Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-12 / 134. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 12. VENDÉGKOMMENTÁR Hősök és áldozatok Egy dologban Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek mindenképpen igaza van. Szerinte ugyanis a balkáni háborúnak, amely egyelőre véget ért a bombázások leállításával, legnagyobb hőse a nép. Mindenekelőtt azonban a legnagyobb áldozata is - a több százezer koszovói albán, a koszovói szerbek, az összes szerb, a különféle nemzetiségek, köztük a magyarok, a szlovákok, a ruszinok, a románok és a többiek. A belgrádi rezsim tíz évig tartó destruktív, romboló politikája, amely az egykori Jugoszlávia más tagországaiban is gyökeret eresztett, a sok háborúzás, a lakosság elkergetése és legyilkolása a bomlás sarába süllyesztette az addig dinamikusan fejlődő országot. Jugoszlávia a nyolcvanas évek végén a legesélyesebb volt a kelet-közép-európai országok közül az európai integrációra. 1989-ben és 1990-ben sikerült az inflációt teljesen megállítani, csökkent az ország külföldi eladósodása, nőttek a devizatartalékok, az átlagfizetés 1200 márkának felelt meg - ami számunkra csillagászati összegnek tűnt. Jugoszlávia a világ négy legnagyobb „építkezője" és hajóimportőre volt, s az elmúlt évtiLőrincz Gyula zed utolsó évében a bruttó nemzeti össztermék 3000 dollárt tett ki. Ma ez az összeg 1000 dollár, vagyis harmada a korábbinak. Nem a polgárok és a dolgos koszovói parasztok, az értelmiség a gyári munkások, nisi vagy a kragujevaci gépgyár szakképzett dolgozói változtatták a délszláv államot hamuerdővé, hanem a politikusok. Szlobodan Milosevics és a hozzá hasonlók. Politikai hatalmukat a nemzetiségek szembeállítására, a gyűlölködésre építették. A más nemzetiségűek elűzése és legyilkolása és egyéb jogtalanságok lettek a politika alapelemei. Módosítottak ezen a NATO-bombák? Lehetséges, hogy a teljes széthullás előtti utolsó figyelmeztetés volt a bombázás. Ám, hogy ez a figyelmeztetés ne süket fülekre találjon, az elűzött koszovói albánoknak - mindnek - vissza kell térniük a - most már - biztonságosnak mondott otthonukba, és meg kell végre születnie a jugoszláviai demokráciának. Az út hosszú lesz, összetett és göröngyös. Belgrádnak pedig ehhez szüksége van Európa és az egész világ segítségére. A szerző a Pravda napilap munkatársa JEGYZET Schuster szekerei VRABEC MÁRIA Nagy ünnep lesz Szlovákiában június 15-én, hiszen az államfő beiktatása önmagában sem kis dolog, mi pedig még a kötelező négy év várakozási időt is megtoldottuk jó 15 hónappal. Bár, ahogy kiderült, még nagyobb is lehetett volna a felhajtás, ha Schuster allegorikus szekereken vonul végig Pozsonyon. Megértem én, hogy Kassán hozzászokott a néhai főpolgármester az efféle pompához, hiszen az utóbbi évben szinte nem múlt el nap anélkül, hogy ne láttuk volna őt hol lovon, hol ladikon, bársonybarettel a fején a Markíza televízió híradójában. Mégsem vagyok biztos benne, hogy Pozsonyban egyszerű lenne az ilyesmit megszervezni, men a kormánykoalíció tagjai még az útvonalban sem lennének képesek megegyezni. Ráadásul Schuster a beígért társadalmi megbékélés jegyében biztos azt szerette volna, hogy az ellenzéki honatyák is közös szekéren üljenek koalíciós kollégáikkal - szinte már látom is, ahogy a DSZM meg a kereszténydemokraták kórusa kánonban éljenzi a menet élén haladó köztársasági elnököt. Attól nem tartok, hogy Ján Slota egy szekérre kerülne, mondjuk, Bugár Bélával, mert ő biztosan tankon kísérné a többieket, legfeljebb a fegyvergyáros Vít'azoslav Moricot vinné magával, ha netán elromlana a harci jármű. Komoly gondot okozna azonban a kosztümök és az ábrázolandó jelenetek kiválasztása, bár lehet, hogy ezúttal el lehetett volna kerülni az érzékeny történelmi témákat, ha Rudolf Schuster irodalmi műveiből merítenek ihletet a rendezők. Kár, hogy az egészből nem lesz semmi, a sok meghívott külföldi államfőt biztos ette volna a sárga irigység, hogy nekik ilyesmiben nem lehetett részük. A pozsonyiak meg főleg azt sajnálhatják, hogy nem dobálnak majd nekik kalácsot a szekerekről, bár ami késik, nem múlik. Most még közbeszóltak a protokollosok, de Schuster biztos nem adja fel, a fejem rá, hogy lesz még össznépi makarena, meg több kilométeres mákos bejgli a Grassalkovich-palota kertjében. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorfn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk TALLÓZÓ SME Megmerevedett a gyógyszerpiac, lassan már csak Viagrát lehet kapni (Peter Gossányi karikatúrája) A Murphy-féle ha valami elromolhat, az el is romlik alapigazság Szlovákiában is érvényes. Ha a koalíciós pártok valamilyen kérdésben képviselhetnek eltérő álláspontot, akkor azt meg is teszik: mérget vehetünk arra, hogy a (kisebbségi nyelvtörvényt illetően) meglevő nézeteltérés hasonló fajtájú sajtónyilatkozatoktól lesz hangos. Az MKP nem fogja támogatni a koalíciós kisebbségi nyelvtörvény tervezetét, ugyanakkor a három koalíciós párt az MKP nélkül is megszavazza a jogszabályt. Mindebből az következik, hogy a jogszabály MKP nélküli elfogadása meglehetősen nagy önbizalmat feltételez: azt, hogy a nyelvtörvény valóban megfelel a kisebbségek számára, mindössze a politikai képviseletük nem fogta ezt fel. Az írás rámutat: tekintet nélkül Murphyre, jó ügyet szolgálna, ha a törvényjavaslatot egyeztetnék az MKP-vei is. Milosevics tíz év alatt négy háborút vesztett, és fennáll a veszélye annak, hogy ismét békét nyer ... és nem volt harangzúgás Avianóban, ahonnan hetvenhét napon át bevetésre indultak a NATO-gépek, harangzúgással köszöntötték a Kumanovóban megkötött kivonulási megállapodást. A szerbek szerte Jugoszláviában a levegőbe lövöldöztek. GÖRFÖL ZSUZSA Egyáltalán nem lehet megnyugtatónak nevezni az elmúlt két nap eseményeit: szaporodnak a jelei annak, hogy bár a NATO megnyerte a háborút, Európa elveszítheti a békét. Ugyanúgy, mint Rambouillet-ban vagy Párizsban. Kumanovóban csak arról született egyezség, hogy a szerbeknek hogyan és mennyi idő alatt kell kivonulniuk Koszovóból. A G8 addigra már a kivonást követő legsürgetőbb lépéseket is papírra vetette, körvonalazta a távolabbi jövőt, s ezt immár az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyta. A meglehetősen terjedelmes dokumentum azonban számtalan kérdést nyitva hagy, illetve valóban csak körvonalaz. Ez pedig súlyos veszélyeket rejt magában. Tíz éve már, hogy Milosevics nyíltan előállt agyrémével, Nagy-Szerbia megteremtésének tervével. Azóta négy háborút vesztett, országa egyre kisebb lett. Háborús bűnös és államfő, aki ismét diplomáciai bukfencekre kényszeríti a civilizált világot, mivel az nem akar újra éppen vele békét kötni. Mert okult a múltból. De okult-e annyira, hogy valóban éber és körültekintő legyen, hogy Milosevicsről és kompániájáról valóban mindig a legrosszabbat feltételezze? A BT-határozat nem ezt bizonyítja. Persze, az ember tisztában van azzal, hogy vétójoggal a BT-ben ül Oroszország is, melynek nagy szláv szíve „Szlobóért" dobog, no meg Kína, amely ezúttal joggal sértődött. Éppen ezért kellene a NATO-nak, az EU-nak és az EBESZ-nek azon gondolkodnia, hogyan lehetne Milosevicséket végleg eltávolítani a hatalomból. Annak is alaposan utána kellene járni, mennyire demokratikusak azok a szerb politikusok, akik két napja nagy garral annak vallják magukat. Ami pedig Koszovót illeti: nem találják Brüsszelben vagy New Yorkban nagyon furcsának, hogy ugyanazok, akik mint a barmokat hajtották ki az albánokat Koszovóból, most - élve a BT-határozat adta határellenórzési jogukkal - máris a hazatérők szigorú ellenőrzését hangoztatják? Az rendben van, hogy aggódnak a koszovói szerbek biztonságáért - minden okuk megvan rá, hiszen nemcsak a katonák és a rendőrök gyilkoltak, civileknek is osztottak fegyvert. De honnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy éppen ők hangoztassák fennen: Koszovónak többnemzetiségűnek kell maradnia? Vége a háborúnak, ideje elkezdeni aggódni. A nemzetközi haderő majd csak most fog belekóstolni a koszovói valóságba: aknák, orvlövészek, bosszúért lihegő fegyveres bandák, hatalmukat féltő politikusok - van ott minden, mi békének ellensége. Azért bízzunk benne, hogy akadt legalább egy NATO-tábornok, akinek feltűnt: a béke első éjszakáján Avianóban csak a harangok voltak „kéznél", Szerbiában megannyi fegyver. Hatszázhuszonhat európai parlamenti képviselői helyről döntenek az Európai Unió polgárai ezen a héten Voksolás az európaiság jegyében ONDREJCSÁK RÓBERT A héten döntenek az Európai Unió választópolgárai az Európai Parlament jövőbeni összetételéről. A strasbourgi székhelyű szervezet képviselőit 1979-től, ötévente választják. A 626 képviselői hely elosztását a maastrichti szerződés szabályozza, mégpedig országonkét a lakosság számának megfelelően. Ennek alapján az EU legnépesebb országa, Németország 99 hellyel rendelkezik, a további három „nagy", Franciaország, NagyBritannia, Olaszország 87-tel, Spanyolország 64, Hollandia 31, Görögország, Belgium, Portugália 2525, Svédország 22, Ausztria 21, Dánia és Finnország 16-16, Írország 15, a legkisebb Luxemburg pedig 6 képviselőt választ. Ezt a felosztást gyakran érik bírálatok, hiszen egyértelműen a kisebb országoknak OLVASOI LEVELEK Politizáló pozsonyiak Nagyszerű rendezvénnyel kezdte újraindulását a pozsonyiak politizáló klubja. Popély Gyula a trianoni békeszerződésről tartott sokkoló hatású előadást. Felső-Magyarország csehek általi bekebelezését az akkori magyar kormányok tették lehetővé, mert senki sem volt, aki elhitte volna, hogy megváltozhat az ezeréves államkereszt. A csehek hihetetlen mohóságáról a leginkább ellenünk levő franciák főpakedvez. A legtöbbször emlegetett példa a német és a luxemburgi kvóták összehasonlítása: Németország 82 millió lakosára 99 hely jut, míg a 370 000 luxemburgit 6-an képviselik az Európai Parlamentben. Ez azt jelenti, hogy egy német képviselő 830 000 embert reprezentál, míg a törpeállamé csak 60 000-et. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás korántsem igazságos, de tisztában kell lenni azzal is, hogy tökéletes elosztás a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Ugyanis, ha minden tagállamban 60 000 lakosára jutna egy képviselő, akkor a legnépesebb országok képviselői helyeinek száma megsokszorozódna: a 82 milliós Németország 1370, az 58,7 milliós Franciaország majdnem 1000 helyet igényelhetne ez elv alapján. Ennek megfelelően a 373 milliós lakosságú EU parlamentje kb. 6200 fős lenne. Ez realizálhatatlan. Igazrancsnoka (Foch marsall) is úgy vélekedett, hogy a trianoni diktátum csak 20 éves fegyverszünet. Mindezeken túl lesújtó, hogy napjainkban már nem ismerjük katasztrófánk történetét, hogy 1,69 millió szlovákból 5 millió lett, 1 millió akkori magyar lakosból mennyien is maradtunk? Bámulhatjuk, hogy a szlovák ideológia mivé tudta változtatni jelentéktelen kisebbségüket... A mi magyar értékeink átváltoztak, elenyésztek, s nincs jövőképünk. Mert a kisebbségi lét nem lehet az, azt csak megszüntetni lehet (Makkai Sándor). Kovács János Pozsony ságosabb és egyben európaibb is az az elképzelés, melyet az ez év május 1-től hatályba lépett amszterdami szerződés tesz lehetővé. Ez egy közös európai jelölőlista felállítása, amely leghamarabb 2 választási ciklus elteltével, 2009-ben valósítható meg. Az európai jelölőlista, mely minden országban azonos lenne, hűen tükrözné a politikailag is egységes Európa kialakulását, a közös európai tudatot. Ha valóban megvalósul, az Európai Unió számára politikai téren legalább olyan fontos lesz - és jelképes jelleggel bír majd -, mint az euró bevezetése volt az egységes gazdaság számára. Az egyik lehetséges hatvány a népesebb, tehát nagyobb választói létszámmal rendelkező országok képviselőinek dominanciája lehet az Európai Parlamentben. Ha az európai társadalom az egységes jelölőlista bevezetésekor nem lesz Figyelik Lexa egészségét Eddig egyetlen rab életét sem kísérte olyan figyelemmel a sajtó és a parlament, mint Ivan Lexáét. A volt titkosszolgálati főnök egészségi állapota vezető helyen szerepel a lapokban; megtudtuk rekordidő alatt hízik, nem tesz jót a szívének, hogy nem sportolhat, teniszezhet, mert ahhoz szokott. Én sem teniszezhetek - mert nem engedhetem meg magamnak - de nem hanyagolom el egészségemet. Ajánlom figyelmébe a fekvőtámaszt, meg különféle guggoló gyakorlatokat. elég érett, tehát nem lesz képes összeurópai mértékben gondolkodni, problémákat okozhat. Előfordulhat, hogy a „nagyok" a mostaninál jóval több mandátumhoz jutnak. Példaként említhető Németország, ahol az EU lakosságának 22%-a él. Ha minden német állampolgár saját jelöltjére szavaz, az EP-ben szintén 22%-os lesz a német képviselők aránya, ami a gyakorlatban 138 helyet jelent a mostani 99-cel szemben. Ettől függetlenül a kisebb F.U-tagországoknak még ebben az esetben sem kell tartaniuk attól, hogy a nagyok bármilyen fontosabb kérdésben is az ő érdekeik ellen döntenek. Attól végképp nem, hogy a „róluk, de nélkülük" elv érvényesülne. Ha az európaiság érzése még nem is fejlődött ki tökéletesen az Európai Unió országaiban, a saját sorsa mindenkinek a saját kezében van. De leginkább arra figyelmeztetném, hogy ritkán kerül börtönbe legalábbis annyi vádpont miatt mint ő - bűntelen ember. Miért nem gondolt akkor az egészségére, amikor markát dörzsölve vétett mások ellen. És miért nem gondolt ifjabb Michal Kováč egészségére, amikor literszámra itattatta vele a whiskyt és begyömöszöltette egy másfél méterszer másfeles csomagtartóba. Azzal meg ne jöjjenek ügyvédei, hogy nem tesz neki jót a napi hatvan cigaretta. Senki nem kényszeríti őt, hogy annyit dohányozzon. Mellesleg szabadon sem tesz jót neki. Szabó László, Léva