Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-10 / 132. szám, csütörtök
OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Kedves Olvasóink! Szívesen vennénk, ha megtisztelnének minket bizalmukkal, és megírnák, mi az, ami az Önök környezetében élő embereket foglalkoztatja, milyen gondokkal küszködnek, milyen örömök érik őket. Bizonyára sok olyan esemény, probléma van, amelyről mi nem szerzünk tudomást, hiszen munkatársaink nem lehetnek jelen mindenütt. Az Önök segítségével viszont végére járhatunk a problémáknak, megírhatjuk örömük, bánatuk, életük történetét. Várjuk tehát leveleiket, ötleteiket, és írásaikat is, megoszthatják véleményüket a lap hasábjain a többi, talán hasonló gonddal küszködő olvasóval, s talán segíthetünk is. Címünk: Régióink, Vox Nova, a. s., Prievozská 14/A, 824 88 Bratislava 26. (a szerk.) LEPOROLT HÍRMORZSÁK Tallózó a rozsnyói Sajó Vidék - vegyes tartalmú, társadalmi, közművelődési, szépirodalmi hetilap száz éve megjelent számából A villamosvilágitás rohamos terjedése A villamosvilágitás rohamos terjedése, nagy előnyösségénél fogva, a Siemens és Halske cég által létesített számos berendezések fényes sikereinél fogva is vált közmeggyőződéssé hazánkban is, hogy a mesterséges világitások közt a legszebb, legjobb és legjutányosabb a villamvilágitási módszer; ezé az elsőség és a jövő; ennek bizonyítékai, hogy már Magyarországon igen sok városban be van vezetve a villamvilágitás s igen sok városban most van folyamatban annak létesítése; mert ott, a hol a világítási módszereket alaposan tanulmányozzák, felismerik, hogy a villamvilágitás a legcélszerűbb. A Siemens és Halske cég nemcsak hazánkban rendezett be számos villamvilágitási és erőátviteli telepet, hanem a Keleten is nagy elterjedést biztosított magának; az utóbbi időben Szerbiában létesített számos berendezést, még pedig oly sikerekkel, hogy ezek elismeréséül I. Sándor szerb király a Siemens és Halske cég nevében, annak budapesti vezetőjét, Wíedenkeller Bélát a szent Száva-rend arany keresztjével s Molnár Lajos mérnököt pedig ugyanazon rend lovagkeresztjével tüntette ki. Legújabban ismét Uzice város bizta meg a Siemens és Halske céget villamvilágitási és erőátviteli berendezéssel, mely a vizerő kihasználásával, mintegy 20 kilométer távolságról vezetve, a világításon kívül egy most épülő nagy fonó- és szövőgyár gépeinek hajtására is fog szolgálni. Turista pályázat tanulók számára (részlet) A magyar turistaegyesület budapesti osztálya középiskolai tanulók részére pályázatot hirdet egy az 1899. év nyarán tett, legalább három napra terjedő hazai turista-utnak, illetve kirándulásnak leírására. A legjobb mü három, a második két tiz koronás aranynyal jutalmaztatik. Pályázhat bármely hazai középiskola tanulója. Kanyaró mindenfelé. A kanyarójárvány vármegyénk számos községében okoz még folyton bajt. Több helyütt zárva vannak az iskolák miatta. Jolsván, Nagyrőcén, Sajó-Gömörön, Gömör-Panyiton. Tornallyán és Kövecsesen úgyszólván minden háznál, a hol gyermekek vannak grasszál a betegség. A Rozsnyói Állami Levéltár forrásai alapján szerkesztette Kmotrik Péter. ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 10. A magyarországi és erdélyi csoportok mellett Észak-Szlovákiából és Lengyelországból is érkeznek fellépők LÁTKÉP A losonci zsinagóga Ma Losonc belvárosának utcáit járva az ember lépten-nyomon gondosan felújított, mutatós középületekkel találkozik. Műemléknek számító épületei is egyre-másra visszakapják régi fényüket. Sajnos, mindez nem mondható el a város egyik legszebb műemléképületéről, az 1920-ban épült nagy kupolájú szecessziós zsinagógáról. Az utóbbi években voltak ugyan próbálkozások az idő vasfogával viaskodó létesítmény megmentésére, de nem jártak nagy sikerrel. (Kép és szöveg: -bgy-) A hagyományőrzés végvárai Jubiláló házaspárokat köszöntöttek Valóban elismerést érdemelnek azért, hogy ilyen hosszú ideig kitartottak egymás mellett jóban-rosszban Fekete selyemruhás menyasszony, ipolymenti palóc menyecske, hetyke parasztlegény, csipkék, fodrok, hímzések aprólékos gonddal készült másolatai. BENDIK MÁRTA Dióhéjban a Felvidék népviseleteinek sokszínűsége. Ez a látvány fogadta az elmúlt hétvégén a zselizi Nemzetközi Kulturális Fesztiválra látogatót a Felvidéki népviseleti babák kiállításának megnyitóján. A városi művelődési központ igazgatója, Ábel Gábor bevezetőjében kedves szavakkal ajánlotta a vendégek figyelmébe a Fesztivál rendezvényeit és a kiállítás immár nemzetközi hírnévnek örvendő néprajzi anyagát. Zselíz polgármesterével, dr. nagy Gézával az élethű babákban gyönyörködve beszélgettünk. - Örülök, hogy polgárainknak és a környékbelieknek lehetőséget nyújthatunk e különleges és értékes gyűjtemény megismerésére nyilatkozta a polgármester - , de örömöm akkor lenne teljes, ha a mi vidékünk népviselete is megjelenne a tárlókban. Zselíz és környéke népművészeti szempontból gazdag, de mindmáig feltáratlan terület. A kulturális fesztivál megrendezésének is egyik mozgatórugója a szándék, hogy értékeinkre felhívjuk a figyelmet. Fontosnak tartom, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzetben se mondjunk le az igényes szórakozásról, a színvonalas szellemi életről. Nem a haszonszerzés a fesztivál fő célja, ezért szinte jelképes összeget, mindössze ötven koronát kértek egy belépőjegyért, sőt a gyerekek és a nyugdíjasok ingyen nézhetnek meg minden előadást. A veszteség kiküszöbölésére a kulturális minisztériumból és különféle külföldi alapoktól kértünk és kaptunk segítséget. Az önkormányzat százezer koronával járult hozzá a költségek fedezéséhez. Bár a városban közel 28 százalékos a munkanélküliség, a kulturális fesztiválról nem mondunk le. Pillanatnyilag Zselíznek nincs városias jellege, ezért legsürgősebb tennivalóink közé soroltuk a vársoközpont kiépítését, de szeretnénk befejezni A szerző felvételei a kastély és a park felújítását is, hogy kifogástalan állapotban szolgálja a lakosságot. Létfontosságú számunkra, hogy a gépipari üzemekben és a mezőgazdaságban megmaradjanak a még létező munkahelyek, mi több, új munkalehetőségek biztosításával szándékunkban áll egy erős gazdasági regionális központ megteremtése, ami egyúttal a kulturális életnek is szilárd bártyája lehet. Személyemben érzem sértve magam, amikor a járási székhelyen azt hallom, hogy Zselíz és környéke „a Balkán". Igaz, a mi régiónk etnikailag sokszínű, de toleranciát tanulhatnának tőlünk jónéhány Léva fölötti település lakói. A másság tiszteletben tartásának egyik nyilvánvaló bizonyítéka a fesztivál is, hiszen a magyarországi és erdélyi csoportok mellett Szlovákia északi részéről és Lengyelországból szintén rendszeresen érkeznek fellépő együttesek. A fesztivál másik kiemelkedő eseménye, az énekkarok szombati seregeszemléje igazi csemegének bizonyult a műfaj kedvelői számára. A kórusok széles repertoárja és kifinomult előadásmódja szavatolta a közönség tartalmas szórakozását. Bebizonyosodott, hogy szakszerű feldolgozással közös nevezőre hozhatók különböző fajsúlyú zenei alkotások anélkül, hogy eredeti szépségüket, jellegzetes tulajdonságaikat elveszítenék. A vasárnap délutánt a néptánc ünnepévé avatták a fürge táncosok, akik szebbnél szebb viseletekben ropták tüzesen a kitűnően koreografált táncokat. A goral hegyi pásztorok világától kezdve Szlovákia különböző tájegységein keresztül a magyarországi és erdélyi népi kultúra varázslatos világáig szinte mindenből ízelítőt kapott az érdeklődő. A külföldi együttesek mellett az otthoniak is megállták a helyüket. A zselizi és a környékbeli gyermek tánccsoportok teljesítménye alapos felkészítő munkáról vallott. Ha sikerül továbra is ébren tartani a gyerekek érdeklődését a folklór iránt, nem kell aggódnunk a hagyományok fennmaradása miatt. VAS GYULA Virágtenger borította szombaton délután a szőgyéni kultúrház nagytermét, ami nem csoda, hiszen a 60., 50. és 25. házassági évfordulójukat ünneplő párokat köszöntötte a népes rokoni, baráti kör és a községi hivatal vezetése. A Szőgyénben immár 37 éves hagyományra visszatekintő rendezvényen ezúttal 21 párt ünnepelhettek az egybegyűltek, köztük az 1939-ben házasságot kötött Sárai János bácsit és Valkó Tpréz nénit, akik immár hatvan esztendeje osztoznak jóban, rosszban egyaránt. A meghatottság könnyei szöktek a szemükbe, de a többi jubiláns szemébe is, miközben fogadták Méri József polgármester-helyettes, Laczkó Ilona anyakönyvvezető, valamint a családtagok, ismerősök gratulációit, jókívánságait. Hiszen elismerést érdemel az a sok-sok türelem, lemondás, nemegyszer talán megalkuvás is, amire szükség volt az évek során ahhoz, hogy önös érdekeik elé helyezzék kettejük, majd később a család érdekeit, és kitartsanak egymás mellett ennyi éven keresztül. Méri József köszöntőjében megemlékezett azokról is, akiknek házastársuk elhalálozása miatt nem adatott meg, hogy részesei lehessenek az ünnepségnek. A hivatalos köszöntő után a párok a templomba vonultak, ahol szentmise keretében megújították házassági fogadalmukat. Az esti órákban pedig kezdetét vette a bál, ahol - felidézve a régi lakodalmak hangulatát - hajnalig nótázott, mulatott, szórakozott a mintegy 250 vendég. A tengernyi virág legnagyobb része pedig - ahogyan ez Szőgyénben talán a rendezvénnyel egyidős szokás - másnap már a Nagyboldogaszszony-templomot díszítette... Az előtérben ülő Sárai János bácsi és Valkó Teréz néni hatvan évvel ezelőtt esküdött örök hűséget egymásnak. (A szerző felvétele) szaporodóhelyét. A tavaszi peterakó vándorlás idején a lassan mozgó állatok az országúton való átkelés közben könnyen áldozatul eshetnek a száguldó autóknak. Ennek megakadályozása érdekében az akciócsoport tagjai és önkéntes segítők a vonulási időszakban, mely február végétől április végéig tart, hetente több napot a helyszínen töltöttek, és a vonuló békákat az út egyik oldalán összegyűjtötték, a másik oldalon pedig - az Ipoly közelében - elengedték. Közben megmérték és feljegyezték az állatok jellemző adatait, testhoszszúságát, testtömegét. Az idei békamentő akció alkalmával őszesen 3475 békát mentettek meg és mértek le az akciócsoport tagjai. Ebből a legtöbb - 2701 - volt a barna varangy, 444 az ásóbéka, 196 a levelibéka, 92 a vöröshasú unka, 36 az erdei béka és csupán 6 zöld varangyot találtak. Az idei mentés kissé más - az eddigiektől eltérő - eredményeket mutat. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a szokásosnál valamivel később került sor a békamentési akcióra, ezért az erdei békák vonulását már lekésték. Ezek mindig nagy számban fordulnak elő, és az elsők között vonulnak erdei telelőhelyükről az Ipoly menti szaporodó helyükre. Áz akciócsoport évente elvégzett mentési munkájának köszönhetően az Ipolyság határában élő populációk jellegzetességeinek időbeli változásairól 13 éves egyedülálló adatsor áll a rendelkezésünkre. KÖRNYEZETÜNK Békamentés Honton HALÁDIK JÚLIA Az élővilág sokféleségének megőrzése kiemelkedően fontos feladat. Ennek érdekében hosszú távú, rendszeres vizsgálatokra van szükség. A magyarországi Varangy Akciócsoport Egyesület a Nemzetközi Természetvédelmi Világszervezet Kétéltűkutató Munkacsoportjának a tagja, mely 1992-ben az Európai Természetvédelmi Díj egyik kitüntetettje lett. Az egyesület legrégebben folytatott, legismertebb tevékenysége a békamentés. Ennek országos viszonylatban legfontosabb helyszíne az ipolysági határátkelő (Parassapuszta) és a Hont község közötti útszakasz, mely mintegy három kilométer hosszúságban választja el a kétéltűek erdei telelőhelyét és az Ipoly árterén levő