Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-10 / 132. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 10. KOMMENTÁR Ne csak négyévenként SZILVÁSSY JÓZSEF Közvéleményünket e napokban elsősorban a nemzetiségi nyelvtörvény körüli húzd meg - ereszd meg kormánypárti mutatványsorozat, de leginkább a koalíciós tanács ülésének kimenetele érdekli. Ám aki kimozdult Pozsonyból, és nyitott szemmel-füllel jár, az tapasztalhatta, hogy az úgynevezett gyalogmagyar egyre inkább megélhetési gondjaival van elfoglalva. Vágtat keményen a munkanélküli arányszám fölfele egész Dél-Szlovákiában, ahol szinte kártyavárként omlanak össze, vagy kerülnek csődközeibe szövetkezetek, kisüzemek, kisvállalkozók. Nem önhibájából, de válságos napokat él át a komáromi hajógyár is. Téved, aki azt hiszi, hogy ugyanoda akarok kilyukadni, ahová Robert Fico, aki a súlyos gazdasági helyzetet meglovagoló demagóg szólamokkal iparkodik kétségbe vonni a nemzetiségi nyelvtörvény mielőbbi elfogadásának szükségességét. Európai léptékű jogi normára igenis nagy szükségünk van, hogy anyanyelvünk legalább a lakóhelyünkön hivatalosan is visszakerülhessen a közéletbe. A gazdaságot is fel kell éleszteni, éspedig szinte a klinikai halál állapotából, s lassanként kirajzolódnak a közigazgatási reform körvonalai is. Jóleső érzéssel szemléljük, hogy az MKP vezetői és kormányilletékesei hetek óta megfeszített erővel munkálkodnak annak érdekében, hogy számukra is elfogadható jogi norma születhessen. És másfele is figyelnek. A párt népi-keresztény-konzervatív platformja a készülő közgazdasági reformról tárgyalt, Harna István a lakásépítés megkönnyítését és támogatását célzó döntéseket készíti elő, Bauer Edit egyebek közt a Philips cég csallóközi leányvállalatának létrehozásáról tárgyal. Folytathatnánk a sort, ám akkor is azzal fejezném be, hogy ez még nem elég. A komáromi hajógyárban például csak kormánygaranciával lehet áthidalni a tragikus pénztelenséget. Jólesne a vezetésnek és a zömében magyar munkásoknak, ha Bugár Béla, Csáky Pál vagy más magyar politikus ide is ellátogatna, s felkarolná a hajógyár és 2600 alkalmazottja ügyét. A légi Agrokombinát csődbe jutott, itt is és máshol is, csak akkor lesz az embereknek munkája, ha az újonnan alakult vállalkozások hitelhez jutnak. A pénzintézetekbe került tisztségviselők - akik szakértelmükön kívül a hazai magyar választóknak köszönhetik jelenlegi beosztásukat - jobban figyelhetnének a segélykérő hangokra. Tudom, üres az államkassza, hitelre nagyon sírnivalóan kevés a pénz. De az együttérző szó, a párbeszéd, az eddiginél sokkal célirányosabb kommunikációs politika alig kerül pénzbe, s mégis nagyon fontos. Senkinek sem tenne jót, ha még inkább elharapódzna az a nézet, melyet manapság egyre több polgármestertől és megkeseredett munkanélkülitől hallani, s mely szerint egyes hazai magyar politikusok csak négyévenként, a választások előtt tartják érdemesnek, hogy meghallgassák véleményüket, netán szóba is álljanak velük. Kötvénycserebere TUBA LAJOS Az Értékpapírközpontból kapott számlakivonat a napokban figyelmeztet bennünket arra, hogy a különféle, kétes értékű részvények mellett a Nemzeti Vagyonalap kötvénye is birtokunkban van. Ézzel évekig nem sok mindent kezdhettünk, most azonban érdemes egy kicsitjobban figyelnünk rá. Egyrészt közeledik a futamidő vége. A kifizetések csak 2001-ben kezdődnek, és ma még nem tudni, miként lesz rá pénz, s az is nehezen becsülhető meg, mennyit ér majd akkor a mai 13 700 korona. De mégiscsak pénzről van szó, ezért gondoljuk végig a lehetőségeket. Azért is, mert a kötvényeinkért hamarosan meginduló vadászatban újra az információk döntenek. Aki nem akar várni még két évet, hamarosan két lehetőség közül választhat. Beválthatja például részvényekre. A vagyonalapban is tisztában vannak azzal, hogy selejt részvényt hiába kínálnak, számíthatunk tehát a nagy állami monopóliumok értékpapírjaira. Az is nyilvánvaló, hogy a kétmillió kötvénytulajdonos nagy része nem veti rá magát erre a lehetőségre, eleinte nem lesz nagy tolakodás a részvényekért. Pedig a magyar áramszolgáltatók privatizációja során is láthattuk, hogy a kárpótlási jegyek tulajdonosai nem jártak rosszul egy ilyen cserével. A vagyonalap érdeke viszont, hogy a részvénycsere minél tömegesebb legyen, hiszen a kötvények kifizetésére készpénze legfeljebb hitelből lesz. Ez az oka annak, hogy vidéken újra sok a kötvények után cserkésző bróker. A törvény értelmében hivatalosan nem vehetik meg kötvényeinket , mégis szinte biztosra mennek. A tömeges részvény-kötvény csere érdekében a vagyonalap kénytelen lesz őket is bevenni a játszmába. így a brókercég a ma négy-ötezer koronáért megvásárolt kötvényeit 13 ezerért váltja majd át részvényekre, ami mindenképpen nagyon jó üzlet. Egy megfelelően nagy részvénycsomag pedig még magasabb áron adható tovább, szintén nem megvetendő hasznot hozva. Ne mondjuk azt, hogy megint a kisemberrel szúrnak ki. Ezúttal is érvényes, aki tájékozódik, megtalálhatja a számára optimális megoldást. Most ebben a befektetési alapok hangzatos ígéretei sem fognak zavarni bennünket. Gondoljuk végig tehát: négyezer korona most, inflációs 13 ezer két év múlva, vagy pedig extraprofitot nem hozó, de biztos nagyvállalati részvény valamikor jövő tavasszal. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), -kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax; 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztöségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszd a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Holnap kinevezem magam államfővé (Peter Gossányi karikatúrája) Az Európai Unióban való tagság elsősorban a kis nemzeteknek kedvez írek: boldog európaiak A cím Thelma Doran, Írország bécsi nagykövete szerint automatikusan adódik, ha az ember arra a rendkívüli hatásra gondol, melyet az európai uniós tagság az ír gazdaságra, a szociális szférára és az írek jólétről alkotott elképzeléseire gyakorolt. SÓKI TIBOR A zöld sziget lakói huszonhat évnyi uniós tagság után is (vagy egyre inkább) a páneurópai eszme hívei. A nyugat magyarjai - ahogy az íreket néha nevezik - alaposan kiaknázták az unió előnyeit, de hiszik, hogy maguk is eleget tudtak nyújtani az európai közösségnek. A kis szigetország Európa északnyugati peremén helyezkedik el. Mind földrajzilag, mind politikailag. Túlnyomórészt angol nyelvű, az iskolákban az ősi, kelta eredetű ír nyelvet, a gaelt is tanítják. Sőt az utóbbi években ez egyre népszerűbb a fiatalok közt. így előfordulhat, hogy a fiatal írek jobban ismerik majd ősapáik nyelvét, mint az idősebb nemzedék. A gael nyelv reneszánsza közvetve akár az uniónak is köszönhető. A sziget a majd nyolc évszázados angol uralom alatt vált angol nyelvűvé, s a hatalmas szomszéd hatása olyan erősnek bizonyult, hogy az írekben kifejlődött egyfajta kisebbségi komplexus a britekkel szemben. Ezt pedig pont az uniós tagság segítségével sikerült legyőzniük, hiszen mint Doran nagykövet asszony mondja, az EU egyik legrokonszenvesebb vonása, hogy benne mindenki egyenlő. Tekintet nélkül az országok méretére, lakosaik számára, politikai és gazdasági súlyára. Énnek köszönhetően az írek, miután a szervezet tagjaivá váltak, megtapasztalhatták, milyen az, ha egyenrangú partnerekként tárgyalhatnak az angolokkal, s ez kétségkívül óriási hatással volt az ír nemzeti öntudatra. E rokonszenves nép fiai büszkén bizonygatják (és bizonyítják), hogy az uniós tagság nem veszélyezteti a OLVASÓI LEVÉL Ki a jó államfő? A Vasárnapban megjelent egyik karikatúra, de inkább a kísérőszöveg adta a tollat a kezembe. Kár, hogy nem hamarabb jelent meg, úgy talán nem kellene négy évet várni a 123 köztársaságielnök-jelöltre, akik között lennének váltókezelők és fejőgulyások is. Kissé elgondolkodtam a szövegen. Ugyanis akik most elnökjelöltek kis népek kultúráját és nemzeti öntudatát. Sőt! Gondoljunk csak arra a zenei ír mániára, amely mostanság végigsöpört Európán... A brit-ír EU-tagság olyan megoldhatatlannak tűnő problémák kezelésére is pozitívan hatott, mint Észak-Írország kérdése. Ha a politikusok egyenlő partnerként tárgyalhatnak, könnyebben megtalálhatják a közös hangot. Ehhez az angol elmékre és politikai gondolkodásra gyakorolt európai hatás is kellett. Egy kis nép öntudatát növelheti, ha érzi, fontos szerepet játszhat a nemzetközi politikában. Márpedig az EU-tagság révén a korábban perifériára szorult írek közvetlenül beleszólhatnak az öreg kontinens ügyeibe, kivehették részüket a tengeren túli kapcsolatok fejlesztéséből, s olyan távolinak tűnő dolgokból is, mint a dél-afrikai apartheid-rendszer elAz EU legrokonszenvesebb vonása, hogy benne mindenki egyenlő. leni harc. És éltek is a lehetőséggel. Az íreket most úgy ismerik a világon, mint kiváló közvetítőket és tárgyalópertnereket. Üzleti partnerként is egyre vonzóbbak. Korábban az ír gazdaság gerince a mezőgazdaság volt. Az ipar a belföldi piacra összpontosított, s bár védték, aligha lehetett versenyképes. Ennek meg is lett az eredménye: magas munkanélküliség és tömeges kivándorlás. Az Unióba való belépés hatására az ír gazdaság ma nyitott és liberális. Az egyik legnyitottabb és legversenyképesebb Európában és a világon. A tagság hatalmas piacot nyitott az ír ipar számára. Míg korábban vásárlói köre a köztársaság lakóira korlátozódott, most 370 milliós piac számára termelnek. Ennek megfelelően alaposan megváltozott az ír exportpolitika is. Termékeik nagy része (66%) korábban a hagyományos üzleti partner, a „nagy testvér", Anglia piacaira ment. Bár az voltak, mind ismert, sőt közismert személy, emberekkel foglalkoznak, sorsokról döntenek. A váltókezelő? Ismeretlen ugyan, de szintén emberek sorsáról dönt. Sőt, sok ember - akik pl. a nemzetközi gyorsvonaton utaznak sorsáért a váltókezelő a felelős. Ne adj' Isten rosszul vált, rágondolni is szörnyű, mi lenne akkor. Tehát miért ne lehetne egy váltókezelő jó köztársasági elnök? A fejőgulyás? Ö ugyan állatokkal foglalkozik, sok-sok állattal, melyek nem tudnak beszélni, de annál érzékenyebbek, és sok figyelmet igényeiEgyesült Királyság most is fontos szerepet játszik az ír kereskedelmi kapcsolatokban (az export 25 százaléka még mindig odamegy), a külföldre szánt ír termékek 47 százalékát az EU-tagállamok viszik el. A szlovákiai vezetők számára érdekes lehet a külföldi befektetések hatása az ír gazdaságra. A befektetők csak azután kezdtek el igazán érdeklődni a zöld sziget iránt, hogy az az EU részévé vált. Az érdeklődés azóta sem enyhült. Mindezek következtében a mezőgazdaság elveszítette domináns szerepét a gazdaságban, ám az írek erről sem feledkeztek meg. Az Unió segítségével különböző programokat indítottak a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésére, az • ír gazdaság versenyképessé tételére. A fejlődés hatására csökkent a munkanélküliség. Ezt egy másik tényező is befolyásolta. Az EU-tagsággal óriási munkaerőpiac nyílt meg az írek előtt. Elsősorban a kalandvágyóbb fiatalok próbálnak meg Európa más országaiban munkát keresni. Ők amellett, hogy biztosítják megélhetésüket, elsajátítják más népek kultúráját (és elviszik más népekhez a jellegzetes ír kultúrát és hagyományokat is). Mindezek után érthető, hogy az írek máig is töretlenül hisznek az uniós tagság előnyeiben. Amikor népszavazáson kellett eldönteniük, hogy belépnek-e az Unióba, nyolcvanhárom százalékuk szavazott igennel. Ebben az ír sajtónak is fontos szerepe van, amely az első, sikertelen csatlakozási kísérlet után, a hatvanas években kezdte meg eurokampányát. Talán ennek is köszönhető, hogy a két legerősebb politikai párt és a szakszervezetek nagy része is az uniós politikát támogatja. Sőt a korábbi euroszkeptikusok is kezdik felismerni a tagság előnyeit. Persze bírálók Írországban is akadnak, de egyre kevesebben hallgatnak ezekre a szkeptikusokra. A zöld sziget lakói ugyanis az EU-t nem egyszerűen egy szervezetnek tekintik, hanem saját jövőjük szerves részének. nek. Ha nem kapják meg a kellő gondoskodást - jó etetés, jó fejés -, nem kerül az asztalra elegendő tej, vaj, sajt, túró stb. Tehát nem hálálja meg az amúgy sem túlfizetett munkát. Húsz éve vagyok fejőnő, így hát elmondhatom, hogy a fejőgulyás munkanapja hajnali fél négykor kezdődik, télen, nyáron, hóban, esőben. Nincs szombat, vasárnap, karácsony, húsvét, itt mindig menni kell, naponta kétszer. Van 25 nap évi szabadság, ezzel vége. Hát miért ne lehetne köztársasági elnök egy fejőgulyás? Lehet, hogy nem ért a TALLÓZÓ SME Karol M. a Vadium Group társaság igazgatójaként megszerezte a pöstyéni gyógyfürdő részvényeinek 51 százalékát, 602 millió koronás kárt okozva ezzel. A hatóságok ugyan csak Karol M. sorsáról döntenek, érdemes viszont szólni azokról is, akik ilyen helyzetbe juttatták őt. 1995 májusában a gyógyfürdő négy vezetője megalapította saját vállalatát, amely a Pöstyéni Gyógyfürdő Alkalmazottainak Társasága néven vált hírhedtté. A társaság átvette az akkor még állami gyógyfürdő tevékenységének jelentős részét, és egy év alatt 100 millió koronás hasznot ért el. A számvevőszéknek ez szemet szúrt, és feljelentette a társaságot. Még mielőtt a rendőrség befejezhette volna a vizsgálatot, a harmadik Mečiar-kormány rendelete értelmében 1996 májusában a gyógyfürdő részvényeinek 51 százaléka éppen a szóban forgó társaságra szállt. Csakhogy rövidesen, 1997 februárjában a szerződés egy titokzatos kitétele alapján a részvények többségi tulajdonosa a Vadium Group és Karol M. lett. A Nemzeti Vagyonalap 1997 júliusában a részvények újabb 17 százalékát utalta át a Vadium Group tulajdonába. Mindez abban az időben történt, amikor Blažena Martinková volt Mečiar mindenes tanácsadója. Amikor pár hónappal ezelőtt az exkormányfőt kérdezték a történtekről, ő nem tartotta érdemesnek visszatérni az ügyre. A viszgálótisztek viszont nem így gondolják. PRÁCA A www.privatiz.gov.sk internetes címen bárki hozzáférhet a privatizált vállalatok listájához, a tulajdonosok azonban továbbra is ismeretlenek maradnak. Az értékpapírtörvény megszüntette ugyan a bemutatóra szóló részvényeket, ennek el lenére tulajdonosuk továbbra ís ismeretlen marad. Mária Machová privatizációs miniszter szerint néhányjogszabály további apróbb módosításával elérhető lenne, hogy a tulajdonosok neve napvilágra kerüljön. A változtatásokat azonban nem a privatizációs miniszter kezdeményezi. A tárca kidolgozott egy módszert arra, hogyan lehetne feltárni a valódi tulajdonosokat. PRAVDA Három nemrégiben létesített főiskola, a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem, a Besztercebányai Művészeti Akadémia és a trencséni egyetem sorsáról csak ősszel születik döntés. Az oktatásügyi tárca az idén jelentősen csökkentette a három felsőoktatási intézmény támogatását. Milan Ftáčnik miniszter úgy véli, ésszerűbb azoknak az egyetemeknek, főiskoláknak a támogatása, melyeket idővel egyre több hallgató látogat majd. A tárca ősszel végleges döntést hoz a három intézmény további sorsáról. Több egyetem és főiskola azzal hidalja át anyagi nehézségeit, hogy tandíjat fizettet, ami ütközik a jogszabályokkal. Ftáčnik ezzel kapcsolatban nem zárta ki a főiskolákról rendelkező törvény módosítását sem. Arra viszont figyelmeztetett, a felvételi illeték törvényes, és lehetséges, hogy a jövőben a vizsgák ismétléséért is fizetni kell majd. politikához, viszont az élet tanította meg arra, amit tesz vagy tennie kell az emberekért. Este lemossa magáról az istállószagot, kiöltözik és kulturáltan él, mint a többi felebarátja. Lehet, hogy egy váltókezelőnek vagy egy fejőgulyásnak sokkal több, jobb, de főleg igazabb barátja, segítőtársa lenne a választási kampányban, mint volt a mostani jelölteknek. Lehet, hogy nem lenne szükség kétfordulós elnökválasztásra, ami nyeli a milliókat. Lévai Józsefné Izsa