szelektív hulladékgyűj­tést oldották meg helyi szinten, be­vonva a lakosokat az aktív környe­zetvédelembe. Összesen öt első dí­jat osztottunk ki, azaz tagorszá­gonként egyet-egyet. ÖSSZEÁLLÍTÁS A magyar önkormányzati törvény nagy szabadságot biztosít a helyi önkormányzatoknak, gyakorlatilag megkötések nélkül munkálkodhat­nak a határ menti együttműködés elősegítéséért. Ebben a sok vihart megélt régióban a fejlődés üteme lelassult, ezért jelentős anyagiakra van szükség a felzárkózáshoz. Ez azonban még nem minden: maguk­nak a lakosoknak is érdekük kell hogy legyen saját településük fej­lesztése az egyes konkrét kezdemé­nyezésekben. A lecke fel van adva nemcsak a helyi önkormányzatok­nak, hanem a kormányoknak is, amelyek tulajdonképpen ugyanúgy bizonyos pénzeket szeretnének el­nyerni fejlődésükhöz. Az a kérdés, vajon nem hat-e negatívan a határ menti együttműködésre, ha az egyes országok más-más időpont­ban lépnek be az Európai Unióba. Magyarország EU-csatlakozásának éve előreláthatóan 2003, és ez a tény valószínűleg hatással lesz a re­gionális önkormányzatokra is. Eb­ből a szempontból (is) fontos tehát, hogy Szlovákia bekerüljön a csatla­kozni kívánó országok első csoport­jába. Egy-egy régió sikere azon áll vagy bukik, hogyan tud kooperálni a szomszédos régiókkal. Jelenleg a tanulóidőszak folyik, mivel a fej­lesztéshez szakemberek kellenek, a jelenlegiek szókincséből azonban hiányzik a „regionális fejlesztés" ki­fejezés, helyette a „népgazdaság­fejlesztés" szerepel benne, ami tud­valevően egészen mást jelent. A ré­gi történelmi kereskedelmi kapcso­latokat mesterségesen szakították meg, ezeket felújítani már sokkal nehezebb. A nyugat-európai szelle­mi és anyagi segítséggel létrehozott értékeket fenn is kell tudni tartani, ehhez újabb pénzforrások szüksé­geltetnek, melyek megszerzése az EU-tagországoknak természetesen könnyebb, mint a kinnrekedteknek. Illusztrációs felvétel A szlovákiai Haniska második díjat nyert a versenyen Fényképek, kiadványok HIR A május 27-én és 28-án megrende­zett COMMUNAL EXPO találkozó­nak az adott valódi „expo", azaz ki­állítás-jelleget, hogy az egyes ön­kormányzatok rögtönzött kis stan­dokon mutatkozhattak be. Egyesek igyekeztek a lehető legjobban ki­használni ezt a lehetőséget, példa erre az északkelet-magyarországi Tarcall község, amely borairól hí­res, és erre az alkalomra magát a bort hozta el Nyíregyházára. A szlovákiai Haniska község, amely második díjat nyert a verse­nyen, bemutatta azokat a saját ki­adású videokazettákat, melyek el­nyerték az igazgatótanács tetszé­sét. A kazettákon látni lehet töb­bek közt azt, milyen hibákat kö­vetnek el leggyakrabban a polgár­mesterek, hogyan fogjanak hozzá az önkormányzatok a településfej­lesztéshez, és miért fontos a kerék­párutak építése egy-egy község számára. „A legfurcsább nevű ma­gyarországi község" címre is min­den bizonnyal sikerrel pályázó Jászfényszaru kiállítóstandján a fotóké volt a főszerep, a többszáz fénykép tanúsága szerint arrafelé szinte minden községi eseményt megörökítenek az utókor számá­ra. Sok település gondolt a turis­tákra is: többnyelvű prospektuso­kat, ismertetőket adtak ki, az oda látogatók nagy örömére. Az egyes önkormányzatok rögtönzött kis standokon mutatkozhattak be. (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents