Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-09 / 131. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 9. KOMMENTÁR Három fogaš kérdés KÓSIK ANDREA Felmerül pár fogas kérdés a Pravdában megjelent Fogaš-interjú kapcsán. Az első: Mit értett a jogalkotásért felelős miniszterelnök­helyettes az alatt, hogy „Éppen az MKP követelése az átfogó tör­vény elkészítésére csökkenti a kisebbségek védelmét." Arra a ma­gyarázatra, melyet ő adott, ugyanis azt szokták mondani, kitért a kérdés megválaszolása elől. Ľubomír Fogaš azzal érvel, hogy a ter­vezetbe már létező törvények és nemzetközi szerződések rendelke­zéseit kellene átvenni, miközben tudvalevő, hogy a nemzetközi szerződések fölötte állnak az ország törvényeinek. Hogy ez mit árt a kisebbségeknek, hogyan csökkenti eddigi jogaikat, ez után a ma­gyarázat után is rejtély. A második gyöngyszem szintén fogas kérdés lenne még Fogasnak is, ha úgy rendesen nekiszegeznék: Hogyan juttatja hátrányos helyzetbe a szlovák középiskolába felvételiző szlovák gyereket a törvény azon rendelkezése, mely szerint a szlovák középiskolába jelentkező magyar, ukrán vagy egyéb nemzetiséghez tartozó diák az anyanyelvén felvételizhet? Mert Fogaš szó szerint ezt állítja a Pravdában: „Az oktatási minisztérium értelmezése szerint a közép­iskolai felvételi vizsgák a kisebbségek anyanyelvén diszkriminál­nák a többi jelentkezőt." Bár Fogaš a minisztériumot idézi, maga is egyetért vele, különben nem venné készpénznek és lezárt ügynek. Hasonlóan intézi el a többi megoldatlan kérdést is. Úgy állítja be az egész tervezet körüli elkészült - nem készült el vi­tát, mintha ilyesmi nem is létezne. A DBP, az SZDK és a PEP állítá­sát lezárt és egyhangúlag elfogadott tényként állítja be, amiről nincs mit tárgyalni, még ha az MKP más állásponton van is. Ilyen struccpolitikával aztán könnyű arra a végeredményre jutni, hogy a Csáky által említett tizenöt megoldatlan kérdést nem tudja konkré­tan megnevezni, mert nincs is ilyenekről tudomása. Csak éppen azt nem árulja el - s ez egyben a harmadik fogas kérdés -, ha ilyen nagy az egyetértés, miért nem létezik még most sem egy egységes koalíciós tervezet, melyet a kormány és a parlament elé lehetne már végre vinni. A miniszterelnök-helyettes szerint tulajdonkép­pen már csak egy problémás kérdés maradt: lehet-e a kisebbségek nyelvét használni a kerületi és járási hivatalokban is. Fogašnak erre már megvan a válasza, csak még nem rakta a helyére: „...a hivatali érintkezés alapja mégiscsak az államnyelv lesz". JEGYZET Hófehérke és a hét törpe VRABEC MARIA Nem tudom, ki hogy van vele, de engem kifejezetten kíváncsi­vá tesz az a tény, hogy Lexának 7 ügyvédje van. Ebből három főállásban, 4 pedig csak helyet­tesíteni ugrik be a nyitrai bör­tönbe, mondjuk, ha az előző há­romnak más dolga akad. Nem tudom, pontosan felosztották-e egymás között a jogász urak a kompetenciákat, szakterülete­ket (az egyik az emberrablás, a másik az egyházi kegytárgyak specialistája) meg azt, ki kit he­lyettesít, de tény, hogy vannak napok, amikor többen is tiszte­letüket teszik védencüknél. Elő­fordul, hogy nem is találkoz­nak, megtörténik, hogy csak a portán futnak össze, de az is, hogy egyszerre ketten-hárman is győzködik Lexát a társalgó­ban. Hogy miről, azt sűrű ho­mály fedi, mert a fegyőrök csak hangszigetelt üvegen át nézhe­tik őket. Bármiről legyen is szó ott bent, kevés a valószínűsége, hogy mind a hét jogi képviselő szóról szóra ugyanazt tanácsol­ja Lexának, együtt pedig még soha nem látták őket a fegyház­ban. Lehet, hogy a SZISZ néhai igazgatója azért sem hajlandó vallani, mert maga sem tudja, melyik változatot tegye a magá­évá. Nehéz dolga lehet szegény­nek: amiről délig Polka meg­győzi, azt délután Matuška el­veti, másnap jön Hlbočan a leg­újabb információkkal, és akkor még mindig maradtak négyen. Nem csoda, hogy a fiskális urak néha az asztalt verik aktáikkal, az üveg mögött ülő fegyőrök nagy derültségére, Lexa pedig egyre elkeseredettebben hall­gat, és egyre több Milde Sortét szív. Persze lehet, hogy szeren­cséje lesz, és lassan lemorzso­lódnak az ügyvédei - az egyik például úgy megsértődött, ami­kor a börtön portáján két hete elvették a mobiltelefonját, hogy azóta sem mutatkozott. Ivan Lexa pedig nem unatkozik, hi­szen az ügyvédei által kreált vallomásváltozatok biztosan ve­tekszenek a börtönkönyvtárban található irodalommal, bár nem tudom, vannak-e ott meseköny­vek is. Mindenesetre a tényfel­táró irodalom kedvelői már most örülhetnek: Lexa állítólag naplót ír a börtönben, hogy sza­badon bocsátása után megpró­báltatásainak minden egyes pil­lanatát hitelesen a nyilvánosság elé tárhassa. Gondolom, a nagy műben jelentős szerep jut az említett jogtudósoknak is, bár valami azt súgja, megjelenésére még sokáig kell várnunk. Ami a címet illeti máris lenne egy ötle­tem, például: Hófehérke és a hét törpe. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásén felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kit. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Drágám, a Tátra csúcsai vonzóbbak a tieidnél (Peter Gossányi karikatúrája) A balkáni rendezés legfőbb akadálya Milosevics, a szerb diktátor Ha egyszer kitör a béke Amikor a múlt héten felröp­pent a hír, hogy a szerb par­lament elfogadta a G7, azaz a világ hét legfejlettebb álla­mát tömörítő csoport és Oroszország javaslatát, so­kan úgy vélték, közel a bal­káni konfliktus vége. SÓKI TIBOR Nem így történt. Egyelőre azoknak a nyugati politikusoknak lett iga­zuk, akik szkeptikusan fogadták a hírt, vagy igencsak visszafogottan reagáltak a Belgrádból érkező jelen­tésekre. Elvégre Milosevics és rend­szere megígért már egyet s mást. So­kan jó jelnek hitték, hogy Martti Ahtisaari, a Nyugat és Jugoszlávia közti közvetítéssel megbízott finn elnök elutazott Belgrádba, az vi­szont, hogy a későbbi, a NATO és a szerbek közti tárgyaláson az oro­szok nem jelentek meg, nyugtalaní­totta a beavatottakat. Elvégre ­ahogy Eduard Kukán szlovák kül­ügyminiszter mondta - Moszkva je­lentős politikai tőkét fektetett már a konfliktusba, így minden bizonnyal ki akatja venni a részét a háború le­zárásából. Persze az orosz küldött­ség távolmaradásának más okai is lehettek. Mint Kukán szavaiból ki­derült, nincs teljes egyetértés a moszkvai diplomaták és az orosz katonai vezetés között. Talán ezért nem jelentek meg a megbeszélése­ken. Márpedig ha az oroszok egy­más közt sem tudnak dűlőre jutni, aligha remélhetjük, hogy Jugoszlá­viával és főként a NATO-val meg tudnak egyezni valamiben. A Nyu­gat pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus a BT határozata alapján záruljon le. Ehhez még Kína bele­egyezését is meg akatja szerezni, amely pedig a belgrádi követség bombázása óta igencsak megkemé­nyítette álláspontját, s addig nem hajlandó tárgyalóasztalhoz üni, amíg a NATO-támadások le nem áll­nak. (A koszovói albánok kiirtásá­nak leállításához Peking már kevés­OLVASOI LEVEL Ünnepelt a Csemadok Kellemes délutánt töltöttem el Nagylóton. Az Érsekújvári járásnak e „végeken" elterülő községében, ahol a 2500 lakos közül mindössze 250 vallja magát magyar nemzeti­ségűnek, s ahol vallásukban is kü­lönbözőek a lakosok. A szlovákok a római katolikus, a magyarok a re­formátus vallás hívei. A különböző­ség ellenére szépen, békességben élnek. A Csemadok alapjait az ötve­bé ragaszkodik.) A kezdeti remé­nyek ellenére tehát történik még egy s más, mire megszületik a béke. Kínkeservesen talán mégis véget ér végre a koszovói se béke, se háború. Bár a tárgyalások hol az egyik, hol a másik fél nyakassága miatt naponta megakadnak, az európai politiku­sok máris azon gondolkodnak, ho­gyan lehetne biztosítani a Balkánon - ezen a gigantikus lőporoshordón ­a tartós békét. Az egyik megoldása a térség gazdasági talpra állítása, hi­szen ahol jólét van, ott senki sem akar háborúzni. A szélsőséges politi­kai irányzatok csak ott vernek tartó­san gyökeret, ahol a gazdasági fe­szültség elégedetlenséget szül. Nyu­gat-Európában ez bevált. A Mar­schall-terv megtette a magáét. A A béke kiújulása után a koszovói szerbek exodusa várható. Balkán számára is született már ha­sonló tervezet. A szlovák külügymi­niszter szerint Romániában, Bulgá­riában és Macedóniában pozitívan fogadták hírét. Azonban van még néhány bökkenő. Kukán azt mond­ta, az új Marschall-tervként, avagy Schröder-tervként is emlegetett dél­kelet-európai rendezési és újjáépíté­si programnak minden balkáni or­szágra, azaz Jugoszláviára is vonat­koznia kellene. A szlovák külügymi­niszter azonban azt is elismerte, hogy az USA és a brit vezetés aligha segít egy olyan Jugoszlávia megerő­sítésében, amelynek élén Szlobo­dan Milosevics áll. Ezt Tony Blair, a brit kormányfő is elismerte, amikor a múlt hét végén úgy nyilatkozott, Jugoszlávia addig nem számíthat nyugati támogatásra, amíg Milo­sevics áll az élén. Csakhogy miként lehetne a szerb diktátort eltávolítani posztjáról? Kívülről aligha lehetne beavatkozni Belgrád ügyes-bajos beldolgaiba, tehát a szerb népnek kellene gondoskodnia arról, hogy az akadály, azaz Milosevics eltűnjék az útból. Kukán szerint erre két le­hetőség van. Vagy választások út­ján, vagy másképp. Ez a „másképp" érdekes. Egy ország vezetőjét vagy választásokon buktatják meg, vagy leváltják - ha erre akad törvényes le­hetőség -, vagy marad a forrada­lom. Mindenesetre a demokratikus világ igencsak szívesen látna olyan politikai földindulást Belgrádban, amely elsöpri Milosevicset, mégis meglepő, hogy ezt egy diplomata burkoltan elismeri. Ha az elűzött, meghurcolt albánok visszatérnek otthonukba, mi lesz a koszovói szerbekkel? Azt ugyanis naivitás lenne elhinni, hogy a tom­boló erőszak, a gyilkosságok, után a visszatérők szemet hunynak a tör­téntek felett. Főleg egy olyan társa­dalomban, ahol a vérbosszú nem is­meretlen fogalom. Máris elhangzot­tak olyan vélemények, hogy a béke kiújulása után a koszovói szerbek exodusa várható. Azért is, mert az albánok jelezték, nem hagyják meg­torlatlanul sérelmeiket. A béketerv lefegyverzésről és csapatkivonásról szóló pontja az albán gerillacsapa­tokra éppúgy vonatkozik, mint a szerb katonai és félkatonai alakula­tokra, de az ember találékony fajta. Ha ölni akar, megtalálja a módját. Talán azok menekülnek el leghama­rabb, akik az embertelen gaztette­ket elkövették. Ők tudhatják, mi elől kell szaladniuk. De mi lesz az ártat­lanokkal? Azokkal a szerbekkel, kik nem fürödtek albán vérben, mégis áldozatául eshetnek a vak bosszú­nak? Nem állíthatjuk, hogy a koszo­vói albánok szenvedéseiért minden ottani szerb felelős. Kollektív bűnös­ség nincs. Ezt mi, szlovákiai magya­rok tudhatjuk a legjobban. Hogy ke­zelje hát majd az ENSZ a menekülő szerbek problémáját? A szlovák kül­ügyminiszter is kénytelen volt beis­merni, hogy a világszervezet egy­előre nem igazán tudja, mit kezdjen ezzel az esetleges problémával. Azt remélik, a megoldás kialakul majd a balkáni újjáépítési folyamat során. Ha elkezdődik. De hogy ez mikor lesz, azt még nem tudjuk. nes évek elején rakták le itt is. A hatvanas évek elején, amikor az Ér­sekújvárijáráshoz csatolták Lótot, ismerhettem meg őket. Mindig cso­dáltam, ahogy ez a maroknyi ma­gyar küzdött és küzd ma is a meg­maradásért. A Csemadok 50. évfor­dulójának megünneplését a temp­lomban kezdtük. A 455. dicséretet énekeltük, melynek hetedik verse mindnyájunkhoz szól: „Ha botla­nak a gyöngék, segítsen az erős: hordjuk, emeljük önként, kin gyön­gesége győz. Tartsunk jól össze hát..." A nagylótiaknak ez vezérfo­naluk is lehetne. Majd a temetőbe mentünk leróni kegyeletünket az elhunyt Csemadok-alapító tagok, Korpás János volt elnök, Sallai Jó­zsef alapító tag, Korpás Ilonka és Korpás László volt vezetőségi tagok sírjához. Megálltunk a fiatalon el­hunyt pedagógus-költő, Korpás Bé­la sírjánál is, akinek verseskötetét kiadásra készítik elő. Ezután kezdő­dött az ünnepi gyűlés. Szilágyi Fe­renc elnök méltatta a Csemadok eredményes munkáját. Az értékes műsor méltó volt az ünnepléshez. Megható volt hallani a sok diákot, akik - magyar iskola nem lévén a községben, szlovákba járnak - Pe­tőfi, Arany verseit szavalták, akiket Szilágyi Irma készített fel. Korpás TALLÓZÓ NOVÝ ČAS „Gazdasági elemzők szerint az év végéig további megszorító intézke­désekre van szükség. Az átlagpol­gárokjoggal elégedetlenkednek, s a kormány már az év végén kényte­len lesz kiírni az előrehozott válasz­tásokat. A DSZM pedig nyer" - je­lentette ki Oľga Keltošová (DSZM). Nem zárta ki, hogy a mostani kor­mánykoalíció néhány tagját ők is szívesen látnák majd, így a DBP-re is utalt: „hiszen a két párt program­ja hasonló". Az együttműködésnek Mečiar sem lehet akadálya. „Tavaly ősszel 900 000 szavazatot kapott, az elnökválasztáson többet. Ó egy­szerűen olyan jelenség, akivel szá­molni kell" - mosolygott Keltošová. SME Az oktatás továbbra is díjmentes, és az is marad - jelentette ki az ok­tatási miniszter. Milan Ftáčnik nem tartja elfogadhatónak a be­iratkozási illeték emelését, de sze­rinte serkentőleg hatna, ha a „diák minden megismételt vizsgáért bi­zonyos összeget kifizetne". Elítélő­en szólt több egyetemről is, ahol „különböző módszerekkel akarnak pénzt kicsikarni a diákoktól", pél­dául hároméves ún. bacca­laureatusi képzésért 10-15 ezer koronát is elkérnek. NÁRODNÁ OBRODA A törvényhozás normális menetét zavarja a parlament júniusi ülésén kialakult káosz. A „rendetlen" kép­viselőket számos bírálat éri, sokan beszélnek gúnyosan a honatyák „négyévi vakációjáról". A legtöbb baj talán a képviselők felelősségtu­datával van, sokan elfelejtik, hogy nem egyszerű (állami) alkalmazot­tak, mandátumukat a választópol­gároktól kapták. Komótos a munka a képviselői klubokban is, illetve a pártokban. Ha a kormánykoalíció ­a sokat ünnepelt alkotmányos több­ségével - valóban képes lenne érde­mi munkára, nem tűnne reményte­lennek a helyzet. Hiányzik egy nyu­godt, megfontolt irányító erő. A honatyák nem azért olyan „komóto­sak", mert kényelmesek, még most, hónapok után sem tudja a kormány, hogy mit akar. Az egyetlen kivétel az MKP: fegyelmezett, jól megszer­vezett, alapos. Talán mert a magyar politikusok tudják, mit szeretnének elérni a 2002-es parlamenti válasz­tásokon - állítja a jegyzet írója. MLADÁ FRONTA DNES A DSZM minden (törvényes) esz­közt felhasznál saját politikája érvé­nyesítésére - ítja a cseh lap. Sőt, a mostani kormánykoalíció egyik be­vált módszerével támad - referen­dum segítségével szeretné a kabinet helyzetét rontani. Aggodalomra semmi ok, hiszen a DSZM bármikor össze tud szedni 350 000 szavazatot - bármilyen referendumhoz, „ha Mečiar úgy kívánja". A megválasz­tott államfő - a „nép" akaratának (és az alkotmánynak) kénytelen lesz engedni. ,A DSZM most előve­szi a volt ellenzék gyakran használt fegyverét: állandó nyomást akar gyakorolni a mindenkori kormány­ra. Mečiar uralkodása alatt az ok a privatizáció körül kirobbant bot­ránysorozat volt, ma az egyre romló gazdasági helyzet. Mečiar jól tudja ezt - és jól ki tudja használni. Ilona énekszámokkal szórakoztatta a jelenlevőket. Ö készítette fel a kicsik tánccsopoiját is, a nagyobba­kat Sztankó Ildikó besenyői peda­gógus. Nagy sikere volt az éneklő­csoportnak, ami Szilágyi Ferencné érdeme. Harmonikával lépett fel Gyér Géza. Hazajöttek a távolban élők is. Az ünnepi műsor fénypont­ját a Vándor együttes és Berényi Margit, Berényi Dávid, Kürti Lajos zenés irodalmi összeállítása adta. A befejező részben Nagy Zsolt refor­mátus lelkipásztor méltatta a nagy­lóti magyarok összetartozását. Őszi Irma Kamocsa

Next

/
Thumbnails
Contents